XIII. Kerületi Hírnök, 2006 (12. évfolyam, 1-24. szám)

2006-02-15 / 4. szám

2006. február 15. TIZENHARMADIK KERÜLETI HÍRNÖK 9 Az óvodai évek meghatározók Sokat kapunk, sokat adunk K iemelkedő óvodai, pedagó­giai munkájáért a Magyar Kultúra Napja alkalmából Brunszvik Teréz-díjjal tüntette ki az oktatási miniszter Bódi Ferenc- né közoktatási szakértőt, a XIII. Kerületi Pedagógiai Szolgáltató Központ óvodai szaktanácsadóját. Bódiné Erika éppen negyven éve van a pályán. Nem titkolja, hogy kisgyermek korában nem a peda­gógiai pályára készült.- Egyszerű családból szárma­zom: anyukám adminisztrátor volt, de egészen tizenhét éves koro­mig otthon maradt a testvéremmel és velem, apukám pedig taxisofőr­ként dolgozott. Nem „tanulták”, hogyan kell gyereket nevelni, de az otthonunk igazi meleg fészek volt. Nagy szeretetben éltünk, noha nem kényeztettek minket. Inkább arra neveltek, hogy amit tudunk, önál­lóan csináljuk meg. Közös nyara­lásra nemigen telt, viszont nyáron szinte naponta mentünk anyukám­mal a közeli Városligetbe, ahol na­gyon jól éreztük magunkat. Véletlenül kerültem a pályára- Ezek szerint a majdani óvónő sohasem járt óvodába?- Mindössze fél évet, de annyi épp elég volt. Kevés pozitív él­ményt szereztem. Jó evő voltam, de az etetéssel elvették az evés örö­mét. Emlékszem, mennyire fél­tem, amikor a nagypapám valami­ért késve jött értem. Nem voltam már olyan kicsi - elmúltam öt -, de az óvónő elment, és én nagyon szorongtam. Azt az érzést soha nem felejtettem el. Végül bejött a termetes dadus néni. Alig tudtam átfogni a derekát, de hozzábújtam. Ő pedig „vette” az érzéseimet.- Végül is azért lett óvónő, hogy más gyerek soha ne élje át ezt a ször­nyű érzést?- Teljesen véletlenül kerültem erre a pályára. A Kölcseyben érett­ségiztem, és bár a szüleim szeret­ték volna, ha gyógyszerészasszisz­tensnek tanulok, én a mielőbbi önállósulás pártján álltam. Mivel temperamentumos ember va­gyok, valami nyüzsgős munkát ke­restem. Végűi egy rokonom be­ajánlott az Autóvillamossági Gyár­ba, ahol majdnem betanított te­kercselőmunkás lett belőlem. A munkaügyis azonban teljesen vá­ratlanul felajánlott egy hatórás ki­segítő gondozónői helyet a gyár bölcsődéjében. Pár hónap múlva az ottani veze­tő szájából elhangzott az a mondat, ami meghatározta az életemet. - Figyeltelek a gyerekekkel, és na­gyon tehetséges vagy - ezt mond­ta, majd megkérdezte, lenne-e kedvem óvónő lenni. így kezdtem képesítés nélküliként, majd mun­ka mellett végeztem el az óvónő­képzőt. Ez így nagyon szerencsés voít, mert a gyakorlat oldaláról tudtam közelíteni az elmélethez. Tíz évig dolgoztam az Auto vili óvodájában, és mondhatom: ez az időszak adta meg az alapját egész további pályámnak. Ott tanultam meg a szakmáról mindent, ami fontos. Utána átmentem az Am­pullagyár óvodájába, ahol vezető voltam, de mellette csoportot is vit­tem. Két év múlva óvodai felügye­lőnek hívtak. Nem volt könnyű döntés, mert ebben a minőségem­ben az óvodavezetőkkel és az óvó­nőkkel kellett tartanom a kapcso­latot, a gyerekekkel való közvetlen kontaktus viszont megszakadt. Az első hat év után már csak nyesegetni lehet Szerencsére éppen akkor, az 1980-as évek elején folyt a Mezei Gyula-féle kísérlet, amelynek lé­nyege a segítő felügyelet volt. Az­tán tizenhat évvel a fiam után - ugyanabból a házasságból-, 1983- ban megszületett a kislányom, aki­vel két évig voltam otthon. És most immár húsz éve ugyanazt a tevé­kenységet végzem, amit ma szak- tanácsadásnak neveznek.- Négy évtized alatt sokat válto­zott a világ. De vajon más lett-e az óvónők mesterségbeli tudása?- Mindenképpen előnyére vál­tozott. Ma már - legalábbis a mi kerületünkben - kizárólag főisko­lát végzett óvónők foglalkoznak a gyerekekkel. A kicsik viselkedését főleg genetikai adottságuk és kör­nyezetük határozza meg. Ehhez az óvónők egyre jobban alkalmaz­kodnak. Az óvodai évek meghatá­rozók a gyerekek életében. Nem csak azért, mert az első hat év után már csak nyesegetni lehet rajtuk, hanem mert az óvoda három éve alatt több időt töltenek az óvónő­vel, mint a szüleikkel. Noha nem mellékes az értelmi és a szociális képességek fejlesztése sem, az ér­zelemmel teli légkör a legfonto­sabb az óvodában. Az óvoda kicsiben a társadalom A kisgyerekkor csodálatos idő­szak. Az óvónő abban a szerencsés helyzetben van, hogy azonnali, Metróetika A Gyöngyösi utcától a Lehel piacig Elegáns fiatalember a metrón. Sö­tét öltöny, fehér ing, fekete szövet nagykabát, kivillan a világoskék nyakkendő. Menedzsertípus - mondják. Hanem a kezében szalá- mis zsemle; ahogy beleharap, pat­tog szanaszét a ropogós héja. Tizennyolc év körüli leányzó tá­maszkodik az ajtónak. Walkman a fülén, a zeneszámot az utasok is hallják. Néhány évtized múlva alighanem hallókészüléket kell a fülébe dugni. Magánügy. Hanem egyszer csak benyúl a táskájába, kivesz egy kis üveg üdítőt, lecsa­varja a tetejét és a szájához emeli. Éppen ekkor fékez a metró. Kop- pan az üveg a leány fogán, nem na­gyon, de természetes reflexszel el­rántja a szájától. A narancssárga lé kiömlik. Megálló, nyílik az ajtó és elkez­dődik az anyázás. Egy leszálló utas megtaposta valakinek a fájós láb­ujját. Talán tanfolyamra kellene küldeni egyeseket, hogy megta­nulják: nem szabad az ajtó elé áll­ni, akadályozva a le- és felszálló­kat. Mások pedig türelem- és szépbeszédórákat vehetnének. Azt hinné az ember, megnyug­tatóbb kinézni az ablakon. Ott azonban egy óriásplakát éktelen­kedik primitív hibákkal. A „dec” rövidítés után ki kell tenni egy Bódi Ferencné - a kisgyerekkor csodálatos időszak őszinte visszajelzést kap a gyere­kektől. Ők még kimondanak min­dent, amit gondolnak. Mi óvónők sokat kapunk tőlük lelkileg, de ad­nunk is sokat kell. A gyerekek az óvodában tanulják meg a kortár­saikhoz való igazodást, vagyis ki­csiben a társadalomba való beil­leszkedést. Az óvónők csodákat tehetnek. Csak egyet nem szabad: erőltetni. Én például meggyőzéssel el tud­tam érni, hogy a finomnak igazán nem mondható csukamájolajat kifejezetten szerette a csoportom. Ilyenekről sokat beszélgetünk a kolléganőimmel. Szaktanácsadói munkámhoz hozzátartozik egy- egy nevelési terület elemzése, ér­tékelése. Sok szervezőmunkát végzek, és továbbképzéseket tar­tok. Hét kerületi munkaközössé­günk, valamint egy óvodavezetői és egy vezetőhelyettesi klubunk van. Szerencsés vagyok, mert a kollégáim mindenre nyitottak és nagyszerűen lehet velük együtt dolgozni.- A saját gyerekeinek sikerült-e azt a meleg fészket biztosítania, amire a szüleitől kapott példát?- Igyekeztünk, de a világ annyi­ra felgyorsult azóta, hogy ma sok­kal nehezebb dolguk van a szülők­nek. Büszke vagyok mindkét gye­rekünkre. A fiam révén már van egy tízéves unokám is. A lányom joghallgató, és - ahogy én tettem annak idején - munka mellett ta­nul. Másfél éve ideköltöztünk a ke­rületbe, amit a munkám révén nemcsak megismertem, de na­gyon meg is szerettem. Nagyon boldoggá tesz, hogy most ilyen szép kitüntetést kaptam, és szívem szerint világgá kürtölném. A kollé­gáim sorra gratulálnak, és min­denkinek csak azt mondom: az én munkám velük együtt lehet igazán eredményes. Csop Veronika pontot, „hosszít” szó pedig nincs a magyar nyelvben, csak „hosszab­bít”. A Duna Plaza igényesebb is lehetne. Manapság nemcsak a diákok, hanem sok felnőtt is hátizsákot hord. Magas, ifjú hátizsákos len­dületesen fordul egyet, az idős, alacsony néninek repül a kalapja és oda a frizurája. Sűrűn állnak az ajtónál, a ko­csi belül üres. Üttorlasz miatt. Baloldalon egy úr rakja keresztbe a lábát, az újságot a magasított combjára rakva rejtvényt fejt. Szemben vele egy hölgy ugyan­csak keresztbe tett lábbal ül. Sá­ros cipőik között a soványabbak sem férnek el, hacsak nem vállal­ják az önkéntes és ingyenes cipő­pucoló szerepét. A kocsi hátsó sarkában fiatal pár csókolódzik. Az utasok tünte­tőén nem néznek oda, vagy mert helytelenítik vagy mert irigylik. A leányzó felnéz, szólásképes álla­potba hozza a száját, azután felki­ált: „Jaj, elfelejtettünk leszállni!” lotál -Print Irodatechnikai Kft. „MINDEN, AMIVEL EGY IRODA MŰKÖDIK" Budapest területén ingyenes kiszállítás, viszonteladói, mennyiségi kedvezmények Eredeti, utángyártott és töltött lézertonerek, tintapatronok, fénymásolótonerek, nyomtató-, írógép- és pénztárgépszalagok, másolópapírok, író- és irodaszerek. Új és használt számítógép, monitor, nyomtató jótállással. A kiürült tonereket és tintapatronokat készpénzért visszavásároljuk! Szaküzlet: 1133 Budapest, Kárpát u. 22. Telefon/fax: 350-1835,350-5173, mobil: 06-20-449-6405,06-30-219-8271 E-mail: totalprint@interware.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom