XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)

2003-03-26 / 6. szám

6 2003. MÁRCIUS 26. Hírnök­fi HEC újra felpezsdíti q Nép-sziget eletet MagánmúzQum a Hegedűs Hajógyár nélkül - szemben az árral Charles Weiss, az A kerületünket határoló hosz- szú Duna-partszakasznak kö­szönhetően jelentős a vízisport- egyesületek száma Angyalföl­dön. A Meder utcában kajak-ke­nu szakosztályt működtet az An­gyalföldi Vízisport SE, az evező­sök egyik központja a Danubius Nemzeti Hajós Egylet és a Mar­gitszigeten található az Építők kajak-kenu klubja. Van azonban egy eddig talán kevésbé ismert, de annál lelkesebb társaság a Nép-sziget csücskén, akik arra vállalkoztak, hogy ismét felpezs­dítik a vízi életet a hajdani Szú­nyog-szigeten is. Manapság, amikor sorra hallani a megszűnő vízisporttelepekről, amikor egy­más után változnak szállodákká a csónakházak, különösen meg­becsülendő a Hajógyári Evezős Club (HEC) erőfeszítése. Tarján Tamás, a klub elnöke a HEC tör­ténetéről és egyben erőfeszítése­ikről mesélt.- Gazdag múltunk van. Lassan már 100 éve, hogy a Nép-sziget déli részén evezősélet folyik. Számos klub működött itt haj­dan, mára azonban mi maradtunk Észak-Pest egyetlen evezős vízitelepe. Az 1900-as évek ele­jén alakult meg elődünk Buda­pest Evezős Club néven. A ’30- as években már komoly sportélet folyt a telepen. 1936-ban Kozma László nyerte meg az egyesület első országos bajnoki címét egy­párevezősben. A II. világháború után 1948-ban a Budapesti Eve­zős Club egyesült a Hungária Evezős Egylettel, majd az ’50-es évek elején a Ganz Danubius Ha­jógyár Sport Kör evezős szak­osztályaként működött tovább. Az ötvenes évek közepétől az egyesületünk első „aranykorát” élte: Pap Jenó'né Méray Kornélia hét alkalommal egypárevezős­ben, hatszor pedig kétpárevezős­ben nyert női országos bajnoksá­got, három bronzérme után pedig négyszer Európa-bajnokságot nyert, így mindeddig ő a legered­ményesebb magyar női evezős. Szabó Károly mesteredző mun­kájának köszönhetően az egye­sület a ’70-es években ismét je­lentős sikereket ért el, amely ek­kor már a Magyar Hajó- és Daru­gyár Sport Kör Evezős Szakosz­tályaként (MHD) működött. Ambrus Marianna szintén egy­más után hétszer lett egypáreve­zősben országos bajnok, négy­szer pedig kétpárevezősben, há­romszor Szíj Ágnessel, aki jelen­leg is veterán versenyzőnk. Amb­rus Marianna a nemzetközi vize­ken is eredményesen szerepelt: 1975-ben Nottinghamben a vi­lágbajnokságon ezüstérmet, 1977- ben Amszterdamban, majd 1978- ban az új-zélandi Hamil- tonban pedig bronzérmet szer­zett, valamint a 1976-ban a montreali olimpián 6. helyen végzett. Ezekben az években egyesületünk férfi evezősei is több országos bajnoki címet nyertek. A ’80-as években a fia­taloké volt a főszerep, Szabó Károlyné (Marika) tanítványai mind a hazai versenyeken, mind az Ifjúsági Barátság Versenyeken több érmet szereztek, most már mint a Ganz Danubius Hajógyár Sport Egyesület Evezős Szak­osztályának versenyzői.- Aztán jött a rendszerváltás és ezzel kezdetét vette az evezős klubok kálváriája is. De szeren­csére sikerült átvészelnetek ezt az időszakot is.- Szerencsére, bár nem volt könnyű. 1991 végén a csődbe­ment hajógyár már nem volt ké­pes fenntartani az evezős telepet, így a GDH Sport Egyesület meg­szüntette az evezős szakosztá­lyát. 1992. május 30-án a vízitelep nélkül maradt evezősök Hajógyári Evezős Club (HEC) néven új sportegyesületet hoztak létre. Néhány évnyi „hontalan­ság” után 1995 szeptemberében a Magyar Evezős Szövetséggel közösen a XIII. Kerületi Önkor­mányzat támogatásával sikerült az egyesületnek visszavásárolnia a nép-szigeti evezős telepet, amely azonban a gazdátlanság következtében igen leromlott ál­lapotba került.- Számos példa mutatja, hogy ha az egyesületnek sikerül megsze­reznie a telepet, akkor az új tulaj­donos képes új, pezsgő életet le­helni a romokba. A Római-parton található Külker Evezős Klub min­tapéldája ennek. Felújított klub­ház, folyamatosan növekvő taglét­szám, csodálatos közösség. Ti is valami hasonlóra törekedtek?- Igen, szeretnénk a külkere- sek példáját követni. Az elmúlt években a klub lelkes tagsága a sportolás mellett nem kevés időt fordított a hajópark felújítására, amely mostanra már több mint 30 hajóból áll (6 négypár, dub- lók, szkiffek, killbootok), vala­mint az ingatlan rendbetételére. Sajnos az anyagi források véges volta miatt még van mit tenni, de az alapvetőbb szociális létesít­mények, valamint a vízre szállás­hoz szükséges stég felújítása, a versenyekre való kijutáshoz szükséges hajószállító elkészíté­se már megtörtént.- Túraevezősöknek hirdetitek magatokat, vagy inkább verseny­klub vagytok?- Sportegyesületünk nem kife­jezetten „versenyegyesület” - bár természetesen a versenyzés is hozzátartozik a sportoláshoz -, hanem az egészséges, rekreációs testedzést igyekszik biztosítani tagjainak és családjuk részére. Egyesületünk három fő célkitű­zése: a fiatalok minél szélesebb körének evezésoktatása és egész­séges életmódra nevelése, a csa­ládok számára az aktív pihenés, a közös sportolási lehetőség bizto­sítása, és az idősebb korosztály részére az evezés lehetővé tétele. A hét minden napján, egész nap lehetőség van az evezőstelep használatára, ahol az evezésen kívül kondicionálóterem, benne evezősgép is áll a sportolók ren­delkezésére. Az evezőstelepen lehetőség van egyéb szabadidős tevékenységekre is (foci, tollas­labda, pingpong stb.).- Milyen a kapcsolatotok a többi evezős klubbal és milyen gyakran jártok versenyekre?- Nyugodtan mondhatom, hogy jó. Rendszeresen részt ve­szünk a Magyar Evezős Szövet­ség által szervezet túraforduló­kon (2001-ben az egyesületek közötti minőségi versenyt a mi klubunk nyerte meg). A hétvé­genként több családi evezős túrát is szervezünk. Rendszeresen és eredményesen veszünk részt a hosszú távú túra versenyeken: Szentendrei-sziget kerülés, Bu- dapest-Baja hosszú távú ver­seny, de ott vagyunk a veterán re­gattákon is.- Tehát reménykedhetünk, hogy visszatér a régi szép élet a Nép-szigetre?- Reményeink szerint igen. Je­lenleg közel ötvenfős a taglétszá­munk, ezt szeretnénk az elkövet­kező években jelentősen bővíte­ni. Ennek érdekében szeretnénk elsősorban a fiatalokat minél na­gyobb számban bevonni az egye­sület életébe, tavasztól evezős- tanfolyamot szervezünk részük­re, de természetesen, hagyomá­nyainknak megfelelően, klubunk továbbra is nyitva áll az idősebb korosztály számára is. Várjuk az evezni vágyók jelentkezését. Tar­ján Tamás: 06 (30) 341-4728. (szabados) Futballbarátok, figyelem! Gyorsteszt következik. Ki tudja, hogy a mai napig hány csapat vett részt az első osztályú ma­gyar bajnokságban? Ki vezeti az összes hazai futballbajnokság eredményéből összeállított tabel­lát? Melyik játékos vezeti az eu­rópai mesterlövészek listáját? És kinek van Budapesten közel 400 futballzászlóból álló gyűjtemé­nye? Az összes kérdésre egyvala­ki biztosan tudja a választ. Charles Weiss, kerületünk labda­rúgótudora, az Egyesült Álla­mokba emigrált és onnan másfél éve visszatért hazánkfia Hegedűs Gyula utcai „múzeum” lakásá­ban mesélt különleges gyűj­tőszenvedélyéről.- Névjegye szerint ön futball- történész, statisztikus és szerző. Segítsen eligazodni, akkor ön mi is valójában ?- Elsősorban gyűjtő, aki itt-ott kisegíti a futball témájú könyvek szerzőit. Végzettségemre nézve egyébként szerkesztő-riporter vagyok, ám ebbéli mestersége­met soha nem gyakoroltam. New Yorkban, a Career Academy of Broadcasting (a New York-i mé­diaintézet) nevű tanintézmény­ben végeztem, ahol a leghíresebb amerikai szerkesztő-riporterektől Pár éve egy álláskínálat rovat­ban meglepődve olvastam, hogy érettségizett, németül és/vagy angolul beszélő, jó megjelenésű hölgyeket keresnek takarítónői állás betöltésére. Mi tagadás, le­esett az állam. Aztán nemrég ta­lálkoztam egy fiatalasszonnyal, aki még furcsábbakat mesélt. Ed­dig abban a tudatban éltem, hogy az ember otthon a szüleitől, nagyszüleitől lesi el a takarítás csínját-bínját, és azt hittem, ha az akarat megvan, takarítani bárki tud. Részben ez még ma is így van, de hiszik vagy sem, manap­ság már hazánkban is képeznek embereket takarítókká. Ma ugyan is a takarítás kellékei nem csak söprűből, partvisból vagy felmosórongyból állnak, sok esetben komoly takarítógépeket használnak. És ehhez már szak­képzettnek kell lenni. A Futár utcában élő, 38 éves Mátrai Éva egyike a szakképesí­téssel rendelkező hivatásos taka­rítóknak, de élete, sorsa nem csak e tény miatt érdekes. Éva, mivel vonzza a mélység, melles­leg veszélyes bányatavak úszója, nem kiépített barlangok kutatója, születésnapokra versrímfaragó, hazafelé tartva önkéntes állat­mentő, megrögzött könyvfaló, és kedvence a Bikini zenekar.- Hogyan lesz valakiből szak­képzett takarító? - kérdezem Évát egy kerületi könyvtárban üldögélve, ahová rendszeresen jár.- A takarító-tanfolyamot a munkaügyi központ jóvoltából sikerült elvégeznem. Három év­vel ezelőtt ez még újdonság volt, tanultam. Eredeti tervem szerint futballmérkőzéseket közvetítet­tem volna, de hiába játszott ép­pen akkor Amerikában Pelé vagy Beckenbauer, sajnos a foci még nem volt eladható, ezért az álom csak álom maradt. Helyette kü­lönböző vállalatok vezetőségé­ben voltam asszisztens. Azért a labdarúgás mellett kitartottam, csak más formában.- Ritkaság, hogy a Real Mad­rid és a Barcelona, az Ajax és a Feyenoord, vagy éppen az MTK és az Újpest békésen megférjenek egymás mellett. Az ön szobájá­nak falain azonban ősi ellenfelek találnak egymásra. Honnan jött a futballzászlók iránti gyűjtési szenvedélye?- Megmondom őszintén, egé­szen pontosan nem tudom. Talán az egész onnan ered, hogy a por­tugál Benfica egyszer az Egye­sült Államokba ment turnézni. Kint voltam a mérkőzésükön és sikerült beszereznem a zászlóju­kat. Innentől kezdve aztán már nem volt megállás. Az utóbbi 25-30 évben közel 400 zászlót gyűjtöttem a világ minden tájá­ról. Sokat külföldön játszó ma­gyarjátékosoktól vagy szakveze­így elmondhatom, hogy Magyar- ország első takarítóiskolájába jártam.- Mi mindent tanítanak egy ilyen iskolában? Mondjuk, ho­gyan kell helyes szögben tartani a partvist, vagy a fizika törvé­nyeit?- Valóban tanítottak fizikát, kémiát, biológiát, magyar irodal­mat, matekot, történelmet, vállal­kozástant, kommunikációt.- Miért kell egy takarítónak ezen tudományokból felkészülni?- Ebben a szakmában is egyre magasabbak az elvárások. A ta­karítócégek most már úgymond tanult takarítókat alkalmaznak, mert azok a vállalatok, amelyek takarítócégek munkáját veszik igénybe, elválj ák, hogy intelli­gens takarítók dolgozzanak az irodaházaikban. Fontos a megje­lenés, hogy a takarító tiszta le­gyen, és hogy minden takarító egyforma ruhában jelenjen meg, például piros sapkában, kertész­nadrágban és fehér pólóban. Az is lényeges, hogy az alkalmazott tudjon értelmesen beszélni, vála­szolni.- Miért éppen ezt a szakmát választottad?- Eredetileg a halászteleki szakmunkásiskola dísznövény- kertész szakára jelentkeztem, ahová fel is vettek. De el sem kezdhettem, mert közben kicsit félresiklott az életem. A nyári szünetben az Aranypók egyik boltjában eladóként dolgoztam. Akkoriban ismertem meg, leg­alábbis akkor azt hittem, életem Folytatás az 7. oldalon >­Az evezősévad ünnepélyes megnyitására a hagyományoknak megfelelően az idén is a Gróf Széchenyi István Emlékverseny keretében kerül sor. A verseny ideje: 2003. április 5., szombat 9.30-14 óra között. Helye: Margitsziget, budai Duna-ág A rendezők, a Magyar Evezős Szövetség, a Budapesti Evezős Szövetség és a Danubius Nemzeti Hajós Egylet nevében tisztelettel meghívjuk önt és kedves családját az évadnyitóra. Prepelicza István, Sarkadi Nagy György, Etényi László, Tarján Tamás, a HEC evezó'sei vízre szállnak Folytatás az 7. oldalon Egy angyalföldi asszony A takarítást is

Next

/
Oldalképek
Tartalom