XIII. Kerületi Hírnök, 2002 (8. évfolyam, 1-20. szám)

2002-01-31 / 2. szám

Xin. KERÜLETI • • i—M ■ ■ ....I B 2 002. januar ) SZAKADATLAN KUTATÁS AZ ÖREGSÉG KÉSLELTETÉSÉRE Munkájáról beszél Knoll József professzor Számokban sok minden kifejezhető egy kerület jellemző értékeiről, népességéről, épületeiről, iskoláiról, és így tovább, de hol találni olyan mértékegységet, amivel kimutatható, hogy milyen és mekkora szelle­mi kapacitással rendelkezik az a kerület? Persze a kutató és alkotó el­me birtokosai nem helyhez kötöttek, mégsem közömbös számukra, hogy hol és milyen környezetben laknak. Dr. Knoll József nemzetközi hírű farmakológus professzor akadémikus, főleg tudományos mun­kásságával kapcsolatban ma is, 77 éves korát meghazudtolóan sok or­szágban megfordul rendszeresen, és a munkahelye is a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri székházában van, ugyan­akkor és immár negyven év óta hűséges és szeretetteljes kapcsolatot érez Jászai Mari téri lakhelye iránt. Hídfőállásnak tekinti, ahonnan megerősödve indul munkába. Ablakából kilátni a Margit hídra, a vi­lágörökség részének nyilvánított gyönyörű budai panorámára. A polgármester válaszol Tisztelt polgármester úr! A Bodor utca és környékén lakó 141 szövetkezeti lakás tulaj­donosainak rendkívüli kellemetlenséget kell elviselniük. Mint is­meretes, az Erdért-pálya utcája a sok zöld területnek, a kis for­galomnak köszönhetően egy viszonylag jó levegőjű környék, azonban időszakonként elviselhetetlen állapot alakul ki, mindez napi rendszerességgel. Főleg az esti órákban 21-24 óra között olyan intenzív kom­munális csatomaszag (fekália szag) árad a Csatornázási Művek telepe felől kb. egy órán keresztül, hogy a legnagyobb kánikulá­ban is kénytelenek vagyunk az ablakot csukva tartani (bár így sem szabadulunk tőle igazából), mivel egyszerűen elviselhetet­len. Reggeli ébredésünk sem felhőtlen, hiszen a hajnali órákban mindez rendszeresen megismétlődik. Információink szerint elég rég óta létezik olyan zárt technológia, amely kiküszöböli a bűz áramlását. Több száz lakó nevében kérem problémánkat kivizsgálni, és a légszennyezés megszüntetése érdekében mihamarabb intézkedni szíveskedjen. Tisztelettel: Dénes László szövetkezeti mérnök Tisztelt Dénes László úr! A Fővárosi Csatornázási Rt. vezérigazgatója 2001. december 13-án írt levelében arról tájékoztatott, hogy megkeresésemre a társaságuk 2001. nyarán pályázatot írt ki az Angyalföldi Szi­vattyútelep nyitott bűzelvezető felületeinek lefedésére, és a fe­dett térből elvezetett levegő biofilteren keresztül történő átveze­tésének, tisztításának megvalósítására. Ez a technológia eleget tesz a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet szerinti elérhető legjobb technika alkalmazására vonatkozó követelményeknek. Ennek megfelelően, az Angyalföldi Szivattyútelep Dagály utca felöli tisztítóaknájánál a biofilter beépítése és beüzemelése szeptem­ber hónapban befejeződött. Társaságukhoz és hozzám ettől az időtől kezdődően nem érkeztek bűzpanasz-bejelentések a kör­nyékről. Dr. Tóth József Arany Katedra Emlékplakettet kapott a Magyar Kultúra Napja alkalmából Rozmis Attiláné (12. Számú Óvoda), Héráin Józsefné zenetanár (XIII. Kerületi Zeneiskola), Kiss Józsefné dr. igazgatóhelyettes (Ady Endre Gimnázium), Kis-Simon László gyógypedagógus (Prizma Általános Iskola). Gratulálunk! Az élet nem ütközhet paragrafusba Egy gyógyszerfogyasztó laikusnak meglehetősen kö­dös elképzelései vannak a far­makológiáról. Van ugyan - ha nem is kedvenc - de minden­esetre megszokott gyógyszer­adagja (vagy ha nincs, adjon hálát a sorsnak), fogalma sincs azonban, hogy mi a a csodából kombinálták össze azt a pirulát, tablettát, bogyót, kapszulát, amit lenyeletnek vele, hogyan talál el a rendel­tetési helyére a szervezetében, pont oda, ahová kell. Éppen ez a farmakológus kutatási feladata, hogy az álta­la kutatott, kikísérletezett gyógyszer is tudja a feladatát.- Ha történelmileg tekin­tünk vissza a farmakológia fejlődési útjára Németország­gal kell kezdenünk - tájékoz­tat Knoll professzor. - Ott ala­kult meg az első gyógyszerta­ni tanszék 1849-ben. Ehhez képest itt Budapesten igen rö­vid idő múltán, 1872-ben is létrejött ez a tanszék, tehát a gyógyszerkutatás nálunk 130 éves múltra tekinthet vissza. Olyan nevek jelzik e tudo­mányág színvonalát a tanszék élén, mint Bókay Árpádné, őt követte Vámosi Zoltán, aki­nek a nevéhez fűződik a has­hajtó felfedezése, ez volt az az első magyar gyógyszer, ame­lyik az egész világon elterjedt, őt követte Issekutz Béla, aki 1939-ben vette át ezt a tanszé­ket, s őt követtem én 1962- ben. Az orvostudomány törté­netében ez az egyetlen olyan tanszék, amelynek valameny- nyi eddigi vezetője az alapítá­sától az én személyemig a Magyar Tudományos Akadé­mia tagja.- Mit tekint fő kutatási te­rületének ma a farmakológia?- A modem gyógyszerkuta­tás elsősorban a hatás és a szerkezet összefüggésére épül, vagyis, hogy a vegyi szerkezeteket hogyan lehet változtatni úgy, hogy minél pontosabban, precízebben hassanak minél kevesebb funkcióra, ezért hívják ezeket specifikus szelektív gyógy­szereknek. Óriási a fejlődés ebben, hiszen ma már nem csupán a szervezetnek a beteg állapotából az egészségesbe történő visszahozása a cél, ha­nem az is, hogy miképpen le­het az egyébként élettani okokból hanyatló szervezetet ebben megakadályozni. Va­gyis a prevenció, a megelőzés. Ma már olyan állandó gyógy­szerszedéseket írnak elő, ame­lyeket ha valaki jól alkalmaz megfelelő időn át, jelentősen késlelteti a hanyatlást. Ez áll ma a gyógyszerkutatás közép­pontjában.- Mennyi időt és költséget igényel ez a munka?- Tanszéki elődöm, Issekutz Béla nevéhez fűző­dik, hogy a Chinoin gyógy­szergyárral együtt dolgozott, s én már ebbe a szisztémába léptem be. Az iparral való együttműködés nélkül a gyógyszerkutatás elképzelhe­tetlen. Egy hatásos szer kidol­gozása igen hosszú folyamat, a felfedezéstől a forgalomba hozataláig tíz év is beletelik, és 80-100 millió dollárba is belekerül. Én a tanszékre ke­rülésemtől, 1949-től egy spe­cifikus területen dolgozom, a központi idegrendszerrel, s az arra ható gyógyszerekkel fog­lalkozom. Éz a neuropszicho- farmakológia. Amikor ezt a pályát kezdtem, ez egy új tu­dományág volt és 1950 és 60 közöttre tehető az aranykora. Akkorra jutott el az orvostu­domány oda, hogy a legbo­nyolultabb pszichés betegsé­gek élettani okait feltárta, s a legfinomabb eszközökkel gyógyítani tudta. Hiszen nem kell a szervezetbe behatolnia, a beteg beveszi az orvosságot és az a molekula, amelyet erre a szerepre kijelöltem, oda jut el, ahova akarom, és azt csi­nálja ott, amit akarok. És ez a módszer állandóan fejlődik és gyarapodik.- Ä magyar gyógyszerek közül a már említett hashajtó volt az első, amelyik világkar­riert futott be. A második Szentgyörgyi Albert nagy fel­fedezése, a C-vitamin, a har­madikként említhetem az anti-aging medicinát, ez egy egészen új fogalom amely a két legismertebb öregkori be­tegség, a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór hatékony el­lenszere. Ez a két kór az agy hanyatlásával alakul ki. Az agytörzsben vannak olyan életfontosságú neuron sejt­rendszerek, amelyek ingerüle­tet adnak át egy másik sejt­rendszernek. Az ingerületet átvivő anyagot dopaminnak hívják. Ezáltal működnek a legfontosabb életfunkcióink, ugyanakkor a leggyorsabban öregedő rendszer a szerveze­tünkben. Ha mérjük a do- pamint az agyban, akkor az százszázalékos, tehát normá­lis egészen 45 éves korunkig, de ettől kezdve tízévenként át­lagosan 13 százalékkal csök­ken. És amikor eléri valaki az életében - szerencsére keve­sen érik el hogy a dopamin 30 százalék alá csökken, ak­kor lép fel az a betegség, ame­lyet Parkinson-kórnak hí­vunk. A gyógyszervegyület, amelyet kidolgoztunk, egé­szen újhatású, az agysejtek hanyatlását gyógyítja, és ha életünk korábbi szakaszában kezdjük el a szedését, kitol­hatjuk a hanyatlás lefolyását. Most ennek a szemek a meg­újításán dolgozunk japán tu­dósokkal és a Chinoinnal együttműködve, s azt várjuk, hogy sokkal hatékonyabban és szelektívebben képes gyó­gyítani.- Professzor úr, a legkedve­sebb kutatómunka is igénybe veszi a tudós idegrendszerét és türelmét. Miben keres oldó­dást és felfrissülést?- Legjobban a képzőművé­szet nagyszerű alkotásai gyö­nyörködtetnek, bármely kor­ban és bármely stílusban is keletkeztek. Itthon és kül­földön rendszeresen látoga­tom a múzeumokat és a tárla­tokat. A tanszéki szobámban is - amint láthatja - nívós és izgalmas festmények között szeretek lenni. És otthon is az pihentet, ha jó képek vesznek körül. S. Gy. A 80 lakásos angyalföldi társasház egyik lakásából 2001. december 26-án délután egy órakor mentőt hívott egy egyedül élő nő, Ilona, mert rosszul érezte magát. A mentő azonnal jött, a hölgy kaputele­fonon még beengedte a men­tőket, de a lakás ajtaját már nem tudta kinyitni. Törvény tiltja az életmen­tőknek, hogy ilyen esetekben betörjék az ajtót. A szomszé­doknak is megtiltották a be­hatolást. Sajnálkozva álltak hát az ajtó előtt, de nem törték be az üvegablakot az ajtón, ezt csak a rendőrség tehette meg. Tehát hívták a rendőrsé­get, akik 30 perc múlva ki is jöttek. Addigra az ajtó másik oldalán haldoklóit a szeren­csétlen, miközben ott állt az orvos tőle fél méterre, az ajta­ja előtt. Hát igen, a törvény az tör­vény! Bizonyára a törvényal­kotók is elgondolkodnának ezen, ha velük vagy hozzátar­tozójukkal történne hasonló eset. A mentőknek pedig - ha saját magát jelenti be valaki - talán közölniük kellene vele, hogy ha időben nem nyitja ki az ajtaját, nincs lehetőségük azonnali segítséget nyújtani. * Ilonát, 59 éves korában, ja­nuár 21-én baráti körben elte­mették. Sz. S. Polgár Ernő: CIVILIZÁCIÓK NYOMÁBAN (A Neander-völgyön át az internetig) című, illusztrált könyve keresett mű a könyvesboltokban. Az el­ső kiadás elfogyott, de februárban újra kapható lesz. Az „enciklopédikus” terjedelmű, színes, CIVILIZÁCIÓK NYOMÁBAN kötetben letűnt korok jelentős díszletei és sze­replői között „kalandozhatunk”, megismerhetjük a világ népei­nek kultúráját, történelmét: a babilóniaitól az ókori Rómáig; a Parnasszus halhatatlan íróit; mítoszokat, isteneket; az ókori- és jelenkori világcsodákat; a nagy felfedezéseket, felfedezőket, a könyvtárakat és az internetet. Az öt részre és közel százötven fe­jezetre bontott, a szerző színes fotóival, rajzokkal, térképekkel illusztrált „tudástörténeti utazás” izgalmas olvasmány, az általá­nos műveltség „tárháza”, melyből a világ civilizációinak gaz­dagsága rajzolódik ki. A könyvet a szerző tanára: Hegedűs Gé­za író emlékének ajánlotta. A napirendi pont az önkor­mányzat által fenntartott köz- művelődési intézmények tá­mogatásának megszavazása volt a január 17-i képviselő- testületi ülésen. Természete­sen meggondolást igényel, hogy minden forint jól hasz­nosuljon, oda jusson, ahová kell, ahol kultúrát, élményt, nemes szórakozást nyújtanak az érdeklődő lakosoknak. A jobbító vitának ebben a témá­ban is helye van. Ám egyszer csak elhangzik egy mondat az országgyűlési és önkormány­zati képviselő úr szájából - jól hallom-e? -, hogy ami a XIII. kerületben van, az nem köz- művelődés. Mi következik eb­ből? Hogy arra, ami nincs, kár egy fillért is fordítani. Ilyesmit eddig a képviselő úr sem mondott. Nemrégiben köszönetét nyilvánított a mil­lenniumi év rendezvényeit le­bonyolító közművelőknek a jó munkájukért. Mi gerjeszt­hette fel azóta a nemtetszését, az elégedetlenségét ugyan­Van! ezen emberekkel szemben? Az előterjesztő OKSB-elnök természetesen a kellő érvek­kel és tényekkel megválaszolt neki, amiből kitűnt, hogy - ha tetszik, ha nem - van ebben a kerületben közművelődés, sőt még büszkélkedni valónk is van vele. A Nemzeti Kulturá­lis Örökség Minisztériuma a „Közművelődést Pártoló Ön- kormányzat 1999” pályázatán a fővárosi kerületek között el­nyertük az első díjat, s nem sokkal rá a Magyar Népműve­lők Egyesülete „Önkormány­zatok a közművelődésért” cím adományozásával ismerte el e tevékenységünket. De ugyan­ezt tanúsíthatják a közműve­lődési lehetőségeket igénybe vevő kerületi polgárok ezrei. Büszke lehetne minderre az említett képviselő úr is, hiszen benne ül a testületben, amely­nek szerepe van a helyi köz­művelődés felvirágoztatásá­ban. De ha nem, hát nem, a lelke rajta. Ha eltüntette a tu­datából az eddigi vélekedését, sőt, az egész kerületi közmű­velődési hálózatot mindenes­tül, az legfeljebb abból fakad­hat, hogy nem ismeri azt, ami­ről beszél, vagy elkerüli a kerület közművelődésének még a tájékát is. Sajnálhatja, de eddig ez még csak a ma­gánszférájának vesztesége. Ellenben egy nyilvános ülésen kollektíván nullára leírni száznál több hozzáértő, szakavatott, szorgalmasan, fe­lelősségtudattal, sokszor áldo­zatosan dolgozó közművelő­dési szakembert, művészt, ok­tatót, együttest vagy bármely e területen szorgoskodó em­ber munkáját, tisztességét és méltóságát, ez már sértés, mondhatni arculcsapás. Nem érez késztetést önma­gában, képviselő úr, hogy nyilvánosan bocsánatot kérjen tőlük? (sas) Tisztelt gépkocsi-tulajdonosok! A Szent István körút-Váci út-Gogol utca-Dunapart által határolt fizetőparkoló-övezetre kiadott 2001. évi parkolókártyák 2003. január 31-ig érvényesek. Az érvényesség meghosszab­bításához önöknek nem kell kérvényt beadniuk, mivel az automatikusan meghosszabbodik. XIII. kér. Polgármesteri Hivatal AntennaBank® - Új bevételi lehetőség nem csak társasházaknak Hazánkban a rendszerváltás óta magánkézbe került ingatlanállomány jelentős része súlyos forráshiánnyal küszködik. Ezeknek a lakóin­gatlanoknak (panelházak, háztömbök) túlnyo­mó része elavult és teljes rekonstrukcióra, kor­szerűsítésre szorulna, ám sok esetben a szűkös anyagi lehetőségek még az állaguk megóvását sem teszik lehetővé. Mivel a közös költség drasztikus emelése elviselhetetlen terheket ró­na a lakókra, a társasházak jelentős része a kö­zös területek hasznosításából szeretné fenntar­tását finanszírozni. Minden szempontból meg­felelő, hosszú távú, jól fizető bérlőt találni azonban korántsem egyszerű feladat. Az ingatlanokban rejlő, eddig ismeretlen források kiaknázására, közös területen bérbe adására kínál egy merőben új lehetőséget a SINDEQ-Spitzer Telecom Solutions Kft. - nemrégiben beindított - AntennaBank® üzlet­ága. „Az AntennaBank® segítségével az ingat­lantulajdonosok jelentős jövedelmekhez jut­hatnak az épületek (társas- vagy családi házak, irodaházak, ipari ingatlanok, középületek, ké­mények, víztornyok stb.) egyébként hasznosít- hatatlan részeinek (tetők, tetőterek, tűzfalak, homlokzatok stb.) távközlési célokra történő bérbeadásával.” - mondta el kérdésünkre Szé­kely Tamás, a SINDEQ-Spitzer ügyvezetője. Kevesen tudják, hogy a négy jól ismert mobil- szolgáltató cégen kívül országszerte több mint félszáz más távközlési társaság folyamatosan keres és bérel mind újabb területeket berende­zéseik telepítéséhez. Az olyan mozaikszavak hallatán például, mint az UMTS vagy a TETRA, a távközlésben jártas szakember már tudja, hogy a közeljövőben új rendszerek ki­építése, ezáltal számos további eszköz telepíté­se várható. Az AntennaBank® a távközlési társaságok terjeszkedését, hálózataik folyamatos építését kihasználva segíti az ingatlantulajdonosokat az ingatlanok használaton kívüli területeinek leg­jobb feltételekkel történő hasznosításában. Nem vitatható, hogy egy átlagos budapesti, évi 2-4 millió forintból gazdálkodó társasház kasszájában például a távközlési hasznosítással elérhető, és tizenöt évre előre biztosított 600-800 ezer forintos éves bérleti díj igen je­lentős tételt képvisel. Nem is beszélve arról, ha az adott ingatlan több távközlési cég tetszését is elnyeri; ilyenkor az említett díjak többszörö­sére számíthat a ház. Mint megtudtuk, a SINDEQ-Spitzer szakem­berei egyedileg kialakított konstrukciókkal ke­resik fel a közös képviseletet ellátó cégeket, kö­zös képviselőket és egyeztetéseket folytatnak annak érdekében, hogy a téma a 2002-es rendes évi közgyűlésen minden egyes társasházban na­pirendre kerülhessen, és a ház számára legked­vezőbb konstrukcióról szavazhassanak a lakó- közösségek. „Reméljük, hogy fáradozásaink nem hiábavalóak, és fel tudjuk hívni az ingat­lantulajdonos figyelmét arra, hogy a távközlés rohamos fejlődése számukra is komoly lehető­ségeket rejt, melyeket igazán hatékonyan csak a piacot jól ismerő szakemberek kapcsolatrend­szerén és szaktudásán keresztül tudnak kiak­názni.” - mondta Székely. Az érdeklődők az AntennaBank®-ról a 225-2510-es számon kap­hatnak részletes tájékoztatást. (x)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom