XIII. Kerületi Hírnök, 2000 (6. évfolyam, 1-18. szám)
2000-09-21 / 13. szám
2000. szeptember XIII. KERÜLETI Fotófestészet, amely száműzi az idillt Kéri fidám műveinek egyik anyaga: a por K épzeljünk magunk elé egy fotót. Mindegy, milyet, portrét-e vagy pillanatképet, a leghétköznapibb tárgyat vagy részletet megörökítőt. Ha most e fotót összegyűrnénk, elszakítanánk vagy vegyszert csepegtetnénk rá, bizonyos, hogy valamennyien a roncsolás, rombolás szándékát gyanítanánk a folyamat mögött. Pedig ellenkezőleg! Bármilyen hihetetlen, de van, hogy az alkotás veszi ily módon kezdetét. És a végeredmény? Amint arról az Uj lipótvárosi Klub- Galéria kiállításán is meggyőződhettünk: meghökkentően esztétikus, figyelmet felkeltő, egyéni festmények lesznek, amelyekről első, de még második ránézésre sem gondolnánk, hogy nem egy virtuóz ecset, hanem fényképezőgép segítségével készültek. A képek alkotója, a fotószerű festőiség egyik legismertebb hazai mestere, Kéri Ádám immár tizenhatodik éve kötődik kerületünkhöz. Pannónia utcai műterméből olyan alkotások kerültek ki, amelyeket az évek során Stockholmban, Hamburgban, Baden-Ba- denben, Ljubljanában, Velencé- ■ ben, sőt Buenos Airesben is láthatóak voltak, nem is beszélve a megszámlálhatatlan hazai kiállításról. Egy monumentális méretű, 70x100-as nagyítású kép előtt töprengve az eredeti fotót próbálom magam elé idézni, de lehetetlen. Tanácstalanságomat látva a művész végül beavat sajátos alkotói technikájába:- Ha felhasználok egy fényképet, azt általában ad- dig-addig formálom, alakítom, amíg végül már nem is fotóként, hanem festményként, képzőművészeti alkotásként lesz értékelhető. Egy jól sikerült felvétel sosem végeredmény; ráfestek, ecsettel, vegyszerrel belenyúlok. Ez nem technikai, hanem szemléleti kérdés: ha az ember képzőművész szemmel tud a fényképhez nyúlni, akkor már fotózni sem fotósként fotóz. Ebből a hozzáállásból erednek aztán később olyan technikai manipulációk, amelyeket egy igazi fényképész sosem tenne meg, hiszen saját mesterségének válna hóhérává. A Képzőművészeti Főiskolán Kéri Ádám festőnek tanult, vásznain mégsem születtek soha idilli természeti képek, csendéletek. Pályakezdése óta azzal hökkenti meg környezetét, hogy a leghétköznapibb tárgyakat, részleteket tekinti képei kiindulópontjául, az olyanokat, amelyeket az átlag halandó számba se vesz. Különböző korszakaiban előszeretettel jelenített meg például fal-, járda- és úttestrészleteket, ajtókat, ablakokat. Tárgyai minden esetben anyagi világunk objektumai, mégis csupán elvonatkoztatás után válnak valóságossá, absztrakció során tárgyiasulnak. Szélsőségesen puritán témaválasztása száműzi az idillt és a valóságot tárja elénk groteszk visszfényben. Az utóbbi években minden eddiginél hétköznapibb téma foglalkoztatja, amely szó szerint az utcán hever, csak le kell érte hajolni, mégsem hajolna le érte senki: a por. Ha lett volna - ez lett volna a címe legutóbbi kiállításának is, a Klub-Galéria kiállítótermének falain körbekígyózó valamennyi alkotás ugyanis közvetve vagy közvetlenül e végtelen időbeliséget hordozó, egyszerű anyag megjelenési és port választja mostanában témául?- Véleményem szerint az olyan egyszerű dolgoknak is megvan a maguk szépségük, amelyek mellett egyébként elmegy az ember. Egészen esztétikus, ugyanakkor megdöbbentő lehet például maga a por is, az egyszerű por, amint belep egy egész világot. Nézmegjelenítési lehetőségeit dolgozta fel.- Különös, hogy kiállításának - mint ahogy az egyes képeknek sem - nem adott címet. Mi motivál egy képzőművészt abban, hogy alkotásait - úgy együtt, mint külön-külön - a névtelenségbe burkolja ?- Ó, semmiféle mögöttes elv vagy különös szándék nem áll a háttérben, talán csak az az oka, hogy ezekkel a képekkel még tovább akarok dolgozni, még nem érzem őket teljesen kialakultnak, ez csak egy kísérleti fázis. Sokszor csak együtt, a galéria falán látva jövök rá, miként tudok egy-egy képpel tovább dolgozni.- Ez meglepő, hiszen a legtöbb képzőművész számára egy-egy kiállítás mindig korszaklezáró érvényű, ami utána kezdődik, az általában valami új...- Én sohasem éreztem ezt, az én kiállításaim sokkal inkább megnyitnak, mint lezárnak egy-egy periódust, hiszen minden munkám szinte magából adja, hogy erre gondolkodjam tovább. Bizonyos témákat ki lehet menteni persze, de valami összefüggés, ha más nem, szakmai tanulság mindig van, hogy merre folytatható.-A folytatás helyett beszéljünk még kicsit a jelenről: hogyanfedezte fel, miért éppen a ze! Ez itt mit ábrázol ön szerint? - mutat egy képre. Tajtékos, viharos tenger hullámzik a vásznon; sugárzik belőle az ősi elem gigantikus ereje, misztikus kiismerhetetlensé- ge. Hogy mit ábrázolt az alkotás kiindulópontjául szolgáló fotó? Nem, úgysem hinnék el: a két ablak között leülepedett porréteg lett megörökítve, teljesen síkból fényképezve. Az illúzió tökéletes. Émber legyen a talpán, aki a művet egy tengert ábrázoló pasztelltól megkülönbözteti. Ezek után már nem ér meglepetésként, hogy az összesöpört porkupac sokszoros nagyítása az erdős látkép hangulatát kelti, vagy hogy az általam hóban és ködben veszteglő óriás utasszállító repülőgépeknek nézett objektum valójában egy apró, poros játékrepülőgép manipulációja. Kéri Ádám képei mindig ilyenek; látszatra egyértelműek, valójában azonban rendkívül elszakadtak a valóságtól és számtalanféleképpen értelmezhetők.- Ha túlságosan direkté tenném vagy túlságosan irodalmivá, elszakadnék a képzőművészet kifejezési nyelvétől; ez az oka, hogy inkább csak sejtetem a mondanivalót.- Ön jó néhány éve nemcsak művelője, de tanára, átadója is a képzőművészetnek. A Művészeti Szakközépiskola után a főiskola pedagógusa, tanszékvezetője, sőt immár Széchenyi professzori ösztöndíjasa is. Milyen szerepet tölt be az életében az oktatás, az, hogy ön Mester?- Nagyon sokáig nem voltam hajlandó iskolába betenni a lábam, hosszú évekig szabadúszó festő voltam, azt sem tudtam, miből élek meg egyik hónapról a másikra. Kollégáim végül rábeszéltek, hogy menjek el a művészeti iskolába tanítani. Ez már nem volt ellenemre, művésznövendékeket szívesen tanítok, mert saját szakmámra okítom őket, de kétségbeejtő lehet olyan diákokat tanítani művészetre, akik nem megszállottságból, hanem muszájból csinálják. Itt, a főiskolán ilyen értelemben nem is oktatásról, hanem a szakma átadásáról van szó.- Van olyan tanítványa esetleg, aki az ön módszereit alkalmazza és önt mesterként követi?- Én mindenképpen tartózkodom ettől; mindenkiben a saját személyiségét próbálom meg kibontani és arra építeni. Arra vigyázok, hogy az enyém semmiképp ne legyen „megrontó”, befolyásoló tényező.- Mindeddig nem szólt arról, hogy érzi magát a kerületben és miért éppen Angyalföldet választotta alkotóhelyéül?- Nem volt véletlen, hogy annak idején épp ide jöttem, bár meg kell hogy mondjam, én Budán születtem, Budán éltem, Budához kötött minden; ha én a Dunán átmentem, az valahányszor olyan volt számomra, mintha egy kicsit külföldre mentem volna. A kerület azonban nem idegen nekem; hamar megszerettem. Jó ideje már, hogy második otthonom, s kicsit talán egy darab is lett az életemből. Joó Hajnalka A természet csodái IX. Aragonit ásványbörze 2000. szeptember 24. 9-16 óráig a Kispesti Munkásotthon Művelődési Házban, 1191 Budapest, Teleki u. 50. Telefon: 282-9826. A világ minden tájáról származó ásványok, ősmaradványok, ásványcsiszolatok, ásványból készült ékszerek, tengeri kagylók és csigák. Belépődíj gyerekeknek 100 Ft, felnőtteknek 200 Ft. Altatok Világnapja Évek óta megemlékezünk Magyarországon az Állatok Világnapjáról, ami az állatbarátok és állatvédők - már hagyományosnak tekinthető - legnagyobb közös megmozdulása. Idén a Budapest V., Szent István téren, a Bazilika előtt találkozunk október első vasárnapján, 1-jén 10 órakor. Ez a figyelemfelhívás minden állatszerető, állatvédő közös ügye! A felvonulásra minden olyan állatot el lehet hozni, aki pórázon vezethető. Nemcsak kutyát, hanem pl. kecskét, birkát és kötőféken vezetve lovat vagy csacsit is. (Aki állatot hoz, természetesen kissöprűt, lapátot is hozzon, hiszen egyik célunk annak demonstrálása, hogy az állatvédő óvja a város tisztaságát.) A felvonulást rossz idő esetén, illetve esőben is megtartjuk. A védtelenek érdekében csatlakozzon! Tegyünk meg értük mindent, ami a közömbös embereket támogatásukra bírhatja. Hisszük, hogy továbbra is aktuális marad a nevük Sydney Apartment Hotel A Hegedűs Gyula és Ipoly utca sarkán barátságos és finom eleganciát sugárzó épület magasodik alig fél év óta. Kapuja felett a Sydney Apartment Hotel felirat áll. Az apartment megjelölésből megállapítható, hogy nem csupán egy a Budapesten felkereshető szállodák közül, hanem valamilyen speciális igényeket támasztó külföldi vendégkör rendelkezésére létesült. A hotel belső világa is megnyerő és otthonos. Itt nem csak megszállni, hanem lakni is kellemes. Rendkívül rokonszenves úr az igazgatója is, akivel az épület kertjében telepszünk le beszélgetni. Stílusa, modora, fiatalsága jól illik ehhez a környezethez.- Mielőtt a hotel bemutatására térnénk rá, kérjük, mutassa be önmagát.- Pap Istvánnak hívnak. Harmincéves vagyok. A kereskedelmi és vendéglátó-ipari főiskolát végeztem el. Főiskolai tanulmányaim alatt a kötelező szakmai gyakorlatomat Németországban töltöttem egy családi vállalkozás méretű szállodában. Miután megszereztem a diplomámat, az akkor még megnyitás előtt álló budapesti Kempinski szállodában kezdtem el dolgozni. Azok közé a szerencsések közé tartoztam, akiket ott tárt karokkal fogadtak, mert fiatalok voltunk, megrontatlanok és nyelveket beszélünk. Ez a három kritérium volt meghatározó azoknál a nemzetközi szállodai cégeknél, akik az 1990-es nyitás után jöttek Magyarországra. Itt, a Kempinskinél az értékesítési osztályon dolgoztam három és fél évig, s haladtam előre viszonylag gyorsan. Utána 1995-ben felajánlottak nekem egy lehetőséget, ami egy vidéki konferenciaszálloda megnyitása volt svájci beruházásban. E megbízás kedvéért leköltöztem a Bakonyba egy korábbi Eszterházy birtokra. Ezt a szállót vezettem 1999- ig, amikor is januárban újból rám talált a nagy lehetőség. Az már ez a szálloda volt, ami számomra immár a harmadik szállodanyitásom lett. Nem titkolom, hogy egy szállodanyitáshoz nem csak szakmai ismeretek kellenek, hanem eléggé nagy műszaki érzék is. Márpedig én a szállodai pálya helyett tizenhat éves koromig keményen gépészmérnöknek készültem.- Az átállás a jelek szerint sikeresnek bizonyult, hiszen az ön kezére és szaktudására már fiatal korában egy ilyen szép és nagy nemzetközi vendégváró létesítményt bíztak. Kik voltak ők?- Független befektetőkből álló csoport, amely apartmanszállodák üzemeltetésében szerepet játszó ausztráliai céget keresett fel és bízott meg a budapesti hotel arculatának kialakításával és vezetési, szervezeti, üzemeltetési, technikai kultúrájának és stratégiájának kidolgozásával. Ebben számítottak az én munkámra és adottságaimra. De természetesen magam is sokat köszönhetek idősebb és tapasztaltabb kollégáim segítségének. Nagyon tisztelem őket.- Nyilván a nemzetközi tapasztalatok is benne vannak ennek a szállodának a színvonalában.- Szállodánk közvetlen kapcsolatban áll a közel húsz éve működő Medina-csoport- tal, Ausztrália legnagyobb apartmanszálloda-lánc üzemeltetőjével, amely több mint ezer ilyen apartmant üzemeltet. Én is jártam kint Ausztráliában és tanulmányozhattam a módszereiket és szolgáltatásaikat.- Mi ezeknek a lényege?- Itt egy viszonylag szűk szállodai szoba helyett egy 50-90 négyzetméteres élettér, valójában egy összkomfortos lakás várja a vendégeinket, ahol rövidebb-hosszabb ideig nagyjából egy szállodai szoba áráért családostól lakhatnak kényelmesen, illetve az üzletemberek a saját irodájukban dolgozhatnak és fogadhatják az üzleti partnereiket.- Egy szálloda azonban mégsem egy hosszabb távú berendezkedésre alkalmas lakás.- Márpedig mi ennek a kényelmét és otthonosságát akarjuk nyújtani. Apartmanjaink mindegyikében található különálló nappali, egy vagy több hálószoba és minden igényt kielégítő konyha. A vendég kérésére a főzéshez és étkezéshez szükséges termékekkel feltöltjük a hűtő- szekrényét a kereskedelemben szokásos árakon. Van biztonságos mélygarázsunk. És van egy 17 méteres fedett uszodánk, sajátos aranymozaik fallal, a hozzá kapcsolódó összes szolgáltatással. Erre a környezetünkben élő lakosok figyelmét is szeretném felhívni, mivel a vendégeink által igénybe nem vett időszakokban jutányos bérletrendszerben őket is szívesen látjuk.- Mi most a hotel névadó városában rendezett olimpia megnyitásának küszöbén beszélgetünk. Van valami tervük ebből az alkalomból?- Szeptember 28. és október 3. között Ausztrália őslakóinak művészetét és iparművészeti termékeit bemutató egyedülálló kiállítást rendezünk a hotelünkben, a Hegedűs Gyula utca 52-54-ben, amelynek megtekintésére szeretettel várjuk kerületünk lakosait is. Címlapképünkön dr. Tóth József polgármestert fogadja látogatásakor Pap István igazgató i I
