XIII. Kerületi Hírnök, 2004 (10. évfolyam, 1-24. szám)
2004-06-09 / 11-12. szám
6 2004. JÚNIUS 9. HírnökJó lenne, hq qz emberek megtalálnák azt q nyugalmat, qmit a víz ad* Új szökőkút a kerületben fl középkorba nyúlik vissza A vallon kapcsolat Nemcsak a felnőtteket, de a gyerekeket is vonzza a víz tisztasága Czeglédi Ildi A Kerületi Napok rendezvénysorozatának alkalmából újabb szö- kőkúttal gazdagodott a XIII. kerület angyalföldi városrésze. Május 24-én a Fiastyúk utca 67. előtt, a Nővér utca torkolatával szembeni kiterjedésben szép számban ösz- szegyűlt a lakosság, hogy megcsodálhassák a kút első vízsugarait. Az ünneplést a Keil Ernő Fúvószenekar trombitaszója tette még élvezetesebbé. A szökőku- tat Minya Mária Munkácsy-díjas kerületi keramikusművész alkotta.- A medence öntött vasbeton szerkezetére van rögzítve a kút, süttői mészkőlap burkolatú - tájékoztat Minya Mária átmérője 4 méter. A medence közepén posztamensen fémsókkal színezett fagyálló kerámia térplasztika áll, mely három, süveg alakú sztélét ábrázol, legmagasabb pontja 230 cm, a középső sztélé és a kút- medence középvonala egybeesik a Nővér utca páros oldali járdájának középtengelyével. A szökőkút vízforgatós rendszerű, algásodás elleni vegyszerekkel kevert, ivásra nem alkalmas. A medencében három kiömlőnyílás és hat fenékvilágító test található, a kút körüli körbejárhatóságot koncentrikus térkőburkolat teszi lehetővé.-A Gyöngyösi sétányon felállított szökőkút már közel egy éve díszíti kerületünket. A sok elismerés után milyen tervekkel fogtál bele a mostani műalkotásba? A süveg alakú sztélét - legmagasabb pontja 230 cm- Mindig az adott feladatra koncentrálok, először a tér adottságait veszem figyelembe. Ha összehasonlítom a két környezetet, a Gyöngyösi sétányt és a Fiastyúk utca jellegzetességeit, Holopné Schramek Kornélia alpolgármester a szökőkút alkotójával, Minya Mária keramikusművésszel kitűnik, hogy merőben más szempontok dominálnak. Ez a tér fás, bokros, zöld terület, ahol a nap hatása jól érvényesül, ezért minden napszakban -más motívumok tűnnek elő a térplasztikán.-A motívumokban igencsak elmerülhetünk, honnan merítettéll- Keleti utazásaimkor sok érdekes díszítőelemmel találkoztam, megfogott a kultúrájuk, és úgy gondoltam, ebbe a térbe beleszőhettem a Távol- Kelet szépségeit. Egy idő után kialakultak a saját jeleim is, melyekkel szívesen ötvözöm a hagyományos elemeket. Ezenkívül fontos számomra a számmisztika, a hármas egység önmagában több szimbólumot is kifejez: népmeséi figurákat, mitológiát vagy a napszakot, de a kerületünk hármas egységét is Újlipót- város, Angyalföld és Vizafogó kapcsolatát.- A kék és bronzszín ötvözete milyen hatással bír egy ilyen kompozícióban ?- Egy szép, egységes felületet kellett létrehoznom, ahol a környezetben nemcsak a plasztikai megoldások, de a színek is uralkodnak. A színvilág a természetet tükrözi: a föld vöröses árnyalatát, ami egybeolvad az ég kékjével. Ezt a természetes hatást fokozza a víz tisztasága és a bokrok zöldjei.- Mit szeretnél kifejezni alkotásaiddal?-Elsősorban azt szeretném, ha tetszene a lakosságnak, hiszen nekik készült. Ez a tér még bővülni fog padokkal, bokrokkal, világítással. Jó lenne, ha az emberek megtalálnák azt a nyugalmat, amit a víz, és a természetes környezet ad. Tavaly rendezték meg Belgiumban, Namur városában a magyar napokat, ahol rendhagyó módon nem a nagy múzeumok, hanem a kis helytörténeti gyűjtemények mutatkoztak be. Ezen a rendezvényen, mint a belgákkal történő kapcsolatfelvétel kezdeményezője, az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény is jelen volt - idézi fel a 2003-as év történéseiről Juhász Katalin, a XIII. Kerületi Helytörténeti Gyűjtemény vezetője. Belgiumi tartózkodása idején találkozott a magyar származású Keresz- tessy Sándorral, aki a Belga Királyi Néprajzi Társaság egyik vezetője, a belga néprajzi filmezés megalapítója és a Belga Televízió dokumentumfilm-ren- dezője is egyben. Kérésére kezdték együtt kutatni a vallonok magyarországi múltját. — Az egész csereprogram tulajdonképpen a középkori vallon és magyar kapcsolatok feltárását célozza. Ennek jegyében rendeztek tavaly konferenciát Namurben, illetve most idén, május 19-énTokajban-hangsúlyozza a gyűjtemény vezetője. A régmúlt időkben íródott oklevelekből, a különböző helyekről származó történeti adatok alapján kikövetkeztethető és bizonyítható, hogy több tízezer vallon jött hazánkba és telepedett le a középkorban. Esztergom első polgárai is vallonok voltak, sőt Székesfehérváron vallon negyedek épültek. Emléküket az általuk épített templomok őrzik, és az sem véletlen, hogy utcákat kereszteltek el róluk. Például Varjas Lajos kutató két vaskos kötetet szentelt elméletének, amelyben nem kevesebbet állít, minthogy a magyar népballadák eredetileg vallonföldről kerültek Magyarországra a vallon telepesek révén. Az idei Vallon Kulturális Fesztivált május 19. és 27. között rendezték meg. (A fesztivált megelőzte a már említett konferencia Tokajban.) A kulturális rendezvényen zenei esteket is tartottak, francia, vallon és magyar középkori és népzenét játszottak. Az országos turnén a magyar előadók mellett Claude Flagel belga zenész is fellépett. Az 5 előadásból álló koncertsorozat keretében a művészek Székesfehérváron, Debrecenben, Nyíregyházán, Ramocsa- házán és végül a Budapesti Történeti Múzeum Gótikus termében mutatkoztak be, a fővárosi helyszínen a belga nagykövet és jelentős számú érdeklődő is részt vett. A belga művész nemcsak koncertezett, hanem tanított is. Claude Flagel, aki remek pedagógus, rendhagyó énekórát tartott a kerület két tanintézményében, a Dózsa György Úti Általános Iskolájában és a Gárdonyi Géza Általános Iskolában. Talán az egyik legsikeresebb fesztiválprogram volt. A szervezők, köztük az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény és a József Attila Művelődési Központ vezetői szerették volna, ha nemcsak a régmúlttal foglalkoznának a fesztiválon, éppen ezért kortárs művészek munkáit is bemutatták. Ennek jegyében öt vallon kiállításra került sor egy időben a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteményben, a XII. kerületi gyűjteményben és az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjteményben, valamint a XII. és a XIII. kerületi polgár- mesteri hivatalokban. Mindegyik fotótárlatnak köze van a kertekhez, parkokhoz, ugyanis a belga Namur tartomány elsősorban kertjeiről, természeti szépségeiről híres. A felsoroltakon kívül rendeztek költészeti esteket is. A Namuri Költészet Házának elnöke, André Doms költő saját és más belga poéták verseit olvasta fel, majd Lackfi János műfordító fordításában hallgathatták meg a műveket az érdeklődők. Az esten magyar költők is előadták verseiket, valamint a felolvasáson Ágoston Béla és barátai a versek hangulatához illő zenei improvizációkkal szolgáltak. A vallon fesztivál utolsó rendezvényét a Ráday Könyvesházban tartották a szervezők. Az XII. és a XIII. kerületi, valamint a tatai önkormányzatok képviselői is találkoztak Namur önkormányzatának képviselőivel, továbbá a kertekkel és parkokkal foglalkozó vallon, valamint magyar szakemberek szintén tartottak tapasztalatcseréket. A két fél között igen jó kapcsolat alakult ki - állítja Juhász Katalin. A fesztivál utolsó napján „Keletre kéne menni, mert ottan szép az élet...” címmel dokumentumfilmet mutattak be a középkori francia-vallon-magyar gyökerekről. A belga televízió dokumentumfilmjében a középkori francia vallon telepesek Kárpát-medencei örökségét dolgozta fel a film rendezője, Keresztessy Sándor. A rendez'ő a bemutató előtt elmondta: a középkori Magyarországra főleg Lotharingiából jöttek vallonok, sokkal többen érkeztek a Kárpát-medencébe, mint ahogy azt sokáig feltételezték a tudósok. A különböző tanulmányokból kiderült, hogy Magyarországnak a középkorban mintegy kétmillió lakosa volt és ebből a francia vallonok a népesség körülbelül 10 százalékát tették ki. M. E.
