XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)
2003-06-18 / 11. szám
fl kajak-kenu örömei az MTK népszigeti telephelyén A kék-fehér Duna Ki ne szeretne a nyári forróságban minél több időt eltölteni a hűsítő víz mellett? Erre kinek több, kinek kevesebb ideje van. A nyári szünidőt most kezdő iskolásoknak a lehetőség adott. Az MTK nép-szigeti kajak-kenu szakosztálya egész nyáron várja minden olyan 9-14 éves lány és fiú jelentkezését, aki kedvet érez ahhoz, hogy kipróbálja a kajakozást, és szeretné magára ölteni az MTK kék-fehér mezét.- Valószínűleg hasonló felhívásra indulhatott először a vízpartra az a négy lelkes fiatal is, név szerint Kovács László, Nagy László, Szigeti Károly és Vagyóczky Imre, akik később 1949-ben megalakították szakosztályunkat, majd 1954-ben, a sportág történetében először nyertek világbajnoki aranyérmet kajak négyesben - ismerteti egy történet kezdetét Pruzsinszky István, az MTK kajak-kenu szakosztályának edzője. - Klubunk azóta számos olimpiai, világ- és Európa-bajnoki sportolót nevelt fel, akik nemcsak sportági sikereket és egészséges életet, hanem rengeteg örök életre szóló barátot köszönhetnek a kajakozásnak. Talán elég, ha csak az olimpiai bajnok Wichmann Tamás, a többszörös világbajnok Szabó István és Árva Gábor, valamint a maiak közül Storcz Botond, Paksi Tímea, vagy a tavaly az év női sportolójának választott Kovács Katalin nevét említem. Nekik is köszönhetően, mára a magyarországi vízi élet meghatározó szereplőjévé vált az MTK.- Jelenleg hányán öregbítik a szakosztály hírnevét? 8 I 2003. JÚNIUS 18.- Több mint 200 főt számlál a társaság, akik közül úgy száz rendszeresen, versenyszerűen sportol. Szerencsére nagyon sok fiatal tehetség is van köztük, ezért még jó darabig lesz kiről beszélni, írni.- Manapság, amikor egyre kevesebb pénz jut a sportra, amikor már szinte hálóval kell fogdosni a szakosztályoknak az újonnan jövőket, mit mond a gyerekeknek, illetve szüleiknek, miért a kajakkenut válasszák?- Sportágunk jó humorú, vidám összetartó közösségeiben a gyerekek jól érzik magukat, értelmes életcéljuk van, sokat vannak a természetben, a jó levegőn. Kiválóan képzett, felelősségteljes edzők irányításával lételemükké válik a rendszeres testmozgás, és szert tesznek mindazon jó tulajdonságokra, amelyek elősegítik, hogy később a nehezebb élethelyzetekben is megállják a helyüket. A kajakkenu révén a gyerekek egészséges, erős, önállósággal, alkalmazkodóképességgel, kapcsolatteremtő és segítőkészséggel felvértezett sportolók lesznek.- És ha mondjuk valakire 50 éves korában jön rá a kajakozhatnék, az már nem is reménykedhet?- Természetesen őket is szívesen látjuk, hiszen ez éppen az a sportág, melyet idősebb korban Kőfaragó Péter, Pruzsinszky István, Varga Károly, Nyúl György is el lehet kezdeni, és viszonylag hamar el lehet sajátítani az alapokat. 3-4 edzés egy jó edzővel, és ha, ahogy mi mondjuk, üli a hajót az illető, akkor már mehet is az öbölbe gyakorolni. —A következő kérdés, mely felmerülhet egy szülőben, hogy miért a kissé félreeső nép-szigeti MTK-ba küldje a csemetéjét?- Mert itt mindent egy helyen meg lehet találni. Van egy gyönyörű öblünk, remek hajóink, kiváló edzők, felszerelt konditerem, a csónakházban a téli edzésekhez nélkülözhetetlen tanmedence, és nem utolsósorban remek társaság. És bár félreesőnek tűnik, mégis könnyen el lehet érni telephelyünket. A 3-as metró Gyöngyösi utcai megállójától csak pár perc sétára, vagy ha úgy tetszik bemelegítő futás- nyira vagyunk.-Amint a kerületi településfejlesztési koncepcióhoz fűzött javaslataik is jelzik, igyekeznek minden fórumot megragadni, hogy népszerűsítsék a kajak-kenut kerületünkben. A tagtoborzáson kívül más céljaik is vannak ezzel?- Valójában egyszerre többmindent szeretnénk elérni. Egyrészt a fiatal tehetségek révén fenntartani a szakosztály eredményességét, másrészt elérni, hogy a kerületben minél többen ismerkedjenek meg a vízi élet örömeivel. Álmaink között egy „vízi osztály” felállítása szerepel valamelyik kerületi iskolában, ahol minden diák életének szerves részét képezi a kajakozás, akárcsak a matek vagy az olvasás, írás. A kapcsolattartás és a kölcsönös előnyök alapján történő együttműködés igazi nyertesei a gyerekek lennének, akik ezáltal jóval az átlagot meghaladó sportolási lehetőséghez jutnának, és kulturált körülmények között értelmesen és tartalmasán tölthetnék el szabad idejüket.- Akkor végül jöjjön egy példa. Mindez hogyan alakult az ön sportolói pályafutásában?- Jómagam is azok közé tartoztam, akik viszonylag későn kezdtek el kajakozni. 13 évesen kerültem le a vízitelepre, és a jó edzőknek és a társaságnak köszönhetően ott is ragadtam. 1978 óta vagyok az MTK tagja, és immáron 15 éve edzője. Számos érmet nyertem versenyzőként és tanítványaim révén edzőként, amire nagyon büszke vagyok, de leginkább az esik jól, hogy a mai napig előre köszönnek neveltjeim az utcán, mert tudják, hogy tőlem és a sportágtól mennyi örömöt kaptak az életükben. Sz.T.-HírnökA táborozok az MTK telepen A Honvéd a mindene. Nap mint nap, immáron 48 éve a piros-fehér klubért küzd, eleinte sportolóként - ki ne emlékezne a híres Balczó, Móna, Török olimpiai bajnok öttusacsapatra -, majd idestova 15 éve az egyesület vívószakosztályának igazgatójaként. A szó szoros értelmében küzd, hiszen a világ egyik legsikeresebb vívószakosztályát kell életben tartania, ami a jelenkor pénzhiányos idejében talán az olimpiai megmérettetésnél is nehezebb feladat. Nem véletlen az sem, hogy munkahelyén, a Honvéd Dózsa György úti központjában találkozunk. Ez az ő természetes közege, itt tudja igazán kiélni magát. A szakosztályigazgatói szobában, ahol megnyert serlegek, külföldről beszerzett emléktárgyak sokasága, na és legújabb büszkeségünk, Sydney aranyérmesünk, Nagy Tímea hatalmas fotója köszönti a látogatót, dr. Móna István most Budapest Főváros XIII. Kerületért A sokat vívódó öttusázó dr. Móna kell mennie kalapolnia. Szerencsére a korábbi honvédos kardvívó Horvai Mátyás vezette LNX Hálózatintegrációs Rt.-vel, mely már hét éve fő támogatónk, sikerült olyan együttműködést kialakítani, melynek köszönhetően legalább az elért szintet sikerül tartanunk. Nélkülük, nyugodtan mondhatom, nem válhattunk volna a világ egyik legerősebb vívóklubjává. Kiszámítható, korrekt és mindenkor segítőkész partnernek bizonyultak a legnehezebb időkben is. A jövőt azonban nem látom biztatónak, mivel semmilyen forrásból nincs arányban a támogatás a már elért eredményekkel. A működés szakmai feltételei az anyagiak hiányában nem megfelelőek. Még akkor is ezt mondom, hogy ha tudom, más klubok még rosszabb helyzetben vannak. A külföldiekhez képest helyzetünk egész egyszerűen siralmas. A Bemáth Zoltán vezette Csata DSE-vel próbáljuk egyben tartani a teljes utánpótlás-, valamint élgárdát, mentjük a menthetőt.- Valami biztatót is mondhatna.- Azért akad olyan is. Nemrég sikerült olyan kapcsolatot kiépítenünk a Szent István Egyetem Kereskedelmi és Vállalkozási Akadémiájával, melynek köszönhetően sportolóink ösztöndíjat kapnak az egyetemtől. Én mindig arra törekedtem,-hogy a versenyzők a sportolás mellett tanuljanak, majd később dolgozszerint az év legjobb vívórészlege. A sikeres sportolói pályafutásomnak, melynek során olimpiai és világbajnoki címet is szereztem. És valószínűleg annak is, hogy ez a szakosztály még létezik, azok után is, hogy „hála” a Sport- törvénynek, a Honvédelmi Minisztériumtól nem kaphatunk működési támogatást.- Kényes helyzet. Mit tesz ilyenkor a szakosztályvezető?- Ilyen helyzetben egy sportvezetőnek nincs mit tennie, el is szívesebben mesél a munkáról, mint magáról. Pedig most őt ünnepük. Nemrég kapott Budapest Főváros XIII. Kerületért Díjat.- Az eredményeket nézve, nem sokat kell magyarázni a kitüntetés jogosságát, én mégis kíváncsi vagyok, hogyan értékeli ön, minek köszönheti a díjat?- Nyilvánvalóan annak a több évtizedes munkának, amit itt a Honvédban végeztem, és aminek köszönhetően a vívószakosztályunkat a világon a legjobbak között tartják számon. Csak a legutóbbi évnél maradva, a Honvéd-LNX lett mind felnőtt-, mind utánpótlás-, mind nemzetközi, mind hazai eredmények zanak, és életüket lehetőleg ne a vívásra alapozzák.- Eddig elég siralmasan hangzik ez az „ünnepi" beszélgetés, pedig valójában most örülni kéne.- Félreértés ne essék, nagyon örülök a díjnak, nagy megtiszteltetésnek veszem, különösen azért, mert bár ma
