XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)

2003-06-18 / 11. szám

-Hírnök 2003. JÚNIUS 18. 9 Vqrgq Zoltán Zsolt nő- és fcrfiabrazolasa Kiállítás az Aegon Galériában Vérpezsdítő ritmusok a Duna-parti Latin-karneválon Varga Zoltán Zsolt Újabb szobrok című kiállítá­sát Horgas Judit író szavai nyitották meg a Róbert Károly körúti Aegon Galériában május 23-án, majd az Aegon Magyarország Ingatlan Kft. ügyvezetője, Pállá Gábor mutatta be a művész eddigi munkáit. Belemerülök a szobrász világába, hogy felfedez­zem a kiállított alakzatok másságát, amit a szobrász képzeletereje tár elénk. A férfi és nő közötti kü­lönbség az emberiség állandó megválaszolatlan kérdése. Miért olyan különböző e két lény, és még­is miért oly egyforma? A szobrok választ sugallnak, mintha a fa alapanyag kacéran azt mondaná: „Lám egy anyagból vagyunk, de látod, más alakot öltve létezünk”. A férfi derekasságát mértani alakzatok szimbolizálják, kocka és négyszög kombinációja merev testre utal, amit a mellette büszkélkedő női forma lágyít egy egységgé. Míg a férfitestben szi­lárdan kirajzolódnak az egyenes ívek, addig a nő kebleibe egyenesen beleépülnek a négyszög hegyes . '3v A Terhes nő szobor előtt egy anya gyermekével A két nem csúcsai. Az éles vonalvezetés a női alakzatban már nem a kemény forma nehézkes alakját testesíti meg, mint az erősebb nem vonulataiban, hanem a szelíd­ség érzetét vetíti elénk. Káprázatos motívumokat vélhetünk, ha összehasonlítjuk Varga Zoltán Zsolt asszonyalakjait. A hölgy kacéran vállalja teste min­den szépségét és az anyát, ahogyan magzatával ha­sában büszkélkedik a kettős örömére. A szobrok tu­lajdonságait nem a karakteres arcvonások olvaszt­ják bele a mindennapi életbe, sokkal inkább a test­tartásuk. Az arc aprólékosan nincs kidolgozva, hogy ne vonja el figyelmünket az idomok tulajdon­ságairól, jellemüket a fa alapanyagából kifaragott mozdulatok korrigálják teljessé. Román Enikő és Varga Zsófia fuvolazenéje köz­ben ki-ki a maga elméletét vélhette felfedezni a szobrok mozdulataiban. Cz. I. A latin-amerikai táncosok, előadóművészek hódítottak teret május 31-n kerületünk alsó rak­partján, ahol vérpezsdítő, ritmu- sos dallamok csendültek fel a Latin karneválon. A latin-ameri­kai zene már hosszú évtizedek óta kedvence a táncot szerető embereknek. Eredeti akusztikus hangzásvilág, klasszikus lépé­sek, igazi latin zenét játszó együttesek uralták a színpadot. Volt salsa, rumba, merenque, fla­menco, csacsacsa és tangó. Meg­csodálhat­tuk az ecu­adori folk- lórzenét játszó Nucallacta együttest, Barsy Lau­ra flamen- cotánc-is- kolájának műsorát, majd szé­dületes ar­gentin tan­gót járhat­tunk. Lát­hattuk a Ricardo Salsa Clu­bot, Gaucho argentin show-t, va­lamint Patricio Baezat és együt­tesének karneváli műsorát. Azoknak sem kellett búsulniuk, akik kevéske tánctudással ren­delkeztek, hiszen volt tánctanítás is, a jelentkezők gyorsan megta­Készül a latin picadillo díjat kqpott István már nem itt lakom, a XIII. kerületet tartom az igazi otthonomnak. 1944-ben költöztem fel a szüleimmel Nyír­egyházáról a Pannónia utcába, és gyakorlatilag itt nőttem fel. A Sziget (most Radnóti) utcai álta­lános iskolába jártam, a helyi grundokon fociztam, a Margit­szigeten kezdtem el sportolni, és 1955 óta a Honvédban vagyok.- Azaz nem tegnap óta van a piros-fehér egyesületnél. Milyen érzésekkel gondol vissza erre a majd fél évszázadra?-A legjobb érzésekkel. Ahogy szokták mondani, az ember úgyis csak a szépre emlékezik. Itt min­denki imádja a sportot, a vezetők megpróbálnak ideális körülmé­nyeket teremteni, a sportolók meg ennek megfelelően nagyon szépen teljesítenek.- A sport szerelte családi ha­gyomány?- Mondhatni, hiszen apám és anyám is gyakorlatilag halálukig sportolt, míg Krisztián és Alexa gyermekem szintén a vívásra ad­ta a fejét. Sőt Krisztián most is tagja a válogatottnak. Három gyermekemtől - Sarolta a har­madik - hat unokám van, és biz­tos, hogy nekik is a versenyszerű sportolást fogom ajánlani. A ver­senyszerű sportolást, méghozzá azért, mert azon túl, hogy tapasz­talataim szerint a gyerekek imád­nak vetélkedni, amit otthon eset­leg nem kapnak meg a nevelés­ben, azt egy sportközösség pó­tolja.- Beszélgetésünkben eddig a vívás került előtérbe, pedig ön sportolóként öttusában alkotott maradandót. Mára teljesen megszűnt a kapcsolata az öttu­sával?- Nem teljesen, hiszen papíron a Honvéd öttusaszakosztályának vezetője is én vagyok. Rátonyi Gábor, az öttusázók vezetőjének betegsége miatt ideiglenesen en­gem kértek fel ennek a szakosz­tálynak a vezetésére is. De fő fel­adatomnak továbbra is a vívó­részleg vezetését tekintem.- Több neves sportkezdemé­nyezés is köthető az ön nevéhez. így a nagy sikerrel megrendezett „Csillagok háborúja” vívóver­seny, melynek kiötlője volt, va­lamint az Olimpiai Bajnokok Klubja, ahol alelnöki tisztséget lát el. Lesz-e ezeknek folytatá­sa?- Ami biztos, idén nem lesz ehhez hasonló vívóverseny, hi­szen egy ilyen megrendezése 10- 15 millió forintba kerül, amire most nincs keretünk. Ami pedig az Olimpiai Bajnokok Klubját il­leti, a kezdeményezés elérte cél­ját, hiszen ma már életjáradék­ban részesülnek az olimpiai ér­meseink. Egyébként én mindig ilyen szervezkedő típus vagyok, muszáj egyszerre több minden­nel foglalkoznom.- Az ügyvédkedés is ezek közé tartozik?- Igen, hiszen végzettségemre nézve jogász vagyok, és van egy ügyvédi irodám. Ott azonban a sportelfoglaltságaimnak köszön­hetően elég keveset tartózko­dom. Ja igen, és mindehhez hoz­zátartozik, hogy valójában már nyugdíjas éveimet élem. Karneváli hallgatóság nulhatták a szenvedélyes lépése­ket. A mulatozásban kifáradok a mexikói konyha specialitásai kö­zül választhattak, teqilával csilla­píthatták szomjukat. A neves uruguyi szakács, Sergio gusztu­sos ételeit kóstolgatom, miköz­ben szóba elegyedek vele.- Mióta élsz Magyarorszá­gon?- 1979-től, unokáim már itt születtek, sajnos nem beszélik a nyelvet.- Tavaly is itt voltál a karnevá­lon?- Igen, itt nagyon jó színvo­nalas hazai zenét hal­lani, nem beszélve a ritmusos táncról. A perui-ecu­adori zene külön él­mény szá­momra, hi­szen ritkán találkozom eredeti latin-amerikai műsorral. Általában grillpartikon, rendez­vényeken főzök, de az itteni pezsgő hangulat engem is magá­val ragad.- Mi jóval kedveskedsz?- Mexikói specialitásokkal, ami a legkelendőbb, az a picadil­lo, ami hús, paprika, zöldségek keverékéből áll. Frissítő koktél­jainkat szívesen fogyasztják. Az Aztec narancslikőrből, teqilából és citromléből áll. Kicsit gyen­gébb a Mojito, amit kubai fehér­rum, citromlé és szóda keveréké­ből készítjük. A legfontosabb a mentalevél, ez hozza ki az ízét. Körülöttem az emberek esz- nek-isznak, mulatoznak, elve­gyülök a tömegben. Nagyokat kortyolok a jeges italba, melyet Sergiótól kaptam, majd én is táncra perdülök. Tüzesen járja mindenki a salsát, miközben a másik oldalon a Margitsziget vi­lágít irigykedve. (czeglédi) Patricio Beaza együttese és a közönség Szabados Tamás A Ricardo Salsa Club zenél A Magyar Vöröskereszt XIII. kerületi szervezete új és használt ruhával, cipővel, textiláruval, kozmetikai cikkel várja kedves látogatóit a XIII., Váci út 67.-ben 2003. június 19-én 9-17 óráig, 20-án 9-14 óráig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom