XIII. Kerületi Hírnök, 1999 (5. évfolyam, 1-13. szám)
1999. január / 1. szám
HB UPS ' > ■ “TG#g, ÜJ Í999. januar I msu buh Végre, győzött a közlekedési lámpa (persze kellett hozzá segítség) Talán emlékeznek olvasóim, hogy Választási ígéreteim/2. címen 1996-ban cikket jelentettem meg a Hírnökben. Ebben szomorúan kellett leírnom, hogy nem tudtam elérni azt, hogy a kiemelten balesetveszélyes Victor Hugo utca-Kárpát utca sarokra közlekedési lámpa kerüljön. Történetesen ezt a cikket elolvasta Fröhlich Róbert főrabbi, tábori lelkész is, aki szintén abban a „szerencsében” részesült, hogy hetente hallhatta a kisebb-nagyobb összeütközések zaját. Ez év májusában a politikai pártok különböző utakon buzdítást kértek a választásokon való minél nagyobb arányú részvételre az egyházaktól, aminek azok eleget is tettek. Nem tudom, van-e valamilyen burkolt összefüggés e két dolog között, de tény, hogy ezután lett lámpa. Nekem, mint ön- kormányzati képviselőnek mindenképpen egyik kötelességem köszönetét mondani mindazoknak, akik a körzet/kerület/város érdekében önzetlenül valamit is tesznek. Ez az örömteli esemény természetesen átrendezi a teljesítetlen ígéreteim sorrendjét. Első helyen toronymagasan a kutyaürülék áll továbbra is, de ez megoldhatatlan. Minden, nem kevés eddigi próbálkozásom abba az irányba mutat, hogy az egyetlen megoldás csak az ebadó visszahozatala lehetne. Ezt azonban a mai Magyarországon még fel sem lehet vetni. A „második helyezett” érdekében azonban talán lehetne tenni valamit. Sőt, egyre aktuálisabbá válik. Arról van szó, hogy egyre jobban elterjed az a szokás, hogy a felfestett busz és troli megállókban gépkocsik parkolnak. Emiatt a busz/troli az úttest közepén tud meg csak megállni. Ezt egyrészt tiltja a KRESZ. Igaz, manapság nem sokat ér, ha valami ellen pusztán azzal próbálunk fellépni, hogy törvény tiltja. Másrészt, ez rengeteg - főleg idősebb - ember számára a balesetveszély határáig nehézséget okoz. (Feltételezem, ezért is tilos.) Az önkormányzatok általában megpróbálnak, amennyire tudnak, terheket vállalni magukra a rendőrség szinte végtelen gondjaiban. Miután az 5. számú választókörzetben hét busz/troli megálló van, úgy gondolom, nem követek el „hatásköri túllépést”, ha ez ügyben megkeresem az önkormányzatunk közbiztonsági bizottságán keresztül a rendőrséget. Az eredményről be fogok számolni. Esze Tamás A piros premierje ecember 10-én nyílt meg és február 3-ig látogatható a félfogadás időben a Polgármesteri Hivatal első emeleti Folyosó-galériáján (XIII., Béke tér 1.) a József Attila Művelődési Központban működő Moholy Nagy László Képző- és Iparművészeti Stúdió visszatekintő kiállítása, amely 31 alkotó munkáit vonultatja fel. Németh Ágnes szobrászművész nyitotta meg a sokszínű tárlatot. Beszédéből idézünk részleteket: A Moholy Stúdió régen országszerte ismert szellemi műhely volt. Részlegei egy egységet alkottak, s aki ide belépett, átjárást gyakorolhatott a különböző műtermekbe. Volt itt szobrászműterem, festő-grafika, tűzzománc, kerámia, szövőműhely, talán még fotólabor is. Később, az idők során szerepe, jelentősége csökkent. Megmaradt részlegei a tűzzománc-ötvös, a kerámia és a képzőművészeti részből a rajz-festészet, amelyet 13 vagy 14 éve vezetek. A képzőművészeti részlegbe a legkülönbözőbb korú és foglalkozású emberek járnak, mivel nem csak felvételi, előkészítő jellegű. Befogad mindenkit, aki a világra érzékeny, akiben vágy van az önfeledt kísérletezésre, az önálló gondolkodásra, önmaga keresésére. Nem mindegy, kik között növünk fel, kik között telnek napjaink, milyen szellemi és lelki minőségek alakítanak minket. Akik már elkerültek innen, azokkal is létező a kapcsolatom, a munkáikon keresztül pedig léteznek a többiek számára is. Olyan hely ez, ahol sok-sok termékeny gondolat és terv született meg. Olyan élő valami, amelyben részint cserélődnek is az emberek, ám a hely szelleme mégis létezik, otthonos marad. Ennek a pincének varázsa van, attól, hogy mi ott vagyunk! Hogy mi beleheltük, és attól, amiket ott együtt megéltünk! Méltóan a névadóhoz, Moholy Nagy Lászlóhoz, az önfeledt kísérletezés, a belső építkezés, az önteremtés helye ez. Attól létezik, hogy mi voltunk és vagyunk benne. Az elmúlt 10 évben habár az anyagi lehetőségek egyre szűkültek, a stúdió jelentősége, szakmai elismertsége egyre nő. Nemzetközi hírű képzőművészek is eljönnek ide, még Németországból is egy-egy beszélgetésre, melyeket Két festmény a kiállításon: Jákó Gábor: Varjúdal és Ruzics Mária: Műteremben videofelvételeken rögzítünk. Arányát tekintve nagyon sok hallgató kerül be innen Képző- és Iparművészeti Főiskolákra, a Műszaki Egyetem Építész Karára és egyéb művészeti intézményekbe. 25-30 nevet is tudnék mondani, akik az utóbbi pár év során kerültek be, s még jó néhányat, akik már önálló alkotóként, diplomázottként működnek szabad vagy alkalmazott területeken. Csak az jut el hozzánk, amihez mi is eljutunk, s olyan mélységig érintenek a dolgok, amilyen rétegek már bennünk is megvannak. A szellemi élményekért is meg kell dolgozni. Persze ezt az utat szellemi válságok is övezik. Ez a kiállítás „Ösvények” címmel nyílik, amely 31 alkotó sokféle szellemi útját hivatott bemutatni, a mostani és a volt moholyos hallgatók munkáiból. Reméljük, hogy nyitánya lesz egy szellemiekben és anyagi eszközökben egyaránt fellendülő időszaknak. Ehhez kapcsolódóan a József Attila Művelődési Központban a körgaléria átalakul. Jövő évtől a kortárs művészeti galériák sorába kíván lépni, ahol elsősorban a jelenlegi végzős képző- és iparművészeti főiskolások, a fiatal képző- és iparművészek stúdiósainak munkáiból, ezenkívül jelentős hazai kortárs képzőművészek műveiből rendezünk kiállításokat. Az itt megnyíló tárlat színvonalas és sokrétű anyagából szeretnénk egy jó minőségű színes katalógust kiadni referenciaanyagként, mivel ezzel sokkal nagyobb eséllyel pályázhatnánk és állíthatnánk ki jó galériákban, amennyiben ehhez a XIII. kerületi önkormányzat támogatását is elnyernénk. Reménykedünk abban, hogy mások is észreveszik, hogy itt eredmények vannak, hogy itt a XIII. kerületben egy jelentős szellemi-vizuális centrum létezik, amelyet k érdemes támogatni és figyelemmel kísérni. Bízunk benne, hogy ez a kiállítás kezdete a megnyíló lehetőségeknek, az odafigyelésnek, és egyben örülök annak, hogy egy színvonalas bemutató keretében újra együtt van a moholyosok társasága. II III Tisztelt Frim Jakab Napközi Otthon! Tisztelt gondozók! Kedves gondozottak! Örömmel értesültünk, hogy az Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége a Frim Jakab Napközi Otthont, a fogyatékos emberek érdekében végzett céltudatos munkája elismeréseként december 12-én a Frim Jakab emlékérem ezüst fokozatával tüntette ki. Az elismerésért fogadják őszinte gratulációnkat! További munkasikereikhez sok erőt és jó egészséget kívánunk. Dr. Tóth József polgármester^ Már épület emelkedik a sarokingatlanon Kis Zoltán Gogol utcai olvasónk lapunk egy korábbi számában szóvátette, hogy a Hegedűs Gyula és Ipoly utca sarkán lévő ingatlanon megkezdett alapozás után az építkezés egy időre megállt. Amint a felvételünkön is látható, az építőmunka immár újra folytatódik. Polgármesteri hivatalunk építési osztályától kapott értesülésünk szerint a szóban forgó, Hegedűs Gyula utca 54. szám alatti ingatlanon a B és K Kereskedelmi és Ügynöki Kft. kapott építési engedélyt pince + földszint + 5 emelet szintes 41 apartman lakásos szállásépület építésére, amelynek kivitelezője a KÉV Metró. A szállítmány áldásként érte az árvízkárosultakat Több mint száz kisgyereket vendégül láttunk A kárpátaljai gyerekek találkozása a Mikulással az Andrássy úton Lapunk előző számában hírül adtuk, hogy a kerület lakosságától, az önkormányzat és intézmények dolgozóitól, valamint a gazdálkodó szervezetektől jelentős mennyiségű adomány gyűlt össze a polgári védelmi parancsnokság Frangepán utcai raktárában a kárpátaljai árvízkárosultak megsegítésére. Az adományt gyarapította a kerületi Vöröskereszt 110 zsáknyi ruhaneműje, melyet raktározási nehézségek miatt megbízó levéllel gondjainkra bízott. Nehéz lenne a teljesség igényével felsorolni a felajánlókat. A kerület önálló szállítmányaként egy kamion, 240 zsák ruhaneművel, takarókkal, lábbelikkel, méterárukkal és nem utolsó sorban 8 vadonatúj heverővei november 28- án elindult Kárpátaljára. A szállítmányt a kerületi parancsnokság két munkatársa kísérte Técsőre. A kamionhoz csatlakozott három, szintén oda induló Ikarusz busz is. Ott már a korábban történt egyeztetés alapján várt minket a helyi magyar iskola igazgatója, Ambrus Pál. Szomorúan tapasztaltuk, hogy az árvíz nem kímélte a kis falut, a lezúduló víz hidakat, házakat ragadott magával, utakat mosott el. A szállítmány áldásként érte őket. A konvoj az országhatárt probléma nélkül lépte át, ám ukrán területen haladva szomorú volt látni, hogy az idő körülbelül negyven éve megállt. Közvilágítás nincs, a házakban is csak elvétve látni fényt, az utak sárosak és gödrösek. Néha félig kész házakból álló, már soha fel nem épülő „fantom lakótelepek” tűntek elő a szürkületből a rendszerváltás mementója- ként. Mindez pedig a magyar határtól 70 kilométerre. Szinte hihetetlen. A kamion nagyon nehezen fért be a técsői iskola keskeny kapuján, de az igazgató úr szerint így volt biztonságban a szállítmány. A másnapi vám- vizsgálatig katonák őrizték a rakományt, amelynek igazságos elosztását Ambrus igazgató úr személyesen garantálta. Az átadás-átvétel hivatalos részeként az igazgató úr valamennyi rászorult nevében köszönetét fejezte ki az adományért. A következő napon 103 kisgyermekkel és 9 pedagógussal indultak vissza a buszok Magyarországra olyan körülmények közé, amilyenben eddig nem volt részük. A legtöbbjük még nem utazott autóbusszal, ezért ez is igazi élményt jelentett nekik, de kiváltképp a kivilágított főváros csodálatos látványa. A fővárosi polgári védelmi parancsnokság bázisain elhelyezett gyerekek ruhát, cipőt, íróeszközöket kaptak, amelyeket természetesen hazavihettek magukkal. Hétköznapokon, otthoni tanrendjük szerint tanultak, hétvégeken színes programokon - állatkert, cirkusz, múzeumlátogatás, színház, kirándulás, városnézés - vettek részt. A programok szervezésébe aktívan bekapcsolódott a XIII. kerületi polgári védelmi parancsnokság is. A kárpátaljai gyerekek december 21-ig élvezhették a Fővárosi Önkormányzat, valamint a fővárosi és XIII. kerületi polgári védelmi parancsnokság vendégszeretetét. Szívből reméljük, hogy élményeik maradandóak lesznek és a visszailleszkedés sem volt túlságosan fájdalmas számukra. Széphalmi Ildikó Ösvények YívfiT/1 fiimim fii f íff'Tr'jMBHI
