XIII. Kerületi Hírnök, 2006 (12. évfolyam, 1-24. szám)
2006-03-14 / 6. szám
Pályázat önkormányzati ingatlanokra 21 ■ A szavazókörök j száma 1 és helye 1 Zöldterület- s védnökség I támogatása l&9y 61 ; AFaludi h I Utca J j 1 és vidéke / 1 Vasárnap j délután a Magellánban Az alkohol engedélyezett kábítószer ■ Ajövő 1 Öttusázó- Sí ígérete Képek és emlékek a városházán F otókiállítás nyílt iß. Németh Mihály képeibó'l a Városház Galériában (Béke tér 1., polgármesteri hivatal). A fotóművész Angyalföldön született, a kerületben töltötte gyermekkorát. Fényképezőgé- pével örökíti meg az utókornak a kerület különlegességeit.- A Tömöri piac mögött volt egy kis utca, amely félkörívben kirakott kövekkel zárult, ezt kiskoromban sokszor nézegettem. A mesékben, ha valaki világgá ment és eljutott a végéig, azt én mindig oda - a lángossütö bódé mögé - képzeltem. Azt gondoltam, talán minden útnak ott van a vége. Azóta is, bármerre nézeló'döm, a látottakat angyalföldi emlékeimhez hasonlítom - mondta a művész. A kiállítás megtekinthető április elejéig. Képünkön dr. Tóth /o'zse/polgármester és iíj. Németh Mihály Iskolába készülő nagycsoportosok A gyerekek életének egyik sorsdöntő pillanata az, amikor átlépik az iskola kapuját. Egyáltalán nem mindegy, hogy testileg, lelkileg mennyire vannak erre felkészülve. Mi a jobb: ha a gyerek még egy évet „játszik” az óvodában, vagy ha megkezdi a felelősségteljes iskoláséletet? - ez a nagy kérdés ilyenkor tavasz táján a szülők számára. Bár a végső szót nekik kell kimondaniuk, szerencsére a döntésben sokat segít az óvoda. Képünkön a Hegedűs Géza Általános Iskola jelenlegi és leendő tanulója. Cikkünk a 4. oldalon Petőfi Sándor: Megint bes s csak beszélünk... Megint beszélünk s csak beszélünk, A nyelv mozog s a kéz pihen; Azt akarják, hogy Magyarország Inkább kofa, mint hős legyen. Dicsőségünknek kardja! csak most Készültél s már a rozsda esz. Meglássátok, maholnap minden Az ó kerékvágásba ’ lesz. ügy állok itt, minta tüzes ló, Mely föl vagyon nyergeivé már, Sprüsszögve és tombolva ott benn Fecsegő gazdájára vár. Nem a tettek terén fogok hát, Mint egy csillag, lehullani? Megfojtanak majd a tétlenség Lomhán ölelő karjai? S nem lenne baj, ha magam volnék, Hisz egy ember nem a világ, De ezer és ezer van, aki A zablán tépelődve rág. Óh ifjaink, óh én barátim, Ti megkötött szárnyú sasok, Láng a fejem, jég a szivem, ha Végigtekintek rajtatok!... Föl, föl, hazám, előre gyorsan, Megállnifélúton kívánsz? Csupán megvan tágítva rajtad, De nincs eltörve még a lánc! Pest, 1848. április