XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)

2003-05-14 / 9. szám

UU KBflÜlxn 2003. MÁJUS 14. Meglátogattuk a százéves hölgyeket Múlt számunkban már hírt adtunk fotókkal kiegészítve ar­ról, hogy 2003. április 27-én ketten is ünnepelték 100. évüket a Xm. kerületben. E neves napon a III. Számú Gondozási Központban köszöntötték az ünnepeiteket, dr. Török Zoltán- nét Zsuzsa nénit és Zajgár Erzsébetet. Dr. Tóth József polgár- mester és Dorogi Gabriella alpolgármester asszony jókíván­ságai mellett megszólalt a Szociális Bizottság elnöke, Szamo­si István is. A Gogol utcai óvodások névre szóló köszöntő mű­sorral kedveskedtek. Moró Endréné, a Derűs Alkony Klub és a Zengő Kórus tagjai elénekelték Erzsi néni legkedvesebb nótáját, a Piros pünkösd napján című dalt. Zsuzsa néni Tóth Árpád költeményéért rajong, ezért Rudas Attila konferan­szié az o költeményével lepte meg az ünnepeltet. Zsuzsa néni: „Próbálunk hasonlóképpen élni, mint régen ” Zsuzsa néni Párkány utcai la­kásukban húga társaságában fo­gad. Otthonukban életvidáman beszéltek eddig életükről.- 1973 óta élek itt húgommal, Saroltával, aki 93 éves. Erdély­ben, Háromszék megyében, Gelenczén születtem. Félszéke­lyek vagyunk, nagymamám olasz volt - meséli Zsuzsanna. - Nyolcán voltunk testvérek, négy lány és négy fiú. Ötödik gyerek voltam. Kolozsváron felsőkeres­kedelmi iskolában végeztem. 41 éves koromban jöttünk át Sarol­seket, melyek sorai egy hosszú, örömteli élet pillanatait idézik.- 82 éves koromig dolgoztam - jegyzi meg halkan az ősz hajú néni. > 1996 Biatorbágy, Zajgár Erzsébet lányával, Klárikával Dr. Török Zoltánná és húga, Mihalik Sarolta tával Magyarországra. Először Pécsen a bátyámnál voltunk. Az ottani polgármesteri hivatalban kezdtem el dolgozni. Férjem jo­gász volt, házasságkötésünk után Somlójenőn laktunk. Halála után Pestre költöztem és az V. kerüle­ti tanácsnál dolgoztam admi­nisztratív munkakörben.- Azóta élünk együtt nagy sze- retetben és megértésben - szól közbe húga, Mihalik Sarolta. - A Filmtechnikai Vállalatnál dol­goztunk, mi voltunk a „vállalat lelkei”. Zsuzsanna sok verset írt, így a kollégák névnapi, születés- napi köszöntőit is ő fogalmazta verssé. Előkerülnek Mihalik Zsuzsa legszebb költeményei, sorra ol­vasgatjuk a szebbnél szebb ver­- Utána mivel töltötte a napjait?- Volt egy cso­dás telkünk, kis faházzal Érden. Nagyon szeret­tünk ott kertész­kedni, sajnos á korunk miatt meg kellett válnunk tőle.- Zsuzsanna mindig víg kedé­lyű lány volt - emlékszik Sarol­ta. - Sokat szóra­koztatta a társasá­got, kitűnő tanuló volt, a község kulturális életé­ben sokat tevé­kenykedett. Gye­rekkorunkban tér­dig érő, hosszú hajunk volt, min­dig fésülgettük egymást. Boldog gyermekkorunk volt. Sokat ját­szottunk testvéreinkkel, kedvenc időtöltésünk a lóversenyes tár­sasjáték volt.- Népes család voltunk, nagy egyetértésben és szeretetben él­tünk. Ma már minden megválto­zott, azért próbálunk hasonlóké­pen élni, mint régen, ha már csak ketten maradtunk - teszi hozzá csendesen Zsuzsa néni. Erzsi néni: „Szegényesen, de becsületben éltünk.”- Erzsi néni tavaly még a virá­gait gondozta - tudom meg lá­nyától, Klárikától, aki féijével kölcsön pénzt. Egyszer Kláriká­nak be kellett az iskolában fizet­ni a kosztpénzt. Nem volt pén­zünk és csak a következő héten kaptam fizetést, nem kértem sen­kitől segítséget. Bementem az is­kolaigazgatóhoz, elmondtam ne­ki, mi a helyzet és ő haladékot adott.- Mindent megtett azért, hogy tisztességben, az adott körülmé­nyekhez képest boldogan éljünk - mondja a lánya. - Nagyon sze­reti a virágokat, biatorbágyi tel­künkön sokat tevékenykedett még tavaly is. Szeret a fiammal horgászni járni, csöndben figyeli, ahogy az unokája kifogja a hala­kat. Cukorgyárban, szakácsként dolgozott. A mai napig nagyon szeret sütni, főzni. Két fiam van, három unokánk, akik a nagyma­ma főztjét imádják. Szorgosan süti a gyerekeknek a palacsintát. Édesanyám nagy hozzáértéssel ügyesebben főzi az ételeket, mint én. A családi ünnepségekre még mindig ő készíti a finom ételeket, a születésnapi ünnepségre is ő szerette volna vendégül látni a polgármestert. Hogy mi a hosszú élet titka? Mindkét hölgy a sok mozgásra esküszik, gyógyszereket nem szednek, dolgozgatnak, és nyu­godtan, szeretetben élnek. Utó­lag is még nagyon sok szép éve­ket kívánunk nekik születés­napjukra. Czeglédi Ildikó együtt hálatelt szívvel gondosko­dik édesanyjáról. - 1992-ben combnyaktörést szenvedett, de nagyon szívós asszony, hamar meggyógyult - mondja Klárika.- 1974-től lakunk itt a Csángó utcában, férjemet idehelyezték szolgálatba. Nehéz életünk volt édesanyámmal. Édesapám a test­őrségnél dolgozott, Gödöllőn, Kenderesen éltek anyámmal, majd kihelyezték Jugoszláviába, Bezdánra. Idővel elmérgesedett szüleim kapcsolata és mi vissza­jöttünk Somogy megyébe. Válá­suk után édesapámmal teljesen megszakadt a kapcsolatunk. Édesanyám keményen küzdött a mindennapi életünkért.- Kaposváron albérletben kezdtük - szólal meg Erzsi néni.- Szegényesen, de becsületesen éltünk, soha senkitől nem kértem fi menyasszony megkoronázása Még él a fej díszkészítő mesterség Nemcsak a természet virágzik, hanem a szerelem is. Itt az eskü­vők évadja. Nem mindegy, mi­lyen öltözékben jelenik meg a sorsdöntő esemény leggyönyö­rűbb személye, a menyasszony. Az álomszép ruhaköltemények mellett nem elhanyagolható az ara frizurája és a hozzá illő fej- dísz sem. Pásztor Istvánná menyasszonyifejdísz-készítő az utolsók közül, precíz munkájá­val, szakmai tudásával még lát­ványosabbá varázsolja a házasu­landó lányok hajkoronáját. két régi szakmabeli tanáraimtól örököltem. Ez egy liliom szer­számodé van itt rózsa, gyöngyvi- rág, orgona szerszám is. Ezekkel készülnek a különböző virágok. Sorra kerülnek elő a számom­ra ismeretlen tárgyak. Ámulattal hallgatom, mennyi fáradozás szükséges ahhoz, hogy az anya­gokból virágszirmok legyenek és megkapják eredeti formájukat.- Ezek itt mirtuszbogyók - mutatja Pásztor Istvánná már vagy 15 éve nem készítettem, ez adja a virág porzóját. Néha ruha­- 1962 óta foglalkozom ezzel a szakmával - avat be bennünket a fej díszkészítő. - Nekem ez a harmadik szakmám volt, kerté­szetet tanultam, élő virággal dol­goztam, majd egy betegség miatt át kellett térnem a selyemvirág­készítésre, később pedig fej dísz­készítő lettem. Édesanyám szak­mabeli, még most, 80 évesen is lelkesen segít nekem. Sajnos ki­halófélben van ez a szakma. Utoljára 1974-ben voltak tanuló­ink, hivatalosan nem engedélye­zik, hogy oktassunk, ugyanis nincs mestervizsgám. A sors fin­tora, hogy Magyarországon nem tervezőkkel is együtt dolgozom. Készítek hozott anyagból is dí­szeket, de egyes anyagfajtákból nem lehet minőségi árut for­málni.- Kik csináltatnak ma Ma­gyarországon fejdíszeket?- Engem főleg olyan lányok, menyasszonyok keresnek fel, akik különleges, extra dolgokat szeretnének. Volt olyan eset, hogy egy hölgy előttem dobta a szemétbe a megvett esküvői fej­díszét, mert közben meglátta, milyeneket készítek én. Voltak megrendelőim külföldről, Né­metországból, Svájcból is. ! Készül a menyasszonyi fejdísz létezik fejdíszkészítő mester, így nem tudom kinél letenni a meste­ri címet. 40 éve dolgozom, van­nak még páran, úgy négyen-öten, akik ezzel foglalkoznak, ők is az én kezeim között nőtték nagyra magukat. — Meg lehet élni ebből a szak­mából?- Sajnos megélni ebből ma­napság nagyon nehéz, ezt csak hobbi szinten lehet művelni. Pe­dikűr és manikűr szakmámmal keresem a kenyerem.- Mennyi ideig készül egy fej- díszl — Nagyon aprólékos munkára van szükség. Egy fejdísz 30-40 órán át készül. 100-150 éves szerszámokkal dolgozom, ami­- Vannak gyöngyös pártái, ko­ronái. Melyikkel könnyebb dol­gozni?- Nekem már mindegy, a hosszú évek munkái mellett so­kat tapasztaltam. Nagyon szépek a strasszdíszek is, ma már megint egyre többen választanak ilyen stílusút. Most egy bordós ruha- dísszel foglalkozom, de vannak itt a vitrinben másfajta díszek is- Varrt virágokból diorrózsát szin­te már senki nem készíti, nehéz úgy varrni, hogy ne töljön az anyag. Sajnálom, hogy hagyjak kihalni ezt a szép szakmát, pedig látja, mennyi szépet találni ben­ne... (Czegi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom