XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)
2003-05-14 / 9. szám
^ ✓ xni.KEBÜLETI •• .Hírnök ény és lakófunkcióhoz kialakítandó kertek jelentős zöldfelületi meny- nyiségi, intenzitásbeli növekedést, minőségi javulást eredményeznek. L1 VK, I. területen a kötelező zöldfelületi minimumot nem kell bejártán] a 100%-os terepszint alatti beépítés, illetve lefedés esetén, elegendő 50 cm földfelülettel tetőkertként kialakítani az udvar területének 50%-át. Ez korlátozza a telepíthető növények körét, amely különösen a zöldfelület hiányos belső Újlipótváros területén korlátozza a zöldfelületi intenzitás megteremtését. így különösen felértékelődnek a közterületek mint fásítandó felületek. Zöldfelület-hiányos Újlipótváros területe, különösen a zártudvaros, zártsoros beépítésű nagyvárosi lakóterületen, ahol fejlesztésként elindult az újlipótvárosi fasorprogram, mely- lyel legalább a közterületek biológiai aktivitása vonalas és pontszerű formában megteremthető. Fejlesztési irány lehet a belső udvarok átalakítása, burkolatok kiváltása zöldfelületekkel, ehhez önálló forrás, terv szükséges a rehabilitációs szabályozással együttesen. E területeken kívánatos a Duna-part felé vezető utcák gyalogosfunkciójának erősítése, zöldfelületekkel vegyesen, különös figyelemmel a meglévő part menti zöldfelületekre vezetéssel, s a Margitsziget felé kivezetéssel (pl. közvetlen sűrű, kishajójárat a sűrűn lakott részek és a sziget megközelítése érdekében). Az önkormányzati ingatlanok közül az óvodák, iskolák, bölcsődék, egészségügyi intézmények kertjei jelentős zöldfelületet igénylő intézménykertek, fenntartásuk a GAMESZ hatásköre. Zöldfelületi ellátottság Zöldfelületi ellátottság területenként differenciált. A kerületi átlag - az általunk fenntartott zöldfelületekre vonatkozóan - 8,8 m2/fő, a fővárosi fenntartású területekkel együtt pedig 18,2 m2/fő. A kerület zöldfelületi ellátottsága - a min. 7 m2/fő - közpark igény felett van. Újlipótváros területe zöldfelület-hiányos. Potenciális zöldfelület fejlesztési területek: Nép-sziget, Rákos-patak ökológiai folyosó, FOKA-öböl és ezek szerves kapcsolata. Az ipari területek átalakulása a zöldfelületek minőségjavulását eredményezte, a mennyiségi mérleg (várhatóan pozitív) elkészítéséhez pontos zöldfelületi állapotfelmérés szükséges. Városkép- és természetvédelem: kiemelt terület a pesti Duna-part, fővárosi jelentőségű gyógyforrások, kutak, védett természeti területek (ELMU SE uszoda kútjai, Népfürdő utca 18-20., margitszigeti termálku- tak), védett közparkok (Szent Istvá park, Margitsziget) védett fasorok (Kartács utcí Gyöngyösi utca, Váci út, Lehel utcí Róbert Károly körút), kiemelt közcélú zöldterület (Jé szai Mari tér, Margitsziget, Szent Isi ván park, Újpesti rakpart), kiemelt közcélú fasor (Váci ú Dózsa György út), tájképi szempontból különösen éi zékeny vízpart, tájhasználati konflik tás terület, tájrehabilitációs akcióte tát: Rákos-patak-Cserhalom ul í^aki vasúti híd közti terület, tá pi szempontból különösen érzt eny Duna-part: Nép-sziget déli est csa, kisvízfolyás tájilag érzékeny vö gyelete: Rákos-patak torkolata, Gör co utca-Béke utca közti szakasz, é szempontból fokozottá 12 kény terület: Margitsziget jefer BUDAPEST FŐVÁROS XIII. KERÜLET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HP tős része, Nép-sziget nyugati oldal, FOKA-öböl, Rákos-patak. Célok és akciók meghatározása: Cél n.10.: A biológiailag aktív felületarány megőrzése, a zöldfelületek minőségi és mennyiségi fejlesztése Akció 10.1.: Meglévő önkormányzati fenntartású zöldfelületek parkfejlesztési programjának végrehajtása, kiegészítése tematikus tervekkel, ajánlásokkal. Akció 10.2.: Zöldfelületi vizsgálat készítése a biológiailag aktív felületekre, kerületi zöldfelület fejlesztési program, valamint a homogén karakterű területek speciális zöldfelületi szabályozási rendszerének kidolgozása (Újlipótváros, lakótelepek, kertvárosi régió...). Akció 10.3.: Nép-szigeti lápi erdő feltöltésének megakadályozása, eredeti állapot visszaállítása. Akció 10.4.: A tízéves zöldterület-fejlesztési program tartalmazza azokat a feladatokat, amelyek a településfejlesztési koncepcióban arányosan megjelennek. Cél ILII.: Potenciális zöldfelület fejlesztési területek kerületi érdekeltségének meghatározása, a fejlesztés szakmai előkészítése Akció 11.1.: A Margitsziget közlekedési kapcsolatának fejlesztése. Akció 11.2.: Rákos-patak revital- izációjának támogatása. Akció 11.3.: A KSZT-vel kapcsolatos előírásokban folyamatosan törekszünk a zöldterületi területnagyság és a fák számának növelésére. II. 4. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT Természeti adottságok: A meglévő állapot értékelése Tájföldrajzi besorolás tekintetében a kerület a Pesti-síkság része, mely az Alföld legészakibb Duna felé nyúló kiszögelése, a Duna völgyének egy szakasza. A kerület felső talajrétege homokos kavics, az alsó talajréteg tömörödött kavics, laza homok, láptalaj, agyagréteg. Tájformáló tényező volt az Os-Duna, Rákospatak. Tájképi érték a Margitsziget, kerület felől feltáruló Budai- hegyvonulat, a kerület Duna-part szegélye, a Duna. Értékes szegélyhatás: Duna-part, öblök, szigetek, Rákospatak. Uralkodó szélirány északnyugat, észak, nyugat. Éves csapadék: 525-575 mm, éves középhőmérséklet 10,5°-11,5°. Települési környezet alakulása környezetvédelmi szempontból: Az ipari területek jelentős része átalakult (megszűnt: Akkumulátor- és Szárazelemgyár, Magyar Hajó- és Darugyár, Angyalföldi Acélöntő- és Csőgyár, Magyar Acél, Kendeijuta, Észak-Pesti Kenyérgyár, Volánbusztelep, • Für-Lem-Ho Vállalat, Függönygyár, Papírgyár, Bp. Felvonógyár, AFIT Autójavítóüzem, galvanizáló üzemek). Az üzemi jellegű munkahelyi területek intézmény- és lakóterületté alakultak, a megengedett funkciók (iroda, lakás, kereskedelem) csökkenő környezetterheléssel járnak. A funkcióváltás a városkép, utcakép folyamatos átalakulásával jár, rendezett városkép születik a vegyes arculatú területek helyett. A zöldfelületi arányok várhatóan jellemzően javulnak, az egyes területek zöldfelületi intenzitásának javítása a szabályozással biztosítandó, az új zöldfelületek kialakítása egyben minőségi javulást hoz. Az átalakulás következtében az elsődleges szennyező forrás a közlekedés lett. Talajállapot értékelése A talajszennyezéssel járó jelentős ipari tevékenységek megszűntek (Akkumulátor- és Szárazelemgyár), az átépülő területeken kötelező a talajvizsgálat, tisztítás, talajcsere. A még meglévő, szennyezett talajú területek (Nép-sziget, Magyar Hajó- és Darugyár, FOKA-öböl, Árpád híd pesti hídfő lábazata, MÁV-terü- letek, földbe süllyesztett tartályok) felmérése, digitális feldolgozása térképen szükséges lenne. Másodlagos talajszennyezés megjelenése a főközlekedési utak mentén továbbra is jellemző, a ’80-as évek óta új átfogó felmérés nincs, következtethetően csökkent az ólomlerakódás, nőtt az azbesztlerakódás forgalomarányosan. Az illegális hulladéklerakás talajszennyező hatása pontszerű. Cél II. 12.: Talajszennyezés megszüntetése közterületeken Akció 12.1: A szennyezett talajú közterületek számbavétele, szennyeződésmentesítése, további szennyeződések megelőzése. Cél n.13.: Fő közlekedési utak mentén másodlagos talajszennyezés csökkentése. Akció 13.1: Főközlekedési utak mentén növénytelepítés, úttisztítás, locsolás megszervezése. Vízminőség-védelem Az öblök állapotáról nincs felmérés, szükséges lenne rekreációs használat előtt (Nép-sziget-Téli kikötő, FOKA-öböl). A parti szennyvízbevezetés a Dunába, Rákos-patakba elvileg megszűnt, azonban a mérések szennyezést igazolnak. A Rákos-patak a második az öt jelentős fővárosi kis vízfolyás között szennyezettség szempontjából. A Rákos-patak revitalizációja nem szerepel a főváros környezetvédelmi programjának következő 7 éves periódusában, az azt követő 7 évben is csak kis vízfolyások revital- izációjaként nevesítés nélkül jelenik meg. A kerület többszörösen hatásviselő, részben az érkező víz minősége szempontjából (kevés a kerületi szakaszon a vízminőség-biztosítás), részben a torkolati szakaszon árvíz visszaduzzasztása miatt. Fővárosi jelentőségű gyógyforrások (Dagály strand kútja, margitszigeti termálkutak, ELMŰ SE uszoda kútjai), a Margitszigeten ásványvíz, fővárosi jelentőségű víznyerő helyek (Radnóti utcai galéria) korlátozást jelentenek a kerület számára, egyéb feladat nem jelenik meg. Ipari víznyerő kutak a Nép-szigeten (MÁV Vízműkutak, véderdő) találhatók. Cél II. 14.: A felszíni vizek minőségénekjavítása, a közvetlen bevezetések feltérképezése, megszüntetése Akció 14.1.: Az öblök (FOKA- öböl, Téli kikötő) állapotának felmérése, szennyeződésmentesítése, további szennyeződések megelőzése, revitalizációs program készítése. Akció 14.2.: A kerületet határoló és a kerület területén lévő élővízfolyások, öblök talajvízre vonatkozó mérési eredmények kerületi adatbázisának létrehozása, meglévő adatbázisokra építve. Zajhelyzet értékelése A kerületben a közlekedési zajállapotát rögzítő zajtérkép készítéséhez a források megpályázása folyamatban van. Meghatározó zajterhelés a közúti közlekedés, túllépések: Árpád híd, Margit híd, Szent István krt., Váci út, Lehel utca, Róbert Károly körút, Dózsa György út, Népfürdő utca. Javulást az aquincumi híd megépítése jelentene. A híd tervezésével párhuzamosan zajvédelmi intézkedési tervek készülnek. Vasúti zaj a következő területeket terheli: Nyugati pályaudvar környezete, Rákosrendező pályaudvar, északi vasúti híd és levezetése. Zajvédelmi intézkedés szükséges: a Vágány utca mentén, a Bp.-Esztergom vonal mentén. Zajos üzemi létesítmények gyakorlatilag megszűntek (kivéve Révész utcai Távfűtőmű kéményzaj), új üzemi jellegű zajok jelentek meg. Helyi zajrendelet létezik, korlátozott munkavégzési idő, vendéglátás - mint üzemi zajforrás - korlátozása. Cél II. 15.: Vonalas zajforrások, határérték-túllépések felszámolása Akció 15.1: Vonalas zajforrás esetében a határérték-túllépések fel- térképezése, különösen az éjszakai 65 dBA feletti zajterhelés felszámolása, aktív és passzív védelem tervezése. Akció 15.2.: Zajtérkép létrehozása, folyamatos karbantartása, kerületi zaj- és rezgésvédelmi program készítése. A térkép felhasználása városfejlesztési döntések meghozatalakor. Levegőminőség értékelése Levegőminőség-mérő állomás a Nyugati térre, a Váci út-Róbert Károly körút kereszteződésébe. Városklimatikai szempontból kiemelten védendő átszellőző sáv: Duna és partterület, Cserhalom utca, Esztergomi út, Népfürdő utca, Újpesti rakparti út vonala. Érkező levegő gond: bűzhatás - észak-budapesti szennyvízátemelő, Chinoin vegyszerszag csatornákon keresztül. Havária esetén energetikai korlátozás: egész kerület, közlekedési emisszió korlátozás: Árpád híd-Róbert Károly körúttól délre eső terület. Legszennvezőbb meglévő vonal- források (Árpád híd, Margit híd, Szent István krt., Róbert Károly körút, Váci út, Nyugati tér), túlszennye- zés: ülepedő por. Ipari kibocsátás gyakorlatilag megszűnt, túlszennyezés nincs. Hagyományos felületi szennyezések a területrendezéssel párhuzamosan megszűntek. A területek porterhelése a villamospályák, a MÁV-te- rületek, a beépítetlen ingatlanok környezetében jelentős. Cél H. 16.: Kritikus méretű lég- szennyezés csökkentése főutak mentén Akció 16.1.: Fedetlen felületek feltérképezése, növénytelepítési koncepció kidolgozása a zöldfelületi program részeként. Akció 16.2.: aquincumi híd támogatása a belső területek immisszió csökkentése érdekében. Cél II. 17.: Fűtési eredetű lég- szennyezés megszüntetése Akció 17.1: Távhőszolgáltatás versenyképességének támogatása fővárosi szinten. Akció 17.2: Lakossági alternatív fűtések elteijesztésének támogatása. Hulladékgazdálkodás A keletkező kommunális hulladék mennyisége folyamatosan emelkedik. A kommunális és nem veszélyes hulladék elszállítása megoldott. A szerves, bomló hulladékok aránya emelkedik. Veszélyes hulladékok - termelési szinten: jogszabályokat kell betartani, lakossági veszélyes hulladékok gyűjtését az önkormányzat felvállalta: évente 2 alkalommal, 5 helyen gyűjtik (1-5 t/év, hatékony). Hulladékgyűjtő udvar (Tatai utca) fogadja a lakossági hulladékot, megközelítése tömegközlekedéssel nehézkes. Illegális hulladéklerakás folyamatosan tapasztalható, megszüntetése, egyéb lakossági többlethulladék elszállítása, önkormányzati feladat. Szelektív hulladékgyűjtés elindult, nem oldható meg teljeskörűen önkormányzati szinten (háztartási szelektálás, elszállítás, ideiglenes tárolás, felhasználás) hosszú programot, nagy beruházást igényel. Cél n. 18.: Illegális hulladéklerakás megszüntetése Akció 18.1.: Közterületi illegális hulladéklerakók folyamatos feltérképezése, hulladék elszállítása. Cél n.19.: Szelektív hulladék- gyűjtés fejlesztése Akció 19.1.: Szelektív hulladék- gyűjtés szemléletének elindítása, meglévő gyűjtés folytatása. Akció 19.2.: Környezeti nevelés, oktatás bevezetése, lakossági tájékoztatással együttesen. Általános cél II. 20.: Lakosság tájékoztatása Akció 20.1.: Folyamatos lakossági tájékoztatás a környezet minőségéről, jól hozzáférhető folyamatosan karbantartott információs rendszer kiépítése, adatbázis megteremtésével, lakossági, civil szervezeti jelzések fogadásával. III. TÁRSADALOM, KOMMUNIKÁCIÓ, SZOCIÁLPOLITIKA Egészségügy A meglévő állapot értékelése: Az önkormányzat 1999-ben megalkotta egészségügyi koncepcióját, melynek megvalósulása jellemezte az azóta eltelt időszak fejlődését és elért eredményeit a kerület egészségügyében. Az elkövetkező időszak a jelentős társadalmi változásokat, át- rétegződést, fluktuációt fog eredményezni. Ezen átalakulás eredményeként kialakuló területi társadalmi összetétel esetleg megváltozott egészségügyi intézményrendszert igényel, mint a jelenlegi, megváltozhat az idősek, fiatalok aránya, területi elhelyezkedésük, tipikus foglalkoztatási ártalmaik, ebből adódó szükségleteik egészségügyi szolgáltatásokkal szembeni elvárásaik. Ugyanakkor a lakosság egy jelentős köre számára a legfontosabb lakóhelyhez kötött szolgáltatás, az egészségügyi szolgáltatás. E szolgáltatási körnek jelentős része tartozik az ön- kormányzat kompetenciájába, hiszen csak a háziorvosi ellátás és a szakorvosi-fogorvosi ellátás során évente megközelítően 1 millió orvos-beteg találkozás (2002. évben 1 035 108) zajlik az önkormányzat háziorvosi rendelőiben és két szakorvosi rendelőintézetében. Nagy fontosságú a védőnői, iskola- és ifjúságorvosi tevékenység, a házi ápolás.
