XIII. Kerületi Hírnök, 1999 (5. évfolyam, 1-13. szám)
1999. április / 4. szám
V. ÉVFOLYAM 4. SZÁM AZ ÖNKORMÁNYZAT LAPJA 1999. ÁPRILIS (két tartózkodással, ellenszavazat nélkül) Lehel Csarnok felépítésére Interjúnk Dorogi Gabriella alpogármesterrel a 9. oldalon Igen Nem Tartózkodott Nem taw»« Bal»»** LMítÓ Bíróit Zottin Bodomé Fark«* Za. Bort» Gábor Boriiíkl Gyula Szűcs P*t*f TlM Pét*» Or Toot JoiMt Toth Krisztián Vajda Jénoa Dr V»»»i*ior»i»y Zoltán Dorogi GatmHa OOry Miklós Est* Tarnt» Faragó Antal Fajar JóM«tné Or Gros* György Mull«r Karoly s Árvízkárosult gyermekeket fogadott a kerület Kerületünk közügyéit a megfelelő előkészítés és a többszintű megvitatás után a képviselő-testületi üléseken történő szavazások döntik el, tehát gyorsaságuk, megbízhatóságuk, ellenőrizhetőségük a rendeltetésszerű önkormányzati működés elsőrendű segítője, feltétele. A XIII. kerületi képviselő-testület márciusi ülésén volt a „premierje” az új elektronikus szavazó-konferencia berendezésnek. Használata máris bevált, mivel korszerű. üzembiztos, megbízható. Titkos, nyílt és név szerinti szavazásra egyaránt alkalmazható. A közönség látja a szavazás menetét és eredményét. A gép jelzi a hozzászólást, azt, hogy rendes vagy ügyrendi szavazást kérnek-e. Rögzíti, ki hányszor és hányadiknak szólalt fel a vitában. Beletáplálható a felszólalások időhossza (a tovább beszélőt gongjelzés „korlátozza”) és így tovább. Csalás kizárva. Képünkön az új berendezés a képviselők névsorával. 32 árvízkárosult gyermeket és pedagógusaikat fogadta a XIII. kerület a tavaszi iskolai szünetben. Az ukrán határ közeli nyírségi Sonkád községből érkeztek, ahol egyaránt sújtott az ár- és a belvíz is. A gyermekek a kerület velencei táborában az új, téliesített faházban laktak. Az utazás, az elhelyezés, az étkezés és a programok, ezen belül a budapesti, pákozdi, székesfehérvári kirándulás, költségeit az önkormányzat fedezte. A gyermekek - kérésükre - a húsvétot már otthon töltötték kipihenve, sok élménnyel gazdagodva. Eszéki küldöttség járt nálunk Március 22-én és 23-án három fős delegáció volt a vendégünk a horvátországi Eszék városából, prof. dr. Zlatko Kramaric polgármester vezetésével. Látogatásuk során a kerülettel, a kerületi intézményekkel ismerkedtek, és a kerület vezetőivel megbeszéléseket folytattak az együttműködés lehetőségéről. A program egy részén jelen volt Romácz László, a horvát kisebbségi önkormányzat elnöke is. Kőrútjuk egyik állomása a Zsinór utcai Idősek Klubja volt, ahol az intéz- ' mény működésének ismertetése mellett ajándékokkal kedveskedtek a küldöttségnek. A fenti képen balról jobbra: Bocsányiné Kovács Zsuzsanna, vezető gondozónő, dr. Zlatko Kramaric polgármester, dr. Tibor Santo orvos, képviselő és Margit Zoric kabinetiroda vezető. Meglátogatták a Dózsa György úti Ének-Zene Általános Iskolát is. Az eredeti formájában szépen felújított iskolát kívülről is megszemlélték. A lenti képen balról jobbra: Sági Judit az iskola igazgatója, Margit Zoric, Holopné Schramek Kornélia alpolgármester, Dr. Zlatko Kramaric és dr. Tibor Santo. Köszönet Rózsa néninek 1999. február 25-én ünnepeltük Kovács Józsefné 100 éves születésnapját a Pet- neházy utcában. Dr. Tóth József polgármester színes virágcsokorral, tortával köszöntötte a jó egészségben élő, derűs, kiegyensúlyozott Rózsa nénit. Elmondása szerint a hosszú élet titka a gyermekeiért, a családért végzett önzetlen, szeretetteljes munka. Gyermekei, unokái, dédunokái szeretete tartja fenn szellemi frissességét, érdeklődését. Ma is tájékozott, nem csak családi dolgokban, a környező világ eseményeit is figyelemmel kíséri. Naponta szemüVÉ^nélkül végigolvassa a napilapokat. Legbüszkébb külföldön élő unokájára. Rózsa néninek további jó egészséget, derűs pillanatokat kívánok, önmagunknak, mindnyájunknak pedig ilyen megértő, megbocsátó szerete- tet, életfelfogást, amely az élet nehéz, tragikus pillanataiban is átsegít. Rózsa néni megértette velem, hogy ez a legfontosabb. Köszönöm Rózsa néninek ezt a felismerést! Fejér Józsefné Százéves az Angyalföldi úti óvoda Az öreg óvoda várja a vén ovisokat Az ovisok a tavaszi kiállításra készítik a képüket. A munkában Thuránszky Hajnalka óvónő, a rendezvény fő szervezője segít nekik T elefonfülkére kiragasztott felhívást találtam: „Óvodánk 1999- ben ünnepli fennállásának századik évfordulóját.” - szólt az első mondata, a következőkben pedig azok jelentkezését kérték, akik a száz év alatt az Angyalföldi úti óvodába jártak. Amint beléptem az óvodába, színesceruza- és zsírkréta-rajzok, festmények és ragasztott díszek fogadtak. Elindultam a folyosón a vezető óvónő irodája felé, és a fal tele volt táborokban készült fényképekkel és a gyerekek által rajzolt csoporttablókkal. Vidám gyerekek rohangáltak a folyosón az egyik csoportból a másikba, nevetgéltek, fogócs- káztak és megpróbáltak kibújni a rendrakás alól, amire az óvónők kérték meg őket. Végül megtaláltam a vezetőnő irodáját.- Az intézmény százéves, mondjon valamit arról, mi történt 1899 és 1999 között - fordultam Székely Istvánnéhoz, az óvodavezetőhöz.-Az óvoda 1899-ben épült, eredetileg kétcsoportos óvodának indult - válaszolta a vezető óvónő. - Azóta többször átépítették, utoljára 1969-ben, ekkor hétcsoportossá bővültünk. Óvodánk két részből áll: az Angyalföldi úti óvodából, amelyben négy csoport van, és a Lőportár utcai oviból, amelyben három csoport működik. Az épület tipikusan angyalföldi környezetben található, és általában a nehéz körülmények között élő szülők gyerekei járnak ide. — Vannak-e az óvodában speciális foglalkozások?- Megpróbáljuk a gyerekeket egészséges életmódra nevelni mind testben, mind táplálkozásban, mind pedig lélekben. A mozgásigény kielégítésére van egy tornatermünk, jó időben pedig a nyitott téren tartjuk a tornaóráinkat. Sokat járunk kirándulni, amellyel az a célunk, hogy a gyerekek, a szülők és a pedagógusok közös élményeket szerezzenek. Ezenkívül úgy tudom, hogy a miénk az egyetlen óvoda, amely kéthetente szombatonként nyitva van. Ilyenkor különböző kézműves-foglalkozásokat tartunk a gyerekeknek. Körülbelül öt éve működik a gyermekkonyhánk. Az egyik óvónőnk férje szakács, ő szokta vállalni azt, hogy szombat délelőttönként három-négy ovissal együtt sütnek-főznek. Gyermekkonyhánkat azonban nemcsak kéthetente használjuk, az ovisok hétköznap is szoktak főzőcskézni. Kiscsoportban megtanulnak szendvicset és salátát készíteni, a középső csoportosok levest főznek, a nagyobbak pedig sokszor tortát is sütnek. A sütés és főzés után mindig a gyerekek pakolnak el maguk után, sőt ők szoktak mosogatni is. Ezzel önállóságra neveljük őket. Tavaly egymillió forintot kaptunk a Procter & Gamble cégtől, amelyből óvodabútorokat vettünk.- Hogyan ünnepük meg a százéves évfordulót?- Régi csoportnaplókból kiírtuk a volt ovisaink nevét és címét, és értesítettük őket az évfordulóról. Persze nem mindenki ott lakik, ahol óvodás korában, sőt, sok olyan régi ovisunk van, akinek nem találtuk meg az adatait, mert pincénk, ahol az iratokat tartjuk, többször beázott, és így sok feljegyzésünk megsemmisült. Ezért felhívásunkat hirdetőtáblákra, telefonfülkékre és fákra is kiragasztottuk, remélve, hogy üzenetünk így eljut a meg nem talált címzettekhez. Az évfordulóra tervezzük egy évkönyv kiadását, amelyben régi fényképek és élménybeszámolók lennének. Június 5-én tartjuk az ünnepséget, ahová régi és jelenlegi óvodásaink is eljönnek majd. Ekkor köszöntjük a tudomásunk szerint legidősebb ovisunkat, aki jelenleg kilencvennégy éves. A fogadást a Lőportár utcai oldalon rendezzük, az Angyalföldi úti oldal pedig az évszakoknak megfelelő kiállításoknak ad majd otthont.- Tehát aki nem kapott értesítést és meghívást az óvoda születésnapjára, de oda járt, és vannak emlékei vagy fényképei gyermekéveiről, esetleg a születésnapi partira szeretne elmenni, hogy találkozhasson régi ovistár- saival, az jelentkezzen az óvodában telefonon (320- 8069) vagy személyesen (Angyalföldi út 1-3.) Székely Istvánné óvodavezetőnél vagy Thuránszky Hajnalka óvónőnél. (h. m.) Történelmi emlék. Az óvodás kislányt ábrázoló szobor 1939- ben készült, és az óvoda az 50- es évek elején nyerte egy versenyen
