XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)

2003-05-14 / 9. szám

gokkal segíteni a kerület belső forgalmát. Akciá 14« utca megnyitása a Gömb utca és a Kartács utca között a Lehel utcától nyugatra. Akció 1.2.: KSZT-ben meghatá­rozni a Hun utca megnyitását a Le­li utca és a Szabolcs utca között. Akció 1.3.: Az Angyalföldi út fo­lyamatossá tételét KSZT tartalmazza I Apály utca és Klapka utca között. Ennek megépítését a fejlesztők be­vonásával biztosítani kell. Akció 1.4.: KSZT-ben kell meg­határozni a Frangepán utca és a Fáy „tea összekötését a Reitter Ferenc utca és a Szent László utca között. Akció 1.5.: Ki kell építeni a Tesco áruház közúti kapcsolatait, a Váci ut és a Balzsam utca összekötését. Akció 1.6.: A Vizafogó és a Kár­pát utca összekötését az érvényes KSZT szerint meg kell építeni a szomszédos telkek fejlesztőinek be­vonásával. Akció 1.7.: A Nép-sziget KSZT szerinti telekkiszabályozásával biz­tosítani kell a középső feltáró út sza­bályozási szélességét, meg kell vizs­gálni további útkapcsolat kialakítá­sának lehetőségét is. Akció 1.8.: Az északi összekötő vasúti híd-Duna-part-Rákos- patak-Cserhalom utca-Meder ut- ca-Váci út térségben az egyes komplex fejlesztési részterületek belső közútjainak kialakítását az ér­vényes városrendezési tervekben meghatározott módon a fejlesztések részeként meg kell építeni. Akció 1.9.: A Csele utca megnyi­tásáról a szomszédos fejlesztések függvényében a vonatkozó KSZT szerint gondoskodni kell. Akció 1.10.: A kerület egyes ré­szein vizsgálni kell az utcák egyirányúsításának, illetve a forgal­mi irányok megváltoztatásának szükségességét. A kerület külső közúti kapcsola tainak fővárosi fejlesztési elképze lései: Az Aquincum-Újpest közúti híd és a csatlakozó Körvasút menti körút északi szakasza a főváros közleke­désfejlesztési tervében a 2015-ig megvalósítandó beruházások között szerepel. A tervezett híd a döntés­előkészítő tanulmánytervek szerint az északi összekötő vasúti híd északi oldalán, illetve a Körvasút menti körút a vasútvonal IV. kerületi olda­lán épül, de csomóponti kapcsolatai érintik a XIII. kerületet. A Váci úti csomópont déli ága az Árva utcán halad, a Reitter Ferenc utca-Berlini utca vonalában vasút alatti közúti aluljáró szerepel a tervekben, ezen kívül a főútnak kapcsolata lesz a Bé ke utcával és a Göncöl utca-Új Palo lai út vonalával, ennek megfelelőéi a kerület forgalomáramlási viszo ayaira jelentős hatással lesz. A Szegedi út-Teleki Blanka út elüljáró döntés-előkészítő tanul JJányterve szerint a XIV. kerület agy Lajos király úti fejlesztésbe; pcsolódva, 2x2 sávos út, kerék P t és villamospálya átvezetésén A fi S^r a szobi vonala fölött pl SJ®*6 a kiterhelt Róbert Kár y örúti híd tehermentesítésén ki c a és XIV. kerület között nufií ?m rae8felelő színvonalú lebo tását és a Rákosrendező pálya jpZf1 fejlesztések forgalm A felüljáró építé megvalósítand< JSjSjj között szerepel, korább bővítési íh !•Nagy Laj°s királyú A u teheti szükségessé. menti ,!rÍÍ,let. Nyagati pályaudva sabál^^S lnÜk a pályaudva kö^ltzSen meghatárOZOt BUDAPEST FŐVÁROS XIII. KERÜLET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA íjjjj- A Vágány utca meghosszabbítá­sa a Dózsa György úttól a West End City Centerig, a VI. kerületben a Bulcsú utca-Lehel utca-Ferdinánd híd közötti terület átépítésének felté­tele.- A Bulcsú utca vonalában a Nyu­gati pályaudvar alatti, csökkentett űrszelvényű közúti aluljáró a pálya­udvar átépítésekor, fejlesztési terüle­tei forgalmi igényeinek kielégítésére valósítható meg. A kerület külső tömegközleke­dési kapcsolatai A meglévő állapot értékelése: A kerület külső tömegközlekedési kapcsolatai közül túlterheltek a Du- na-hidakon áthaladó villamosvon­alak, a XIV. kerület felé kapcsolat csak a Róbert Károly körúton van. Nincsenek kihasználva a MÁV-vas- útvonalak elővárosi - városi közle­kedésre, a dunai hajózásnak nincs tömegközlekedési szerepe. A kerület külső tömegközleke­dési kapcsolatai fejlesztésére vo­natkozó fővárosi tervek Az észak-déli regionális gyors­vasút (5. metróvonal) tervezett nyomvonala a kerületet Újlipótváros területén érinti. A vonal a fejlesztési tervek szerint a Szentendrei és a déli HÉV-vonalak összekötésével a belső városrészek felé hoz létre új gyors­vasúti kapcsolatot. A vonalra készült előtanulmányok szerint a kerületben a Lehel téren és a Szent István park­nál lesz állomása, a Margitszigeten is célszerű a gyorsvasúti kapcsolat kialakítása. A Szegedi úti felüljárón tervezett villamosvonal kialakításának fő cél­ja a Xm. és XTV. kerület között - a kedvezőtlen vonalvezetésű 32-es autóbuszvonal mellett — kötöttpá­lyás, nagy kapacitású tömegközle­kedési kapcsolat kialakítása. Az új villamosvonal a Nagy Lajos király úti 3-as villamos meghosszabbítása­ként a Lehel utcai vonalon keresztül a 3. metróvonalig biztosít kapcsola­tot, összeköti a kerületek központja­it, illetve áthalad a Rákosrendező vasútállomásnál létrehozandó tö­megközlekedési csomóponton. A villamosvonal megvalósítása a Sze­gedi úti közúti felüljáróval együtt várható. A kerületet érintő villamoshálóza­ti fejlesztési elképzelése a 14-es vil­lamos meghosszabbítása a Nyugati térig, amelynek fő célja, hogy köz­vetlen átszálló kapcsolatot biztosít­son a nagykörúti villamosjáratokkal. A vonal kialakítására több tanul­mánytervi változat készült felszíni, illetve kéregalatti vonalvezetéssel, megvalósítására vonatkozóan üte­mezési elképzelés nincs. A főváros közlekedésfejlesztési terve a MÁV vasútvonalain előváro­si és városon belüli forgalom beve­zetését tervezi. Ennek alapvető felté­tele a tömegközlekedést lebonyolító ágazatok egységes tarifális és üze­meltetési rendszerbe integrálása. A szervezeti változásokon kívül a meg­felelő járműállomány és városi kap­csolatok létrehozása is szükséges. A kerületet érintő, Nyugati pályaud­var—Esztergom vonalon megkezdő­dött az elővárosi közlekedés beveze­tésének tervezése. A Budapestre látogató külföldiek és a hazai utazók számára fontos a Ferihegyi gyorsvasut megépítése, mely a repülőteret összeköti a Nyu­gati pályaudvarral. A dunai hosszirányú hajózás meg­felelő szervezeti és gazdasági felté­telek kialakítása esetén számottevő részt vállalhat a városi és környéki tömegközlekedésben. A kerület belső közúti kapcso­latai A meglévő állapot értékelése: A kerület elsőrendű főúthálózata az Árpád híd-Róbert Károly körút,. Alsórakparti út-Népfürdő utca-Vizafogó utca, Váci út csúcs­időben 90-100%-ban kihasznált ka­pacitású, amelynek fő oka a külső, elkerülő útvonalak hiánya. A másod­rendű főúthálózat átbocsátóképessé­ge jelenleg még megfelelő (Béke ut­ca-Lehel utca, Reitter Ferenc utca), de a területi fejlesztések forgalom- növelő hatása miatt a közeljövőben ezek túlterhelésével is számolni kell. A gyűjtőúthálózat Újlipótváros terü­letén a funkciók keveredése (átmenő forgalom, kiszolgáló-parkolási funk­ció) miatt már jelenleg is csak torló­dásokkal képes a forgalom lebonyo­lítására. A Váci út mentén, illetve a Váci út-Duna közötti területen meg­felelő elosztó hálózat hiányában je­lentős átmenő forgalom terheli a mellékutakat Lomb utca, Dagály ut­ca. A főváros főúthálózati tervében szereplő fejlesztés: Pesti rakparti út Dráva utca és Vi­zafogó utca közötti szakasza kiépíté­sének kettős funkciója: a jelenleg már túlterhelt Népfürdő utca helyett az észak-déli átmenő forgalom szá­mára a lakóterületektől távolabbi út­vonalat kialakítani, illetve a Duna- parti fejlesztési elképzelések közle­kedési feltételeit biztosítani. Az út­vonal előkészítő tanulmányterve szerint 2x1 forgalmi sávos út megva­lósítása és költségei, az úthoz kap­csolódó környezet kialakításától nagymértékben függenek. A forgal­mi funkció betöltésének alapvető feltétele az Árpád hídfő csomópont átépítése, közvetlen rakparti kapcso­latokkal. A kerület legjelentősebb területi fejlesztései a Duna és a Váci út kö­zötti városrészben várhatóak. A terü­letek közúti megközelítése, forgal­mának megosztása érdekében a Váci úttól független gyűjtőút kialakítása szükséges. Erre a hálózatfejlesztési tervek a volt Vizafogó vasúti vágány vonalát jelölték ki. A forgalmi igé­nyektől függően két-, illetve négysá­vos út déli része az Esztergomi út-Cserhalom utca fejlesztésével alakítható ki. Az Árpád hídfő átépí­tésével összefüggésben szükséges az Esztergomi út és a Róbert Károly körút csomóponti kapcsolatainak ki­építése. Az útvonal a kerület és az út­vonal menti területfejlesztők részvé­telével valósítható meg. A kerület belső tömegközleke­dése: A meglévő állapot értékelése: A kerületben az egyes területegy­ségek tömegközlekedési ellátottsága megfelelő, minden terület maximá­lisan 300 m gyaloglással megköze­líthető, kivéve a Nép-szigetet. A Margitsziget tömegközlekedési ki­szolgálása csak az Árpád híd és Margit híd környezetében megfele­lő, a kerület középső részéről kedve­zőtlen. A Margitsziget utasforgalmá­nak az igényekhez igazodó lebo­nyolítása A Margitsziget távlati gyorsvasúti kapcsolatának és gyaloghidas meg­közelíthetőségének kialakításáig a Szent István parknál, a későbbi Du- na-parti fejlesztések megvalósulása után a Dráva utcánál az igények megfelelő sűrűséggel közlekedő át­kelőhajó járat(ok) létrehozása szük­séges. Kerékpáros közlekedés: A meglévő állapot értékelése: A kerületet érintő fővárosi kerék­páros hálózat jelentős része megva­lósult, a Xm. kerület a kerékpárúnál legjobban ellátott része a főváros­nak. A kerékpáros közlekedést elő­segítő őrzött kerékpártárolók nincse­nek. A Margitszigeten kedvezőtlen, hogy nincsenek szétválasztva a gya­logos- és kerékpáros útvonalak. A kerékpáros hálózat bővítése és minőségi fejlesztése A főváros fejlesztési tervében sze­replő kerékpáros útvonalak:- Dózsa György út-Dráva utca,- Kassák Lajos utca,- Nép-sziget kapcsolatát biztosító,- Rákosrendező pályaudvart a Rá­kos-patak mentén keresztező kerék­párút,- Árpád hídi és Margit hídi járda. A kerékpáros szolgáltatások szín­vonalát a metróállomásoknál és a je­lentős kerékpáros forgalmú intézmé­nyeknél őrzött kerékpártárolók elhe­lyezése biztosítja. Parkolás A meglévő állapot értékelése: A kerületi személygépjármű ellá­tottság 270 szgk/1000 lakos, elma­rad a fővárosi átlagtól is, de jelentős növekedése várható a következő években. A parkolási helyzet a kerület egyes területegységein nagy mérték­ben különbözik, a viszonylag ala­csony motorizációs szint ellenére az Újlipótvárosban az éjszakai parkolá­si mutatók rosszak (a lakosszámhoz viszonyítva 30%-os, a gépjárműállo­mányhoz képest 50%-os). A lakótelepeken a lakásonkénti 1 parkoló helyett 33 vagy 50% épült ki. A nappali parkolási mutatók az Újlipótvárosban és a Váci út menti kereskedelmi létesítmények környe­zetében kedvezőtlenek. Az új beépítéseknél az OTÉK sze­rinti parkolómennyiség megépítésé­vel jelentős többlet parkoló keletke­zik, amely kihasználatlan, megfelelő üzemeltetés hiányában. Célok és akciók meghatározása Cél n. 2. Parkolási rendelet és a KVSZ módosítása a differenciált parkolásfejlesztés érdekében Akció 2.1. Megalapozó tanul­mány a meglévő parkolók kihasz­náltságának javítására. Akció 2.2. Kerületi parkolási ren­delet megalkotása. Cél II. 3. A közterületi parkolá­si lehetőségek hatékonyabb ki­használása Akció 3.1. A fizető parkolási zó­nák kiteijesztése a jelentős intézmé­nyi, kereskedelmi forgalmú területe­ken. Cél n.4. A parkolóhiányos terü­leteken a parkolókapacitás növe­lése Akció 4.1. Az Újlipótvárosban parkolóház építése, illetve új épüle­teknél többlet parkoló létesítésének támogatása, közterület alatti parkológarázsok építésének lehetővé tétele. Akció 4.2. A lakótelepeken a par­kolási lehetőségek bővítését szabá­lyozási tervben biztosítani kell, illet­ve a parkoló létesítésének támogatá­sa szükséges. II. 2. Közművek A meglévő állapot értékelése: Vízellátás- A kerület kedvező helyzetben van, mivel a terület közel esik a fő­városi vízbázisokhoz.- Gondot jelenthet az elöregedett hálózat rekonstrukciója. Csatornázás- A kerület egyesített rendszer­rel csatornázott. A hálózat befoga­dója a Róbert Károly körúttól északra a Palota-szigeti Szenny­víztisztító Telep. A telepre az An­gyalföldi Szivattyútelepen keresz­tül 2 db DN 1200-as nyomócsővel a Nép-sziget Duna felőli oldalán húzódó nyomvonalon jut fel a szennyvíz.- A Róbert Károly körúttól délre a csatornázás befogadója a Ferencvá­rosi Szivattyútelep. A csatornahálózat minden utcá­ban kiépült, de a közelmúlt megvaló­sult fejlesztései a beépítési százalék mértékét olyannyira megnövelte, hogy a jelenlegi rendszer túlterhelné vált. Az új fejlesztésekhez jelentő­sebb átépítések, új gyűjtők építése szükséges a fejlesztési területekhez kapcsolódóan. Fürdők- A kerület fürdőellátása kedvező. Itt van a Dagály, a Palatínus és a Ha­jós Alfréd Sportuszoda, az Elektro­mos Sporttelep uszodája.- A Dagály fürdő a saját kútjain felül a Széchenyi II. kútból kapja a meleg vizet. A margitszigeti fürdő­ket saját kútjaikról működtetik. A fürdők kezelője a Buda­pest Gyógyfürdő és Hévizei Rt. Árvízvédelem A meglévő elsőrendű árvízvédel­mi fővédvonal északról dél felé az alábbi nyomvonalon húzódik:- Váci út,- MÁV-töltés,- Cserhalom utca,- Rákos-patak bal partja,- Népfürdő utca,- Árpád hídi feljárók,- Népfürdő utca,- Újpesti rakpart. Az árvízvédelmi rendszeren belül három öblözet érinti a kerületet. Komp utcai öblözet IV. Pest-észak árvízvédelmi sza­kasz Duna bal part 5+500 — 7+300 Népfürdő utcai öblözet IV. Pest-észak árvízvédelmi sza­kasz Duna bal part 7+300 - 11+141 Margitsziget öblözet VII. Margitszigeti árvízvédelmi szakasz Margitsziget jobb part 0+000 - 2+873 Margitsziget bal part 0+000 — 2+759 A meglévő elsőrendű fővédvonal és a Duna közötti terület jelenleg hullámtér. Energiaellátás A kerületben három helyen négy energiaátalakító található:- Rákos-patak-Váci út és Cser­halom utca mellett az Angyalföldi Hőerőmű,- Dráva utca-Kárpát utca-Révész utca és Népfürdő utca által határolt területen; Révész utcai Fűtőmű Kőtér 120/10 kV-os alállomás- Katona József utca és Kresz Gé­za utca mellett a Katona József 120/10 kV-os alállomás. Ezekhez a létesítményekhez nagy kapacitású vezetékek tartoznak, amelyek az energiaellátás szempont-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom