XIII. Kerületi Hírnök, 2002 (8. évfolyam, 1-20. szám)

2002-01-10 / 1. szám

H S XIII. KERÜLETI • • TT) XTrvTS­iRNUK 2002. januar Beköszöntő és felhívás Újra választ az ország és a kerület! A demokrácia alappillére a választás. Ez év tavaszán már negye­dik alkalommal választhatunk szabadon képviselőket az Or­szággyűlésbe. A Magyar Köztársaság elnöke az országgyűlési képviselői választások időpontját ez év április 7. és április 21. napjaira tűz­te ki. A választások részrehajlás nélküli lebonyolításának szervezé­sére, biztosítására kipróbált csapatra van szükség. Az eddigi par­lamenti választások sikeres lebonyolítása kivívta a hazai és a külföldi közvélemény elismerését. A választások után senki nem vonta kétségbe az Országgyűlés legitimitását. Az eredmé­nyek kihirdetése után pedig a választás lebonyolításának kor­rektségét senki nem támadta meg. Az elért eredmények titka, hogy a választási irodák, így köztük a XIII. kerület választási irodája a felmerült szakmai vitákat, értelmezési nehézségeket képes volt rendezni. Ezt a munkát végzik felelősségteljesen a polgári hivatal munkatársai, a kerület közalkalmazottai és sok­sok önkéntes segítő, kerületi lakos. A választás lebonyolításában - a korábbiakhoz hasonlóan - felelősségteljes szerep vár a választópolgárokból álló független, kizárólag a törvénynek alárendelt szavazatszámláló bizottságok­ra. A bizottságok elsődleges feladata a választások tisztaságának biztosítása, a pártatlanság érvényesítése, a törvényesség betartá­sa és betartatása. Az eddig működő szavazatszámláló bizottságok megbízatása lejár. Újraválasztásuk legkésőbb március 18-áig megtörténik. A szavazatszámláló bizottság 3 tagját és szükséges számban pótta­gokat a XIII. kerületi önkormányzat képviselő-testülete választ­ja meg. A szavazatszámláló bizottságnak csak a választókerületben lakcímmel rendelkező választópolgár lehet tagja. A törvény szerint nem lehet a bizottság választott tagja a vá­lasztókerületben jelöltet állító jelölőszervezet tagja, valamint a választókerületben induló jelölt és annak hozzátartozója sem. A választott tagok megbízatása a következő országgyűlési ál­talános választásra létrehozott szavazatszámláló bizottság ala­kuló ülésééig tart. Igen tisztelt kerületi választópolgár! A legutóbbi választásokon a bizottságokban nagy odaadással sok kerületi választópolgár vett részt, akiknek ezúton is köszö­nöm kiemelkedő fontosságú közreműködését. Az eddigi segítőink közül lesznek, akik a továbbiakban nem tudják vállalni a választási munkában való közreműködést. He­lyettük új személyek megválasztására lesz szükség. Ha ön a kerületben állandó lakóhellyel rendelkezik és párton kívüli, kérem vállaljon munkát a szavazatszámláló bizottságban. Várjuk szíves jelentkezésüket a szavazatszámláló bizottsá­gokba a kerületi választási irodában, legkésőbb március 8-án (pénteken) 16 óráig Kiss Éva szervezési felelősnél az I. emelet 16. szám alatt (telefon: 452-4105 vagy 340-3575). Bízom a segítő szándékában, számítok támogatására. Te­gyünk együtt a választások törvényes, gyors lebonyolításáért! Tiszteletteljes üdvözlettel Dr. Sinka József jegyző, a kerületi választási iroda vezetője A XIII. kerületi választási iroda címe: 1139 Bp., Béke tér L, 1.16. Telefonszáma: 340-3575 A választási iroda munkatársai NÉV FELADATKÖR HIVATALI TELEFON MOBIL­TELEFON Dr. Sinka József a kerületi választási iroda vezetője 350-1765 Urbánné Németh Gyöngyi a kerületi választási iroda helyettes vezetője 340-3575 06-(20)-957-7905 Bekényiné dr. Barta Krisztina jogi felelős 452-5212 06-(30)-971-4903 Kiss Éva szervezési felelős 452-4105 340-3575­Bognár Gyöngy informatikai felelős 452-4147­Márton Istvánná névjegyzékfelelős 452-5122 Simon Lászlóné szervezési felelős 452-4105­Vinczéné Takács Mária pénzügyi felelős 452-4167 _ Forgóné Kroboth Zsuzsanna biztosítás- és rendészeti felelős 452-4172­Gellért Lajos sajtófelelős 452-4161 06-(20)-344-0266 Pajor József technikai felelős 452-4125 06-(20)-934-0100 Választási menetrend 2002. április 7-éig Február 8. A választópolgárokat eddig kell értesíteni a név­jegyzékbe való felvételükről. Egyúttal megkapják ajánlószelvé­nyüket. Február 13. Eddig az időpontig nyújthatnak be kifogást azok, akiket nem vettek fel a névjegyzékbe. Március 8. Jelent­kezési határidő a szavazatszámláló bizottsági munkára. Márci­us 15. A jelöltek e napig adhatják le ajánlószelvényeiket. Már­cius 18. A pártok ezen időpontig nyújthatják be a megyei, illet­ve budapesti területi listáikat. Március 19. Az országos lista be­nyújtásának határideje. Március 30. Ettől az időponttól a vá­lasztás első fordulójáig nem lehet közvélemény-kutatásokat kö­zölni. Április 5. Legkésőbb ezen a napon 16 óráig jelentkezhet­nek igazolásért azok, akik nem abban a választókörzetben akar­nak szavazni, ahol névjegyzékbe vették őket. Április 6. Megkezdődik a kampánycsend. Április 7. A választások első fordulója. • „A lakosság és a törvényesség pártján állok Új évi beszélgetés a polgármesterrel Átlépve az új év küszöbét, arra kértük polgármeste­rünket, dr. Tóth Józsefet, hogy foglalja össze, miben látja az eltávozott esztendól)en elvégzett és a beköszön­tő esztendőben elvégzendő önkormányzati munka főbb jellegzetességeit. így válaszolt:- Elmondhatom, hogy sike­res évet zártunk az önkor­mányzatban, és remélem, a kerületi lakosság többségének az életében is. Sikereset, mert a középtávú terveink alapján hajtottuk végre a feladatain­kat, amelyekről a Hírnök is számot adott, és így a kerület azt a fejlődési dinamikát, amelyet a lakosság eddig is tapasztalhatott, megtartotta, sőt mi több, fokozni tudta. Ilyen volt például a lakásépít­kezések növekedése. Miköz­ben az irodai szolgáltató terü­leten az építkezések száma nem esett vissza, erre a szint­re emelkedett fel a lakásépít­kezések száma is. Ilyen érte­lemben a XIII. kerület a nagy versenyben állni tudta a pró­bát. Versenyképességünket olyan elemekben tudtuk meg­tartani, amelyekben egyre több szereplő jelentkezett a piacon. Ilyen az oktatás, ilyen a szociális és az egészségügyi ellátás. Ezt azért tartom nagy eredménynek, mert az egyre több szereplő egyre számo­sabb versenytársat is jelent.- Mit tudunk mi ebben a versenyben felmutatni ?- Van egy programunk, amiben kimondjuk, hogy mi 2002 végére, 2003 elejére minden egyes intézményünk­ben a nemzetközi minőség- biztosítási tanúsítványt szeret­nénk megszerezni, ami annyit jelent, hogy azokban a szol­gáltatások színvonalának más európai nagyvárosok színvo­nalát kell elérnie. Ennek je­gyében újabb szociális boltot nyitottunk meg a Hegedűs Gyula utcában. Bővítettük, felújítottuk az idősek klubját az Új Palotai úton, a Kassák Lajos utcában, a Gyermek té­ren, újat nyitottunk meg a Szent István körúton. A 75 éven felülieknek alanyi jogon jár a közgyógyellátás. Lassan befejeződik a Visegrádi utcai rendelőintézet teljes rekonst­rukciója. Átadtuk a Pap Ká­roly utcai korszerű orvosi ren­delőt. Ugyancsak átadtuk a Babér utcai tagóvoda helyén a korábban nagyon vitatott or­vosi rendelőt, ahol ma már minden orvos külön helyiség­ben rendel. Több vidéki város jelentésében azt olvasom, hogy nem tudják a kötelező taneszközellátást biztosítani, mi ennek az előírásnak mara­déktalanul eleget teszünk. Be­vezettük a nyelvvizsgaprogra­munkat, vagyis nyelvvizsgá­hoz segítjük hozzá a középfo­kú oktatási intézményeinkben tanulóinkat azzal, hogy ezt megfinanszírozzuk egy 200 órás tanfolyam keretében. Be­vezettük a nemzetközi ‘számí­tógép-kezelői jogosítvány megszerzésének támogatását ugyancsak a középfokú okta­tási intézményeinkben. Úgy gondolom, mindez együttvéve sikert jelent. És még folytat­hatnám.- A városüzemeltetés fel­adataiban miképpen állt helyt az önkormányzat?- E téren is kezdeményezők voltunk. A parkosítás, a fásítá­si programunk jól halad. De sajnos nem tudunk kiszakadni a főváros egészéből, ugyan­azokat a gondokat hordozzuk magunkon, mint az egész főváros. Ilyen például a haj­léktalanok helyzete vagy az aluljárók állapota, habár mi saját hatáskörben és saját for­rásból közpénzeket áldozunk mind a rendőrség, mind a köz­terület-felügyelet jobb mun­kájának támogatására.- Milyennek ítéli meg a képviselő-testületi munka je­lenlegi légkörét?- Bízom benne, hogy az or­szággyűlési, majd az önkor­mányzati választások közele­dése ellenére nem csatározá­sokkal, hanem érdemi, köz­hasznú munkával fog eltelni a 2002. esztendő. Ennek az alapjait megteremtettük a 2002-es költségvetés és mun­katerv elfogadásával. Ez az első eset, hogy úgy indulunk neki a tárgyévnek, hogy már az előző esztendőben elfogad­tuk a költségvetést és a mun­katervet. Ez talán a fejleszté­seket ütemezettebbekké és előkészítettebbekké teheti. Valójában két teljes hónap előnyt nyertünk ezzel.- Mit tekint 2002 legki­emeltebb feladatainak ?- Most már végleges, hogy február 8-án átadjuk a felépült Lehel csarnokot a kerületi és a fővárosi vásárlók számára. Elkezdtük a Szabolcs utca nyugati területén a megújítási programunk megvalósítását, a kilakoltatások és lebontások megtörténtek, egyidejűleg pá­lyáztatás folyt le új lakóházak építésére, közbeszerzési eljá­rásokat is le kell folytatni, és januárban terjesztjük a képviselő-testület elé, hogy pályázni szeretnénk a Gazda­sági Minisztérium-i források­ra. Várhatólag ez májusig le­bonyolódik. Mindenképpen az egész évben, hogy úgy mondjam, egy nagyobb mo- corgás várható a Szabolcs ut­ca térségében. Január 18-án átadjuk a fecskeházat, az év második felében, várhatóan a harmadik negyedévben a bér­lakásprogram keretében épülő 67 lakásos házat is át fogjuk adni. Február közepéig, remé­nyeim szerint, állást fogunk foglalni a gázbekötési progra­munk ügyében, ami a lakha­tást kedvezőbbé és konszoli­dáltabbá teszi. És abban re­ménykedem, hogy az ifjú há­zasulandók szeptemberben már az új házasságkötő terem­ben köthetnek házasságot, s az okmányiroda és az ügyfél- szolgálati iroda is korszerűbb körülmények közé fog kerülni a polgármesteri hivatal most épülő új szárnyában.- Impozáns adatokat olvas­hatunk a kerületi építési sza­bályzatban, amelynek elfoga­dásával az önkormányzat mondhatni fényes jövőt vázol fel elénk. A tervezett 35 ezer új lakás és a 442 ezer négyzet- méter zöldterület egyelőre minden képzeletet felülmúl, igaz, nem áll mellettük teljesí­tési határidő. Mi a realitása ezeknek a számoknak?- Az építési szabályzat el­fogadásával az önkormányzat a feltételeket teremtette meg. Ez alapkérdés és nem időin­tervallumhoz kötött, tehát hogy egy, hét, tíz vagy húsz éven belül kell-e teljesíteni. A feltételteremtés nagyon is fontos eszköz ahhoz, hogy akár a befektetőt, akár az ön- kormányzatot, akár a magyar államot valamilyen formában a lakásépítésekre ösztönözze. Úgy gondolom, hogy ma a ke­rületi önkormányzat abban a helyzetben van, hogy az ügye­sebb kezével a jövőt tervezi, és a napi feladatokat elintézi az ügyetlenebb kezével. Én ezt a hasonlatot már használ­tam úgy öt-hat esztendővel ezelőtt, amikor még a vagyon­felélés időszakában voltunk. Akkor az ügyesebb kezünkkel kellett a napi ügyeket intézni, a távlatos dolgokat pedig az ügyetlenebb kezünkkel. Ha csak azt mondom, hogy a Fó­ka-öbölben 2-2 és félezer la­kás épülhet, a Duna Plaza mö­götti területen 600-as nagy­ságrendben épülhetnek laká­sok, már a tervezett szám 10%-a körül járunk. A befek­tetők nem azért vásárolják meg például a Foka-öblöt, amelyet nem az önkormány­zattól, hanem az ÁPV Rt.-tői pályázat útján nyertek, hogy a vagyonuk ott álljon, hanem azt mindenképpen mobilizálni szeretnék. Az ő érdekük is az, hogy az építkezés minél előbb megvalósuljon. Ebből egy következő ciklusban már léte­sülnek lakások. És akkor még nem beszéltem arról az eléggé szegregált területről, amely, mondjuk a Tatai utca, Kámfor utca, Béke utca környékét te­szi ki. És ha elmegyek a Lehel utcán egészen a Bulcsú utcá­ig, ebben a tömbben is tízez­res nagyságrendben említhe­tem a lakásépítési lehetősége­ket. És ezáltal felértékelődik a kerület, s ezzel együtt az ál­lampolgárok vagyona. Ennek máris mutatkoznak a jelei. Van egy adat, amely szerint a lakosság 86%-a nyilvánította ki, hogy szeretne továbbra is a kerületben lakni, s ezt az arányt jó lenne megtartani, s az új beköltözőket is örömmel fogadni magunk közé. A múltkor voltam a Dolmány ut­cában egy új lakóház átadá­sán: 23 lakásba húszán olya­nok költöztek be, akik eddig is a XIII. kerület egy más pontján laktak.- Tanúi lehettünk többször is, amikor a kerület épülését, fejlesztését szolgáló pozitív, konstruktív törekvéseket meg­alapozatlan feltételezésekkel igyekeznek hátráltatni, gán­csolni. Hogyan tud megküzde­ni az ilyen hangokkal?- Amióta polgármesterként dolgozom, az együttműködés­re törekedtem. Kerestem a kapcsolódási pontokat, a kö­zös törekvéseket. Van össze­hasonlítási alapom az önkor­mányzatok megalakulásától, 1990-től kívülről, 1994. de­cember 11-étől pedig belülről. Megtanultam, hogy a polgár- mester szerepe a generátoré és a katalizátoré. Próbáltam min­dig a közjogi tekintélyemet is felhasználni az együttműkö­désre, és továbbra is hiszek abban, hogy ebben még sok lehetőség rejlik.- Sokszor kell fölfelé is har­colni, mondjuk a fővárossal vagy a közigazgatási hivatal­lal, amely egy tollvonással meghiúsíthat jó törekvéseket...- Azt talán nem tapasztalták az elmúlt hét évben, hogy én arra panaszkodtam volna, hogy valamit nem tudok meg­oldani. A kritikai megjegyzé­seimet elmondtam, de nem olyan éllel, hogy a felelősséget áthárítom, mert egy polgár- mesternek éreznie kell a felelősséget akkor is, ha nem a saját hatáskörébe tartozó ügyről van szó. A véleményem ezekről az ügyekről is megvan, azt el is szoktam mondani, sőt el is juttatom az illetékes szer­vekhez egészen a törvényalko­tókig. Azt én természetesnek tartom, hogy bejön hozzám egy állampolgár és azt mondja, tűrhetetlen, hogy kátyú van a Váci úton, és én nem mondha­tom neki azt, hogy ez a főváros felelőssége. Ha mi bezárunk egy éttermet, mert szabályelle­nesen működik, mondjuk a ze­nei zajszint értéke a megenge­dettnél magasabb, az illetékes szerv, jelen esetben a közigaz­gatási hivatal mégis azt mond­ja, már pedig ezt az éttermet ki kell nyitni, mert valami hibát fedezett fel az eljárásunkban, akkor én azt szoktam mondani a jegyző úrnak, sőt rá is írom a papírra, hogy én a panaszos la­kosok pártján állok. Nekem a lakosságot képviselve kell dol­goznom, ugyanakkor a jog ol­dalán is kell állnom. Vagyis mi a teendőm ilyenkor? Új eljá­rást kell lefolytatni, s meg kell találni a törvényes utat a lakos­ság érdekében a megoldásra. Igaz, sokszor gúzsba vagyunk kötve olyan okból például, hogy az önkormányzati va­gyont nem olyan vagyonnak tekintik, mint más vagyont. Er­re Magyarországon számtalan bírósági ítéletet, sőt alkot­mánybírósági döntést tudok felhozni. Sokat tépelődöm, ho­gyan oldhatom meg az ilyen ellentmondásokat racionáli­san, mégis jogszerűen.- Ez is motiválta abban az elhatározásában, hogy az idei választáson országgyűlési képviselő-jelöltséget is vállalt?- Én a polgármesterséget sokszor úgy élem meg, hogy elölről pofont kapok, hátulról pedig rúgást. Egyfelől példa­mutatóan be kell tartanom a törvényeket, a lakosság meg arra ösztönöz, hogy színvona­lasan lássam el a kötelezettsé­geimet. Itt állok a kettő közöt­ti ütközőpontban. Véget kell vetni annak a szabálytalan­ságnak, sőt, ki merem monda­ni, törvénytelenségnek, hogy az önkormányzatoknak fent- ről feladatokat adnak, de a pénzt nem adják oda hozzá. Példát mondok: a normatív tá­mogatás ebben az esz­tendőben 180 millió forint nö­vekményt jelentett összesen, és a bérek kifizetése, ami 2001-ben és 2002-ben is köte­lezettségünk, 560-580 millió forintot tesz ki. Felmértük, hogy a szociális törvény mi­lyen módosításokat hozott, és milyen feladatokat ró az ön- kormányzatokra, ami 100 mil­liós nagyságú terhet jelent, s mindössze a 20%-át kapjuk meg hozzá. A többit valahon­nan elő kell teremtenünk. Örülnék, ha az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozná az orvosi műkö­dési költségeket, de még min­dig csak a 63%-át finanszíroz­za, amihez mi 230 milliót te­szünk hozzá. Jó volna, ha megkapnánk a teljes összeget, abból, az orvosi ellátás jelen­legi feltételrendszerén túl­menően, még korszerűbb esz­közökkel és körülmények kö­zött tudnának az orvosaink dolgozni. Ezáltal a gondozási hálózatot is szélesebb alapok­ra lehetne helyezni, így a sok­kal költségesebb kórházi be­utalásokat is csökkenthet- nénk. Bizonyára az ilyen el­lentmondások föloldásában lehetne szerepem és lehető­ségem a törvényhozásban, és azt a kerületi gyakorlatot, amelyet eddig itt folytattunk, és azt a hosszú tapasztalat­rendszert jobban lehetne a tör­vényekhez közelíteni és jog­szerűen érvényesíteni. Ugyan­ez történhetne a szociális és az oktatási területen is. Úgy érzem, én a gazdálkodáshoz értek, és többek között ezért vállalkoztam a parlamenti képviselői megmérettetésre is. Ugyanakkor itt, a polgár- mesteri hivatalban egy olyan vezetői kar dolgozik, amelyre biztonságosan és kiszámítha­tóan lehet építeni és a feladat- megosztást teríteni. Úgy gon­dolom, hogy ilyen alapokon mind a két feladatkörömben haszonnal tevékenykedhet-, nék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom