XIII. Kerületi Hírnök, 2002 (8. évfolyam, 1-20. szám)
2002-05-02 / 8. szám
TT / XIII. KERÜLETI • • ■ ■ 3 UuZsJmI „Mi történt itt, kérem?” Beszélgetés Sumonyi Zoltánnal- Az Angyalföldi Antológiában jelent meg egy Angyalfölddel kapcsolatos korábbi regényrészlete. Mióta él a XIII. kerületben?- A házasságom révén költöztem a XIII. kerületbe, korábban a XI. kerületben laktam a szüleimmel. Amikor 1964-ben, még harmadéves egyetemista koromban megnősültem - akkor költöztünk a Csanády utcába, ahol tulajdonképpen az első önálló lakásom volt. Onnan négy év után továbbköltöztünk az Árpád hídi lakótelepre, ami akkor, 1968-ban épült fel, és ott éltünk tizenhat évig. Tehát java ifjúságom és felnőttkorom legszebb éveit egy 1+2 félszobás, a Dunára és a hegyekre néző panell- lakásban töltöttem. 1984-től pedig a kerületben maradva, a Pozsonyi úton éltünk.- Hogyan, milyen motivációk hatására indult az irodalmi pályája?- Hát ez bonyolult és nagyon messzire vezet, mert én körülbelül nyolc-kilenc éves koromtól hiszem azt magamról, hogy költő vagyok, akkortól írtam vers- szerű valamiket. Gyerekkorom óta olyanfajta képzelgésekben éltem, hogy én költő leszek, tehát az iskolákat is ebből a szempontból válogattam meg. A József Attila Gimnáziumba jártam, ahol nagyon erős irodalmi kör volt, és ahol 1957-ben jelenhetett meg irodalmi folyóirat, ‘57-ben, amikor egy röpcédulát sem lehetett kiadni. Itt, ennek a Május című lapnak a kapcsán jöttek létre barátságok azokkal a fiúkkal, akik azóta is az irodalmi, tudományos élet vezető szereplői. 1959-ben úgy döntöttünk, Várady Szabolcs, Bence György és én, hogy felkeressük Vas Istvánt, és megmutatjuk neki, hogy ezt írjuk, mi a véleménye róla. Vas István, aki számunkra meghatározó élmény volt és marad életünk végéig, érdekes módon vállalt minket. Vállalt bennünket tanítványként, fogadott gyerekeként, és hát kinőtt belőle az, amit esetleg ma lehet látni.- Milyen módon nyilvánult meg Vas István mesterszerepe?- Úgy hiszem, hogy nélküle egészen másfelé kanyarodtam volna. Nagyon sok költő, idősebbek is, fiatalabbak is, nem mindig vannak tisztában a szakmai követelményekkel. Ha egy gyakorló költőről az alkaioszi strófa leírását kérném, nem biztos, hogy tudná. Ez nálunk elképzelhetetlen volt. Addig nem állhattam meg a Vas előtt, amíg nem tudok mindenféle formában írni. Ez csak a külsőség, a forma, a szakmai fogás, de az esztergályosnak is meg kell tanulnia, hogy hogyan indul be az esztergagép. Az, hogy mit csinálok abból a „munkadarabból”, az már rajtam múlik. De a szakmai dolgokon kívül azt is Vastól tanultam meg, hogy mindig meg kell nézni a dolgoknak a fonákját is. Ha látok valamit, nézzem meg, hogy mi van mögötte. Kiderülhet, hogy a valóság nem mindig az, amit első pillanatban látunk. Aztán persze később személyesen is megismerhettem Illyés Gyulát, Kálnoky Lászlót, Déry Tibort, Nemes Nagy Ágnest, Ottlik Gézát és ezek meghatározó élmények voltak, de Vas István volt az, akinek közelében költővé érlelődtem.- Mi a véleménye az Angyalföldi Antológia vállalkozásáról, milyen módon befolyásolja ön szerint a lakóhely a megszülető' művészi alkotásokat?- Én nagyon fontos kezdeményezésnek tartom a kis közösségek összetartozásának, önmaga megismerésének szempontjából, s nagyon örültem, hogy ezt életre hívták. A lakóhely véleményem szerint mindenképpen fontos a művészi alkotások tekintetében is, hiszen élményanyagul szolgál a művész számára. A megjelent szövegrészletemmel nem vagyok igazán elégedett, a Panel-halom nyitófejezetét adtam le, de jobb lett volna a következő fejezet, amely Angyalföld történetén írja le a kora középkortól napjainkig, tulajdonképpen attól kezdve, hogy IV. Béla király a Margitszigeten, vagy akkor még Nyulak szigetén élő domonkos apátságnak adja az egész területet. A Panel-halom voltaképpen egy napnak, 1979. szeptember 14-ének, pénteknek a történetét írja le, péntek hajnaltól éjfélig. Elég nagy sikere volt a könyvnek, a RaRe zsebkönyvtár-sorozatban jelent meg a Magvető Kiadónál, és pillanatok alatt elfogyott. Egy részét persze felvásárolták a házban lakók, gondolom elégették, mert volt belőle néhány sértődés is. Ez természetes, mert ha az ember ír a saját szűkebb közösségéről, még ha nem is névvel, címmell telefonszámmal, mindenki magára ismer, vagy magára vél ismerni, és megbántódnak, ha nem a legjobbakat írjuk róluk. De hát azért nagy példány- számban elfogyott, a maga módján el is felejtődött, és tavaly jutott eszembe, hogy felelevenítem.- Ez a fajta felelevenítés egy újabb kiadást jelent?- Igen, méghozzá úgy, hogy megírom most, huszonkét évvel később egy nap, vagyis 2001. szeptember 14., péntek történetét. Ez nyilván már nem ugyanannak a háznak a története, de az akkor ott lakóknak a mostani életét dolgozza fel. Érdekes, hogy az ott főszereplők közül már senki nem lakik abban a házban. Vagy a Pozsonyi úton, vagy a Rózsadombon laknak, vagy a híd alatt. Tehát az akkor teljesen homogénnek tűnő fiatal értelmiségi családok között oly mértékű polarizáció ment végbe az elmúlt huszonkét évben, hogy van, aki „homeless” lett, és van aki többszintes házat épített a Rózsadombon. Ez év karácsonyára tervezem a kötet megjelentetését, úgy, hogy első fejezete 1979. szeptember 14., a második fejezete pedig 2001. szeptember 14. - össze lehet hasonlítani a két történetet anélkül, hogy egyetlen szó esne a rendszerváltozásról. „Mi történt itt, kérem?” - teheti fel az olvasó a végén a kérdést.- A Panel-halom folytatásán kívül milyen irodalmi jellegű munkán dolgozik még mostanában?- Folyamatban van egy versciklus, amit szeptemberben kezdtem el írni, és tulajdonképpen Ady Endre száz évvel ezelőtti újságcikkeinek a megverselése. Ez a fajta líra mindig közel állt hozzám; annak idején készítettem egy tíz darabból álló versciklust Bartók leveleiből, aztán a rendszerváltás környékén egy tíz darabból álló versciklust Pál apostol leveleire, illetve a Hegyi beszédből, amelyeket Gryllus Dániel megzenésített. Mintegy a „hozott anyagból” dolgozó tanú vagyok, a prózai anyagból verskészítés egyfajta játék és szerepjáték is számomra.- Hogyan esett éppen Ady publicisztikájára a választás?- Amikor az első darabot megírtam, megnéztem, hogy pontosan száz évvel ezelőtt mit írt Ady Endre, és abból született egy vers. A legutolsó darab 2002. március 15-én keletkezett és a „Március idusa” című Ady-cikket veszi alapul. Ma nincs újság, amely ezt a cikket leközölné - ha már változtatás nélkül elküldeném egy lapnak, nem jelenhetne meg, annyira rebellis, annyira mai, annyira demokrata... Horváth Orsolya Hasa kapható lesz a Lehelen Milyen madár is az emu? A XIII. kerületben működő Emu Baráti Kör a Berzeviczy Gizella Általános Iskola tanulóiból alakult meg, szoros kapcsolatban az Emutenyésztők Egyesületével. De miért is szerethetjük az emut? Milyen madár is az emu? Távirati stílusban:- Az emu az Európától legtávolabbi földrész, Ausztrália őshonos madara. * Történelem előtt madár. * 150-170 cm magas, 40-70 kg.* Az éghajlati változásokat jól bírja. Jól megél Manitoba szibériai éghajlata alatt is. * Országunk klimatikus viszonyaihoz könnyen alkalmazkodott. * Szívós, egészséges, a betegségekre nem fogékony. * Sokak számára csupán egzotikus madár, amely lehet kertünk dísze is. * Emellett szerte a világon sokoldalúan hasznos háziállat. * Öt jól fizető terméke van: húsa, tolla, tojása, bőre, zsiradéka. * Az emu vágóérett 12-14 hónapos korában. * Smaragdzöld tojása 40-70 dkg, megfelel 10 tyúktojásnak. * Az emu tojásrakási időszaka novembertől áprilisig tart. * A tojó évente 15-40 tojást rak le. * Az emu monogám. Egy összeszokott emupár 20 vagy több évig is produktív marad. * Barátságos, szelíd, könnyen beépül a magyar családi gazdaságokba. Gyermek és idős könnyen elláthatja. * S a húsáról még annyit: a szívgyógyászok szerint a vérszegények, az érrendszeri betegek, a szívbetegek számára különösen egészséges az emuhús. Magas vastartalma pedig serkenti a vérképzést, ami ideálissá teszi a sportolók, a lábadozók, a fiatalok, s az állapotos asszonyok számára. A kis pöttyös emufiókát a gyerekek etetik és védencük még bukfencet is vet örömében Gábor bárja nem a szó igazi értelmében az. Vásárlóbár, háztartási és konyhafelszereléseket árusít immár 12 éve a Kassák Lajos utcában. Hajnalban tudunk találkozni az üzletében, ugyanis nyitástól a zárásig egymásnak adják a kilincset a vevők. Zárás után rohan áruért vagy haza. Vidéken él a családjával. Katika, a felesége és 15 éves fiuk, Bence mellett egy tucat Samoyed kutya várja a családfőt. Katika az ország legnagyobb és legszebb Samoyed- kenneljének gazdája. Hobbinak indult, szerelem lett belőle, később tenyésztéssel is foglalkozott. Gábor kényszervállalkozó, eredetileg mestervizsgás szűcsmester. Szerette a szakmáját, de a lengyel bundák megjelenése a magyar piacokon, a műszőrme bunda divatba jövetele és a szövetkezet - ahol dolgozott - tönkremenetele tette vállalkozóvá. 1990- ben egy vegyes kereskedéssel Gábor bárja kezdte, később a vevők igényéhez igazodva, mára már csak háztartási és konyhafelszerelésekkel foglalkozik.- Melyik az az árucikk, amelyet a nyitás óta legjobban keresnek a vevők?- A létra, a vasalóállvány, a ruhaszárító, kávéfőző, ezek mindig kelendők, persze ezek is modernizálódtak az évek folyamán. Nyáron a paradi- csompasszírozó és a befőttes- üveg, télen az ajándéktárgyak, a karácsonyfatalp és a nagy fazekak a slágeráruk. A tévében látott látványfőzéseken, a főzőmagazinokban megjelent edényeket azonnal keresik nálam, próbálok is lépést tartani az igényekkel.- Az új, szomszédos Lehel Csarnok megnyitása befolyásolta az üzlet forgalmát?- Igen, de ha elmúlik az újdonság varázsa, a vevők, remélem, visszatérnek hozzám. így volt ez a nagy bevásárlóközpontok megnyitása után is, és a kínai piacokon kapható áruk miatt sem kellett sokáig aggódni. A személyes kontaktust a szupermarketekben nem lehet kialakítani. A családias légkört, az alacsony árakat, a megbízhatóságot a vevők szeretik, megbecsülik, ezt bizonyítja, hogy 12 éve járnak hozzám a bárba vásárolni. Általában minden újdonságból én is veszek, hazaviszem, kipróbálja a család, tapasztalatból jobban tudom ajánlani a vevőknek. Szénásy Scarlett Kerületünk talán egyetlen sétálóutcája, a Gergely Győző utca ad otthont immár 1988 óta az Iránytű Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodának. A barátságos iroda valóban irányt, tanácsot ad és tájékoztat, nevével ellentétben nemcsak a fiataloknak, hanem az idősebb korosztálynak is. Erről, mint négyévente szokás, az iroda vezetője, Rapi István beszámolt a képviselő-testületnek is, melyet a testület minden tekintetben el is fogadott. Az iroda négy nagy tevékenységi körben segít mindenkinek, akinek szüksége van segítségre, tanácsra, vagy akár csak egy jóízű beszélgetésre is. Az első ilyen tevékenységi kör a közérdekű információk közzététele, úgymint kulturális és sportprogramok, kirándulási, utazási lehetőségek, felvételi és egyéb tudnivalók diákoknak, vagy akár színházjegyrendelés, és még sorolhatnám. fi testület a beszámolót elfogadta Az Iránytű Irodába bárki betérhet előzni a megelőz- hetőt. És végül, de nem utolsósorban érdemes megemlíteni az iroda Váci út 50-es szám alatti Vízöntő Pinceklubját is, ahol igazi lazító programok várják nemcsak azokat, akik problémákkal küszködnek. Itt működnek különféle alkotókörök, művészeti klubok, és számos tréninget is tartanak. Közeledik a nyár, mindenképp érdemes szétnézni az Iroda programjai között, táborok, utazások, rendezvények széles skálája várja az érdeklődőket. Ja, és az Iránytűnél nincs nyári szünet, egy napra sem hagyja magára a rászorulókat. Az iroda brosúrájában olvasható: „Nálunk teljes a diszkréció, irodánk otthonos, befogadó, van időnk rád.” Győződjenek meg önök is, győződjetek meg ti is, a Gergely Győző utcában! Gábor és fia a boltban Az iroda második alapvető feladata a mentálhigiéniás tanácsadás, melyek közül a jogi és pszichológiai témákban az idősebbek is bátran felkeresik az irodát. Nagyon fontos jellemzője az iroda arculatának, hogy minden szolgáltatása ingyenes és névtelen. Az iroda vezetője külön örömmel számolt be arról, hogy március óta heti két alkalommal végeznek AIDS-szűrést, de a szenvedélybetegségek, párkapcsolati problémák „áldozatai” is segítséget kapnak az Iránytű dolgozóitól. Mentálhigiénés szolgáltatásokra nem csak az irodán belül van lehetőség, hanem a kerület oktatási intézményeiben is, ahova gyakran kilátogatnak a különböző szakértők, hogy segítsenek meg-
