XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)
2003-05-14 / 9. szám
re és a megváltozott életkörülményekhez igazodó átépítéshez, felújításhoz. A lakóterületek korszerűvé tételében, illetve korszerű minőségben tartásában az önkormányzatnak szabályozási eszközei vannak, a kormányprogram várhatóan operatív eszközök megteremtését is elősegíti. Célok és akciók meghatározása: Cél I.3.: A lakótelepek korszerűsítése, revitalizációja A paneles technológiával épült lakótelepekre szabályozási szinten megújítási programot kell kidolgozni. A kormányprogrammal összehangolt, annak lehetőségeit feltáró kerületi program aktuális, az alábbi helyekre:- Gyöngyösi utcai és Új Palotai úti lakótelep,- Tahi utca melletti lakótelep,- Keszkenő utcai lakótelep,- Árpád híd menti lakótelep,- Szegedi út-Országbfró utcai lakótelep,- Tüzér utcai lakótelep,- Csángó-Gidófalvy lakótelep,- Vizafogó lakótelep.- Kárpát utcai lakótelep. Akció 3.1.: Az Új Palotai út környékére készüljön lakótelep-revital- izációs mintaterv formájában KSZT. Akció 3.2.: A Vizafogó lakótelepre és környékére készüljön nagy területegységet átfogó szabályozási koncepció Cél I.4.: A hagyományos építésű, nagyvárosias és városias lakóterületek korszerűsítése, rehabilitációja Akció 4.1.: A nagyvárosias és városias lakóterületek rehabilitációja egységes szemléletű és ütemezett programot igényel. Ennek érdekében kívánatos elkészíteni a rehabilitációs feladatokat tartalmazó stratégiát, amely tartalmazza:- a meglévő állapot feltárásának módszereit, melyben műszaki, társadalmi, értékvédelmi, gazdasági, pénzügyi és jogi (tulajdon) szempontok szerepeljenek,- a közterületek kezelésére, felújítására, funkciójára vonatkozó műszaki és pénzügyi javaslatokat,- az önkormányzati tulajdonban lévő épületek felújítására vonatkozó műszaki javaslatokat,- az önkormányzati rehabilitáció költségeit tartalmazó tervet,- a rehabilitáció jogi, tulajdoni összefüggéseit tartalmazó javaslatot,- a közösségi-magán együttes fejlesztés (PPP) konstrukciójára vonatkozó javaslatot. A rehabilitációs stratégia az alábbi területekre aktuális:- Béke utca-Tatai utca közötti terület, a Rákos-pataktól északra,- Béke utca-Tatai utca közötti terület, a Rákos-pataktól délre,- Kassák Lajos utca és környezete,- Kassák Lajos utca-Bulcsú ut- ca-Lehel tér közötti terület,- Újlipótváros egyes területei. A Szabolcs utca és környékére rehabilitációs koncepció, a Pap Károly utca környékére rehabilitációs feltáró tanulmány készült. Akció 4.2.: A. Szabolcs utca környékére rehabilitációs terv született, amelynek megvalósítását folytatni kell. Cél I.5.: A József Attila kertváros és környéke lakóterület korszerűsítése, értékének megőrzése mellett Akció 5.1.: A József Attila kertvárosra elkészült és a jóváhagyott tervet meg kell valósítani. Cél 1.6.: Elősegíteni, hogy a kerületben előnyben részesüljön a minőségi lakásépítés Akció 6.1.: A Kerületi Városrendezési és Építészeti Szabályzat felülvizsgálásakor a lakásépítésre potenciálisan alkalmas területeken - a gazdaságossági szempontok figyelembevételével - csökkenteni kell a szintterületi mutatókat és növelni a minimális zöldfelületi értéket. Az intézményi övezetben lévő, még be nem épített területeken ki kell zárni, hogy lakásépítés esetén intézményi sűrűségű beépítés jöjjön létre. Ugyanakkor szabályozási módszerekkel biztosítani kell, hogy új fejlesztési területeken az önkormányzat elővásárlási jogának telepítésével helyt kaphassanak az ellátást biztosító intézmények. Intézmények: A meglévő állapot értékelése: A településfejlesztés szempontjából elsősorban a területigényes intézmények igényelnek fejlesztési koncepciót. Bár ezek többsége nem önkormányzatunk tulajdonában van, településrendezési szabályozással a területek átalakulása, korszerűsítése befolyásolható. Kórházak: A kerület területén a következő kórházak üzemelnek:- Nyírő Gyula Kórház,- Országos Gyógyintézeti Központ (Szabolcs utcai kórház),- Madarász Viktor utcai kórház,- Honvéd Kórház. Kereskedelem: Fejlesztési szempontból meghatározó területi elemek:- Lehel Csarnok,- Tömöri utcai piac,- Reno udvar,- Duna Plaza,- Tesco bevásárlóközpont. A Lehel Csarnok elkészült, üzemel, a szolgáltatásai színvonalasak, a lakosság szereti, más városrészekből is felkeresik. Környezete sokat korszerűsödött, átalakulása folyamatban van. Várható, hogy Budapest egyik élelmiszer-kereskedelmi központjává válik. A Reno udvar megjelenésén, használatán egyaránt látszik, hogy kényszer szülte, sok a szükségmegoldás. A jelentősen és gyorsan átépült és korszerűsödött Váci úton léte egyre kedvezőtlenebb, átépítése, korszerűsítése nem halasztható. A Duna Plaza a kerület egyik legjelentősebb kereskedelmi központja, egyben környezetével együtt kerületi alközponttá vált. A forgalom jelentős, a szolgáltatás színvonalas. A térségre új fejlesztési és szabályozási tervek készülnek. Cél 1.7.: A kerület egészségügyi intézményeinek korszerűsítése Akció 7.1.: Egységes szemléleten alapuló, valamennyi egészségügyi létesítményt feltáró állapotvizsgálat elkészítése javasolt, melynek alapján megállapíthatók a szükséges teendők. A feladat megoldására középtávú fejlesztési programot kell megalkotni. A fejlesztések, felújítások megvalósításához pályázati forrásokat is célszerű bevonni. Első ütemben a Szegedi úti rendelő rekonstrukcióját kell elvégezni, valamint a központi Honvéd Kórház rekonstrukciójához új KSZT-t kell készíttetni. Cél 1.8.: A kereskedelmi hálózat fejlesztése érdekében a korszerű létesítmények létrejöttének támogatása Akció 8.1. Fel kell számolni a kerületben működő, de nem kontrollálható „piacot”. Akció 8.2.: A Reno udvar korszerűsítésére a területen érdekelt vállalkozók bevonásával véglegesíteni kell a fejlesztési programot. Akció 8.3.: A Duna Plaza fejlesztését területfelhasználási és közlekedési terv készítésével kell megalapozni. Akció 8.4.: Döntés-előkészítő tanulmányt kell készíttetni a Tömöri piac tárgyában. Duna-part A kerület rendelkezik a fővárosban a legnagyobb kiterjedésű, eddig nem beépített Duna-parti területekkel. Ennek oka az, hogy többségében felszámolták az itt működő üzemeket és ipari területeket. A területek nagy része fizikailag elhanyagolt állapotban van, a helyzet méltatlan egy európai nagyváros legszebb természeti adottságához. Jelentős befektetői érdeklődés tapasztalható a területek felhasználásának tekintetében. A helyzet most még szerencsésnek mondható, mert lehetőség van arra, hogy az építkezések megkezdése előtt egységes szemléletű és a kerület Duna-parti területeit áttekintő fejlesztési koncepció részeként építészeti javaslat készüljön. Célok és akciók meghatározása: Cél I. 9.: A Duna-parti területek magas színvonalú fejlődésének és beépítésének megalapozása úgy, hogy a parti zöldsáv megmaradjon Akció 9.1.: Építészeti koncepció terv készítése első ütemben a Dráva utcától a Rákos-patakig, később a Rákos-pataktól az északi összekötő hídig. Munkahelyi területek: Több olyan kis- és középvállalkozás működik a kerületben, amelyek sem funkcionális, sem városesztétikai szempontból nem illeszkednek a környezetükhöz. Ezen területek kezelése, a korszerű településrendezésbe illesztése szabályozási feladat. Az elmúlt 100 évben kialakult ipari területeket részben felszámolták, részben elköltöztek. Az átalakulás gyorsan ment végbe, de a munkahelyet adó területek teljesen nem tűntek el a kerületből. Célok és akciók meghatározása: Cél 1.10.: A környezetbarát munkahelyi területek fejlesztése, kereskedelmi, logisztikai bázisok támogatása Akció 10.1.: A területhatékonysági és karakterfeltáró vizsgálat alapján a korszerű munkahelyek, kis- és középvállalkozások létesítésére alkalmas területek kijelölése, területi terhelési és arculatmeghatározási korlátok és szabályozók megalkotása. Ennek keretében új KSZT rendelet megalkotása a középkerületi munkahelyi övezetre. Településrendezés, szabályozás: A Kerületi Városrendezési és Építészeti Szabályzat (KVSZ) elkészült, a képviselő-testület jóváhagyta. A tervet az igények és lehetőségek változása miatt folyamatosan módosítani, fejleszteni kell. 2003. december 31-én érvényét veszti 42 Részletes Rendezési Terv (RRT). Ezek területén és az eddig nem szabályozott területeken a KVSZ szabályozási mélysége elégtelen, új városrendezési tervek (KSZT-k) készítésével gondoskodni kell a megfelelő szabályozásról. Elfogadott, átgondolt, és mind a lakossággal, mind a várospolitika alakításáért felelős testülettel egyeztetett koncepcióval kell hosszú távra meghatározni a különböző területek felhasználásának alakulását. A korszerű eljárásrend nem képzelhető el naprakészen tartott digitális térképek és adatbázis nélkül. A lakótelepek helyzete: A paneles és a hagyományos épfté- í si technológiával épült lakótelepek * kel szembeni lakossági elvárások mind építészeti, mind energetikai és gépészeti, mind funkcionális szem- r pontból megváltoztak. Változtak a L környezettel kapcsolatos igények korszerűbbé váltak a technikai rendszerek, növekedett a parkolási igény B módosultak az esztétikai elvárások is' Célok és akciók meghatározása: Cél 1.11.: A települési szabályozási rendszer és a jóváhagyási folyamat korszerűsítése Akció 11.1.: El kell készíttetni a kerület ortogonális légi fotóját a nyári és a téli időszakban. A légi fotó és a digitalizált alaptérkép együttes fel- használásával korszerű munkaeszköz készíthető. Az így létrejött térképre rá kell kerülniük a vonalas létesítményeknek is. Akció 11.2.: Létre kell hozni és a földhivatal által hivatalossá tenni a kerület folyamatosan aktualizált digitális alaptérképét és adatbázisát, valamint elektronikus adatszolgáltatási rendszerét. Akció 11. 3.: Növelni kell a KSZT-indítások számát, fokozott figyelmet kell fordítani ütemezett befejezésükre, az ehhez szükséges feltételeket biztosítani kell. Épített értékek védelme: A kerületben vannak értékes városrészek, épületek és egyedi objektumok. Ezek feltárása teljességében még nem történt meg. Létezik a fővárosnak értékvédelmi listája, de vannak a kerületben olyan, a listán nem szereplő tételek, amelyek a területi karakter szempontjából jelentősek. Ezek feltárásának és feldolgozásának helytörténeti szempontból nagy a jelentősége. Célok és akciók meghatározása: Cél 1.12.: A kerület épített értékeinek védelme Akció 12.1.: A már elkészült újlipótvárosi értékvédelmi tanulmányt aktualizálni kell, és ki kell terjeszteni az egyéb védelemre szánt területekre. Akció 12.2.: Tisztázni kell a helyi védettség főváros és kerületek közötti hierarchiáját, valamint a kerületi értékek védelmének jogi lehetőségeit. A kerületi épületek fővárosi védettségét kezdeményeztük. Javasolt tevékenység: A kerület kezdeményezze, hogy a kormány a fővárossal és a kerületekkel együtt dolgozza ki a lakótelepi t rehabilitáció támogatási rendszerét annak ütemezését, a társadalmi változások kezelésének technikáját. Duna-part: A kerület igen jelentős be nem épített Duna-parti területekkel rendelkezik. A Duna-part területfelhasználása, beépítése és építészeti megjelenése meghatározó jelentőséggel bír Budapest arculatában. A kerületben lévő területek többsége felhagyott ipari zóna, amelyek mai helyzetükben igen leromlott és elhasznált állapotban vannak, ugyanakkor nagyon erős érdeklődés mutatkozik a területek fejlesztésével kapcsolatban. í é í í s \ s t Javasolt tevékenység: A kerületi Duna-part beépítésére egyedi arculatterv készüljön. Értékvédelem: , Az Alkotmánybíróság döntése } nyomán megszűnt a kerületi védettség kategóriája. | Javasolt tevékenység: A Főváros illetékeseinél kezdeményezni kell a kerület számára fontos épületek fővárosi védettségét. Közlekedés: A kerület külső közúti kapcsolatai a dunai átkelés, illetve a belső gyűjtőutak, valamint az átmenő forgalom jelentős kapacitáshiányt mutatnak. Ez a várható beruházások figyelembevételével fejlesztéseket igényel. Javasolt tevékenység: Kezdeményezni kell az aquincumi híd megépítése, az Újpesti rakpart meghosszabbítása, az Esztergomi út-Cserhalom utca kiépítése, a Vágány utca meghosszabbítása ügyében a tervezett létesítés idejének előrehozását. Kezdeményezések: Területfelhasználás a kerülethatárok mentén: A kerület határán lévő zónák területfelhasználásának jelenlegi helyzete nem kedvező számunkra. A Körvasútsori vonal melletti terület, valamint az Angyalföldi rendező pályaudvar és a Rákosrendező pályaudvar területe - bár nem a kerülethez tartoznak -, csökkentik a környezet értékét és hátráltatják a környező területek korszerű fejlődését. Hasonló a helyzet a Nyugati pályaudvar területével is. A térség jelentős és értékes fejlesztési terület, de a jelenlegi helyzet a beruházási szándékokat nem segíti. Javasolt tévékenység: A kerület kezdeményezzen előkészítő tárgyalásokat a MÁV, a Fővárosi Ónkormányzat és az érintett kerületi önkormányzatok képviselőivel a Rákosrendező pályaudvar, az Angyalföldi rendező pályaudvar és a Nyugati pályaudvar területeinek távlati felhasználási lehetőségeiről. II. INFRASTRUKTÚRÁK ILI. Közlekedés A kerület külső közúti kapcsolatai A meglévő állapot értékelése: Kerületnek a szomszédos kerületek közül csak az V. és a VI. kerülettel van szerves hálózati kapcsolata. AIV. és XTV. kerület felé a szintbeni közúti-vasúti átjárók kapacitása elégtelen, a kapcsolatok távolsága helyenként igen nagy (Rákosrendező, Nyugati pu.). Az Árpád híd a legészakibb Duna-híd, ennek megfelelően az egész ország úthálózatának legnagyobb forgalmi terhelésű szakasza. A Margit híd forgalma is meghaladja a csúcsidőszakokban a hídfők kapacitását. A belső közlekedés közúti feltételei: Cél n.l. Kerületi szabályozási eszközökkel KSZT-ben meghatározott módon és helyeken utcanyi*
