XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)
2003-02-14 / 3. szám
Hírnök 6 2003. FEBRUÁR 14. Pgrlomcnti pártok EU-tqjgkoztqtójq q Bgrzsgnyi-gimnqzmmbqn A diákok kérdeztek - a politikusok válaszoltak 2002. november 11-én indult az „Együtt az egységes Európáért” országos körút a négy parlamenti párt részvételével. Fó'védnöke dr. Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke. Január 27-én, hétfő este az országos tájékoztató a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban vendégeskedett, ahol a diákok uniós lehetőségeiről értekeztek a résztvevők. Az est vendégei Herényi Károly (MDF), Pánczél Károly (Fidesz), dr. Pető Iván (SZDSZ) és Szanyi Tibor (MSZP) voltak, a rendezvényt dr. Halm Tamás, a Magyar Közgazdasági Társaság igazgatója Szanyi Tibor, Pánczél Károly, Herényi Károly és Pető Iván a tájékoztatón a magyar és az EU-himnuszt együtt énekelték a diákokkal vezette. Öröm volt látni, hogy színültig megtelt a gimnázium nagy előadója, és hogy a diákok mellett tanárok és a szülők is szép számmal megjelentek. A felfokozott érdeklődés érthető, hiszen olyan témáról volt szó, mely manapság a legtöbb embert foglalkoztatja. Az uniós csatlakozás mindannyiunk életét alapvetően befolyásolja. A rendezvényt dr. Tóth József polgármester köszöntője nyitotta, melyet, hogy az alkalom igazán emlékezetes és ünnepélyes maradjon, a magyar és az uniós himnusz eléneklése követett. Ez utóbbi még nem ment zökkenő- mentesen, ezért jó tudni, az EU hivatalos himnusza Friedrich Schiller: Az örömhöz című verse és Ludwig van Beethoven IX. szimfóniájának Örömódája. Fogalmak, melyekkel nem árt megismerkednünk, hiszen ezentúl életünk részét fogják képezni. A megnyitó után a vendégek rövid expozéja következett, melyben rögtön előkerült a lakosságot leginkább foglakoztató kérdés, miért is jó nekünk az európai uniós csatlakozás. Pető Iván kiemelte, hogy bár Magyar- ország európai a csatlakozás nélkül is, de most itt a lehetőség, hogy ezt tartalmilag is rögzítsük. Választhatunk, hogy a tőlünk nyugatra vagy keletre lévő országokhoz csatlakozunk. Ugyanezt a gondolatot fogalmazta meg Herényi Károly is, amikor a bizantikus és a nyugatrómai gondolkodás mindig a maradit, a múltat képviseli, ellenben a nyugat-rómaival, mely a dinamizmust, a változtatás képességét, a jobbítást szorgalmazza. Kérdés, hogy képes-e a magyar társadalom többsége átlépni a határt és nyugat-római gondolkodáshoz csatlakozni. Mondandóját azzal egészítette ki, hogy már csak azért is érdemes április 12-én, a csatlakozásról szóló népszavazás napjain igennel szavazni, mert egészen egyszerűen nincsen forgatókönyv arra az esetre, ha a polgárok elutasítják a csatlakozást. Pánczél Károly azt hangsúlyozta, hogy bár kampány van, de más, mint amihez eddig hozzászoktunk. A parlamenti pártok most vállvetve küzdenek egy célért. Véleménye szerint is szükségszerű és elkerülhetetlen a csatlakozás. Szanyi Tibor úgy is, mint a terület országgyűlési képviselője, s éppen ezért mint házigazda, de úgy is, mint volt berzsenyis diák köszöntötte az egybegyűlteket és az előtte szólókhoz csatlakozva szintén az igenre buzdított. Mint említette, számára Európa azt jelenti, hogy jól és szépen éljünk. Kiemelte, a csatlakozás legfontosabb eleme a részvétel. Részvétel jövőnk alakításában. Az EU-ban csak velünk, a mi beleszólásunkkal lehet dönteni a mi sorsunkról. Arra a kérdésre, hogy mi van, ha nem szavazzuk meg a csatlakozást, úgy válaszolt, hogy ez esetben Magyarország kimarad a bővítés első köréből, „rossz társaságba kerül” és soha sem lehet tudni, hogy lesz-e következő kör. Az EU már végiggondolta, tételesen kiszámolta, hogy az unió a bővítéssel sokkal jobban jár, mintha elmaradna az. Ez ugyanígy ránk is vonatkozik. fiz EU a szabadság letéteményese Az est következő kérdésköre arra kérdezett rá, hogy mit jelent a pártok értékrendjében a csatlakozás. Pető Iván az ellenérvek oldaláról közelítette meg a kérdést. Mint mondta, az ellenérvek nagyon messze állnak a liberális értékrendtől. Hangsúlyozta, hogy Magyarország EU-tagként nem veszíti el nemzeti értékeit, szuverenitását. Az ő pártja a szabadság pártja, az EU pedig a szabadság letéteményese. Herényi Károly az egyén szabadságával szemben inkább a közösség szabadságát emelte ki. Az EU mindazokat az értékeket képviseli, amit egy keresztény polgári párt is képvisel. Pánczél Károly a gyakorlati előnyöket hangsúlyozva a gazdasági korlátok lebontását, a vámmentességet, a közös pénz előnyeit ecsetelte. Végül Szanyi Tibor a szociáldemokrata elvekre utalva (szabadság, igazságosság, szolidaritás) megemlítette, hogy ezek az EU fő elvei közt is megtalálhatók. Ezt követően, parlamenti szó- használattal élve, az azonnali kérdések órája következett. Feltűnő volt, hogy a diákok mennyire felnőttként gondolkodnak. Talán ennek köszönhető, hogy a kérdések zöme nem is a diákok helyzetére kérdezett rá, hanem inkább olyan „sláger” témákra, mint a mezőgazdaság, az életszínvonal emelkedése, a munkaerő-piaci helyzet az EU- ban. A képviselők nagy szerencséjére, hiszen így alkalmuk adódott számos tévhit eloszlatására. Mindannyian figyelmeztettek, hogy uniós tagságunk nem azt jelenti, hogy egy csapásra minden jobb lesz, az életszínvonal rögtön látványosan javul, de hosszú távon mindenképpen így lesz, és a belépés elősegíti a problémák megoldását. A legtöbb félreértést talán a mezőgazdaság területén kell eloszlatni, ezért is volt jó, hogy a vendégek közül Szanyi Tibor, mint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára, szakértőként válaszolhatott ezekre a kérdésekre. A teljesség igénye nélkül érdemes néhányat megemlíteni. Étkezésünk kérdőjelei Ihatunk-e 2,8%-os zsírtartalmú tejet a csatlakozás után? Igen, nyugodtan ihatunk. Tudni kell, hogy az EU-ban a különböző kiszerelésben kapható folyadéktej zsírtartalma háromféle lehet: 0,5%, 1,5% és 3,5%. Az unió helyt adott kérésünknek, így a csatlakozást követően még öt éven keresztül a 2,8%-os zsírtartalmú tej nem fog hiányozni a tejféleségek hazai palettájáról. Tiltva lesz-e a házi disznóvágás? Természetesen nem. Annyi azonban igaz, hogy szigorodnak az állat-egészségügyi előírások. Éppen ezért idén január 1-jétől a házisertés-, juh- és kecskevágás alkalmával az állatot el kell kábítani. jűLehet-e továbbra is tömni a libát és a kacsát? Örömmel lehet jelenteni, hogy ezen a téren fontos diplomáciai sikert könyvelhet el Magyarország. Az unió elfogadta álláspontunkat, így a csatlakozást követően a továbbiakban is lehetőség lesz - a lúd és a kacsa élettani-étkezési szokásaira jellemző jó étvágyára és falánkságára alapozva - a hízott máj kíméletes, töméses-hizlalá- sos előállítására. Ehetünk-e mákos bejglit jövő karácsonykor is? Nyugodtan. Az EU-ban ugyanis nincs egységes mákszabályozás, a tagállamok a termesztés feltételeit külön-kü- lön, nemzeti szinten alakítják ki. Mivel a magyar honatyák többsége valószínűleg nem egyköny- nyen mondana le a kedvenc mákos tésztájáról, mákos gubájáról, mákos réteséről, így a jövő karácsonyi mákos bejgli sincs veszélyben. És végül az est kedvenc kérdése. Tényleg nem lehet moslékkal etetni a setéseket? Itt a válasz attól függ, mit értünk moslékon. Nedves, vizes dara etetése lehet, az élelmiszer-hulladék feletetése tilos. A tapasztalatok alapján az emberi élelmiszer-fogyasztásból megmaradt étel közvetítésével is terjedhet az egyik legveszélyesebb állatbetegség, a sertéspestis. Ezen valós állat-egészségügyi indok alapján tiltják az élelmiszerhulladék (amit otthon kidobunk a szemétbe, amik az éttermekből, feldolgozóüzemekből, konyhákból vagy sertéstartók háztartásából kerülnek ki) sertésekkel való feletetését. Itt két dolgot érdemes figyelembe vennünk. Egyrészt, mint azt az FVM politikai államtitkára elmondta, a sertésetetés mintegy 1%-át teszi csak ki az élelmiszer-hulladék, másrészt, ha mi elvárjuk, hogy mondjuk Londonban garantáltan sertés- pestistől mentes steaket lakmá- rozhassunk, akkor egy londoni ugyanúgy elvárhatja, hogy a mi gulyáslevesünk is hasonló kellemetlenségektől mentes legyen. Az agrárkérdést (is) összefoglalva elmondható, hogy ami a csatlakozás várható előnyeit illeti, Magyarország bekerül egy olyan integrációba, amely már hosszabb ideje stabil gazdasági hátteret - kiegyensúlyozott gazdasági növekedést, pénzügyi helyzetet, tőkeerőt, s ezáltal egyenletesen növekvő életszínvonalat nyújt a lakosságnak, ezen belül az agrárnépességnek is. fi diákjogok még szabályozásra várnak Bár a rendezvény címéhez viszonyítva kevésbé, de azért szó esett a diákokat érintő kérdésekről is. Tehát miért is jó Fotó: Isza Ferenc diáknak lenni az EU-ban? Az Európai Unió csereprogramjaival hozzájárul a nemzetközi tapasztalatszerzés öröméhez, más országok kultúrájának megismeréséhez, ifjúsági programjaiban kiemelten foglalkozik az oktatással és szakképzéssel, és segíti a fiatalok munkavállalását, elhelyezkedését is. Emellett nemcsak a fiatalok, hanem a velük foglalkozó pedagógusok, oktatási szakemberek és döntéshozók is részesei lehetnek ezeknek a programoknak. A magyar fiatalok ezek egy részéből már most, a csatlakozás előtt is részesülhetnek, míg más lehetőségek a csatlakozás után nyílnak majd meg számukra. Azonban érdemes már most megismerkedni néhány névvel, melyek ezeket a programokat takarják. A Socrates oktatási, a Leonardo da Vinci szakképzési és a Fiatalok Európáért (Youth for Europe) ifjúsági csereprogram már 1997-től működik. E három programban évente több ezer diák és pedagógus vett, illetőleg vesz részt. Az érdeklődők megtudhatták még, hogy a diplomák más tagállamokban történő elismerése területenként változó. Másképpen fogadnak el mondjuk egy jogi, mint egy orvosi diplomát. A diákjogokról egyelőre még nincs egységes EU-szabályozás, viszont az idén februárban beinduló iskolafelújítási programnak köszönhetően, részint uniós támogatásból, több iskola is megújul a közeljövőben. Az estet röviden összegezve Halm Tamás a négy pártot a brandenburgi kapu tetején álló szoborcsoporthoz hasonlította, amelyen négy ló húz egy szekeret. Itt és most a négy ló, a négy párt egy irányba húzott. A parlamenti pártok egyértelműen és minden kétséget kizáróan letették voksukat hazánk Európai Unióhoz való csatlakozása mellett. Most rajtunk a sor. Szabados Tamás
