XIII. Kerületi Hírnök, 2002 (8. évfolyam, 1-20. szám)

2002-05-02 / 8. szám

A Szomszédok sokunknak hiányzik Horváth Ádám életműve 3000 tévéalkotás és a jövő nemzedék felkészítése abadon szárnyalhat a szem a Szent István park fölött a Dunán át a Hár- mashatár-hegyig a Horváth Ádám-Csű- rös Karola művész házaspár ablakából. A friss szél is onnan fújdogál idáig. A tágas tetőteraszról Újlipótváros tájtérképére látni. Bent a szobában újabb két „isme­rős” köszön rám az egyik polcról, egy tá­volabbi szél szimbólumai: Borsos Miklós Balatoni szél című kisplasztikái, mint az egykor volt, felejthetetlen, évenkénti veszprémi tévétalálkozó legjobb alkotá­sainak ítélt díjak. Horváth Adám két al­kalommal is megkapta: Bartók tánc­játékának, A fából faragott királyfinak kongeniális adaptációjáért, majd a nagy színésznő, Darvas Lili portréfilmjének megrendezéséért. Mindkét díj átadásánál jelen voltam. Horváth Adám vérbeli tévérendező, a magyar televíziózás meghatározó alakja, 40 éves alkotói múlt és közel 3000 alko­- Ennek minden bizonnyal az is a ma­gyarázata, hogy a magyar színházak és a Magyar Televízió kapcsolatai szükségsze­rűen igen szorosak voltak, hiszen a televí­ziós műsorok az ott dolgozó színészek so­kaságát foglalkoztatták a képernyőin...- Ez így volt, lévén, hogy évente mint­egy száz tévéfilm és tévéjáték készült az MTV, vagyis a közszolgálati televízió al­kotóműhelyeiben. Ennek is vége. Ahhoz, hogy a közszolgálati tévécsatornák visz- szanyerhessék régi rangjukat és kedvelt- ségüket, újra helyet kellene adniuk a mai íróknak és a mai színészeknek. A szoba fő helyét egy hatalmas képer­nyőjű televíziós készülék foglalja el. A rajta megjelenő képek alkalmasint élesen konkurálhatnak az ablakon betekintő szép panorámával. De hát az csak termé­szetes, hogy egy tévérendező otthon is együtt él, a világra kitekintésül, a televí­zióval. Ez a tény arra a kérdésre inspirál, sága az egész országot foglalkoztató kér­désekre reagált.- Az emberi egymás mellett élés tema­tikája ma sem vet fel könnyebb kérdése­ket, mint korábban. Ezt nem csak az em­lékezetemre hagyatkozva mondom, a Szomszédok 332 folytatása itt van el­mentve a számítógépemben. A kerület­ben távolabb és a közvetlen közelünkben is lesznek új szomszédok, új honfoglalók, hiszen folynak a nagyarányú lakásépítke­zések, s ez a régen itt élők életére nézve is hoz változásokat, mint ahogyan a 30 év előtti felhőtlen békevilág, ami a Szent Ist­ván parkot jellemezte, szintén a múlté. A fejlődéssel, a további világvárosiasodás­sal nyilván új folyamatok jelentkeznek, pozitívak, negatívak egyaránt. Lesz majd, aki ezeket is filmre viszi. De ma is val­lom, varázsos pontja ez Budapestnek, ke­vés ilyen szép hely van a fővárosban, én már innen kimozdíthatatlan vagyok. Arcok a Szomszédokból BÚCSÚ / Balogh Ágostontól A táncművész halála mindig dup­lán leverő. Egyszer azért, mert hivatása minden szálon a fiatalság­hoz, erőhöz, lendülethez, ritmushoz, mozgáshoz kötődik. Ezáltal minden személyéhez kapcsolódó emlékkép is. Másodszor azért, mert ugyanez a pálya mindennapos testi-lelki túl- erőltetéssel jár, és ritkán vezet az emberi kor végső határáig. Balogh Ágoston, az Operaház szólótáncosa, a művészeti ága­zatban mindenki szeretett Gusztija (kerületünk régi lakója) het­venévesen végleg megszűnt táncolni, táncot tanítani. Csendes, barátságos személyiség volt, táncosként, balettmesterként, főis­kolai tanárként segítőkész, fiatal pályatársait barátsággal ösz­tönző művész, tiszta karakter. Rendszerint csak a végpont eljö­vetele után mondunk ki ilyesmit, amiként azt is, hogy szinte mindenki szerette. Elsőrendű, megbízható táncos volt. Lélekben, stílusban ha­sonlatos nagy tanítójához, Nádasy mesterhez. Biztos tudású, jó humorú karaktertáncos. Aki látta, aligha felejti Harangozó Gyu­la után is hatásos Öreg gavallérját, A fából faragott királyfiját Bartók műveiben, Coppeliusát, udvari bolondjait, Döbrögit (Ludas Matyi), Belzebubját (Faust), Lőrinc barátját (Rómeó és Júlia), Mecénását (Térzene) és egy sor további szerepét. Az öreg gavallér eltáncolt az ismeretlen világba, de az ismert­ben is értékes emlékeket hagyott. R.A. István: Zenthe Ferenc Jutka: Ivancsics Ilona Dr. Magenheim: Kulka János Etus: Csűrös Karola tás áll mögötte, ennek mintegy 10%-a a Szomszédok című, 13 éven át kimagasló nézettséggel sugárzott teleregény 332 folytatása. Tágabb és szűkebb értelemben ő maga is a szomszédunk, akit illő és hasznos időnként meglátogatni, hiszen van miről érdeklődni nála.- Tudtommal a Szomszédok további felvételeit az ml televízió vezetősége egyik napról a másikra hatalmi szóval és indokolás nélkül leállította. Azóta nélkü­lözzük és a fáj a szívünk érte. Te változat­lan kedvvel és lendülettel folytatnád ma is, ha lehetne?- Természetesen. Habár lehet, hogy a megváltozott körülmények és a tévécsa­tornák között kialakult versenyhelyzet következtében kicsit másképp. De ha a nézők és a színészek között vannak is vesztesei a megszüntetésének, bennem nincs iránta nosztalgia. Szép volt, elmúlt. Lefoglalja az időmet több más feladat.- Nyomtalanul csak nem múlhatott el...- Hát nem. Nagyon jó hangulatú társa­ság voltunk mi együtt, és azóta is minden évben összejövünk. Legutóbb akkor, ami­kor a Szomszédok-beli kedves Lenkénket, Komlós Jucit Kossuth-díjjal tüntették ki.- A Szomszédok gárdája, úgy látszik, hűséges. Amikor önkormányzatunk szín­házi estjén Komlós Juci megkapta a Dé- ryné-díjat a József Attila Színházban, a Szomszédok-beli legközelebbi partnerei ott is megjelentek az őt lelkesen ünneplők sorában.- Abban, hogy én itt, ebben a kerület­ben otthonosnak érzem magam, nem kis része van annak, hogy baráti szálak fűz­nek a József Attila Színházhoz és sze­mély szerint az igazgatójához, Léner Pé­terhez. A Szomszédok szereplőinek jó ré­sze ebből a társulatból került ki. De a Vígszínházzal is jó a kapcsolatom. hogy megtudakoljam, Horváth Ádám éle­tében milyen ma a viszony az aktív és a passzív televíziózás között.- Ez már nem az én televíziós világom. Számomra kevés a vonzó műsor. A mű­vészi értékeket kevés helyen találom meg, és a szórakoztatást, amit magam is fontos tévés produktumnak tartok, sem így képzelem. Ebben a tévéműsor­gyártásban közvetlenül én már nem ve­szek részt. Amit tudok, azt a jövő generá­cióinak igyekszem átadni a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanáraként. Ezenkívül csak jótékony célú hangverse­nyeket rendezek a Duna Televíziónak.- Eredményesnek érzed a jövő nemze­dék televíziós egyetemi képzését?- Jelenleg már a harmadik négyéves osztályt vezetjük Vitray Tamással. Tanítvá­nyaink egy személyben műsorvezetők és rendezők, de operatőrök és vágók is lesz­nek, tehát nagyon széles skálán tanulják meg a szakmát. Most első osztályosokat tanítok, 14-en vannak. Az előző végzős osztályom hallgatói már különböző televí­ziók munkájában segédkeznek, kivéve Nagy Viktóriát, aki a Duna Televízióban bemondóként dolgozik. Öt éve végeztek nálunk mára már olyan ismert személyisé­gek, mint Máté Krisztina, Kolosi Péter, Marsi Anikó, Holló Márta, Batiz András. Nekik szerencséjük volt, mert akkor indul­tak a kereskedelmi televíziók, és rögtön le­csaptak rájuk. Az egyetemi oktatás révén napi kapcsolatot tartok az élő televíziózás­sal is, hiszen az osztályomban oktató taná­rok nagyobb részt aktív televíziósok.- Nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy a Szomszédokra milyen nagy szük­ség volna, hiszen még a napi vagy heti gyakorisággal megjelenő magyar soroza­tok sem képesek betölteni azt az űrt, amit a hiánya jelent. A gazdagréti regényfo­lyam aktualitása és társadalmi fogékony­- Mik ennek a ragaszkodásnak az épí­tőkockái a hely szépségén kívül?-A kerület szeretetreméltósága, életre­valósága, az önkormányzat kezdeménye­zőkészsége, ami innen fentről és odalent- ről egyaránt tapasztalható. De kérdezd meg a feleségemet, Karolát. Igaz, ő most nincs itthon a színházi elfoglaltsága miatt... Aki nem tudná, Csűrös Karola színmű­vésznő 40 éve a Madách Színház tagja. Ez idő szerint jelenleg három produkció­ban is játszik, a negyedikben próbál. _ - De elmondhatom helyette - mondja Ádám -, hogy fontos kötőerő, ahogyan beépült a környék szolgáltatásaiba. Az asztalostól a cipészig, a zöldségestől a cipzárjavítóig szinte hazajár mindhez.- Persze, hiszen a művészéletnek és megvannak a napi szükségletei.- Meg a szeretetnek. Lányom, két uno­kám lakása egészen közel van, a másik két unokámé valamivel távolabb, sűrűn látogatom őket.- Tudjuk, hogy a zene fontos alkotóele­me az életednek és volt a korábbi televí­ziós munkásságodnak is.- Ezt a vonzalmamat most a Bartók és a Petőfi rádió zenei műsoraiban hasznosí­tom rendszeresen. Ami pedig a prózát il­leti, írom az életnaplómat, az emlékirato­mat. És hívnak sokszor sokfelé zsűrizni, előadást tartani. Ami kevés időm marad, azt a tévékészülékem mellett nívós zenei műsorok élvezetével töltöm. Imádom a természetfilmeket, s nézem innen néha a Dunát. Pihentet, megnyugtat, elgondol­koztat... Mint József Attilát, gondolom magam­ban. Ót a rakodópart alsó kövén ülve, Horváth Ádámot a legfelső emeletről le­tekintve. Sas György Programok, vetélkedők a Lehel Csarnokban VARJUK A LEHELEN a hét minden napján Anyák Napján színes programokkal kedves vásárlóinkat gyermekeikkel várjuk Fellép: PAYER ANDRÁS, táncdalénekes és SIMÉNFALVY ÁGOTA operetténekes, gyerekprogramok folyamatosan, mézbemutató, -kostoló. A hét minden napján árengedmények - akciók! Hentesáru, ruha, cipő, edény és kozmetikaiicikk-szaküzletet működtetünk. Kispiacunk a metrószinten található, ahol teljes áruválasztékkal és termelői virágárusokkal várjuk vásárlóinkat. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig: 6-18 óráig, metrószint: 6-22 óráig, szombat-vasárnap: 6-14 óráig, metrószint: 6-16 óráig. A galériaszinten naponta vetélkedők értékes jutalommal A parkolás első órája ingyenes! A galériaszinten - nevéhez híven - galéria is kiállító P. Szelényi Éva fotóművész Az első Képeinken híres szerepeiben: Az öreg gavallér (A csodálatos mandarin - Lakatos Gabival) Mecénás (Strauss: Térzene - Szumrák Verával) Coppelius (a címszerepben - Menyhárt Jacquelinnel)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom