XIII. Kerületi Hírnök, 2005 11. évfolyam, 1-24. szám)

2005-12-14 / 24. szám

2005. december 14. 7 TIZENHARMADIK ^KERÜLETI HÍRNÖK Különleges masina látássérülteknek Hangokká varázsolja a betűket A vakok és gyengén látók szá­mára eddig szinte áthidalha­tatlan nehézséget okozott minden olyan szöveg olvasása, amely nem Braille-ben, vagyis ta­pintható vakírásban íródott. A han­gos kazetták, illetve újabban a CD-k jó szolgálatot tesznek, de nem tud­nak minden igényt kielégíteni. Most azonban a Fővárosi Szabó Er­vin Könyvtár merőben új szolgálta­tásával lehetővé vált, hogy számító­géppel az érintettek bármilyen ol­vasnivalóhoz hozzájussanak. A komputer olvas A Fehér Bot Világnapja alkal­mából október 15-én tizenegy - köztük a kerületünkben levő Da­gály utcai - könyvtár kapott a nyomtatott szövegek elolvasását segítő számítógépet. Arról, hogy hogyan is működik a dolog, csak annyit tudtam, hogy ez a gép a JAWS nevű szoftver segítségével „elolvassa”, majd a fejhallgatóba mondja a szkennerbe helyezett nyomtatott szöveget. Egy délután elmentem a Dagály utcába, ahol a gyakorlatban is láthattam, hogy ez a csodamasina miképp varázsolja a betűket hangokká. Vörösné Jánosi Katalin könyv­tárvezetőtől megtudtam, hogy évek óta rendszeresen 25-30 gyengén lá­tó, illetve vak jár ide, a könyvtárba. Nem csak a kerületből, mert a Va­kok Intézete csak pár villamosmeg- állónyira van innen. A „hangos könyvek”, vagyis a hangkazettára mondott irodalmi művek már ides­tova negyedszázados múltra tekin­tenek vissza. A könyvtár központi állományában levő kazettákon kö­rülbelül hatszáz irodalmi mű hang­anyaga található meg. A kazettákat most kezdik felvál­tani a CD-k. Ezek már saját állomá­nyukban vannak. Bár a számuk fo­lyamatosan nő, a szöveges CD-k választéka még nem túl nagy, mindössze harminc körül van. A rosszul látók - köztük az idős em­berek - a külön polcon található, úgynevezett „öregbetűs”, vagyis a megszokottnál valamivel nagyobb betűkkel nyomtatott könyvek kö­zött válogathatnak. Kevesen tudják, hogy négy köl­csönözhető CD- és két DVD-leját- szó áll rendelkezésre azok számá­ra, akik CD-könyvet vagy DVD-t vesznek ki a könyvtárból. Ehhez előbb be kell iratkozni, és a köl­csönzéshez egy előrenyomtatott szerződést kell kötni a könyvtárral. Lehet azonban bármennyi kölcsö­nözhető kazetta és CD, a könyvtár teljes könyvállományát meg sem közelíti a számuk. Az a bizonyos speciális számítógép viszont han­gosan fel tudja olvasni a polcról le­emelt akármelyik kötetet. Emberi hangon figyelmeztet A gép mellett most éppen két kö­zépiskolás lány ül. Egyikük fején fülhallgató, ujjaival pedig szorgo­san nyomkodja a billentyűket. Merthogy némi számítógépes tudás azért kell ahhoz, hogy előcsalogas­suk a gépből a hangokat. De - mint Szakony Katalin elmondja - ez nem okoz gondot, hiszen az iskolában megtanulnak a számítógéppel bán­ni. Kati látása 20-30 százalékos. Meglepően jól bánik a számító­géppel, de ez nem véletlen. - Én a szerencsések közé tartozom - ad magyarázatot -, mert nemrég nyer­tem otthonra az Oktatási Miniszté­rium pályázatán egy számítógépet és hozzá egy szkennert. Igaz, nem csak én dolgozom vele, mert édes­apám és nevelőanyám sem lát. A szkennerbe helyezett könyv bármelyik lapját „kapásból” ol­vassa a gép. Ha egy oldalból csak két mondatot szeretnék beolvas­tatni, annak sincs akadálya. Sőt ha valamiért kíváncsi vagyok az írás­jelekre, megtudhatom, hol van pont, vessző vagy szóköz. Kölcsönkérem a fülhallgatót: egészen emberi a hangja. Nekem kicsit gyors a szöveg. Kati meg­nyugtat: a sebesség állítható. És tényleg, ha akarom, akár csigalas­súsággal vagy nagyon sebesen is hajlandó felolvasni a komputer. De ez még nem minden. A begépelt és kinyomtatott fogalmazást visz- szaolvastathatom a géppel, amely kérésemre figyelmeztet az esetle­ges helyesírási hibára. A géppel egyszerűbb Kati osztálytársa, Baráth Mária is a 11. osztályba jár a Vakok Inté­zetében. Ő egyáltalán nem lát. A géppel csak most ismerkedik. - Otthon még nincs számítógépem - mondja. - A tananyag nagy ré­sze megvan Braille-ban, ami meg nincs, azt fénymásolom és elvi­szem a szüleimnek. Ok lediktálják, én átírom Braille-ba, és akkor már meg tudom tanulni. Egy ilyen gép­pel minden sokkal egyszerűbb. Vajon tud-e angolul is olvasni a program? - teszem fel a kérdést. Még nem próbálták, de ideje meg­tudni. És kiderül: ennek a masiná­nak még ez sem akadály. Ha aka­rom, betű szerint olvas, ami az an­gol esetében igen mókásan hang­zik. De egy gombnyomás, és áttér az „igazi” angol kiejtésre. Most már csak arra várok vá­laszt Szakony Katitól mint tapasz­talt felhasználótól: lehet ez a gép még tökéletesebb? - Az lenne na­gyon jó - hangzik a válasz -, ha az itt beszkennelt anyagot haza tud­nám vinni, illetve küldeni. Nekem van USB-csatlakozóm, és a könyv­tárnak is van csatlakozója. Vörösné Jánosi Katalin tudja a magyarázatot, miért nem lehetsé­ges ez. A vírusvédelem miatt a rendszer nem engedi „idegen” csatlakozó használatát - mondja, majd hozzáteszi: már jelezte ezt a problémát a rendszerfejlesztők­nek, akik előbb-utóbb erre is meg­találják majd a megoldást. A könyvtár vezetője elmondta: a látássérültek és vakok számító­gépe a könyvtár teljes nyitvatartá­si ideje alatt ingyenesen hozzáfér­hető az érintettek számára. Sorál­lás esetén egy személy legfeljebb két órát ülhet a gép mellett. Aki nem szeret várni, annak érdemes előre bejelentkeznie. CsopV. Szűcs Ildikó rendhagyó irodalomórái D iákok előtt szaval. A Németh László Gimnáziumban, a Nyugat költőinek műveiből és József Attila születésének 100. évfordulójára emlékezve. Szükség van arra, hogy versek szülessenek, és legyenek olyan he­lyek is, ahol költők, írók műveit le­het tolmácsolni - mondja Szűcs Il­dikó, a Magyar Köztársasági Ér­demrend Lovagrendjével kitünte­tett színész-előadóművész. Úgy gondolja, a kerület iskoláiközülke- vés helyen tudják, hogy kérésre in­gyen tart rendhagyó irodalomórá­kat, pódium-előadásokat. A kisis­kolásoknak Janikovszky Éva, Győ­ri László, Tóth Éva, Zelk Zoltán írá­saiból, a felső tagozatosaknak és a középiskolásoknak Ady Endre, Ba­bits Mihály, Juhász Gyula, Koszto­lányi Dezső műveiből. E tevékeny­ségét a XIII. Kerület Közművelődé­séért Közalapítvány támogatja. A művész negyven éve él a ke­rületben. Előadói pályája az 1962- es Ki Mit Tud?-beli győzelemmel kezdődött, majd húsz évig a ka­posvári Csiky Gergely Színházhoz szerződött színészként. 1983 óta mond szabadúszóként verseket, határon innen és túl. Megjelent hanghordozója Határon címmel, melyen mai magyar költők versei hallhatóak. Emellett napvilágot lá­tott A Nyugat című folyóirat har­madik nemzedéke című CD-je Vas István, Weöres Sándor, Jékely Zol­tán és Kálnoky László költeménye­ivel. T.Zs. MultiCenteres pályamunkák Gáspár Tímea és Sudár Anna, a Hu­nyadi Mátyás Általános Iskola 8. osz­tályos tanulói, valamint Somogyi Crescencia (Cenci), az Eötvös József Gimnázium 8. osztályosa, korábban a Hegedűs Géza Általános Iskola ta­nulója a MultiCenter Számítógépes Grafika és Rajzfilmklub alkotói jutot- takbe munkáikkal azÁltalános és Kö­zépiskolások Neumann János Nem­zetközi Program termék Versenye döntőjébe. A döntős grafikák megte­kinthetők a MultiCenter honlapján: http://multicenter.gportal.hu. Az mmtowi t&mtnmk 7 év k«U * t«lj## megújuláshoz, Az Auőinmk 2 év i* eiég, te Aéxkmk mmó&ssxs 2 ét ém és söifví* tos » 9S wtm Mtmmteései. la&á&b & té-et plUtemüé &z tette I it éjié, méyet »t Arte 9M­mmmtiftei wétmai jsűfi azavautit (a Úft í$ fawétnteé m új tetä maééérn ~ éeé* a stétértíéi Auöl Pormch* P#*t 113# Bwtoyrt. «jr« n *i<um*m fa* A könyv bármely lapját „kapásból” olvassa a gép

Next

/
Oldalképek
Tartalom