XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)
2003-05-31 / 10. szám
2003. MÁJUS 31. Hírnök % DÍSZPCLGÁCCr; * díszpclgácck t PÍSZPCLSÁPCP « Vámos Tibor Petschnig Mária Reform szellemiségű, modem gondolkodású, a saját szakmáján messze túllátó, az egész társadalom jövőjéért elmélkedő és cselekvő ember Vámos Tibor, akit méltán illet meg a nagy tudós elnevezés. Ha úgy vesszük, egyszerű számítás alapján már jóval túlhaladt aktívnak mondható évein, ám hol van ő még a munkája betetőzésétől, fiatalosan és a fiataloknak is példamutató aktivitással építi mind szélesebbé az életművét. A számítógép ma már a korai gyermekkortól az életünk mindennapos tartozéka, de felhasználási lehetőségei például az automatizálás különböző területein még felfedezésre és kipróbálásra, és természetesen bevezetésre várnak, ennek a fejlesztésnek elméleti és gyakorlati vezéralakja Vámos Tibor akadémikus profesz- szor, aki itt, a mi kerületünkben talált rá a szellemi feltöltődését is szolgáló lakhelyére. Szívesen és örömmel üdvözölhetjük tehát őt díszpolgáraink sorában. A Kárpát utcai szövetkezeti lakótelep egyik házának tizedik emeletéről tekint le a városra, amelyből széles perspektívát fog be a tekintete, s ez számára a szabadság érzetével párosul.- Gyönyörű ez a panoráma, jó itt a levegő, csekély a zaj, és jó, korszerű kiszolgálást kapunk a lakásunktól - sorolja, majd hozzáteszi: - Sokan szidják ma az ilyen paneles lakóházakat, és a múlt rendszer bűneként róják fel, pedig az ilyen panelházak egymillió embernek adtak otthont annak idején, akiknek különben esélyük sem lehetett volna saját otthon teremtésére. Azt is mondják, hogy ezek a lakótelepek az emberek egymástól való elszigetelődéséhez vezettek, de tapasztalatom szerint itt ez sem igaz, mert az itt lakók között igazi baráti kapcsolatok és barátságok alakultak ki. Nekem is sok barátom van a környéken.- Ön szerint mi lehet ennek az oka? Netán a személyes varázsa?- Azt hiszem, a gyökere a hagyományok erejében rejlik. A régi Újlipótvárost is igen rangos szellemiségű és erősen haladó gondolkodású értelmiségi emberek lakták, akiknek volt mondanivalójuk egymás számára. Az egész vidék ebben a szellemben tudott megújulni, ez kedvez az emberi közösségek kialakulásának. Egyébként is ez a kerület úgy éledt újjá, mint Budapesten egyik más kerület sem. A XIH. kerület lakossági összetétele igen vegyes, de ebben a vegyes összetételben megmutatkozik némi harmónia is. Érdekesek a lakóház- és lakópark-kezdeményezések, amelyek az új technikát és az újfajta emberi munkát képviselik. A volt munkáslakótelepek egy része ugyan még eléggé lerobbant állapotban van, de he-' lyükbe már épülnek viszonylag kedvezően megszerezhető olcsóbb bérlakások. Mindent ösz- szegezve, én ezt a kerületet nagyra becsülöm.- Szeretném, ha betekintést adna eddigi életútjába.- A gyerekkoromból nyomasztó emlékeket hordok magamban. Én a Horthy-rendszerre nem úgy gondolok vissza, ahogyan az egyes apologetikusai teszik. 1944-ben elvittek munkaszolgálatosnak, a családom nagy részét, köztük az apámat elpusztították. A munkaszolgálatból nagyon kalandos körülmények, szökések, börtön útján menekültem. 1945-ben aztán végre be tudtam iratkozni a Műegyetemre, amelyet jeles diplomával el is végeztem. Egyetemi éveimet megosztottam mondhatni váltott lovakkal a tanulás és az ifjúsági mozgalmak között. Habár mindig tudományos pályára akartam menni, az egyetem elvégzése után úgy éreztem, hogy mindenekelőtt gyakorlatot kell szereznem, ezért erőmű-építkezéseknél helyezkedtem el, előbb Inotán, majd Dunaújvárosban. 25-26 éves voltam, amikor a Dunaújvárosi Erőmű építésvezetője lettem, s az egész építkezés koordinátora voltam. Éz életem nagy iskolája, és egyben élménye volt. 1500 emberrel dolgoztam, az akkori időszak legjobb építés- és szerelésvezetőivel, kiváló emberekkel.- Meddig érezte iskolájának az említett erőmű-építkezéseket?- 1954-ben az erőmű első részének üzembe helyezése után tértem vissza Budapestre, és ezután már folyamatosan tudományos pályán dolgoztam.- Ismeretes, hogy az automatizálási tudományágra specializálódott. Ezen belül milyen területekre irányította legfőképpen a figyelmét, a kutatói munkásságát?- A számítógépekkel történő automatizálás, és általában a számítógépek legkülönfélébb felhasználási lehetőségei voltak a témáim. Ez sohasem volt elválasztható a különböző közéleti tevékenységeimtől, mert, ahogyan ma már a köztudatban is él, a számítástechnika és az ezzel kapcsolatos hálózatok átszövik az egész társadalmi életet. Jól láttuk már a hetvenes években, hogy ez nagyon lényeges átszer- veződésekhez fog vezetni a világpolitikában is. Számomra már akkor felismerhetővé vált, hogy a szovjet rendszer életképtelen, ezt nem is titkoltam el, szerencsére retorzióban nem részesültem.-Ez a felismerés milyen pozitív előrejelzéshez vezetett az ön megítélése szerint?- Egyre tudatosabbá vált bennem, hogy az általam is kezelt technika lehetővé tesz egy nagyobb felemelkedést, egy szélesebben alkalmazott demokráciát, egy olyan igazgatást, amely közelebb áll az emberhez. Most is a témám - más projektek mellett - az elektronikus kormányzás, ami, ugye, legalább annyira jogi, igazgatási, szociológiai probléma, mint technikai, s mi mindezeket a munkánkban eléggé szorosan összekapcsoljuk. Remélem, a kutatásaim eredményeivel a kerületemnek is tudok valamelyest segíteni.- Kerületi kötődése milyen múltra tekint vissza?- 1947-ben költöztünk ide édesanyámmal a Balzac utcai lakásunkba, én később átmenetileg elköltöztem, édesanyám azonban ott lakott 1980-ig, a haláláig. Én 1979-ben visszajöttem, és azóta ismét XIII. kerületi polgár vagyok. De munkahelyileg is ide kötődöm: egy évtizedig ugyanis a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai Központjában dolgoztam a Victor Hugo utcában, s ma is visszajárok ide, mert ide tartozik annak az intézetnek az üzemeltetése, amely a mai munkahelyem. Sokszor hallhattuk már megszólalni közös pénzügyeinkről a médiában, s ha csak a benyomásainkra hagyatkoztunk is, bizton hihettünk neki, mert a megalapozott tudás hitelét, a lényeglátás képességét a szavain túl egész lénye meggyőző erejével tárta elénk. A pénz, a gazdaság, a piac, a verseny a rációk világába tartozik, ám ha e fogalmakat átvilágítja a szellem, a gondolkodás és nem utolsósorban a kommunikáció szépsége, akkor máris felrajzoltuk Petschnig Mária Zita személyiségének és teljesítményének megnyerő természetét. Ha ő mint tudós, mint kutató az egész országé is, örülhetünk, hogy a mi díszpolgárunk lesz, s egy kicsit a mi gazdasszonyunk is, aki, hisz- szük, segít nekünk kerületünk javaival - az emberiekkel és a tárgyiakkal - helyesen sáfárkodni. Sokak előtt köztudomású, hogy félje Kéri László, a vele népszerűségben és közkedveltségben méltán vetekedő politológus. A lakásukban kerestem fel Petschnig Mária Zitát.- Mit szólt a férje - kérdeztem elsőül -, hogy önt választották díszpolgárnak?- ...És nem a féijemet? - kérdezett vissza. - Szerintem ő ennek sokszorta jobban örült, mintha őt érte volna ez a megtiszteltetés. S nem csak az látszott, hogy örül, hanem hogy büszke rám. Már csak amiatt is, s ebben osztozom vele, hogy elkövetkezett az a ritka eset, hogy a kitüntetésnél felfigyeltek egy nőre. Higgye el, nem magam miatt mondom, de azt látom, hogy a legelnőiese- dettebb pályán is a legmagasabb díjakat a férfiak adják egymásnak. Pedig rendszerint a nő építi be az infrastruktúrát a férfi életébe szakmai karrierje megteremtéséhez.- Kérem, vázolja fel tudományos tevékenysége főbb vonalait.- Én kifejezetten makrogazdasággal foglalkozom, elemzéseket, értékeléseket, prognózisokat készítek e tárgykörben. Ezek az ország gazdaságpolitikájának az alakításához szükségesek. De szüksége van a mikrogazdaság- nak, a vállalkozói szférának is rá, hogy ki-ki túllásson a saját vállalkozásának a keretein, lássa, hogy milyen általános tendenciák érvényesülnek, s mi történik a többiekkel, mert a makrogazdaság tulajdonképpen a mikro- szférákból tevődik össze. Mindenkinek, aki vállalkozik és gazdálkodik, rendelkeznie kell információkkal a legfontosabb folyamatokról, milyen exportkereslet lesz, milyen importverseny várható, tehát hogy a vállalkozók alkalmazkodni tudjanak ehhez a megrendeléseiknél, tudjanak árakban, bérekben gondolkodni, és így tovább. Ezeknek az összefüggéseknek az ismeretére a mikroszférának is szüksége van. Nem könnyű szakma a miénk, sok benne az igen összetett és bonyolult kérdés, nehéz ezeket a hazai és nemzetközi folyamataiban áttekinteni. De nem panaszkodom, mert engem mindig is a legnehezebb problémák vonzottak. Már az egyetemi vizsgáimon az ilyen tételekre készültem. S ha nem is ilyet húztam, annak is megvolt az eredménye, hiszen kitüntetéses diplomával végeztem a Közgazdasági Egyetemen 1970-ben.- Oda honnan vezetett az útja?- Pécsről. Ott születtem. S miután a származásom, a családom és az egyetem után az ösztöndíjam is Pécshez kötött, ott is alapítottam családot. Első házasságomból született meg Klára lányom. 1983-ban, második házasságkötésemkor költöztem fel Budapestre, s két előző lakás után költöztünk 1987 őszén ebbe a lakásunkban, az Újlipótvárosba, négyen: a férjem, én, Klára lányom és a második házasságomból megörökölt András fiam.- Úgy érzi, hogy megtalálták itt az otthonukat?- Én úgy mondanám, hogy elfoglaltuk a Hollán Ernő utca környéki kis falut. Olyan hely ez, ahol, ha kilépünk a kapun az utcára, azonnal ismerősökkel tudunk beszélgetésbe elegyedni. Ez mindenekelőtt a férjemre, Lacira jellemző, akit én el is neveztem emiatt utcaművésznek. De azért is mondFolytatás az 1. oldalról adási ünnepségén a polgármester elmondta, Angyalföld ismét egy nagyon értékes építménnyel lett gazdagabb. Mint mondta, az egész fővárost tekintve itt zajlik a legtöbb építkezés, ezért az ön- kormányzat sem maradhat le az intézményfejlesztésben. Ennek jegyében kezdődött meg a Láng Sporttelep fejlesztése, melynek első ütemében a labdarúgóutánpótlás számára műfüves labdarúgópálya épült 80 millió forintért. A most zárult második ütemben a 250 nézőt befogadó, 24x45 méter játékterű, és 2213 négyzet- méter nettó alapterületű játék- csarnok illeszkedik a műfüves pályához. A csarnokban az öltözőket egy időben 8 csapat tudja igénybe venni, kiszolgálva egyúttal a műfüves pályát használókat is. A küzdőtér alkalmas tollaslabda, asztalitenisz, súlyemelés, torna, ökölvívás sportágakban edzésre, röplabda, kosárlabda, birkózás, cselgáncs, vívás, torna, tenisz, kézilabda, teremlabdarúgás sportágakban edzésre és versenyre is. A sportközpontban délelőttönként a kerületi óvodások, általános és középiskolások kihelyezett testnevelési órái lesznek, a kora délutáni órákban diáksportversenyeket és utánpótlásnevelési foglalkozásokat rendeznek majd. Az esti órák jutnak a lakossági szabadidősport A strandröplabda-pályát már birtokba vették a röplabdázók számára. A sportcsarnok az egyetlen olyan kerületi tulajdonú létesítmény, amely nemzetközi teremlabdajátékok, illetve tornák lebonyolítására is alkalmas. Az acél, vasbeton és falazott szerkezetű épület építészeti megoldásai, alkalmazott belsőkülső felületképzései, berendezési tárgyai, az akadálymentesség feltételeit is biztosító korszerű, kulturált körülményekkel a XXI. századi követelményeknek megfelel. Éppen ezért joggal mondhatta a miniszterelnök megnyitóbeszédében, hogy az átadás napja egyben a fiatalság, a sport és a kerületi lakosok ünnepnapja is. A fiatalság ünnepe, mert valójában róluk szól a
