XIII. Kerületi Hírnök, 1999 (5. évfolyam, 1-13. szám)
1999. december / 13. szám
Az önkormányzat jelenti A vásárlóknak épül az új Lehel piac A Hírnök szerkesztősége a következő hivatalos közleményt kapta: • A vásárló, a kereskedő és az önkormányzat is egyetértett abban, hogy a korszerűtlen piaci állapotok megszüntetése, a Lehel piac bezárása elkerülhetetlen. • Helyette az önkormányzat egy modem, korszerű piaci csarnokot épít, ahol a teljes tulajdon megtartásával garantálja, hogy a „Lehel” hagyományait, igazi értékeit megőrzi. • Az új piacon mindig tiszta és ellenőrzötten biztonságos körülmények között, a jelenleginél is nagyobb kínálatból lehet majd vásárolni. • Az átépítés idejére az önkormányzat ideiglenes piacot építtet a Kassák Lajos és Dévai utcákban. A kereskedők közül szinte valamennyien már helyet kértek, hogy árulhassanak, ezért a vásárlóközönség továbbra is megtalálja a megszokott árukínálatot. # Az önkormányzat meg van győződve arról, hogy az átépítéssel kapcsolatos elképzelései egyaránt szolgálják a kerület lakossága, a szélesebb vásárlóközönség és a kereskedők érdekeit, ezért következetesen kitart a konszenzussal meghozott döntése mellett. • Kérjük, ne azokra hallgassanak, akik a tények meghamisításával félrevezetik a vásárlókat és kereskedőket, A PIACOT ÖNÖKNEK ÉPÍTJÜK! Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzata „Pannóniások” vendégeskedése Berlinben Megújult a tájékoztatási ‘ koncepció Két éve kezdődött a kapcsolat- felvétel Berlin Spandau kerülete és Budapest XIII. kerülete között, melynek gyümölcseként az idei tanévben a XIII. kerületi Pannónia Általános Iskola és a Berlin-spandaui Eichenwald Általános Iskola testvériskolai kapcsolatot hozott létre. A spandaui iskola négytagú küldöttséget hívott meg Berlinbe. A XIII. kerületi polgármesteri hivatalt Pataky Tibor, a Pannónia Általános Iskolát Varsányiné Salgó Julianna igazgatónő, az alsó tagozatot Vígh Katalin német nemzetiségi osztálytanító, a felső tagozatot Pázmándi Anna, német-földrajz-testnevelés szakos tanárnő képviselte. Spandau Berlin nyugati zöldövezeti részén helyezkedik el. Legfőbb nevezetességeinek megismerése után az a megtiszteltetés ért bennünket, hogy részt vehettünk a spandaui parlament részülésén, melyre Spandau testvérvárosainak polgármesterei (francia, török, amerikai delegációk) is meghívást kaptak. Az Eichenwald Általános Iskola az ottani iskolarendszernek megfelelően 6 osztályos. Megismertük az iskola felépítését, működését és több óralátogatást tettünk. A spandaui iskola néptánccsoportja is bemutatkozott magyar és német táncokkal. Viszonzásul jövő májusban látjuk vendégül a német testvériskola delegációját. Pázmándi Anna írásaink további nemzetközi vendégjárásról a 20. oldalon. Hivatali ügyrendváltozás A képviselő-testületi rendeletben módosította a polgármesteri hivatal belső ügyrendjét, a Tulajdonosi Osztályt, mint önálló szervezeti egységet megszüntette; és mivel feladatai az Építésügyi Osztályhoz kerülnek, ezen egység nevét Építésügyi és Kerületüzemeltetési Osztályra változtatta. Az osztály vezetője: Mono- ri Gábor, telefon: 452-4115. A felújítási csoport vezetője: Kozma Éva, telefon: 452- 4164. A felújítási csoport is december 1-jétől a Béke tér 1. szám alatt fogad. A kerületüzemeltetési csoport vezetője: Érsek Ferenc, telefon: 452-4189. A magasépítési csoport vezetője: Csonka Tamás, telefon: 452-4110. A mélyépítési csoport vezetője: Juhász Csaba, telefon: 452-4191. Ipari tevékenységet folytatók figyelmébe Tájékoztatjuk a telepengedély-köteles tevékenységet folytató vállalkozókat (egyéni és társas), hogy a 35/1999. (X. 13.) Korm. rendelet határozza meg a telepengedélyezési eljárásért fizetendő szolgáltatási díjat, melynek mértéke: alapeljárás 5000 Ft, fellebbezési eljárás 6000 Ft (mely összegek az áfát nem tartalmazzák). Fontos tudni még, hogy a hagyományos ipari tevékenységeken kívül telepengedélyhez kötött pl. a tárolás, raktározás, a szárazföldi szállítást segítő tevékenység (pl. garázs), csomagolás, mosástisztítás is. A XIII. kerületi polgármesteri hivatal iparikereskedelmi csoportja A képviselő-testület elfogadta az önkormányzati tájékoztatási feladatait. Első alkalommal tájékoztatási koncepcióra 1995. március 28-i ülésén hozott határozatot a testület, a megvalósítás tapasztalatait azóta több esetben vizsgálta. Ennek során tartalmában egyre több és mélyebb elemzés került a testület elé, amelyek figyelembevétele miatt mára időszerűvé vált a koncepció átdolgozása. A tájékoztatási (kommunikációs) koncepció nem isA XIII. Kerület Közművelődéséért Közalapítvány az idén, működésének első évében, a kerület közművelődési intézményen, civil szervezetei és alkotóművészei között 1,6 millió forintot osztott szét. Az 1999 tavaszán három kategóriában meghirdetett közművelődési pályázatra 70 pályázó 10,7 millió forintnyi igénye érkezett, a kuratórium döntése által határolt területre elkészült a szabályozási terv, melyet a képviselő-testület várhatóan 2000 első negyedévében tűz napirendre. A szabályozási terv megtekinthető 1999. december 10.-2000. január 10. között a polgármesteri hivatal (Béke tér 1.) III. emeleti folyosóján rendezett kiállításon. A terv kivonata az ügyfélszolgálati irodán. métli meg a korábbi előterjesztésekben szerepelt és elfogadott elemzéseket, értékeléseket, ugyanakkor utal és támaszkodik az előzményekre és körülményekre. Az átdolgozott koncepció megfogalmazza a kerületi kommunikáció célját, tartalmát; számba veszi annak eszközeit, módszereit, kijelöli a fejlesztés irányait és javaslatokat tesz ezek megvalósítási lehetőségeire; a gyakorlati tennivalókra. alapján 20 pályázó kapott 24- 200 ezer forintos támogatást. A közalapítvány számlájára 500 ezer forint közcélú hozzájárulás érkezett, amely a következő, 2000 első negyedévében meghirdetendő pályázaton támogatásként kerül kifizetésre. Az idei támogatottak listája az önkormányzat ügyfélszolgálatán megtekinthető. Lakossági fórum 2000. január 19-én, szerdán 16.30 órakor a XIII. kerület, Fran- gepán utca 44/A szám alatti tanácsteremben lesz. A szabályozási tervvel kapcsolatban felmerülő kérdésekre a Főépítész Irodán (III. emelet 56.) ügyfélfogadási időben személyesen , illetve a 452-4128-as telefonszámon válaszolnak. A XIII. kerületi kisebbségi önkormányzatok közmeghallgatásai 1999. decemberben Kiket támogat 1999-ben a XIII. Kerület Közművelődéséért Alapítvány? A Lehel utca-Dózsa György út-vasút-Bulcsú utca Újlipótvárosi kéjmámor - 2. rész (AZ EREM MINDKÉT OLDALA) Hajdan volt korcsolyapályák Szimbiózis gör-lat 1. együttélés; két v. több különböző' szervezet kölcsönösen hasznos együttélése 2. két v. több különböző' népnek közös társadalmat alkotó együttélése 3. két v. több jelenség szoros kapcsolata, összefonódása De miért is citáltam ide ezt a fogalmat az Idegen szavak és kifejezések szótárából? Nagyvárosi életünk, az egyén és az őt körülvevő és éltető infrastruktúra ezzel a fogalommal jellemezhető. Létünk meghatározó elemei, mint az ivóvíz, az élelem, a különböző energiák és meg sorolhatnám, nem közvetlen, természetes forrásból jutnak el hozzánk, hanem közvetett módon szolgáltatásként, esetenként iparággá fejlődve, hogy képes legyen megfelelni a saját maga által gerjesztett és diktált mennyiségi és minőségi igényeknek térben és időben. Szimbiontaként haszonélvezői, egyszersmind tűrni köteles alattvalói vagyunk ennek a kényszerű állapotnak, így hát a kényelem és a civi- lizálódás igényének oltárán időnként hosz- szabb-rövidebb ideig fel kell áldoznunk olyan dolgokat, mint a pihenéshez való jogunk vagy a közterület zavartalan használatához való jogunk, ha egyáltalán van ilyen. Analógiaként mondhatnám, hogy a fogorvost is be kell engednünk néha a szánkba, bízva abban, hogy a mi érdekünket szolgálja. Más kérdés az, hogy lehetnek-e elvárásaink mondjuk a kivitelezés szervezésével és minőségével kapcsolatban. Természetesen lehetnek, sőt vannak is, azonban miközben ezeket megfogalmazzuk, jobban tesszük, ha nem rugaszkodunk el nagyon a mai magyar valóság göröngyös talajától. Az építőipari ágazatban ez például azt is jelenti, hogy kihalt az a kubikos generáció, amely a századelőn segédkezett felépíteni a várost, és még akkor is tudta, hogy mi a dolga, ha az építésvezető nem volt látóközeiben. Egymásrautaltságunk okán egyéni és közös érdekünk, hogy a maga területén mindenki tudása legjavát adja. Koromnál fogva ahhoz elég fiatal vagyok, hogy képes legyek kikerülni a különböző közműbontások miatt keletkezett gödröket, ahhoz viszont elég öreg, hogy az idősebbek véleményéből kihalljam a bölcsességet. Ezért semmiképpen sem akarok vitatkozni Szécsi Évával, kiváltképp azért nem, mert igaza van és mert ahhoz a korosztályhoz és generációhoz tartozik, amely számára a fejlődés a szó hagyományos értékrend szerinti definiálása meglehetősen nehéz lenne. Tisztelem az időseket, magam is hosszú életű családban nőttem fel és nevelkedtem, így a gondoskodás szívet melengető, csodálatos érzését oda-vissza megtapasztaltam. Nem szívesen gondolok abba a jövőbe, amikor a figyelmesség, a megértés, a türelem és a többi ma még értelmezhető emberi érték a „fejlődés” elképesztő gyorsulásában marginalizálódik vagy a centrifugális erő hatásaként végképp leválik értékrendünkről hátrahagyva a gigabyte mértékegységű új világvallást. Talán nem szükségszerű, talán elkerülhető e borús vízió bekövetkezése, de az biztos, hogy kiábrándulásunk után nem kérhetjük Lucifert, hogy vezessen új utakra, röpítsen új világba, így hát nem marad más nekünk az új évezredben, mint a küzdés és a bizakodás. Boldog karácsonyt mindenkinek! Juhász Csaba Abban az Újlipótvárosban, amelyben gyermekkoromat töltöttem, voltak telkek és voltak korcsolyapályák. A gyerekek a lakóhelyükhöz közeli pályákon korcsolyáztak. Ez a fiatalabb generációknak oly hihetetlennek tűnhet, hogy megmagyarázom. Tehát: voltak telkek, amelyeket télen felöntöttek vízzel, a víz megfagyott, és lett belője korcsolyapálya. A pálya szélén állt egy kis épület, a melegedő', amely egyúttal pénztár és ruhatár is volt. A szegényebb gyerekek ott csatolták fel korcsolyáikat, a tehetó'sebbek ott húzták fel korcsolyacipőiket. Akadtak, akik ócska korcsolyáikon csak rohangászni akartak, s nem pályáztak Kanzucker Vali babérjaira. O fodros szoknyácskában piruettezett, bógni- zott, „kadéttot” ugrott. Nem korcsolyáztak a Visegrádi utcai úgynevezett (már lebontott) Bagolyvár gyermekei. Ők olyan szegények voltak, hogy kenyérre és cipőre sem telt nekik, nemhogy sportolásra, belépőjegyre vagy harminc alkalomra szóló bérletre. (Ki hallott manapság ilyen szegénységről?!) Persze, korcsolyázni csak akkor lehetett, ha fagy ott. De harminc délután vagy délelőtt kitelt egy évadban. A pályákat nem járatták csúcstechnológián. Havazáskor egy ember egy széles lapáttal a pálya szélére tolta a havat. És ez még semmi! Sötétedés után szólt a zene. Az ifjúság a Hófehérke című Walt Dis- ney-film zenéjére keringőzött. Néhány, erotikával túlfűtött fiú és lány azonban a pálya szélére húzódott, a hóbuckák mögé csókolóz- ni. Abban az Újlipótvárosban, amelyben akkor éltem, a Pozsonyi út és az akkori Sziget utca (ma Radnóti Miklós utca) sarkán volt a legjobb pálya. A Nyugatihoz közeli „túl kicsi” volt, a mai Jászai Mari tér helyén lévő „messze”. Talán még a mai Fehér Ház melletti kutyafuttató helyén is korcsolyapálya volt, de erre nem mernék esküdni. A Műjégpálya abszurd ötletnek tűnt. Minek odacipelni a felszerelést, amikor még egy elemista is tudja, hogy nulla fok alatt megfagy a víz?! Történetem természetesen véget ér 1942-44-gyel. Sokkal később, a ’70-es években, a ’80-as évek elején a korcsolyapályák már csak írói munkásságom részét képezték. Itthon, majd a rádió párizsi tudósítójaként évről évre rituális kötelességemnek tekintettem, hogy megírjam: Párizsban sokfelé lehet megfizethető áron korcsolyázni, Budapesten viszont a Műjégpályán kell órák hosszat sorba állni a méregdrága belépőért. Igyekeztem a tőlem telhető szellemességgel elbeszélni, hogy az ötödik X-en túl is tudok „koszorúzni” (Boulogne-ban). Megírtam, hogy a francia televízióban láttuk a 68 éves nagymamát, aki 60 évesen tanult meg műkorcsolyázni; a „Hihetetlen, de igaz”, című műsorban ott emelgette őt egy alig ötvenéves tréner. Jegyzeteimnek óriási visszhangja volt; az emberek biztatták, ne hagyjam abba. Korcsolyapálya nem létesült. Restelkedve idézek egy rádiós jegyzetemből: „kommentárral nem lehet te tűt irtani”. Most korszerűsítem: „kommentárral nem lehet korcsolyapályát létesíteni”. Ezt valaki másnak kellene megcsinálnia. Kell ugyebár egy grund vagy egy iskolaudvar vagy egy park valamilyen szeglete, kell egy slag, egy vízcsap és tél. Ez utóbbi már van. Szécsi Éva A Lengyel Kisebbségi Ön- kormányzat 8-án 17 órakor a Bem József Lengyel Kulturális Egyesület V., Nádor utca 34. számú helyiségében (a 15- ös autóbusz megállójánál), a Szlovák Kisebbségi Ön- kormányzat 11-én 16 órakoi az Újvárosháza dísztermében V., Váci utca 62.), a Horvát Kisebbségi Önkor mányzat 13-án 17 órakor í Láng Művelődési Központban (XIII., Rozsnyai utc< 1-3.), a Román Kisebbségi Önkor mányzat 13-án 14 órakor i képviselő-testület irodájábar (XIII., Rozsnyai utca 3.), a Szerb Kisebbségi Önkormányzat 20-án 14 órakor ön- kormányzati helyiségében (XIII., Népfürdő utca 17/D. III. 15.) tart közmeghallgatást, amelyre minden érdekeltet és érdeklődőt szeretettel vár.
