XIII. Kerületi Hírnök, 2006 (12. évfolyam, 1-24. szám)

2006-02-15 / 4. szám

8 TIZENHARMADIK t A nátha lábon kúrálható Az influenzával feküdjünk ágyba KERÜLETI HÍRNÖK 2006. február 15. Alapítványoka Madarász Utcai Gyermekkórházban T él van. A piros orrok, a könnyező szemek, a várat­lan tüsszentések, a köhögés, a torokfájás és a légzési nehézsé­gek miatt megzavart éjszakai al­vás, tehát a nátha évszaka. Persze eddig is többen átestek rajta, és ta­vaszig még esetleg többször is ál­dozatul esünk ennek a nyavalyá­nak. Szerencsére a nátha rendsze­rint 3-4 nap alatt lábon kihordva elmúlik, munkahelyi hiányzás nélkül. A megfázásnak vagy náthának ne­vezett enyhe lefo­lyású betegséget egy- vagy többfajta vírus okozza. Az orr nyálkahártyáj át támadják meg, be­hatolnak a sejtek­be, és azokat saját szaporításukra késztetik. A soka­sodás után kitör­nek a sejtből, és újabb élő organiz­musokat keresnek, mert egyetlen cél­juk a szaporodás. Egy tüsszentésnél 160 kilométeres se­bességgel robban­nak ki a betegből és fertőzik a környe­zetet. Mivel az orr váladéka is hem­zseg a vírusoktól, a zsebkendőn keresztül a kéz is a vírusok átszál­lóhelyévé válik. Vegyük tehát tu­domásul, hogy tavaszig minden kilincs, fogantyú, kapaszkodó a járműveken és minden pénzdarab megbetegíthet. Alapos kézmosá­sig ne nyúljunk az arcunkhoz vagy ételhez. Akinek persze tökéletesen működik az immunrendszere, azok nem betegszenek meg, de az óvatosság nem árt. A zsebkendőt már régen feltalálták A tüsszentés és a köhögés jár­műveken tömegeket fertőz. Ezért tanítsuk meg azokat, akik nem tudják, hogy zsebkendőt kell az ar­cuk elé tartani. Gyakran látni, hogy köhögéskor sokan az egyik kezü­ket tölcsérré formálva tartják a szájuk elé, ezzel egy irányba össz­pontosítják a kitörő vírusokat. Oltás nincs a nátha megelőzésé­re, mert a nagyszámú vírus össze­tétele egyénenként és naponként változhat. Gyógyszerek léteznek, de azok nem a náthát gyógyítják, hanem kísérő hatásait enyhítik: láz- és fejfájás-csillapítók, nyugta­tok, orrcseppek stb. Ez utóbbit leg­feljebb naponta kétszer szabad használni, mert gyorsan csökken a hatása, sőt, előfordult, hogy füg­gőséget okozott. Fontos szabály, hogy nem sza­bad orvosi utasítás nélkül antibio­tikumot szedni, amely a vírus ellen hatástalan, csak a bacilusok ellen használ. A vírus önmagában bo­nyolult, de mégis primitív létfor­ma, mert maga nem képes szapo­rodásra, csak egy fejlettebb orga­nizmus segítségével. A bacilusok egysejtű apró lények, de életciklu­suk független, önmaguk is képe­sek szaporodásra. Amennyiben a megfázást szövődmények követik, tehát a náthavírusok által megtá­madott területre bacilusok is ráte­lepednek, akkor szükséges lehet az antibiotikum (kizárólag orvosi utasításra). Nem haszontalan alkalmazni az ősrégi, de bevált természetgyógy­ász-módszereket. Lázcsillapító­nak kitűnő a lábikrára vagy a nyak­ra tett borogatás. A vezetékes víz hőfoka - körülbelül 18 fok - meg­felel, egy kis ecet hozzáadása elő­nyös. Vigyázat: a borogatásnak szellőzni kell, fóliával nem szabad betekerni. A sarkantyúkából vagy kakukkfűből készült mézes tea, vagy mézben két óra hosszat ázta­tott vöröshagyma hatásos a víru­sok ellen, és megelőzésre is alkal­mas. Az életveszélyes vírus Az influenza vírusa súlyos be­tegséget okoz, kötelezően ágyban fekvést és a munkahellyel rendel­kezők számára betegállományt je­lent. Szédülés, fejfájás, 39 fokos vagy magasabb láz, nehéz légzés jellemzi. Megelőzésére van oltás, főként a 60 éven felülieknek, szív­ás érrendszeri betegeknek, vala­mint krónikus beteg gyerekeknek javasolják. Európában évente tí­zezrek halnak meg, mert elmu­lasztják az oltást, avagy félnek a tű­szúrástól. Az oltás még most is időszerű. Madárinfluenza ­fenyegető katasztrófa Az 1918-1919-ben világszerte tomboló járvány legalább 50 mil­lió embert ölt meg, sőt feltehetően sokkal többet, mert több tucatnyi elmaradott országban nem léte­zett egészségügyi statisztika. A ví­rus nem ismert akadályt, minden kontinensen, az eszkimóknál és az Egyenlítőnél egy­aránt aratott. A szö­vődményei gyilkol­tak, elsősorban a tü­dőgyulladás. 1916- ban már megjelent az első antibioti­kum, a salvarsan, de ez arzéntartalma és súlyos mellékhatá­sai miatt nem segí­tett. A penicillint pedig csak 1926- ban találta föl Ale­xander Fleming. Azóta még két vi­lágjárvány volt: 1957-ben és 1968- ban. Ezeket olyan emberi influenzaví­rus okozta, amelyet néhány madárinf­luenzából átszökött gén alakított gyor­san terjedővé, de kevésbé veszé­lyessé, mint az 1918-as változatot. Az antibiotikumok már küzdöttek a szövődményekkel, ezért ez a két járvány kevesebb áldozatot köve­telt. Az 1918-as kórokozóról nem voltak pontos adatok majdnem napjainkig. Szeptemberben azon­ban két amerikai tudományos lap is nyilvánosságra hozta a szenzá­ciót: egy 1918-ban jégbefagyott nő holttestéből tízéves munka után újjáélesztették az 1918-ban pusz­tító gonoszt. Megállapították, hogy a tettes a madárinfluenza-vírus, amely né­hány emberi influenzagént épített magába, ezért terjedhetett ember­ről emberre. Kísérleteznek vele: újabb gének hozzáadásával újabb és újabb variációkat hoznak létre, azután mindegyikre próbálnak hatásos oltóanyagot kitermelni. Jelentősen csökkenti a tudomá­nyos siker fölötti örömet, hogy a kutatómunka az USA hadsereg­ének marylandi laboratóriumá­ban, azaz a biológiai fegyverkezés egyik műhelyében folyik. Arra em­lékeztet tehát, hogy a nagyhatal­mak nem hajlandók betiltani a bi­ológiai fegyvereket. A szenzációt közlő cikkekben megjegyzik: a tenyészetet szigo­rúan őrzik, mert világkataszt­rófa lenne, ha hirtelen kiszaba­dulna. M.D. A Madarász Utcai Gyermek- kórházban jelenleg több jól szervezett alapítvány segíti a gyerekek gyógyulását. Horváthné Szatner Györgyi, a kórház nővére részt vesz a Játszó­ház Foglalkoztató Közhasznú Ala­pítvány munkájában is. A nővér mutatta be, hogyan segítik a kór­ház munkáját az alapítványi akti­visták. Az 1994-ben alakult játszó­ház a gyermekonkológiai betegek ellátását, gyógyítását segíti. A krónikus betegek támogatá­sára jött létre a Gyermekkor Ala­pítvány. Aktivistáik a vizsgálatok közötti hosszabb várakozások programjairól gondoskodnak. A Gyermekvilág-Ágyszínház Közhasznú Alapítvány animátorai az ágyhoz kötött beteg gyerekek arcára próbálnak mosolyt csalni. Az alapítványok segítői önálló­an vagy a szülőkkel közösen fog­lalkoznak a beteg gyerekekkel. A nővérek állítják: a zene, a játék, a nevetés a magába fordult betege­ket is felvidítja. Sokat változott a kórházi dolgozók szemlélete az utóbbi években. Míg régebben a szülő csak korlátozott ideig láthat­ta beteg gyermekét, ma már akár egész nap mellette lehet. A szak­emberek szívesen veszik a szülők és az aktivisták jelenlétét, akik el­terelik a gyerekek figyelmét a be­tegségről. Azok a kis páciensek, akik tudnak az aktivisták rendsze­res látogatásairól, már várják a speciálisan képzett csapatokat, akik játékaikkal, előadásaikkal se- . gítik a gyerekek gyógyulását, fe­ledtetni próbálják a betegséggel gyakran együtt járó betegségtuda­tot. Az alapítványok köszönettel fo­gadják az adózók személyi jövede­lemadójának 1%-át. L.Á. A Madarász Utcai Gyermekkórház játszóházában Budai Ilona önkéntes és a gyerekek INGYENES SZEMVIZSGÁ1AT-50% minden szemüvegkeretre! LEHEL Piac, Emelet (a mozgólépcsőnél) Hétfő-péntek 9.00-18.00 ■ szombat 9-00-13-00 Telefon: 288-6960 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom