XIII. Kerületi Hírnök, 2007 (13. évfolyam, 1-24. szám)

2007-11-02 / 21. szám

2007. november 2. TIZENHARMADIK KERÜLETI HÍRNÖK 5 Szeretik kerületünket a befektetők yyA Váci út városképet meghatározó kiemelt terület” Hagyományok a Pannóniában 1911 szeptemberében indult meg az oktatás a Schulek János tervezte Tutaj utcai Pannónia Elemi Népiskolá­ban. Az idei épp a 97. tanév. A nagy öreg iskola sok ha­gyományt őriz, de nyitottak a legújabb törekvésekre. Varsányiné Salgó Julianna 1993 óta igazgatója az or­szágos hírű iskolának. Ez alkalommal hagyomá­nyaikról kérdeztük őt, és az októberi nagysikerű ter­ményünnepről. ' Az október immár ötödik éve az Építészet Hónapja. Ebből az alkalomból két kiemelkedő eseményre is sor került a XIII. kerületi önkormányzat szervezé­sében. Hovatovább közis­mert tény, hogy Budapest legdinamikusabban fej­lődő kerülete a miénk. Az utóbbi években az egész fővárost érintő változá­sok mentek itt végbe, és még korántsem vagyunk a végén: a fejlődés min­den bizonnyal még leg­alább tíz évig fog tartani. Különösen nagy átalakuláson ment át a Váci út, ahol a lepusztult gyárépületek helyét egymás után foglalják el a legmodernebb iroda­házak. Nem véletlenül kapta a fő­városnak ez a meghatározó főút­vonala a szakemberektől az „iro­dabulvár” elnevezést (a francia eredetű bulvár szó széles városi fő­útvonalat jelent). A XIII. kerületi polgármesteri hivatal október 12- én éppen a legújabb irodaépületek egyikében rendezte meg azt a kon­ferenciát, amelynek témája a Váci úti irodaház-építészet volt. Az eseményt megnyitó dr. Tóth József polgármester mindenek­előtt a kerület építészeti fejlődésé­nek három meghatározó szaka­száról beszélt. Ami a mát illeti: a fővárosi irodaépületek több mint 40 százaléka épül a kerületben, döntően a Váci úton, de már azon kívül - például a Röppentyű és a Béke utcában - is keresik a lehető­ségeket abefektetők. Akerületet jó terepnek tartják az építészek. Ezután az előadók kapták meg a szót. Baross Pál, az okleveles ingat- lanbecslők magyarországi elnöke azt elemezte, miként lett a Váci úti ipari negyedből irodafolyosó. Az irodák körülbelül annyi munkahe­lyet teremtettek itt, amennyi a gyá­rak bezárásával megszűnt. Mivel - mint mondta - újabb ingatlanfej­lesztések várhatók, kulcsszerepet kap a tömegközlekedés. Ez a kerü­let versenyképessége miatt is fon­tos. Nem mindegy, hogyan kezelik ilyen szempontból a Váci utat, ahol a forgalom csillapítása elengedhe­tetlen ahhoz, hogy néhány év múl­va ne legyen probléma az üresedés. Beleznay Éva fővárosi főépítész a többi között a Váci út fővárosi szerepéről beszélt. Kiemelt közte­rületről van szó, amely meghatá­rozza a városképet - hangsúlyoz­ta. A Váci út igazi fejlődése a XIX. században, a dunai hajózás előtér­be kerülésével egyidejűleg kezdő­dött. Nagy lépés volt a Nyugati pá­lyaudvar megépülése is. Hihetet­lenül izgalmas térség ez, különle­ges helye Budapestnek, amely kapcsolódik a Dunához. A Váci út jövőjét a fővárosi szabályozási ke­retterv határozza meg. A Nyugati tér jelenleg elhanyagolt. Vizsgál­ják a Nyugati téri felüljáró lebon­tásának és a buszpályaudvar el­tüntetésének lehetőségét. Az Eif­fel-iroda és a Nagykörút között közpark létesül. Tehát a közterüle­tek is fejlődni fognak, és ez is fon­tos. Sok terv készült az Árpád híd-Róbert Károly körút térségé­re is, ahonnan a buszpályaudvar kikerülhet. Arató György, XIII. kerületi fő­építész elmondta: az interneten már olvasható az a pályázat, ame­lyet a Volán-pályaudvar és a Sconto területének új arculatára kiírtak. Horváth Sándor épület- szerkezeti szaktervező Minőség és értékállóság címmel tartott elő­adást. Szerinte a Váci úti ÁNTSZ és az ELMU épületei még száz év múlva is gyönyörködtetnek majd. Ugyanakkor vannak tízéves házak, amelyek már elavultak. Egyes épü­letek árulkodnak a korról, amely­ben épültek, másokról ez alig de­rül ki. A hosszú távú gondolkodás sokszor figyelmen kívül marad, pedig a gyerekeinknek kell épít­keznünk - mondta. Kapy Jenó' DLA-építész kifejtette: az össze­függés nélküli épületek lényegé­ben roncsolt területeket adnak. Az egyik épületnek észre kell vennie a másikat. Nem egyedi épületek ké­szülnek, hanem egy környezet. Fontos egy hely szelleme is. Ezután a Váci úton az utóbbi pár évben át­adott meghatározó épületek terve­zői mutatták be munkáikat, és ki­fejtették, milyen meggondolások alapján lett olyan az általuk megal­kotott épület, ahogyan ma látható. A konferencia résztvevői a töb­bi között megismerhették a 2000- es évek legelején a WestEnd City Centerrel szemben felépült Skanska-házakat, a Perion Akku­mulátorgyár helyén megépült iro­daházat, a Váci út 144-150. szám alatti Cornerstone-irodaházat, a Kinnarps-házat és a vele szemben levő Átrium Park mintaértékű épületét. Az esettanulmányokat pódiumbeszélgetés követte, majd Arató György főépítész foglalta össze a tanácskozás tanulságait. Az előbb említett épületek, vala­mint még számtalan iroda- és la­kóház, illetve más funkciójú épít­mények adják annak az érdekes ki­állításnak az anyagát, amelyet ok­tóber 16-án nyitottak meg „Mo­dem építészeti értékek a XIII. kerü­letvárosképében” címmel a polgár- mesteri hivatal első emeleti galéri­áján. A kiállítást megnyitó dr. Tóth József polgármester a többi között a kerület hármas funkciójáról szólt: a munkahelyi funkció átala­kult, erősödik a lakóhelyi funkció, a Duna-parti sétány kialakulásával pedig bővül a szabadidő-funkció. Ebben az építészeknek jelentős szerepük van: általuk értékes épü­letekkel gazdagodott a kerület. Az önkormányzat júniusban fogadta el értékvédelmi rendeletét. A cél az, hogy az értékes épületek maradja­nak meg az utókornak. A kiállítás anyagát a tervtanács válogatta ki az utóbbi hat esztendő alkotásai kö­zül. Ezek jól mutatják kerületünk rövid távú fejlődését. CsopV.-A nagytanáriban látott „ser- legerdő” komoly iskolai sporttörté­nelemre utal.- Egy ilyen öreg intézménynek rengeteg hagyománya van, és so­kat továbbviszünk. Fontos szere­pet kap a sport a hagyományok kö­zött. Huszonegy éve alakult meg, 1986-ban a DSE, a Diáksport Egye­sület. A labdajátékokban igazán kiemelkedően szerepelnek isko­lánk diákjai. A lányok nagyon eredményesek a röplabdában, a fiúk a fociban. Régi vágyunk, hogy legyen egy nagy tornatermünk, a megvalósulás előtt áll. A sportud­var területén 2008-ban megkezdő­dik a tornacsarnok építése. És ha elkészül, egy teljes körű rekonst­rukció zárja a felújításokat.- Milyen régi és új hagyománya i vannak még az iskolának?- Minden decemberben tar­tunk Mikulás- és karácsonyi ün­nepséget. A szülőknek rendezett karácsonyi műsorban természete­sen fellép a Százszorszép Kórus. A nagyénekkart Szoboszlay Béláné hozta létre. 1993-tól viseli a Száz­szorszép nevet, mivel akkor 110- 120 tagú volt a kórus. Tagsága ma is megközelíti a száz főt, amikor sokkal kisebb létszámú az iskola. Ma Tóth Margó vezeti. Az énekkar számos ezüst és arany oklevelet, érmeket nyert budapesti és orszá­gos versenyeken. A sok évtizedes múltra visszatekintő téli vásár ha­gyományát megújítottuk. A kará­csonyi téli vásáron mívesebb hasz­nálati tárgyakat adnak el az osztá­lyok, a márciusi vásár pedig olyan, mint egy bolhapiac, megunt kacat- jaikat árulják az osztályok. A be­folyt pénz az osztálypénztárba ke­rül, vagy a diákönkormányzaté lesz. Ezek közé a régi hagyomá­nyok közé épültek be a német nemzetiségi hagyományok. Tizen­negyedik éve működnek az iskolá­ban német nemzetiségi osztályok. Idén október 13-án, szombaton tartottuk meg az Erntedankfestet, az arató- és hálaünnepet.- Mit ünnepeltek eredetilega né­metek október első vasárnapján?- Német nyelvterületen a leg­több hagyomány az aratás végé­hez kötődik. Az utolsó kévéből aratókoszorút készítettek, és az utolsó kalászokból mindenki ha­zavitt egy kis csomót. A követke­ző vetéskor a koszorúból kimor­zsolt szemeket a vetőmag közé ke­verték, hogy a következő év ter­mése is bőséges legyen. Betakarí­táskor dallal, tánccal ünnepeltek, számos helyen rendeztek arató­bálokat. A mi terményünnepünk az első rendezvénye a tanévnek. A konferálás kétnyelvű, egyébként minden német nyelven zajlik. A német nemzetiségi osztályok a terményünnephez kapcsolódó kis jelenettel, tánccal, énekkel léptek fel a tornateremben. A fo­lyosón kézműves foglalkozások zajlottak. Az egyik asztalnál ter­ményekből tárgyakat, egy másik­nál gabonamagvakból, tökmag­ból, mákszemekből magfest­ményt készítettek a diákok. Egy harmadik asztalnál pedig dióból különböző figurák (katica, tek­nősbéka) születtek. A szülők se unatkoztak, németes hagyomá­nyokat idézve megvendégeltük őket, virsli- és gyümölcsökből ké­szült saláta volt idén a menü. A német nemzetiségi osztályokban régi hagyomány a Márton-napi vonulás. A gyerekek a szülők be­vonásával lampionokat készíte­nek. Délután ötkor már elég sötét van, elkezdődik a lampionos fel­vonulás. Márton-napi rigmuso­kat kántálva, énekelve körbejár­ják az iskolát. A XIII. Kerületi Német Önkor­mányzat minden évben majálist rendez, ennek az ünnepnek is ál­landó résztvevői az iskolai német nemzetiségi tánccsoportok. Az an­golosok Halloweent tartanak. Már délelőtt boszorkányok és varázs­lók járják körbe az iskolát. Délután kézműves foglalkozásokon Halloween jellegzetes figuráit: de­nevéreket, boszorkányokat, tök­lámpásokat, szellemeket, pókokat készítenek. Vidám és zajos tánc- mulatság zárja a Halloweent, ezzel elijesztjük az előbújó rossz szelle­meket. Kassai Gizella Kiállításmegnyitó a polgármesteri hivatal első' emeleti galériáján

Next

/
Oldalképek
Tartalom