XIII. Kerületi Hírnök, 2000 (6. évfolyam, 1-18. szám)

2000. május / 7. szám

A Dunaparti ünnepség — ahol a rakpartvéget ér S ____Pesti alsó rakpart vége (Dráva utca) J únius 10. szombat A kétnapos zárórendezvény részletes programja: °ra' Keil Ernő Fúvószenekar, Szlovák nemzetiségi csoport, ____________________Pannónia Klezmer Band 1 2 óra: Carmen Tánciskola, Ludas Matyi (táncszínház), Csuka Mónika énekiskolája, Baby Lady 15 óra: Wertetics Orkestar együttes - dél-szláv folklór, Zeus — görög zene, United, Patricio Baeza - latin-amerikai zene, In-Kal show, Cserháti Zsuzsa 20 óra: Budapest Ragtime Band Június 11. vasárnap 10 óra: Majorette bemutató, „Kölyök klub”, Bran - ír népzene és gyermektáncház 12 óra: Angyalföldi Vadrózsa és Vadvirág néptáncegyüttesek - táncház Bach - lengyel jazz együttes, Topong Bang - indonéz zene 16 óra: Indiai tánc, Bongo Man - afro zene, Venus, Bagi-Nacsa humorista páros, Auth Csilla 20 óra: Emberek, Tűzijáték. Egyéb programok az egész hétvége folyamán: Mini vidámpark, Játszóház, kézművesek, vetélkedők, „ízek utcája”, sörsátrak és kirakodóvásár. A belépés díjtalan! A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk! A Millennium XIII. Kerületi napok rendezvénysorozata keretében június 4-én, vasárnap 16 órakor az Angyalföldi út 36-38. számú házban (bejárat a Déryné köz 2-ből) VIDÁM UDVARI ELŐADÁS Fellépnek: Jankovich József Illényi Katica hegedűművész Magay Clementina operettbonviván Böröczky József humorista Sturcz Attila népdalénekes Galamb Zoltán musicalénekes Tomay Trixi énekes Károly Róbert helyreállí­totta a rombadolt Arpád-há- zat. (6. osztály) Csák Máté élén a kiskirá­lyok álltak. (6. osztály) Attila király meghalt, he­lyette Ernők ment el a temeté­sére. (6. osztály) Az előadásunkra vastag­tapsot kaptunk. (3. osztály) Az ereklye primitív földmű­velő eszköz. (6. osztály) Milyen termelő foglalko­zást űztek az ókori görögök? Parasztkodtak. (5. osztály) Az ókori olimpián az egyik versenyszám a verejtékhajítás volt. (5. osztály) Radnóti Miklós ezt a versét még halála előtt írta. (8. osz­tály) A vakond rugós gerincével könnyen közlekedik a föld alatt. (6. osztály) Japán megtámadta Kínát, s ezzel a Földközi-tenger me­dencéjében háborús tűzfészek alakult ki. (8. osztály) * * * Szemelvények Arany Já­nos életéből - ahogyan gyer­táncdalénekes a C’est la vie együttes Baranyai Beáta énekes Kissy énekes mekeink látják, ha nem ké­szültek a dolgozatra (7. osz­tályos tanulók válaszaiból egybeszerkesztette Katona Gabriella tanárnő). Arany János 1817-ben szü­letett Nagyszentmiklóson. Édesanyja Ecseri Sára, fele­ségei: Laborfalvy Róza és Vaj­da Júlia. Arany a Toldi című epig­rammájával vált ismertté. Jelentős műve még a Walesi bárdok, amit azért írt meg, mert Edward király érdekeit képviselték. Ez a mű egy bal­lada. A ballada szájhagyo­mány útján terjedő népmese vagy népmonda, amely rit- musos, rövid, tömör formá­ban mondja el a története­det. E mű egyik legismertebb sora: „Edward király, mon­gol király léptet fakó lován... ” Arany élete végéig alkotott. Utolsó verseit a Nyílik az őzi­ke című versciprusba tömörí­tetté. 1882-ben hunyt el a Margitszigeten. Tudsz jobbat? Küldd be! Hasznosan működik az Angyalföldi Szociális Egyesület A XIII. kerületi képviselő- testület az 1995-ben elfoga­dott szociális koncepciójában egy új szociálpolitikai struk­túra létrehozását fogalmazta meg. Mivel a helyi szociológi­ai felmérés szerint a legrosz- szabb jövedelmi helyzetben lévők (nyugdíjasok, nagycsa­ládosok, rendszeres jövede­lemmel nem rendelkezők) a jövedelmük 50 százalékát élelmiszerre és alapvető szük­ségleti cikkekre költik, a kitű­zött feladatok között szerepelt egy kerületi szociális bolthá­lózat kialakítása. Az újszerű kezdeményezés eredménye­képpen 1996 augusztusában 10 kerületi nyugdíjas és az ön- kormányzat megalapította az Angyalföldi Szociális Egye­sületet. Az egyesület tagja le­het az a kerületi nyugdíjas, aki vállalja nyugdíja 1%-ának tagsági díjként történő befize­tését és az a szociálisan rászo­rult, akinek - a helyi rendelet alapján - a szociális osztály, a természetbeni támogatás egyik formájaként, átvállalja a tagdíj- befizetését (ez jelenleg 375 Ft). A képviselők legutóbbi ülé­sükön a működés tapasztala­tait tárgyalták meg: Az első két bolt 1996 őszén a Váci úton és a Pannónia utcá­ban, a harmadik bolt 1997 de­cemberben a Tahi utcában nyílt meg. A nyitáskori árukészletet az önkormányzat biztosította összesen 8 millió forint érték­ben. 1999-ben 101 560 alka­lommal 5 278 fő kapott vásár­lási lehetőséget, ez családon­ként átlagban további 1 fő el­látását is jelentette. A rendsze­res vásárlás a vonzáskörzet­ben lakókra jellemző. Az el­adási árak megegyeznek a be­szerzési árakkal, ezáltal a vá­sárlók a szokásos kiskereske­delmi árnál 20%-kal olcsób­ban jutnak hozzá a termékek­hez. Az árukészlet csökkené­sével nőtt a bolti készlet for­gási sebessége, évi 100 milli­ós a forgalom. A bolti szolgál­tatás mellett egy éve akciós árukat is értékesítenek a gon­dozási központokon és az idő­sek klubjain keresztül. A Szociális Egyesület ja­vaslatot tett a további felada­tokra. Fejleszteni javasolja a bolthálózatot a szociálisan rá­szorult állampolgárok által sűrűn lakott városrészen; az akciós árukat szeretné a moz­gássérültek otthonába is eljut­tatni. Az időskorúak egészségi állapotának megóvása érdeké­ben ellenőrzési program ki­dolgozását tervezi, együttmű­ködve a civil szervezetekkel, felhasználva az önkormányza­ti pályázat eredményeként vá­sárolt vércukorszint- és vér- nyomásmérőket. Zongorán kísér: Zöldág László. Műsorvezető: Szigetvári Gabriella táncdalénekes. A XIII. kerületi önkormányzat, a József Attila Művelődési Központ és az Angyalföldért Egyesület támogatásával. ^j| Meghívó közmeghallgatásra Értesítem a kerület tisztelt polgárait, hogy a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat képviselő-testülete a 2000. évi közmeghallgatást június 29-én csütörtökön 17 órai kezdettel a XHI., Frangepán u. 44/A szám alatt az I. emeleti tanácskozóteremben tartja, amelyre tisztelettel meghívom. A megjelenésre, az érdeklődésre számítunk! Budapest, 2000. május Dr. Tóth József polgármester ' Diákszqj a Gárdonyi Géza általánosból KOVÁCS MARGIT EMLÉKTÁBLÁJÁNÁL Milyennek látta őt Garányi József és neje? Kovács Margit az egyik jellegzetes kerámiafigurájával Kovács Margit dombormű­vű keramit emléktáblájának alkotója, Garányi József és fe­lesége, Staindl Katalin - ő is keramikusművész - végtelen szeretettel beszél a felejthetet­len példaképről és elődről. — Milyen szálak fűzték Önö­ket Kovács Margithoz?- Mindketten Gádor József, a kerámiaművészet nagy mes­terének a tanítványai voltunk a főiskolán. Margit is sokat járt be hozzá, nézte azt is, amit mi csináltunk. Jellegze­tesen félre tartott fejével, fi­nom mosolyával, nagy szemé­vel, mi úgy találtuk, hogy a lelkekbe látott. Mi már össze­tartoztunk, össze is házasod­tunk. Megtetszhettünk neki, mert egyszer azt mondta ne­künk: - Gyerekek, gyertek fel egyszer hozzám. Ez nagy megtiszteltetés volt, hiszen ő akkor már világszerte ismert nagy művész volt, mi pedig még csak kis kezdők. Persze, hogy boldogan éltünk az alka­Kovács Margit Szent Flórián fülke-reliefje a Hollán Ernő utca 16. falán lommal, de akkor még csak nem is sejtettük, hogy ez har­minc évig tartó barátsággá vá­lik, ennyi időn át leszünk visszatérő látogatói Pozsonyi úti otthonának és műtermének.- Volt mindig miről beszél­getniük?- Nekünk igen. Margit szeretett társalogni, de rendszerint nem önma­gáról, mindig a mások örömei és bánatai érde­kelték. Nekünk például sokat kellett mesélnünk a SS gyerekeinkről. O kevese­ket fogadott a bizalmába, alapjában véve zárkózott természetű volt. Nem szeretett csillogni, vil­logni, azt is mondhatnák, kerülte, amennyire lehe­tett a nagy nyilvánossá­got. Legbensőségeseb­ben az édesanyjával ér­tették meg egymást. Őt, kivé­telesen, egy gyönyörű bronz­szoborban mintázta meg, amely a szentendrei Kovács Margit Múzeumban csodálha­tó meg a többi remekművei között. Ám mi meghatódva nézzük ott azokat a bútorait is, amelyek közt itt a Pozsonyi úti lakásában élt.- Munkásságát sokan a népművészettel rokonították.- Tévedtek. Ha szerette és fel is használta a népművészet elemeit, ő semmit és senkit nem utánzott, mint ahogy lé­nyegében ő is utánozhatatlan volt. Talán az enyhe kis táj­szólása téveszthetett meg egyeseket. Volt egy szavajára­sa, az, hogy heles. Ránk is szokta mondani: ti olyan hele­sek vagytok. Különben min­den kor művészetét szerette, a románt, a bizáncit, a gótikát, a modemet, utazásai során kö­zelről meg is ismerkedett e korok legnagyobb alkotásai­val, műveltségét folyton gya­rapította, hogy így művei bel­ső értékei is gazdagodjanak. De amiért igazán szerettük széles körben, az munkáinak a közérthetősége volt. Ha bár­milyen hatás is érte, ő meg­maradt Kovács Margitnak, a maga saját világával, bájával, varázslatával, ami most már a mi örök kincsünk is marad.- A én lelkemhez legköze­lebb - mondja Garányi József -, az időskori munkái állnak. Margit jó kedélye mellett megismerte az élet szomorú­ságait és fájdalmait is. Ezt kezdetben magába tudta rejte­ni, de később feltárult művé­szetében, amikor a nyers, osz­lop jellegű szobrokat csinálta, és nem használt rajtuk színe­ket, mázakat. Témájukban is már nem csak a vidámság és a gyönyörűség uralkodott, in­kább a komorság. Ez már egy másik érzelmi világot fejezett ki. De ezt is drámaian és megra- gadóan, egyszóval Kovács Mar­git módon tudta visszaadni.- Adódott olyan fonák helyzet - fűzi hozzá Staindl Katalin -, hogy a mi tisztünk volt a Margit munkáit zsűriz­ni. Ilyenkor bíztatott, ne csak dicsérjetek, mondjátok meg őszintén azt is, amit a munká­imban rossznak tartotok. És ezt nem csak mondta, valóban igényelte is. Azt hiszem, a ba­rátságunk alapja a kölcsönös őszinteség volt.- Mennyiben érzik magukat Kovács Margit követőinek?- Ő a mi emberi példaké­pünk, de ha a művészi voná­sait is követni akarnánk, ő ró­na meg minket ezért a legszi­gorúbban.- Ha ő ennyire a szuverén művészet híve volt, mi lehetett Garányi József Kovács Mar­git ábrázolásában az, amit leginkább a sajátjának érzett, ami a megmintázása közben megjelent az emlékeiben?- A két csodálatos szeme, a keze, amelyek alól a figurái kikerültek. És ezek a halhatat­lan figurái maguk. Ezek van­nak jelen, hitem szerint, kint az emléktáblán. (s. gy.) IRadrtátc > 'Hem tuHéeitom ... Radnóti Miklós és felesége házasságkötésükkor (1935. augusztus 14.) *7tem tuddatom, defy máánad e tájéd mit jelent, nedem ájütődajóm itt e tánfodtől ölelt diá onájáf. meáájeninfé- fyeneddonom viláfu. belőle nőttem én, mint fatönjádol fyönye áfa j temetem, teátem iá, majd e föleidé áüjtjted el. *?ttdon vafyed. S du nédu iádamdej téndejtel eyy-efy dodon, nevét iá,, oináfát iá, tudom, tudom, defy menne menned, did ínenned aj utón, á tudom, defy mit jelentdet epe? nyáni aldonyon a dájfaladnől cáonfő, vonöátö fájdalom. “ZCc péjien ájáél félédé, unnod téndéjt e táj, á nem tudja,, dől tadott itt *Z/önöámanty TTCidály: unnod mit nejt e téndéjt? fyánat á etűd tadtunyát, de nédem ájeeádét. ödnöt, tonnyot, ájelcd tunyát, aj fyánat tát u tűtcáen éá ájántóföldedet, mtf én u dolfojőt iá, de dolfáént nemef. endet, füttyöá fyümölcáöát, ájöltet éá áinodat, u ácnod döjt anyádat, di daldan ácnofat. á mi fontnál jtuájtítandé vaáűt, vafy fyánüjem, aj dadtendáj á u dudten előtte áll á üjen, jtinoá jóájlö dejéden. denötte áod fyened, á u fyánad udt/anádan domondon demjteney: éá ott u jtand, u néyi ájenelmed tádnyomu, u cáóded tje ájámdan dől méj, dől áfonya, á aj- iádoládu menüén, u jándu jtenemén, deyy ne feleljed ajnajt, eyy done téjttem én, im itt e de, de főnénél e de áe tátduto-, ncncá muájen, mellyel mindej jól mefmutatdatő. *Fliáj- dunöáöd vuyyund mi, ódán u töddi nejt, á tudjad miden oétdejtünd, midőn, dől éá midéjt, de élned dolfojód itt, dőlted iá danteién, éá cáecáájejtöd, udidden meyne aj éntelem, oiláfit denoted, önjid, áötét jtineédde dűjoa,, míy jelt nem ín dajándnu ccjdöl u déde ujja, *á fojtott ájavundna majdan ftiáá ájóval od felelned. *7tuyy ájánnyadat donítád nánd vinnaájte éje felley. Í&44. junuán 17. /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom