XIII. Kerületi Hírnök, 2007 (13. évfolyam, 1-24. szám)

2007-04-18 / 8. szám

2007. április 18. TIZENHARMADIK KERÜLETI HÍRNÖK A XIII. Kerület Gyermekeiért Közalapítvány pályázata A XIII. Kerület Gyermekeiért Ala­pítvány pályázatot hirdet ösztöndíj­támogatásra. Alapítványunk támo­gatni kíván tehetséges, de tanulmá­nyaikban anyagi okok miatt hát­rányban lévő általános iskolai felső tagozatos és középiskolás diákokat. A pályázati kiírás és űrlap átve­hető a polgármesteri hivatal Ügy­félszolgálati Irodáján (Béke tér L), illetve letölthető az önkormányzat honlapjáról (www.bpl3.hu). A pályázatokat az önkormány­zat polgármesteri hivatalának Mű­velődési, Ifjúsági és Sport Osztá­lyára kell benyújtani. Cím: 1139 Budapest, Béke tér 1. III/356. Tele­fon: 452-4118. A pályázat benyújtási határide­je: 2007. április 20. A pályázat elbírálása: 2007. má­jus 17. Hiányos vagy késve érkezett pá­lyázatokat a kuratórium nem tud­ja figyelembe venni! Holopné Schramek Kornélnia ELNÖK Pályázati felhívás alapítványi támogatás elnyerésére A XIII. Kerület Közművelődé­séért Közalapítvány pályáza­tot hirdet alapítványi támoga­tás elnyerésére. A pályázat célja: A kerületben tevékenyke­dő, közművelődési feladatot vállaló intézmények, közössé­gek, egyesületek, csoportok, magán- és jogi személyek ren­dezvényeinek, kezdeménye­zéseinek, 2007. II. félévében megvalósuló programjainak támogatása. A pályázat beadásának ha­tárideje: 2007. május 18. A pályázatokat egy pél­dányban kell benyújtani a köz- alapítvány címére (a XIII. Ke­rület Közművelődéséért Köz- alapítvány, XIII. kerületi pol- I gármesteri hivatal, 1139 Bu­dapest, Béke tér 1. III/352.). A pályázathoz szükséges adatla­pok az alapítvány titkáránál, dr. Aradi Zsoltnénál (tel.: 452- 4163), valamint a polgármes­teri hivatal Ügyfélszolgálati irodáin is igényelhetők, vagy letölthetők a www.bpl3.hu honlapról. A kérelmeket a kuratórium 2007. május 31-ig elbírálja, döntéséről a pályázókat levél­ben értesíti, a nyertesek névso­rát a XIII. Kerületi Hírnök közli. r Katedra és kompetencia Az egyéni képesség-, készségfejlesztésre koncentráló, a személyes adottságokból kiinduló és arra építkező taní­tási módszertan új irányvonalat jelöl ki napjainkban az egész oktatási rendszerszámára. Az ezzel kapcsolatos pe­dagógiaifeladatvállalása 2007. évi Pedagógiai Napok kiemelt témaköre volt. A rendezvénysorozat eredmé­nyességéről\ a kompetenciaalapú oktatás bevezetésének és elterjesztésének kerületi tapasztalatairól osztotta meg velem gondolatait Hajdú Györgyné (képünkön), a Peda­gógiai Szolgáltató Központ igazgatója.- A kerületi oktatási rendszer­ben milyen szerepet tölt be a Peda­gógiai Szolgáltató Központ?- Feladatkörünk meglehetősen sokrétű. Központunk elsősorban szaktanácsadással foglalkozik. Ezek mellett különböző vizsgálato­kat, méréseket végzünk. Többek között mi készítjük el a XIII. kerüle­ti önkormányzat minőségirányítá­si programjának mérési-értékelési rendszeréhez tartozó tanulói tudás és neveltség méréseket. Elkészítjük a vizsgálatokhoz szükséges kérdő­íveket, lebonyolítjuk a méréseket, kiértékeljük, elemezzük az eredmé­nyeket. Ezeket alapul véve teszünk javaslatot az iskoláknak a fejlesz­tésre, a pedagógusoknak egyéni módszer alkalmazására.- Jelenleg milyen kutatási terü­lettel foglalkoznak?- Egyik aktuális témacsopor­tunk jelenleg a diákok tanulási szokásainak, illetve az ötödikesek­nél az életmód, valamint az önis­meret vizsgálata kap fő hangsúlyt. Mindez szorosan kapcsolódik a humánerőforrás területéhez. Eb­ben fontos szerepe van a szociális kompetenciának, hiszen elenged­hetetlen a későbbi munkavállalás­nál, hogy az iskolából kikerülők magukra, mint értékes munkaerő­re tekintsenek, ne küszködjenek önismereti gondokkal és beillesz­kedési zavarokkal, tisztában le­gyenek saját adottságaikkal, ké­pességeikkel.- Ugyanakkor a tehetségek fel­kutatására is nagy hangsúlyt fek­tetnek. A gyakorlatban mindez hogy valósul meg?- Valóban, feladataink közé tartozik a tehetséggondozás is. Év­ről évre számos kerületi versenyt, vetélkedőt szervezünk. Munkakö­zösségeinkben arra biztosítunk le­hetőséget, hogy az azonos terüle­tet, azonos tantárgyat tanító peda­gógusok egy közösségen belül, egymást segítve a kollektív tapasz­talatokat felhasználva végezzék hatékonyan munkájukat. Ezek mellett könyv- és médiatárunk is van, melyek pedagógiával, pszi­chológiával, tantárgyi ismertetők­kel, szakirodalommal és számos más hasznos anyaggal kívánja se­gíteni a pedagógiai munkát. To­vábbá szakmai napokat, konfe­renciákat szervezünk, melyek lé­nyege, hogy mindig egy adott, ak­tuális szakmai témakörre fókuszá­lunk. 2007-ben például a HEFOP- pályázat kapcsán a kompetencia­alapú oktatás képezte a Pedagógiai Napok fő vázát.- Szakmailag mennyire bizo­nyult sikeresnek a programsorozat?- Nagyon tudatosan készül­tünk erre a rendezvénysorozatra. Utólag úgy látjuk, megérte az erő­feszítés, hiszen mind a témavá­lasztás, mind a téma feldolgozása sikeresnek bizonyult. A visszajel­zések és saját értékelésünk is ezt támasztja alá.- A kerület számos iskolája si­kerrel vett részt a HEFOP-pályáza- ton. Miben látja ennek okát?- Egyrészről az okot a fenntartó önkormányzat elvárásaiban, ma­gatartásában, az oktatási rend­szerhez való hozzáállásában lá­tom. Komoly elvárás velünk szem­ben például, hogy minden olyan pályázaton részt vegyünk, amin si­kerrel tudunk szerepelni, s amely megfelelő pedagógiai hozadékot ígér a kerület közoktatási rendsze­rének. Országos szinten huszon­hat Pedagógiai Szolgáltató Intézet ennek az oktatástípusnak az elter­jesztésével kapcsolatban nyújtotta be pályázatát. Végül huszonegy in­tézmény - köztük mi is - nyert a pályázaton. Mi vagyunk azonban az egyetlen olyan budapesti pályá­zó, akik egy kerületen belül tudták biztosítani a pályázati feltételek­ben sikerkritériumként megjelölt szükséges intézményi, pedagógu­si számot.-Hány kerületi intézmény vett részt a pályázaton?- Tizenkét óvoda és hat általá­nos iskola. Ugyanakkor négy álta­lános iskola és három gimnázium egyénileg, tőlünk függetlenül pá­lyázott és nyert.- A PSZK pályázata mire he­lyezte a fő hangsúlyt?- Azt tűztük ki célul, hogy felké­szítsük a pedagógusokat az új módszertan fogadására, átvételé­re, érzékenyítsük őket a kompe­tenciaalapú oktatás iránt.- Milyen volt a módszertani szemléletváltás fogadtatása?- Meglehetősen vegyes, de mint mindenhez, ehhez is idő szüksé­ges. Szokatlan és furcsa rövid időn belül egy teljesen új, a korábbitól gyökeresen elérő rendszert átül­tetni a gyakorlatba. A pedagógus­nak, a gyerekeknek, a szülőknek egyaránt különös, hogy átalakul a tanulás, tanítás rendszere. Más a tananyag feldolgozása, számonké­rése, értékelése. Az első tapaszta­latok azonban kedvezőek.- Mennyire sikerült eddig a kompetenciaalapú oktatásra való átállás?- Még teljes átállásról nem be­szélhetek, de folyamatosan építjük ki az ehhez szükséges feltételeket, hátteret. Nekünk a következő öt évben a fenntarthatóságot kell biz­tosítanunk. Ennek érdekében a to­vábbképzéseket követően sorra lá­togatjuk a kerületi intézményeket, és segítünk ott, ahol elakadást ta­pasztalunk. Jelenleg minden részt­vevő számára az elsődleges feladat az, hogy a gyakorlatban alkalmaz­za az elméletben tanultakat. Ez pe­dig nem csekély kihívás. Várkonyi Rita Emléktáblák kerületi művészeknek . lehetsz-e holt, ha emlékemben képed ragyog.... ” Kerületünkben százhuszonnyolc emléktábla hívja fel a figyelmet azokra a híres művészekre, tudósokra, politikusokra, akik életükben jelen­tős alkotásokat, példamutató cselekedeteket, emlékezésre méltó értékrendet hoztak létre. Az önkormányzat emléktábla-állítási programja egyedülálló Budapesten. Az idei esztendőben még nyolc alkalommal avathatunk fel emlék­táblákat, hogy megőrizzük múltunk kiemelke­dő személyiségeinek emlékét - mondta dr. Tóth Józsefpolgármester. A II. világháború után először a Bulcsú út 18-20. szám alatti házban épültek meg az első műteremlakások. Olyan jelentős művészek al­kottak itt, mint Bokros Birman Dezső (1889-1965) Kossuth-díjas szobrászművész, Hincz Gyula (1904-1986) Kossuth-díjas festő­művész, Pap Gyulai 1899-1983) érdemes és ki­váló művész - festő, grafikus és Vedres Márk (1870-1961) kétszeres Kossuth-díjas szobrász- művész. Amikor a Paulikovics Iván szobrász- művész által alkotott emléktáblát március 29­én felavatta a kerületi önkormányzattól dr. Tóth József polgármester, Sági Judit - Oktatási, Kul­turális és Sport Bizottság - és a családok képvi­seletében Hincz Jenő, akkor emlékeztünk e négy kiváló művészre, akik a magyar művészeti élet, azon belül is a képző- és iparművészet nagyjai voltak. Dr. Feledy Balázs művészettörténész így emlékezett rájuk Byron szavaival: „... lehetsz-e holt, ha emlékemben képed ragyog... ” Mácsai István (1922-2005) festőművész, ke­rületünk díszpolgára. Munkácsy-díjas, Pro Űrbe BudapestésaMagyar Köztársaság Arany Érdem­kereszt kitüntetettje. A Képzőművészeti Főisko­lán Bemáth Aurél volt a mestere, így fiatal korá­ban poszt-nagybányai képeket festett, és ezt a stí­lust folytatta az ötvenes évek szocialista temati­kájú festményein is. A hatvanas évektől megal­kotta a kelet-közép-európai hiperrealizmust, be­leszőve: konstruktív elemeket, az alföldi festészet fogásait és a szürrealizmus szabad asszociációit. Gondosan kiépített kompozíció és megfontolt képi tematika jellemezte alkotásait. Egyik leghí­resebb festménye ebből az időből a Látomás cí­mű, amelyen Hódmezővásárhely utcáján áll Ve­lázquez híres infánsnője, Marguerita Teresia. A ’80-’90-es években tovább szigorodó kompozí- ciós rendszerében Újlipótváros utcái, épületrész­letei alkották témaválasztását, amelyet a szabad asszociáció térnyerése is jellemez. így kerültek a Szent István körútra Brueghel híres festményei­ről ismert vadászok kutyáikkal. Később egyre több képet festett közvetlen környezetéről, Újlipótvárosról. A KIPE (Képző- és Iparművé­szek Egyesülete) egyik alapítója, aki rendszere­sen kiállított, és részt vett az Újlipótvárosi Klub- Galéria pezsgő szellemi életében. A Pannónia utcában volt műteremlakása, ahol a 38. számú ház falán a kerület április 3-án emléktáblát avatott fel. Beszédet dr. Tóth József polgármester és Kádár János Miklós festőmű­vész mondott a család és a megemlékezésre ösz- szegyűlt hallgatóság körében. Vajda Ildikó

Next

/
Oldalképek
Tartalom