XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)

2003-01-15 / 1. szám

8 2003. JANUÁR 15. Hírnök­Dr. Erdős Endre, a távoli baráti ország tiszteletbeli konzulja Kirgiz diplomáciai képviselet a Pannónia utcában A legrégibb helytörténeti em­lékek között kutatva sem lel­tem a nyomára annak, hogy a kerületünkben valaha is mű­ködött volna diplomáciai képviselet. Szeptember 30-án tehát nálunk elsőként rendez­te be főhadiszállását egy ilyen, országok közötti képvi­selet, amely a frissen kineve­zett és hivatalba lépett tiszte­letbeli konzul, dr. Erdős End­re Pannónia utcai lakásának egyik szobájában kereshető fel. Itt a Kirgiz Köztársaság konzuli hivatala.- Az első kérdés önként adó­dik. A küldő országok tudtommal a saját állampolgáraikat nevezik ki konzulnak a fogadó országok­ba. Ön pedig magyar állampol­gár kirgiz színekben. Miként nyerte el ezt a különleges bizal­mat és megtiszteltetést?- Először is - feleli dr. Erdős Endre - tisztáznom kell a tiszte­letbeli konzul fogalmát. Mivel ez egy sajátos jogállású feladatkör, lendítésében. Háttérbe inkább a jogi típusú vízum- és vámügyek szorulnak.- Ön milyen perspektívákat lát a két egymástól igen távol fekvő két ország, a Kirgiz és a Magyar Köztársaság kapcsolataiban?- E kapcsolatok jelenleg elég­gé szerények, a kölcsönös áru­forgalom szintje nagyon ala­csony, a kulturális találkozók vi­szonylag ritkák. Mindezek élén­kítésére igyekszem új lehetősé­geket találni, kapcsolatainkba többletet, új színeket belevinni. A múlt közös értékei is erre buz­dítanak. A leghíresebb magyar Kelet-kutatók, Körösi Csorna Sándor, Vámbéry Ármin, Almásy György XVIII. és XIX. századi expedíciói vezettek el Kelet-Ázsiának e tájaira, keres­ték a magyar őshazát és a nyelvi kapcsolatokat, hiszen tudták, hogy a magyar őstörténet egy szakaszában a kirgizek elődei ugyanott éltek, ahol a magyarok elődei. Egy különleges könyvrit­kaság - amelyet régóta keresek az antikváriumokban -, dr. Almásy Györgynek, Az angol beteg című világhírű film főhőse fivérének Vándorúton Ázsia szí­A koktélra érkező Boros Jenő külügyi helyettes államtitkárt fogadja a tiszteletbeli konzul és felesége ő úgy teljesít szolgálatot vala­mely állam javára, hogy nem az alkalmazottja, sőt nem is az ál­lampolgára ennek az államnak, hanem éppen a fogadó ország ál­lampolgára. A tiszteletbeli kon­zul intézményét nemzetközi jog szabályozza, amely szerint a tisz­teletbeli konzulok által vezetett képviseletek lényegében ugyan­olyan jogosultságokkal rendel­keznek, mint a hivatásos konzu­lok által vezetettek.- És milyen előnye származik abból a Kirgiz Köztársaságnak, hogy az érdekeit tiszteletbeli kon­zulként magyar ember képviseli?- Ebből mind a két országnak előnye származhat. Mivel a tisz­teletbeli konzul, mint én is, a fo­gadó ország anyanyelvét beszéli, benne él annak társadalmi életé­ben, egész kapcsolatrendszere ehhez az országhoz köti, jó né­hány dologban hatékonyabban és esetleg gyorsabban tud működni, mint egy akármilyen magas ran­gú diplomata, aki nem itt él. A legerőteljesebben tpd így közre­működni a küldő és a fogadó or­szág közötti gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolatok fel­végen című, 1903-ban megjelent útleírása is erről tanúskodik.- Napjainkban nyilván ön is a Kirgíziába vándorútra kelt ma­gyarok egyike lett, hiszen csak így lehet közeli ismerőse ennek az országnak és népnek.- Egyetemis­taként többször jártam ott, és sok barátra tet­tem szert. Az első diplomá­mat ugyanis orosz nyelv és irodalomból szereztem meg az ELTE Böl­csészkarán. Az akkori szovjet Közép-Ázsiá- ban, ahová Kir­gizia is tarto­zott, roppant ér­dekes és izgal­mas, számomra vonzó világot találtam mind történelme, mind építészeti mű­emlékei, mind folklorisztikus mondái öröksége tekintetében. Megismerkedtem a közös kir­giz-magyar őshaza idejéből származó több tízezer soros kir­giz hősi eposszal, a Manasszal, amely ma is szerves része kulti­kus életüknek, s egészen külön­leges helyet foglal el színjátszó­ik, dalköreik programjában. Egyik törekvésem lesz, hogy minden rábeszélő képességemet igénybe véve magyar támogató­kat szerezzek a Manasz hazai megjelentetésére.- Nekem a kirgiz kultúráról hallva a XX. századi író, Csingiz Ajtmatov magyarul is megjelent szépséges regényei és elbeszélé­sei jutnak az eszembe.- Ő valóban méltán robbant be a világirodalmi köztudatba. De mindkét részről vannak még köl­csönösen felfedezésre váró iro­dalmi, művészeti, tudományos kulturális kincseink. Ezért szor­galmazom az országainkban rendszeresen sorra kerülő kirgiz, illetve magyar kulturális napok megrendezését tiszteletbeli kon­zuli megbízatásomnál fogva. Ezt én természetes velejárójának tar­tom a gazdasági kapcsolataink megerősítésének és kiterjesztésé­nek, mert a szellemi megismer­kedést is a bizalom építőkövei­nek tartom.- A kölcsönös vállalkozói és kereskedelmi élet vérkeringé­sének élénkítéséhez egyéb garan­ciák is szükségesek. Ebben a vo­natkozásban miként tekinthetünk a Kirgiz Köztársaságra?- A függetlenné vált ország ta­lán a volt szovjet birodalom vala­mennyi közép-ázsiai országánál határozottabban indult el a de­mokrácia, a társadalmi haladás és a fejlett nyugati világ felé nyi­tás útján. Askar Akajev elnök el­kötelezett híve a jogállami be­rendezkedésének és a moderni­zációnak, a külföldi befektetése­ket és beruházásokat törvények és elnöki rendeletek védik. Vi- lágpolitikailag is kijelölték a he­lyüket, amikor szerződésileg hozzájárultak földjükön egy 10 ezer fős amerikai-francia légi­erő-kontingens állomásoztatásá- hoz. Kirgizia természeti adottsá­gainál és a tanulás iránt fogékony népe akaratánál fogva is biztató Alikbek Dzsenkshenkulov nagykövet és dr. Erdős Endre üdvözlőbeszédei a konzulátus megnyitása alkalmából ge a magas hegyek túlsúlya, hí­ressége a közel 1500 méter ma­gasan fekvő, mégis meleg vizű Isszik-Kul tó. A kirgiz nép igazi lovas nép, s bízvást számíthat ar­karja legyek. így létesülhetett Budapesten konzuli képviselet, ahol én tiszteletbeli konzulként tevékenykedhetem. Most kedve­ző háttér is segíti közös törekvé­Alikbek Dzsenkshenkulov kirgiz nagykövet a koktélon találkozott kínai kollégájával, Zhao Xidi nagykövettel A vendégek sorában ott volt az életével és filmjeivel is Kirgíziához kötődő Mé­száros Márta rendező és egy Magyarországon élő kirgiz hölgy, Sz. Bíró Nurilla perspektívákkal rendelkezik. Gyönyörű ország, jellegzetessé­ra, hogy főleg a gazdag külföl­diek számára turistaparadicsom­má válik.- Úgy tudom, hogy a Kirgiz Köztársaság bécsi nagykövete látja el a szom­szédos Csehor­szágban, vala­mint Magyaror­szágon országa képviseletét is. Ön hogyan került kapcsolatba a bé­csi nagykövetség­gel?- Főhivatásom részint Ausztriá­hoz köt, s így is­merkedtem meg Alikbek Dzsenk­shenkulov nagy­követ úrral, aki maga is célul tűz­te ki a kirgiz-ma­gyar gazdasági és kulturális kapcso­latok élénkítését. Eleinte barátilag segítettem őt eb­ben, majd alkal­masnak talált arra, hogy intézmé­nyesített formában is kinyújtott seinket, mivel a magyar kor­mányzat részéről is felértékelő­dött a keleti piac.- Magam is meghívottja lehet­tem mint a kerületi sajtó képvise­lője a konzulátus megnyitását ünneplő koktélon a Gundelben, amelyen jeles magyar személyi­ségek jelentek meg nagy szám­ban. Ok hazánkat reprezentálták, ön saját személyében a kerüle­tünket is, hiszen ennek új szín­I foltja az ön által vezetett konzu­látus. De léhet-e ennél távolabb­ra mutató jelentősége is annak, hogy < a rangos diplomáciai képviselet itt működik?- A mi kerületünk igen pezsgő kulturális és gazdasági területe a főváros és az ország életének. Szeretném, ha az itteni illetősé­gű cégek, vállalkozások megke­resnének, ha úgy gondolják, hogy segíthetek gazdasági kap­csolataik kiépítésében a fejlődő Kirgizia cégeivel, vállalkozásai­val. E-mail címem: kyrcon- sul@chello. hu - mondta befeje­zésül dr. Erdős Endre tiszteletbe­li konzul. Sas György

Next

/
Oldalképek
Tartalom