XIII. Kerületi Hírnök, 1999 (5. évfolyam, 1-13. szám)

1999. április / 4. szám

S XIII. KERÜLETI • • Elsőként a fővárosban Civilrendeletet alkotott az önkormányzat A fővárosban elsőként rendeletet fogadott el önkormányzatunk a legutóbbi ülésén a lakosság ön- szerveződő közösségei, valamint a kerületi lakosok közösségi célú igényeinek teljesítését vállaló más szervezetek támogatásáról. Az önkormányzatnak folyamatos munkakapcsolata alakult ki a lakosság mintegy 10%-át reprezentáló civil szerveződésekkel, de a kerület társadalmában ját­szott nélkülözhetetlen szerepük és a velük tartott kapcsolat és együttműködés megerősítése indo­kolta a helyi rendelet megalkotását. A rendelet szerint a tevékenységi körükbe tartozó ügyekben - az önkormányzat álláspontjának kialakítása előtt - kikérik véleményüket. Az eddigi támogatá­son túl pályázat útján anyagi támogatáshoz is hozzájuthatnak a civilszervezetek. ilyá egyházak, társadalmi és civil szervezetek támogatására Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkor­mányzatának képviselő-testülete az 1999. évi önkormányzati költségvetésben jóváhagyott - az egyházak, a társadalmi és civil szervezetek támogatására fordítható összeget - pályázat út­ján kívánja odaítélni. Pályázhatnak azok az egyházak, társadalmi és civil szervezetek, amelyeknek a) bejegyzett székhelyük a XIII. kerület köz- igazgatási területén van, vagy b) a bejegyzett országos vagy regionális szervezetük a XIII. kerület igazgatási területén önálló szervezeti egységgel rendelkezik, c) nyilvántartásba vétel céljából bejelentkez­tek az önkormányzathoz. A pályázathoz mellékelni kell:- a támogatásként kért összeg felhasználásá­nak célját,- a szervezet bankszámlaszámát,- a rendelet 4. §-ának (7) bekezdésében fel­sorolt egyéb okiratokat, valamint- a pályázó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy országgyűlési vagy önkormányzati vá­lasztáson állít-e jelöltet. A pályázat beadási határideje: 1999. április 30. Cím: polgármester, Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal, 1139 Budapest, Béke tér 1. Pályázni pályázati adatlapon kell, amely a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodá­ján térítésmentesen átvehető. A pályázat elbírálásának határideje: 1999. május 30. A pályázó a támogatásként kapott összeg vonatkozásában - a felhasználást követően 30 napon belül, de legkésőbb a tárgyév december 31 -ig -, büntetőjogi felelősségének tudatában, aláírásával igazolt beszámolóban tájékoztatni köteles a támogatást nyújtót az elnyert összeg felhasználásáról. A pályázattal kapcsolatban részletes infor­máció szerezhető be a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján, illetve a 350-6022 telefonszámon. Dr, Tóth József polgármester Pályázati felhívás civil szervezetek szociális szolgáltatásainak bővítésére Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkor­mányzatának Szociális Bizottsága pályázatot ír ki a kerületben működő civil szervezetek szo­ciális szolgáltatásainak bővítésére. A pályázat célja: a kerületi szociális szolgál­tatások bővítése, minőségének javítása. Pályázati feltételek:- a támogatni kívánt célcsoport a kerületi la­kosság valamely csoportja,- a pályázatnak kerületi szociális szolgál­tatás bevezetésére, fejlesztésére kell irányul­nia,- a pályázat céljának összhangban kell állnia a szociális koncepció céljaival,- a pályázók a pályázatban röviden ismertes­sék a megpályázott célt, a programot és a meg­valósításhoz szükséges költségvetést,- a pályázónak rendelkeznie kell a megvaló­sításhoz szükséges összeg 30%-ával. A pályázatokat két példányban az e célra ké­szült adatlapon Budapest Főváros XIII. Kerü­leti Polgármesteri Hivatal Szociális Osztályá­hoz kell benyújtani (1139 Bp., Frangepán u. 44/A telefon: 350-1227), adatlapok itt igényel­hetők. A pályázat benyújtásának határideje: 1999. április 30. Az elbírálás határideje: 1999. május 4. A Szociális Bizottság döntéséről írásban ér­tesíti a pályázókat. A nyertes pályázó köteles a támogatás fel- használásáról írásban beszámolni (szakmai ér­tékelést, tételes elszámolást készíteni) a Szoci­ális Osztály útján a Szociális Bizottságnak 1999. december 21-ig. A díjazott pályázatok megvalósulását a Szo­ciális Bizottság ellenőrzi, illetve ellenőrizteti. A késve érkezett vagy hiányos pályázatokat a bizottság nem fogadja el. Karácsonyi Zoltán bizottsági elnök Országosan is elismert a bölcsődei ellátás a kerületben Mind a 9 kisebbségi önkormányzatnak van már irodája Kerületünk bölcsődei ellá­tásáról és az ezzel kapcsolatos jövőbeni feladatokról szóló tájékoztatót tárgyalt márciusi ülésén az önkormányzat kép­viselő-testülete. A főváros demográfiai mu­tatóihoz hasonlóan kerüle­tünkre is jellemző, hogy a böl- csődés korúak száma folya­matosan csökkenő tendenciát mutat (1996-ban 3907, 1997- ben 3783, 1998-ban 3469 volt a 0-3 éves gyermek). A Szo­ciális Bizottság megállapítása szerint 1998 őszétől a bölcső­dei ellátás iránti igény viszont fokozatosan nő. A gyermek- gondozási segélyt (melynek összege a mindenkori öregsé­gi nyugdíjminimum) 1998- ban ugyan bevezették, ez az összeg azonban a gyermekne­veléshez és a megélhetéshez kevés segítséget nyújt. Ebből adódóan egyre több szülő megy vissza dolgozni, így egyre több gyermek kerül böl­csődéinkbe. Bölcsődei hálózatunk lefe­di az egész kerületet. Jelenleg 9 önkormányzati kezelésű bölcsőde üzemel, 520 férő­hellyel, melyből 20 bentlaká­sos. 1998-as adat szerint a napközbeni ellátás feltöltött- sége 109%-os volt. Az egy gyermekre eső költség éves szinten 465 000 Ft, melyből önkormányzatunk csak 161 000 Ft-ot kap állami támogatás cí­mén. Ebből megállapítható, hogy a bölcsőde nem olcsó in­tézmény, e szolgáltatás azon­ban jelentős segítséget jelent az ellátást igénybe vevő csalá­dok számára. Kerületünkben a bölcsődei ellátás színvonala kimagasló, ami mindenekelőtt a közel 200 dolgozó áldozatkész és példamutató munkájának kö­szönhető. Országosan is nagy elismerést jelentett, hogy a kerületi bölcsődék részt ve­hettek egy új játékmódszerta­ni levél gyakorlati és elméleti kidolgozásában, melyet a Bölcsődei Kongresszuson is bemutattak. A múlt évben az Országos Család- és Ifjúság- védelmi Intézet által szerve­zett minőségbiztosítási felmé­rés gyakorlati helyszínéül a Gogol utcai bölcsődét válasz­tották, melynek eredménye­ként a bölcsődében folyó gon­dozónői munkát nagyon jónak minősítették. Köztudott, hogy a területen ? végzett kimagasló szakmai te­vékenység és annak anyagi el­ismerése sajnos nincs össz­hangban egymással. A képvi­selő-testületi ülésen is felme­rült, hogy a gondozói átlagbér nagyon alacsony (28 000 Ft), megváltoztatására azonban a közalkalmazotti besorolásból adódóan nem sok lehetőség nyílik. Az önkormányzat az­zal igyekszik segíteni ezen, hogy - saját keretéből - sze­rény lehetőségeihez mérten kereset-kiegészítésben része­síti a gondozónőket. A képviselő-testület a tájé­koztató megtárgyalása után - szem előtt tartva mindeneke­lőtt az ellátás színvonalának emelését -, határozatot ho­zott, melynek középpontjába a jövőre nézve a következő feladatok megoldását állítja: • A megváltozott munkakörül­ményekre tekintettel a bölcső­dék nyitva tartását az igények­nek megfelelően kell kialakíta­ni. 0 Az enyhén sérült, táplálékal­lergiás gyermekek ellátását bölcsődéink eddig is vállalták, azonban a sérült, fogyatékos gyermekeket nevelő családok részéről igényként merült fel, hogy 5-6 férőhelyet hozzunk létre részükre. 0A kisgyermekek fokozott moz­gásigényét kielégítendő, és a mozgásfejlődésükben kissé el­maradott gyermekek részére úgynevezett tornaszobák kiala­kítása szükséges. Ennek költ­sége teljes felszereléssel együtt bölcsődénként kb. 300 000 Ft- ot jelent. 0 Jelenleg csak az oktatási és ne­velési intézményekben megol­dott a gyermekvédelmi tenni­valók ellátása. Felismerve en­nek fontosságát, a bölcsődék­ben is kialakítjuk a gyermekvé­delmi hálózatot. 0 Anyagi lehetőségeinkhez mér­ten a jövőben is különös gon­dot fordítunk a bölcsődék tár­gyi és technikai feltételeinek biztosítására. Ennek keretében szükségesnek tartjuk a bútorok és az elhasznált ipari mosógé­pek folyamatos kicserélését, valamint a szobai játékeszkö­zök, készségfejlesztők pótlását. 0 Az önkormányzat Szociális Bi­zottsága ősszel ismételten fe- ■ lülvizsgálja a férőhelyek ala­kulását, és az akkor tapasztal­tak figyelembevételével fogja meghatározni a további teen­dőket. A képviselő-testület a tájé­koztatót és a jövőre vonatkozó javaslatokat egyhangúlag el­fogadta, ami a tennivalók meghatározásán túl egyúttal a kerületi bölcsődékben folyó színvonalas munka elismeré­sét is jelzi. Karácsonyi Zoltán önkormányzati képviselő, a Szociális Bizottság elnöke A kerületünkben élő fogyatékos gyerekek és felnőttek esélyegyenlőségéről Képviselő-testületünk már­ciusi ülésén tájékoztatót foga­dott el a kerületi fogyatékosok helyzetéről. A napirend tár­gyalását az indokolta, hogy a szociális törvény ez év végéig kötelezettségeket határoz meg az önkormányzatoknak a fo­gyatékos emberek jogainak és esélyegyenlőségének érvé­nyesítése érdekében. Az előterjesztés szerint, sem helyi, sem pedig országos szinten nincs olyan nyilván­tartás, amely bemutatná a fo­gyatékosok jellemző adatait. Az érdekvédelmi szervek is­merete alapján a XIII. kerület- [ ben 580 a mozgássérültek, 216 a vakok és gyengénlátók, 140 a siketek és nagyothallók, 1700 az értelmi fogyatékosok száma. A mozgáskorlátozottak közlekedési támogatását évről évre 1200-an igénylik, vak­személyi járadék iránt pedig 1998. évben 38 fő nyújtott be kérelmet. A védőnői adatok szerint a kerületben 57 kisko­rú értelmi fogyatékos, 35 mozgásszervi fogyatékos, va­lamint 37 érzékszervi fogya­tékos él. A kerületi fogyatékosok egészségügyi alap-, és szakor­vosi ellátását, amennyiben ál­lapotukból adódó speciális gondozást nem igényelnek, a házi és szakorvosi hálózat lát­ja el. Akik á fogászati szak- rendelést nem tudják felkeres­ni, azok a lakásukon kaphat­nak teljes körű fogorvosi ellá­tást. Az oktatási intézmények közül az óvodák nyitottabbá váltak arra, hogy értelmi és érzékszervi fogyatékos gyere­keket fogadjanak csoportjaik­ba. A Váci út 57-61. szám alatti általános iskolában 174 tanköteles korú, tanulásban akadályozott gyermek nevelé­séről, oktatásáról gondoskod­nak. Az óvodai tagozat jelen­leg 2 csoporttal működik, el­sősorban közép-súlyos értel­mileg akadályozott gyermek részvételével, a speciális fej­lesztő csoportban történik a súlyos autista gyermekek gyógypedagógiai ellátása, a foglalkoztatási tagozat a tan- | köteles korúvá vált gyerme­kek intellektuális fejlesztésé­nek színtere, ahol elsősorban az önellátás, önkiszolgálás és a szociális viselkedés kapnak hangsúlyt. A Nevelési Tanácsadó és Gyermekpszichológiai Ren­delő a 3-18 éves kor közötti, beilleszkedési, teljesítmény- és személyiségzavart mutató gyermekekkel és azok család­jával foglalkozik, évente 200-250 gyermek fejlettségi vizsgálatuk alapján beiskolá­zásra tesznek javaslatot. A fogyatékosok nap­közbeni ellátása a Frim Jakab Napközi Otthonban történik. Az intézményben 30 olyan felnőtt embert gondoznak, akik családjukban élnek és nem szorulnak teljes kiszolgá­lásra. A sérült személyek szá­mára foglalkoztatási lehetősé­get a Szociális Foglalkoztató ad, 25 megváltozott munkaké­pességű részére biztosít rend­szeres munkát. A hátrányos helyzetű em­berek részére a társadalmi be­illeszkedés színterét, a közös­séghez való tartozást segítik elő a civil szervezetek. Elsődleges feladat a kerü­letben élő fogyatékos, egész­ségkárosodott személyek szű­rése, életkörülményeinek vizsgálata. Jelentős segítséget nyújthat a „szociális kerék­asztal” bővítései és egy teljes körű információs bázis kiala­kítása. Erősíteni kell a csök­kent munkaképességűek ez év januárjától indított foglalkoz­tatását. Segíthet az egyik - várhatóan a Tüzér utcai - álta­lános iskolában az akadály- mentes közlekedés kialakítá­sa. Az 1998. októberi választáso­kat követően Budapest Főváros Xm. kerületében 9 kisebbségi ön- kormányzat alakult meg. Közülük a cigány, az örmény és a német ki­sebbségi önkormányzat már az el­múlt négy évben is működött, a görög, a horvát, a lengyel, a ro­mán, a szerb és a szlovák kisebb­ségi önkormányzat az új válasz­tást követően alakult meg. Törvényi kötelezettségéből adódóan a XIII. kerületi önkor­mányzat jelentősen hozzájárult a kisebbségi önkormányzatok működési feltételeihez. Öt új kisebbségi önkormány­zat irodáit dr. Tóth József pol­gármester március 24-én adta át. A Láng Művelődési Köz­pontban (1139 Bp., Rozsnyai utca 1-3.) a görög, a horvát és a román kisebbségi önkormány­zat nyert elhelyezést, a lengyel A közalkalmazottak törvény­be foglalt béremelésének telje­sítése érdekében a XIII. kerüle­ti önkormányzat módosította az egy hónappal ezelőtt elfogadott költségvetést. Akkor a költség- vetés a szükséges összeget cél­tartalékként tartalmazta. A pedagógusbérek kötelező 16%-os - szeptember 1-jétől to­vábbi 3%-os - emeléséhez kö­zel 250 millió forintra van szük­ség, a minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítés tovább 53 millió forint, a nem pedagó­gus közalkalmazottak 13%-os keresetnövekedése pedig 65,8 millió forint személyi juttatást és 23,7 millió forint munkáltatót terhelő járulékot igényel. Nehézséget okozott, hogy az egyes feladatok ellátására ka­pott normatív támogatás, a A XIII. kerület önkormányza­tának képviselő-testülete 46/1999. (I. 22.) Ö. K. számú rendeletében korlátozta a sze­szesital fogyasztását közterülete­inken. Erről lapunk is hírt adotu A Magyar Hírlap 1999. január 26-i számában a „Szesztilalom Angyalföldön” címmel megje­lent újságcikkre reagálva, a jog- biztonság elve sérelmének gya­núja miatt az állampolgári jogok országgyűlési biztosa hivatalból vizsgálatot indított. A vizsgálat két irányban folyt; egyrészt an­nak ellenőrzését tűzte ki céljául, hogy a kerületi képviselő-testü­let a rendelet megalkotásakor be- tartotta-e a jogállamiság követel­ményét, másrészt, hogy a rende­let által rögzített szabályok mi­lyen mértékben és milyen célból korlátozzák az érintett polgárok alkotmányos jogait. A XIII. kerületi önkormány­zat, élve felterjesztési jog gya­korlására való lehetőségével, a Gazdasági Minisztériumnak ja­vasolta, hogy a színesfémhulla­dék-felvásárlás területén vezes­sék be a származási igazolás in­tézményét. Az önkormányzat a főváros­ban elsőként alkotott rendeletet a hulladék- és melléktermék­felvásárló telep, raktár létesíté­séről. A jogszabály-előkészítés során bebizonyosodott, nem elég hatékonyan működnek az e területet szabályozó jogi nor­mák, amelyet jelez a színesfém­lopások gyakorisága. A felterjesztés szerint az ide­vonatkozó kormányrendelet ki­egészítését indokolja egyfelől a közüzemek és a közlekedés biz­tonságát veszélyeztető cselek­mények számának növekedése, másfelől pedig a közüzemek, ön­kormányzatok vagyonában oko­zott károk növekedése. Az előb­és a szlovák kisebbségi önkor­mányzatot ezentúl a Tömöri köz 6. szám alatt lehet felkeres­ni. A Szerb Kisebbségi Önkor­mányzat a 1138 Bp., Népfürdő u. 17/D alatt egy bérelt irodájá­ban működik, melynek bérleti díját a XIII. kerületi önkor­mányzat finanszírozza. A kerületi képviselő-testület döntése szerint az önkormány­zat 1999. évi költségvetésében a működés tárgyi feltételeinek biztosításán túl (beleértve az irodabútorokat, irodatechnikai felszerelést, telefonköltséget stb.), a kisebbségi önkormány­zatok működéséhez 3,5-3,5 millió forinttal járult hozzá. Az újonnan alakult angyal­földi kisebbségi önkormányza­tok a viszonylag gyors elhelye­zésükért a Hírnök útján is kö- szönetüket fejezik ki. szükséges összegnek csak egy része, így az óvodák esetében az összköltség 41,36%-os, az általános, illetve középiskolai oktatás vonatkozásában 53,92 %- os, illetve 45,37%-os, a bölcső­déknél mindössze 19,69%-os arányát fedezi. A módosítás elfogadásával lehetőség nyílt arra is, hogy az első osztályosoknak az ingye­nes tankönyvcsomag további több mint 2 millió forintját, a szűrőprogram 5. és 6. osztályo­sokkal való 3,7 millió forintos kiegészítését, lomtalanításra to­vább 5 millió forintot és a ki­sebbségi önkormányzatok to­vábbi támogatására 1-1, össze­sen 9 millió forintot - így ki­sebbségenként 3-3 milliót - is biztosíthasson a kerületi költ­ségvetés. Megkérdeztük a jegyzőt, mit állapított meg az ombudsmani vizsgálat a szeszesital-fogyasz­tást korlátozó kerületi rendelet­ről. Megtudtuk, hogy a lefolyta­tott ombudsmani vizsgálat al­kotmányos jogokkal összefüg­gő visszásságot nem tárt fel. A vizsgálatot lezáró jelentés meg­állapította, hogy a XIII. kerüle­ti önkormányzat a közterülete­ken való alkoholfogyasztást szabályozó rendelet megalko­tásakor a vonatkozó hatályos jogszabályok betartásával telje­sen törvényesen járt el. A testü­let döntésének alkotmányos célja a kerületben élők bizton­ságérzetének javítása, a közte­rületek kulturált használatának kialakítása volt, amivel egyet­értett dr. Gönczöl Katalin ombudsman is. bi cselekmények a színesfémlo­pások következő tárgyak ellen fordulnak elő különösen: sínek és ezek tartozékai, biztonsági be­rendezések, kapcsolószekré­nyek, jelzőtáblák, oszlopok, ká­belek, vezetékek, köztéri szob­rok, csatornafedelek, raklapok, csövek, lemezek, járműalkatré­szek, gépek, motorok. A Fogyasztóvédelmi Főfel­ügyelőség 1992 ót? rendszere­sen ellenőrzi a színesfémhulla­dék-felvásárlási és -begyűjtési tevékenységet. Vizsgálatai so­rán megállapította, hogy jelen­tős hiányosságok tapasztalha­tók a hulladékok eredetének do­kumentálása és a bizonylati fe­gyelem területén. A bizonyla­tok többsége - a pontatlan, álta­lános árumegnevezés, illetve a személyi adatok ellenőrizetlen közlése folytán - alkalmatlan arra, hogy a teljes árukészlet át­vizsgálható legyen a hulladé­kok származása szempontjából. A közalkalmazottak ez évi béremelése a XIII. kerületben Megkérdeztük a jegyzőt Törvényes a szeszfogyasztás korlátozása Felterjesztés a színesfémhulladék­felvásárlás ügyében

Next

/
Oldalképek
Tartalom