XIII. Kerületi Hírnök, 2007 (13. évfolyam, 1-24. szám)

2007-02-14 / 4. szám

2007. február 14.

A szerelmesek ünnepe

Vagyis Valentin-nap, amelyen a szerelmesek megajándékozzák egymást. Valentin a III. században élt, kultusza idáig vezethető vissza. A legelterjedtebb történet szerint keresztény hite miatt II. Claudius császár börtönében sínylődött, s a börtönőr vak leányának a hit segítségével visszaadta látását. Mielőtt 270. február 14-én kivégezték, a lánynak üzenetet küldött: A Te Valentinod. 496-ban Gelasius pápa rendelte el, hogy Szent Valentin napját február 14-én ünnepeljék. A római szokások a középkorban más országokba is eljutottak: az angolok már 1446-ban megemlékeztek róla.

Nekünk Bálint napja is február 14-e, a madarak menyegzőjének ideje. A hagyomány szerint ilyenkor választanak párt maguknak, és ha csiripelésük messzire hallatszik, akkor jó idő várható. Reméljük, hogy a lányok és fiúk is minél többen megtalálják párjukat, akinek nem csak Valentin napján szereznek örömet. Azért lenne ez nagyon kívánatos, mert csöndben, szinte észrevétlenül, mégis rohamosan gyarapodik a társtalan, egyedülálló nők és férfiak száma Magyarországon is: a szingli, régi szóval a hajadon és a nőtlen állapot.

A szinglik terjedésének okát sokan abban is látják, hogy alig adódik lehetőség az ismerkedésre. Társat találni nehéz, mert a hagyományos kapcsolatok megszűntek, a régi értékek elvesznek. Egyre több fiatal áldozza fel karrierje érdekében idejét, kedvteléseit, önpusztító tempóban dolgoznak. Felpörgött az élet, nehezebben vagy egyáltalán nem is kötnek kompromisszumot az emberek. Márpedig a házasság, a család harmóniájának alapvető feltétele az alkalmazkodás, a kölcsönös önfeláldozó szeretet, amely lemondani is képes saját érdekeinek érvényesítéséről.

Bízzunk abban, hogy a helyzet nem reménytelen. A szerelem nem megy ki a divatból, időtlen, örök érzés, amelyről Balassi Bálint így va\\:

„Idővelpaloták, házak, erős várak,

városok elromolnak,

nagy erő, vastagság, sok kincs,

nagy gazdagság

idővel mind elmúlnak,

tavaszi szép rózsák, liliom, violák

idővel mind elhullnak;

királi méltóság, tisztesség, nagy jószág

idővel mind elvesznek,

jó hírnév, dicsőség, angyali nagy szépség

idővel porrá lesznek;

még az föld is elagg,

hegyek fogyatkoznak,

idővel tenger apad,

meglágyul keménség, megszűnik irigység, jóra fordul gyűlölség,

Istentűi mindenben adatott idővel

változás s bizonyos vég,

csak én szerelmemnek

mint pokol tüzének

nincs vége, mertégten ég... ”

Imre Erzsébet

S

Shakespeare vígjátéka József Attila Színházban

Vajda Ildikó

A József Attila Színház nagy színpadán február 3-án mutatták be Shakespeare: Ahogy tetszik című vígjátékát. Szerencsés választás a mai frusztrált világunkban vidám és színvonalas szórakozást nyújtani a

nézőknek. A csodás mese, amely az arden- nes-i erdőben és a francia udvarban játszódik, a száműzött herceg (BesencziÁrpád) és trónbitorló bátyja (szintén Besenczi Árpád) története mellett, a nemes Orlando (Zöld

Csaba) és tisztességtelen bátyja, Jakab (Ömböli Pál), valamint a hercegek lányainak Céllia (Ullmann Mónika) és Rosalinda (Tompos Kátya) történetét mutatja be. E történetben a testvéri gyűlölet átváltozik testvéri szeretetté, a megbánás és meg- bocsájtás édesbús módján, és az ifjak és a hölgyek között kivirágzik az örök, az elmúl- hatatlan, a dicső szerelem, amely később esküvőkhöz vezet. A száműzött herceg ismét uralkodóvá válik, a rossz testvérek megjavulnak, és a szerelmesek egymáséi lesznek. A vígjáték mesteri shakespeare-i mű (fordította: Nádasdy Ádám), amelyet az ötletdús, szép díszletekben (Horgas Péter), a. darabhoz pontosan illő jelmezekben (Tresz Zsuzsanna) játszó remek színészek: Schnell Ádám, Józsa Imre, Hetey László, Lévay Viktória, Blazsovszky Ákos, Márkó Eszter és a rövid időre megjelenő, mégis tökéletes alakítást nyújtó Andorai Refer játéka jellemez. A szcenikai feladatok Éberwein Róbert vállán nyugodtak, a darabot színre állító rendező Hargitai Iván, aki mértékletes, egyéni, mégis shakespeare-i művet rendezett. A társulat közös erőfeszítéséből nagyszerű előadás született, amelyet minden kikapcsolódni vágyó, nevetni, érezni szerető nézőnek ajánlok.

Angyalföldi Szabó Zoltán kiállítása

S

zabó Zoltán festőművész Angyalföldön született. Meghatározó elem ez művészetében. Angyalföld számára olyan fontos gyökér és élettér, hogy felvette az Angyalföldi nevet is, így \eíi Angyalföldi Szabó Zoltán. Angyalföld szeretete dominál városképein, munkásportréin. Szemében itt a házak színes kavalkádja látszik, nem a szegénység, hanem a vidámság emelkedett hangulata jellemzi a tájat és a házakat, amiket fest. Ezek a képei konstruktivisták, dinamikusak, belső szellemiségének kivetülései, mint ahogy színes, dinamikus egyéniség Szabó Zoltán az életben is. De milyen, ha szomorú? Képein a fekete szénnel készült munkák utalnak erre, amelyek nagy rajztudásáról árulkodnak. Ezeknek a monumentális szénrajzoknak a témái lehetnek emberek is, de akkor a sötét színvilág háttérbe szorul az alkotó emberábrázolási szándéka mögé. Munkások, munkásasszonyok gyakori szereplői képeinek, akik az eszmék és az egyének egységét alkotják. Fontos téma festményein az anya és gyermek kapcsolata. Ezt a témát biblikusán - Mária a gyermek Jézussal - gondolati, érzelmi és képi kompozícióban fogalmazza meg, noha Mária nála lehet akár proletár Madonna is. Konkrétabb biblikus utalása Jézus képe, amelyben Jézus több jelentést, több tartalmat hordoz. Jézus szenvedése áttételes nála. Utal saját életére, mások szenvedéseire és egy egyetemes emberi szenvedéstörténetre is. Színvilágával, kompozíciójával erősíti mondanivalóját, festői technikájával - legyen az olaj, pasztell vagy szénrajz - a tökéletességre jut. Munkácsy- és Tornyai-díjas, Érdemes művész Szabó Zoltán, Angyalföld díszpolgára. Áz Újlipótvárosi Klub- Galériában most kiállított képei a Körmendi-Csák-gyűjtemény darabjai.

V. I.

A ngyalföldi Szabó Zoltán: Krisztus

A MAOE nem más, mint a Magyar Alkotó- művészek Országos Egyesülete, és miért tart premiert? Mert minden évben hosszú procedúra: szakmai zsűrizések és javaslatok alapján a szakosztályok tíz arra érdemes művészt vesznek fel tagjaik közé. A mostani válogatás eredményét, a grafikusművészek és szobrászművészek közül kiválasztottak bemutatkozását, azaz premierjét láthatjuk a Duna Galériában. 2006-ban MAOE-felvételt nyertek: Dorogi János, dr. Berek Lajos, Juha Richárd, Kulcsár írisz, M. Nagy Szilvia, Petró

MAOE premier

György szobrászművészek, Mangó Beatrix grafikusművész.

Mind a tíz alkotó más művészeti stílust képvisel, mást akar kifejezni és más stílusban fogalmazza meg gondolatait, érzelmeit. A modern szobrászatot fém szobraival Dorogi János képviseli. Kulcsár írisz rozsdás vasból tavirózsás mesevilágot alkot, Petró

György fekete torzókat készít, Juha Richárd Latinovitsról mintázza alkotását. Dr. Berek Lajos a klasszikus szobrászati iskolát képviseli. M. Nagy Szilvia terráriumba zárt őslényeket tár elénk, Mangó Beatrix sikamlós témákat és lélektani válságokat mutat be grafikáiban.

Minden frissen felvett grafikus- és szobrászművész kitett magáért a Duna Galériában látható kiállításon.

Vajda