XIII. Kerületi Hírnök, 2007 (13. évfolyam, 1-24. szám)

2007-11-02 / 21. szám

TIZENHARMADIK KERÜLETI HÍRNÖK 2007. november 2. Arany Ősz Fesztivál A Zephir Center idén hatodik alkalommal rendezte meg az Arany Ősz Nemzetközi Művé­szeti Fesztivált. A fesztivál gon­dolatát 2002-ben az a szándék hívta életre, hogy a gyerme­kekhez a művészeten keresztül közelebb kerüljön más orszá­gok, népek kultúrája, hagyo­mánya, élete. Az Arany Ősz Fesztivál azóta évről évre nagy sikert aratott az ország külön­böző pontjain. Balatonfüre- den, Herenden, Nagyvázsony- ban, Taliándörögdön, Veszp­rémben és Hévízen már bemu­tatkoztak, október 16-án és 18- án pedig a József Attila Műve­lődési Központban is bizonyí­tották, sikerük nem a véletlen műve. A rendezvényt dr. Tóth Jó­zsef polgármester nyitotta meg. A fesztiválon lengyel, orosz, ukrán, magyar tánco­sok és énekesek is bizonyít­hatták tehetségüket. A ren­dezvény folyamán közel há­romszáz fellépő mutatta be produkcióját különböző stílu­sokban - a klasszikus balett, modern tánc, show-, folk-, sztepp- és utcai tánc, valamint könnyűzene, musical, népdal és operett kategóriában. Az Arany Ősz Fesztivált ünnepi gálaműsor zárta. A legsze­rencsésebbek a díjak és emlékplakettek mellett még talán egy-egy újonnan kötött külföldi barátsággal is gya­rapodhattak. A kétnapos rendezvény idén is bebizo­nyította: a művészet nem is­mer határokat. Zenében, táncban nincs távolság és nincs különbség az emberek között. V.R. A krizantém illata Már az emberiség őskorában is élt a halottak tisztelete. A gyá­szolók lombokból, füzérekből álló virágáldozattal feldíszítve vitték a halottat a sírig. A ko­szorúk ősét megtalálták már az egyiptomi fáraók sírjában is. Az ókori görögök ugyancsak tisztelték a fákat, virágokat, halotti viráguk az aszfodélosz volt, erről Homérosz is meg­emlékezik. A rómaiak ciprust és rózsát függesztettek a halot­tasházak bejáratára, a sírköve­ket pálmamotívum díszítette. A virágok illata a halottak üdvözülését jelezte. Az elhuny­tak iránti szeretetünket a halot­tak ünnepén hagyományosan a krizantém jelképezi, amely le­het fehér vagy a lila legkülön­bözőbb árnyalata, de sárga vagy vörösbarna is. Kínában már több mint két évezrede vették át Indiából a krizanté­mot, és a buddhista szerzetesek révén terjedt el világszerte. A japánok nemzeti növénye lett, a hosszú élet jelképe. Az európai temetkezési kul­túrában viszonylag későn, csak a XVIII. század végétől lé­tesültek önálló temetők, addig a templomi kriptákba és a templomkertekbe temetkez­tek. Nálunk Mária Terézia 1775-ben rendelte el, hogy a településen kívülre kell költöz­tetni a sírkerteket. A főváros leghíresebb temetője a több mint százötven esztendős Ke­repesi úti sírkert, itt zajlott le a valaha volt legnagyobb ma­gyar gyászünnepség, Kossuth Lajos temetése. A mind korábban közénk lopakodó sötétséget sok apró fény villanása töri meg: a síro­kon kígyóinak a mécsesek lángjai, és mi a szeretet hatal­mával felidézzük eltávozott hozzátartozóink, barátaink emlékét, lélekben újra látjuk, halljuk őket. Elmondjuk nekik, amit az életben elmulasztot­tunk elmondani. És ha jönne válasz odaátról, bizonyára a megbocsátás szava lenne bot­lásainkért, és szelíd korholás azért, hogy nem becsüljük meg a kincset, amely még birto­kunkban van: az életet. „Aki él, az mind, mind örül­jön, / Mert az Élet mindenki­nek / Kivételes szent örömül jön,” - üzeni a költő, aki a hal­hatatlanságból figyel minket. És ezt üzenik mindazok, akik szeretetünkben élnek tovább, amíg emlékezünk rájuk, és meggyújtjuk a mécsest az illa­tozó krizantémok tövében. Imre Erzsébet „Szakmaiság és emberség is kell a gyógyításhoz..." Új főigazgató főorvoskerült a XIII. Kerületi Egészség- ügyi Szolgálat élére, június­ban: dr. Hertzka Péter vette át a felelősségtelj es posztot. A többi között eddigi életút- járól beszélgettünk vele, és azt is megkérdeztük, mi­lyen tervekkel, elképzelé­sekkel vágott neki új felada­tának.- Mi vezérelte annak idején az orvosi pályára?- A felmenőim között több or­vos is volt, de a szüleim és a nagy­szüleiül számára megvalósulatlan vágy maradt a gyógyítás. Engem az első pillanattól kezdve vonzott ez a hivatás, így teljesen természetes volt, hogy a Csanádi Utcai Általá­nos Iskolát és a Kölcsey-gimnáziu- mot követően a budapesti orvosi egyetemre mentem, 1979-ben vé­geztem. Az Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézetben töl­tött egy év után az Országos Sport­egészségügyi Intézetbe, közkeletű nevén a Sportkórházba kerültem. Huszonhat meghatározó évet töl­töttem el ott különféle pozíciókban. Segédorvosként kezdtem, az­tán alorvos lettem, majd részleg- vezető adjunktus. Az utolsó hét esztendőben - egészen a múlt évig - a belgyógyászati és üzemorvosi szakrendelés vezető főorvosaként dolgoztam. Időközben a nyolcva­nas években sportorvostanból és belgyógyászatból szereztem szak­orvosi képesítést, 1996-ban pedig üzemorvostanból szakvizsgáz­tam. A Sportkórházban töltött évek alatt kiképeztek ultrahang­diagnosztikára, és elsajátítottam a manuálterápiai (csontkovács) is­mereteket is.- Úgy tudom, számos sportág sportolóit segítette hozzá a jó ered­ményekhez?- Én magam ugyan soha nem sportoltam versenyszerűen, a sportnak azonban vannak előzmé­nyei a családunkban. Nagybátyám, Hertzka Pál a világ egyik legjobb labdarúgó játékvezetője volt, és ma is a róla elnevezett díjjal jutalmaz­zák az ezen a területen kiemelkedő teljesítményt nyújtókat. Ami en­gem illet, voltam magam is játék­vezető. Orvosként pedig összesen több mint húsz esztendeig dolgoz­tam a magyar öttusa válogatott mellett. Szívesen emlékszem visz- sza a női kézilabda-válogatott és a Vasas női kézilabda-szakosztály orvosaként eltöltött évekre is.- A Sportkórházban töltött évti­zedek után tavaly váltott, és több új feladatot is vállalt.- Az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet­ben lettem főosztályvezető és igazga­tóhelyettes főorvos. Ugyanakkor a központi régió sportorvostan szak- felügyelő főorvosaként, majd orszá­gos foglalkozás-egészségügyi szak- felügyelő főorvosként is tevékeny­kedtem. Ebben a helyzetben értesül­tem a XIII. Kerületi Egészségügyi Szolgálat vezetésére kiírt pályázatról. A kerületben születtem, itt nőt­tem fel egy Váci úti házban, amely­ben ma is lakom. Számtalan szál fűz ide. Számomra sokat jelent az, hogy éppen itt kaptam meg ezt a szép feladatot. Ebben az önkor­mányzat által nemrég felújított in­tézményben minden feltétel meg­van ahhoz, hogy a legmagasabb szintű egészségügyi ellátást tudjuk nyújtani. Sokat köszönhetek az elődömnek, dr. Kosa Jánosnak, amiért emberileg és szakmailag is kiváló személyzetet hagyott rám. Az egynapos sebészet nagy jövő előtt áll. Itt szemészeti, nőgyó­gyászati, urológiai, sebészeti, or­topédiai és fül-orr-gégészeti mű­téteket tudunk végezni, az intézet operáló csapatán kívül külsős szakorvosok közreműködésével. Sok egyéb mellett sor került már itt sérv-, visszér- és térdízületi műté­tekre, valamint porckopásos ízü­leti elváltozások operációjára.- Milyen gondok várnak megol­dásra, és vannak-e tervei az intézet további fejlesztésére?- Egyes rendelésekhez - ilyen például a gastroenterológia - meg­vannak az eszközök, és a személyi feltételek is, azonban az országos egészségpénztári finanszírozás nem biztosított. Remélem, hogy ez majd változni fog. Szeretném azt is, ha megoldódna a jelenleg a fő­városi egészségügyhöz tartozó sportorvosi rendelés a kerületben. Fontosnak tartom, hogy minél jobb kapcsolatot építsek ki a csa­ládorvosokkal, akik körében szá­mos régi ismerősöm és barátom van. Úgy gondolom, hogy a szak­maiság a gyógyítás egyik feltétele, de legalább olyan fontos az em­berség is. Az utóbbit a saját mun­kámban is igyekszem gyakorolni. A vezető egy a többi között, és nem őt kell kiszolgálni, hanem neki kell a lehető legjobb munka- körülményeket megteremtenie a kollégái részére. Fontos az or­vosgarnitúra megfelelő anyagi megbecsülése. Időt fordítok arra, hogy meglá­togassam kollégáim rendelését. Ez jó lehetőség arra is, hogy a munká­jukat esetleg nehezítő körülmé­nyeket megismerjem, és lehetőség szerint próbáljak segíteni. Az utóbbi a betegekre is vonatkozik: a Szegedi úti és a Visegrádi utcai rendelőben egyaránt kitettünk egy ládát, amelyben várjuk észrevéte­leiket. Nem azért, hogy kiönthes­sék a lelkűket, hanem hogy tényleg javítsunk, ahol lehet.- Új munkája egész embert kí­ván. Jut-e ideje arra, hogy orvosi munkát is végezzen, és adódik-e elegendő'szabad idő'?- Amikor átvettem az itteni fel­adatokat, még úgy gondoltam, el tudom látni az üzem-egészségügyi országos szakfelügyelő főorvosi munkát is, de hamar beláttam, hogy ez lehetetlen. Ami a gyakor­lati orvoslást illeti, régi betegeim ragaszkodnak hozzám, Őket bel­gyógyászként és csontkovácsként továbbra is ellátom. Feleségem a Szabolcs utcai Orvostovábbképző Egyetemen volt műtősnő, később a Sportkórházban dolgozott. Két gimnazista fiunk van: nem orvos­nak, hanem jogásznak készülnek. A szabad időnket jobbára gyerme- lyi telkünkön töltjük. Az öttusa­válogatott háza táján „össznépi” játék volt a tarokk. Kialakult egy baráti társaság. Néha - sajnos egy­re ritkábban - összejövünk játsza­ni és egy jót beszélgetni. Csop Veronika Kerületünk új főigazgató főorvosa: dr. Hertzka Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom