XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)
2003-02-14 / 3. szám
-Hírnök 2003. FEBRUÁR 14. 131 esküvőt tartottak az új helyen az e/iő hónapban Kedvelt a kerületi házasságkötő terem Nyílt levél a Nyíró Gyula Kórházba Tisztelt kórházvezető főigazgató úr! Schmidt Józsefié, az Anyakönyvi Hivatal vezetője bajban lenne, ha gyorsan kellene válaszolnia arra, hogy az éppen 25 év alatt, amit a kerületünkben anyakönyvvezetőként töltött, hány fiatal és kevésbé fiatal párt adott össze. Azt mindenesetre számon tartja, hogy ezen az új helyen az első négy hónapban 131 esküvőt tartottak. A csúcs novemberben és decemberben volt, majd a csendesebb január után a február jóval mozgalmasabb. Mint megtudtuk, nem csak a [ kerületiek választják ezt a szép ! új termet. Jönnek ide egész Budapestről, sőt vidékről is. Előbb körülnéznek máshol is, aztán ezt választják. Nagy vonzerő az, hogy - sok más hellyel ellentétben - itt nem kell terembérleti díjat fizetni. Gondoltak a mozgássérültekre is: a bejutás számukra akadálymentes. Általában szombatonként tartják az esküvőket, de indokolt esetben más napokra is'elfogadnak jelentkezést. Tavaszra már a legtöbb hétvégére „elkeltek” a helyek, igyekezniük kell tehát azoknak, akik ezekre a hónapokra tervezik a kézfogót. A farsangi időszak minden jel szerint népszerű időpont a házasságkötésre. A februárban házasuló fiatal párok közül kettővel beszélgettünk még a nagy esemény előtt, a készülődés lázában. Már a második napon összeházasodtak volna Szondi László és Barta Erika kilenc hónapja találkozott először.- Szívünk szerint mi már a második napon összeházasodtunk volna - mondja nevetve Erika, miközben leendő férjurára pillant. Most már László folytatja: - Bementem a húgomhoz a Hollán Ernő utcai péküzletbe, ahol dolgozik. Akkor beszéltem először Erikával, aki szintén elárusító abban a boltban. Másnapra találkát beszéltünk meg. Május elseje volt akkor. Tettünk egy nagy sétát a környéken, aztán megálltunk a Victor Hugo és a Kresz Géza utca sarkán, és hosz- szan beszélgettünk. Az a „randihely” most is nagyon kedves nekünk, mert órákig tudtunk ott ácsorogni. Erika ózdi, de otthon nem sikerült munkát találnia. Hét évvel ezelőtt, tizenkilenc éves korában döntött úgy, hogy Pestre jön. Másfél éve bérel egy szép egyszobás lakást a Pannónia utcában. Egy ideje László is odaköltözött a szülei Balzac utcai lakásáról, sőt - szobafestő lévén - ki is csinosította leendő közös otthonukat. A tulajdonossal úgy állapodtak meg, hogy hosszú távra berendezkedhetnek itt. Az esküvőre sok vendéget hívtak, de a vacsorán -- egy Hollán Ernő utcai étteremben - „csak” negyvenen lesznek. Természetesen feljön Erika édesanyja és két, immár családos nővére is. A kézfogónak is megadják a módját: lesz gyertyagyújtás és jegykendő, majd pezsgős koccintás az anyakönyvvezetővel és a tanúkkal. László is, Erika is a nevelőapját kérte fel erre a szerepre. Szeretném megköszönni az ön által vezetett intézmény orvosainak, munkatársainak, ápolószemélyzetének fáradtságot nem ismerő odaadó munkáját, mely lehetővé tette számomra, hogy családomnak teljes értékű tagja legyek és ismét tudjak gondoskodni róluk. 2003. január 10-én feküdtem be a kórház sebészeti osztályára, ahol 13-án Varga főorvos úr és munkatársai epehólyag-eltávolító műtétet végeztek el. Ezután két napra az intenzív osztályra kerültem kontrollra, amit 1999 januárjában történt szívizominfarktusom tett indokolttá. A kórházból január 21-én bocsátottak el. A kontrollok során az infarktus jelei nem mutatkoztak, ami az intenzív osztály főorvosának, dr. Barsi Béla főorvos úrnak és munkatársainak lelkiismeretes munkáját dicséri. Meg kell említenem az I. belgyógyászat főorvosasszonya, dr. Czigány Anna és munkatársai áldozatkész munkáját, mely lehetővé tette az infarktus és a jelenlegi műtétem utáni mielőbbi gyógyulásomat. Jóleső érzés, hogy a köztudottan nehéz helyzetben lévő egészségügy, ezen belül a Nyírő Gyula Kórház anyagi problémái ellenére képes magas színvonalú ellátást nyújtani gyógyítás, gondozás és utókezelés terén. Keppel Pál 48 éves gépkocsivezető XIII. kerületi lakos a XIII. kerületben - veszi át a szót Anna. - Attila a Vág utcában gyerekeskedett, aztán abba a házba költöztek a Mohács utcába, ahol anyukámékkal mi is laktunk. Ott, abban a körfolyosós házban ismerkedtünk meg vagy kilenc éve, de a kapcsolatunk csak két évre rá, egy házibuli után kezdődött. Nem sokkal utána anyukámék vidékre költöztek a rokonokhoz, én pedig az első emeletről a harmadikra Attiláékhoz. Ez a 28 négyzetméteres kis önkormányzati lakás nekik hármuknak is kicsi volt, most pedig a gyerekekkel hatan vagyunk. De nem ez a legnagyobb baj, hanem hogy nedves a lakás, a kicsi gyerekünk pedig már többször volt kórházban asztmával és kruppös köhögéssel. Azt mondta az orvos, sürgősen el kellene költöznünk abból a lakásból. De hát két gyerek mellett nem tudunk annyit összespórolni, amennyi elég lenne ahhoz, hogy lakáskölcsönt vegyünk fel. Annak is örülünk, ha a rezsit hiánytalanul ki tudjuk fizetni. Egyetlen fillér közműtartozásunk sincs. Pályáztunk a most meghirdetett önkormányzati lakásokra, és nagyon bizakodunk. A nagyobbik kislány az ősszel iskolába megy, az óvó nénik azt mondják, kifejezetten okos. Nem is merünk arra gondolni, mi lesz, ha még egy íróasztalt sem tudunk neki elhelyezni abban a kis lakásban.- Bőrdíszműves a tanult szakmám - mondja Attila -, pár évig egy vállalkozónak készítettem táskákat, pénztárcákat. Aztán úgy megcsappantak a megrendeAdysok a Szovátai Téli Játékokon 2003. január 24-27. között testvérvárosunk, Szováta meghívására részt vettünk a Szovátai Téli Játékok rendezvénysorozaton. Kerületünket ezúttal az Ady Endre Gimnázium képviselte, sikeresen. A képen balról jobbra: Lombos Orsolya, Magos Péter (a delegáció vezetője), Viszlay Vanda, Csizmadia László (testnevelő tanár) és Vályi Csaba Aulart Iskola-Galéria Macikiállítással egybekötött szép füzetek bemutatása Megtekinthető: február 18-ig, hétköznapokon: 10-18 óráig Játszótér a Hegedűsben A Hegedűs Géza Általános Iskola alsós tanulóinak több mint 91 százaléka napközis. Problémát jelentett a tanítóknak, hogy a 200-nál is több gyermek számára minden délután meg tudják teremteni az egészséges fejlődéshez szükséges mozgásmeny- nyiséget. Most enyhült a gond. Az iskola udvarában még a téli szünet előtt játszóteret avattak. Ezek modem, többségében fából készült csúszdák, mászókák, amelyeket a kisdiákok örömmel vettek birtokba. A játszótér elkészültéhez az „Angyalföld fejlesztéséért” Közalapítvány egy pályázat keretében 170 000 forinttal járult hozzá. A még hiányzó 70 000 forintot pedig a Fiastyúk Alapítvány fedezte abból az összegből, amely a szülők 1 %-os felajánlásaiból jött össze. Váczi Károly- Ciprusra terveztük a nászutunkat, de egy két hónapos babával a pocakomban már nem merek ilyen hosszú útra vállalkozni - mondja Erika. - Dobogókőre megyünk egy szállodába. Ott töltünk majd egy hetet, de csak március végén, amikor szép idő lesz. Utána aztán csak a picire koncentrálunk. Nagyon várjuk már. Augusztusig lesz, akárcsak mi ketten. Úgy döntöttünk, hogy a születéséig nem is akarjuk tudni, kisfiú lesz-e vagy kislány, hadd legyen ez meglepetés. Szerény esküvő előtt áll a 25 éves Kárász Anna és a 27 éves Balog Attila. Fiatal koruk ellenére hét esztendeje élnek együtt, sőt gyermekeik is vannak már.- Ázt mondják, a hetedik év a legkritikusabb - mosolyog a féij- jelölt -, mi pedig éppen most szántuk rá magunkat, hogy szentesítsük a kapcsolatunkat. Nem is beszéltünk erről sokat, valahogy olyan természetesnek éreztük mind a ketten, hogy most jött el ez a pillanat. Van egy négyéves meg egy hatéves kislányunk, mind a ketten ovisok. Nekik is elmondtuk, mire készülünk. Talán nem értették teljesen, de mert látták, hogy mi örülünk neki, hát ők is így éreznek.- Itt nőttünk fel mind a ketten lések, hogy más munka után kellett néznem. Most már egy éve a Váci út és a Tisza utca sarkán levő Fanyűvő étteremben vagyok felszolgáló. A főnök rendes, a vendégek is szeretnek, jól érzem magam ott.- Egy nőnek mindig nehezebb - véli Anna. - Valamelyik gyerek mindig beteg, ezt egyetlen munkahelyen se szeretik. A legjobb dolgom akkor volt, mikor a Budapest Körszállóban voltam szobalány. Szépen is kerestem. Most csak takarítást tudok vállalni irodaházakban. A nyáron szeretnék elmenni egy műkörmös tanfolyamra, és ha megkapom a papírt, vállalhatnék ilyen munkát. Az esküvőre veszek egy szép fehér alkalmi ruhát, az majd jó szolgálatot tehet később is. A szertartásra kevés vendéget hívunk. Étteremre nem telik, de mi jól fogjuk érezni magunkat otthon a családunk, a gyerekeink körében ünnepelve. Anyukám meg a húgom is feljönnek vidékről. A nászutat kicsit későbbre tervezzük. Egyszer voltunk Vácon egy panzióban, és nagyon jól éreztük magunkat. Oda szeretnénk majd elmenni kettesben egy hétvégén, amikor valaki tud majd vigyázni a gyerekekre. A távolabbi jövő? Egyelőre csak egy rendes lakásra vágyunk, és ha az meglesz, akkor jöhetne egy kisfiú is. Csop Veronika Most szánták rá magukat az esküvőre Kárász Anna és Balog Attila kislányaikkal Kedves XIII. kerületi gyerekek! A Pannónia Általános Iskola a Socrates pályázat környezetvédelmi programjának keretében, a Föld Napja alkalmából pályázatot hirdet. Kérjük, írjatok olyan történeteket, mesét, verset, amely a környezet tisztán tartásával és védelmével foglalkozik. A 6 legsikeresebb pályamű beküldői könyv és oklevél jutalomban részesülnek. Eredményhirdetés: 2003. április 16-án. Beküldési határidő: 2003. március 22. Címünk: Pannónia Általános Iskola, 1133 Budapest, Tutaj utca 7-11.
