XIII. Kerületi Hírnök, 1999 (5. évfolyam, 1-13. szám)

1999. április / 4. szám

(71 TCölíészet OCapja, április 11. Beszélgetés Novák Béla Dénes költővel Nemrégiben jelent meg a válogatott és új verseket tar­talmazó, egyébként harmadik, Hajléktalan angyal című ver­seskötete a negyvennyolc esz- tendó's Novák Béla Dénesnek, aki immár több mint másfél évtizede a kerület, egész pon­tosan a Vizafogó lakótelep la­kója. A kenyerét újságírással kereső költő - némi túlzással - kassáki, Berda József-i in­dulással érkezett az irodalom­ba, sőt a kerületbe is...- Kérem, beszéljen a kez­detekről, az első költői lé­pésekről.- Elég sok mindent csi­náltam, míg kikötöttem a toliforgatásnál. 1979-ben mutatott be az Élet és Iroda­lom Új Hang rovata. Előtte, jóval előtte gimnáziumi ta­nulmányok a Kölcsey Fe­renc Gimnáziumban, egy évet jártam az egri Tanár­képző Főiskolára, innen ki­maradtam. S dolgoztam sokfelé: voltam hírlapkéz­besítő, kocsikísérő, raktá­ros, hosszú ideig matróz is voltam, majd gyermekfel­ügyelő éppen a Róbert Ká­roly körúti nevelőotthonban. 1979-től, a nyolcvanas évek elejétől publikálok rendsze­resen, elsősorban verseket. Megjelentem napilapokban, heti és havi irodalmi újságok­ban, különösen sokat publikál­tam az ÉS-ben és a Mozgó Vi­lágban. Munkáim, időszakos „szabadúszásaim” mellett va­lamit kerestem" az írással is.- Nem volt könnyű abban az időben önálló kötethez jut­ni...- Hát igen. Nekem már 1982-ben kész volt az első verseskönyvem, a Kozmosz Kiadónál a korán elhunyt, a legendás Kilencek nemzedé­kéhez tartozó Rózsa Endre tá­mogatta is megjelentetését, ennek ellenére nem lett sem­mi belőle. Volt ugyanis a ki­adók felett cenzúra is, s a kije­lölt illető a minisztériumból - mint megtudtam - elutasította a könyvet, mondván: rend- szerellenes verseket írok. Ma­gyarán: nem voltam túl éteri vagy semmitmondó. Ehhez minden bizonnyal hozzájárult a fiatal írók által akkor létre­jött József Attila Körben való szereplésem, hozzászólásaim az irodalmi-politikai visszás­ságok ellen. Végül csak 1991- ben tehát meglehetősen későn jelent meg az első kötetem, az Utolsó Aperitif címmel. Má­sodik könyvemmel már köny- nyebb volt, a Domesztikálás 1994-ben látott napvilágot, Fodor András segítségével. S a harmadik a tavaly decem­berben megjelent Hajléktalan angyal megint nem ment könnyen. Itt nem a politika, hanem a pénz játszott szere­pet. Több mint egy évig tar­tott, mire össze tudtam gyűjte­ni a kiadáshoz szükséges összeget, amiben a támogató­kon, egyéni előfizetőkön kí­vül segítséget nyújtott dr. Tari Ferenc, a büntetés-végrehaj­tás akkori országos parancs­noka. Ugyanis hosszú évek után 1992-től állásom, mun­kám lett: a Börtönújság című bűnmegelőzési hetilapnál lettem, illetve vagyok újság­író.- A vándor, vágáns, netán villoni évek után már viszony­lagos állandóság veszi körül.- Bizonyos fokig igen. Van állásom, családom, lakásom. Az újságírás bizonyos rend­szerességre kötelez egyben, többek között ennek is kö­szönhető riportkönyvem anyagának összegyűjtése, amely Betiltott emberek cím­mel várakozik kiadásra. Meg szponzorra...- Hogyan lett kerületi la­kos?- 1983 előtt számos helyen laktam, nem egy esetben meg­húztam magam. Érdekes, hogy hosszabb ideig voltam két szomszédos kerület, az ötödik és a negyedik kerület lakója is. Mindkét fiam már Angyalföldön született. Dáni­el 1985-ben, Márton 1987- ben. Egyébként a Pannónia Utcai Általános Iskolába jár­nak, igaz, már nem sokáig, jö­vőre a nagyobbik a Berzsenyi Gimnáziumba kerül, a kiseb­bik pedig a Toldyba.- Szőkébb hazája, a Vizafo­gó lakótelep érdekes része en­nek a sokarcú kerületnek. Hogy érzi itt magát?- Megszoktam, megszeret­tem szűkebb hazámat, a lakó­telepen rengeteg ismerősöm, barátom van, köztük van ta­nár, fizikai munkás, vállalko­zó, munkanélküli; ismerem az itt élő emberek hétköznapi problémáit, gondjait. S ezek nem csupán anyagi természe­tűek. A nagyobb községnyi la­kónegyedben nincs például olyan hely, ahol az emberek kulturált körülmények kö­zött összejöhetnének. Akad ugyan vendéglő, söröző, sőt diszkó is, ám ezek nem al­kalmasak a normális eszmecserére, vitára. Rá­adásul drágák is. Érzem és látom, szenvednek ettől az itt élők, akik menekülnek szűk otthonaikból, jobb hí­ján pár négyzetméteres buti­kokban, vegyesboltokban ácsorognak, kezükben egy üveg sörrel. Kellene valami közösségi ház vagy kultúr- ház. Ennek hiányát legin­kább a fiatalok sínylik meg. Szomorú látni, amint csapa­tostul kóborolnak az utcán, sokszor még éjnek évadján is. S akkor még nem szól­tam azokról, akik kábítóznak, ennek nyomait magam is lá­tom olykor, sőt olyat is láttam, amikor a Duna-parton egy sö­tét színű kocsiból osztották a terjesztők az adagokat. Tu­dom, ez nem csupán a kerület gondja, de mivel itt élek, s itt élnek gyermekeim is, jogos az aggodalmam. Féltem őket, de nem csupán őket. Mint bűn­ügyi újságíró is rendelkezem - sajnos - elég ismerettel és tapasztalattal, hogy aggód­jam.- Ahogy utolsó kötetének a hátoldalán írja: „nem íróasz­tal alatt született". Ehhez azt teszem hozzá, nem úgy élt, sőt most sem úgy él. Adyt idézve, egy „életes” költőtől kérde­zem a Költészet Napja alkal­mából: felemás jelenünkben, pénz- és érdekközpontú mai világunkban mi dolga a költő­nek, a költészetnek?- Hadd idézzem magamat a Hajléktalan angyal című könyvemből: „Fordított Kő­míves Kelemen-i lét a valódi költőé, ha ki önmagát falazza be. Hogy kívülről az utolsó téglát ki rakja föl? Talán Isten, talán egy részeg alkalmi mun­kás. Szerencsére már nem lát­hatom.” Kaiser László DCovái diéta Dénes JúiffS mai éneÁe jBéie van. Titusznál a szörnyei. dlCindenii véyzi mi dolya. OBoron Húsony a poéta, a Betörői tervszerint Betörnél. UadHarcolót — áyyúBólöntöttéi— álmodiitemplom tomyáBan a Horony. Húsúéira sarjad, zöldül az arcom, yitiny-yalany, yiliny-y alany. JlCéy, leyutószor, önmayam ellen, lázitsdföl szívemet, élet. Taíevél- áldás iisér, Ha ősszel földemre Hullai, Hazatéréi. (Dienes TiBor Oauaszfesen (!üalantHus nivalis) Idényét-féltő véytelenSen, szép-mesélő tölyyerdő6en, viráyszedő tavaszlesen, telet-rejtS avar rezzen. Tllom-feHér viráy nyilii, föld- tenyérBőliézre Hajtii, maii- apóiái süveyelnei, tél- teliétőlBúcsút vésznél. (JeléBredő mindenségien, réti- szellő iözelySÉen, viráyszedS tavaszlesen, csend- zenélő tündér reBBen. Gyarapítsuk az Ovodatörténeti Múzeumot! Az Angyalföldi Gyermek és Ifjúsági Ház Galériájában 1999 júniusában óvodatörténeti kiállí­tást rendezünk a martonvásári Ovodatörténeti Múzeummal együttműködve. A kiállítás anyagának bővítéséhez kérjük azokat a kerületi lakosokat, óvónőket, akik a kiállítás idejére régi játékokat, esetleg óvodai fémvázas asztalt, illetve széket vagy kispadot, mesekönyve­ket, kockákat tudnak kölcsönözni, jelentkezzenek az Angyalföldi Gyermek és Ifjúsági Házban, Budapest, Dagály utca 15/A. Telefon: 349-7761, 330-5357. A tárgyakat átvételi elismervénnyel vesszük át, a kiállítás idején megőrizzük, és hiánytalanul visszaszolgáltatjuk, illetve az Óvodatör­téneti Múzeum esetleg adományként szívesen veszi vagy jutányos áron megvásárolja. Az adományozók nevét a kiállításon feltüntetjük. A nem egyem választókerületi önkormányzati képviselők fogadóórái DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN országgyűlési és önkormányzati képviselő: minden hónap első péntekén 17- 19 óra között a József At­tila Színházban, Váci út 63. DR. SZALAY PÉTER ön- kormányzati képviselő, a fő­városi képviselőcsoport tagja: minden hónap első hétfőjén 18- 20 óra között a Visegrádi utcai rendelőintézetben, Vi­segrádi u. 47/C. NEMESKÉRI JÁNOS: minden hónap első hétfőjén 18-20 óra között a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban, Kár­pát u. 49-53. SZABÓ ZSOLT: minden hónap második szerdáján 17—19 óra között a Pannónia Ál­talános Iskolában, Tutaj u. 7-11. MOLNÁR BÉLA: minden hónap első hétfőjén 17-19 óra között az Angyalföldi Ifjúsági és Gyermekházban, Dagály u. 15/A. FARAGÓ ANTAL: min­den hónap első hétfőjén 17-19 óra között az Angyal­földi Ifjúsági és Gyermekház­ban, Dagály u. 15/A. DR. HORVÁTH ANTAL: minden hónap második hétfő­jén 17-19 óra között az Újlipótvárosi Klub­Galériában, Radnóti és Tátra u. sarok. BORIS GÁBOR: minden hónap második szerdáján 17—19 óra között a Zeneisko­lában, Hollán Ernő u. BALASSA LÁSZLÓ: minden hónap első szerdáján 17-18 óra között a Futár Cuk­rászdában, Futár u. 8. TÓTH KRISZTIÁN: minden hónap második hétfő­jén 16-18 óra között a Kassák Lajos u. 53-ban. KOLLAT PÁL: minden hónap második csütörtökén 16-18 óra között a Munkás­párt XIII. kerületi irodájában, Tátra u. 16. és minden hónap utolsó csütörtökén 16-18 óra között a Hajdú köz 11-ben. VAJDA JÁNOS: minden hónap második csütörtökén 16-18 óra között a Munkás­párt XIII. kerületi irodájá­ban, Tátra u. 16. és minden hónap utolsó csütörtökén 16- 18 óra között a Hajdú köz 11-ben. HERBOLY LÁSZLÓ: minden hónap első péntekén 17- 19 óra között a Képvise­lők és Vállalkozók Klubjában, Pannónia u. 18. OLÁH JÁNOS JÓZSEF: minden hónap utolsó pénte­kén 17-19 óra között a Képvi­selők és Vállalkozók Klubjá­ban, Pannónia u. 18. Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. (II. rész) A takarékpénztár a kétszintű bankrendszer 1989. évi beve­zetéséig a lakosság, a kisvál­lalkozások és a Tanácsok pénzintézeteként funkcionált, ekkor teljes körű kereskedelmi banki jogosítványt kapott. A bank 1991. január 1-jén 100% állami tulajdon megtar­tása mellett 23 milliárd forin­tos alaptőkével részvénytársa­sággá alakult, majd 1994 so­rán az akkori alaptőke 20%-át »ladva vált lehetővé - kárpót­lási jegyek ellenében bemuta­tóra szóló - részvények vásár­lása. Ezt követően 5 Mrd Ft tőke­emelés történt, így a jegyzett tőke 28 Mrd Ft-ra módosult, mely 26 850 000 db névre szó­ló 1000 Ft névértékű, és 1 150 000 db bemutatóra szóló 1000 Ft névértékű részvényre osz­lott. A privatizáció alkalmával 1995-ben az ÁPV Rt. 33,43%-nyi, 1 400 000 db névre szóló 1000 Ft névérté­kű törzsrészvényt kínált érté­kesítésre 1200 Ft-os részvé­nyenkénti áron. A forgalom- bahozatalt követően került sor a részvények bevezetésé­re a Budapesti Értéktőzsdén, ahol ezideig a részvényár szinte töretlen emelkedésé­nek lehetünk tanúi. Értékpa­pír üzletágban a bank saját kibocsátású értékpapír vá­lasztékkal is igyekszik a la­kossági megtakarítások mi­nél nagyobb hányadát magához vonzani. Az OTP Bank több mint 400 egységből álló fiókhálózatával az ország legnagyobb pénzintézete, a ma­gyar bankrendszer összes eszközeinek 1/4-ével rendelkezik. Folyamatosan növeli részesedését az üzleti szféra számára nyúj­tott bankszolgáltatá­sok piacán is. A több mint 2 mil­lió folyószámla tulajdonos ré­szére, a különböző csoportok igényeihez igazodó 17 féle, közel 2 millió db kibocsátott bankkártyával is az ügyfelek rendelkezésére áll. Az egyre népszerűbb elektronikus fize­tési mód és a bankjegykiadó automata használata a hétköz­napok gyakorlatává vált, kö­szönhetően a mintegy 12 ezer kártyás vásárlást lehetővé tevő bankkártya leolvasó (POS) terminálnak, és a több mint 800 bankjegy automatát (ATM) működtető hálózatnak. A kiéleződött versenyben az OTP Bank nem csak piaci részesedését tudta megőrizni, hanem az 1995. évi részvény- kibocsátás óta eltelt üzleti években jövedelmezősége is ugrásszerűen javult. Ezt az eredményes tevékenységet a A Euromoney gazdasági szaklap kitüntető oklevele világ egyik tekintélyes szak­lapja, az Euromoney 1998-ban a „Legjobb bank Magyaror­szágon" kitüntető cím odaíté­lésével méltatta. . A bankkultúra színvonalá­nak fejlesztése mellett tovább­ra is célunk a személyre sza­bott, teljes körű, minőségi szolgáltatást nyújtó bank te­kintélyével megőrizni ügyfél­körünk elégedettségét, hiszen a jövő évezredben is csak ez teheti bankunkat sikeres pénz­intézetté. OTP Bank Észak-pesti Régió Az Országos Taksrékjséftztá? és KzőeHmmtmi Sank Részvénytarsé&áíg '^^OOoTrT'**" tsex* ELSŐBBSÉG! RÉSZVÉNYE rF H. PREFERRED BEARER JL SHARES National Savings and Commercial Sank ltd. Hungary WA (in. Az OTP Bank részvénye m m Örökös tagság Szavazólap A Magyar Televízió Stúdió Szerkesztősége és a Petőfi Rádió adó-főszerkesztőség ismételten ar­ra kéri a nézőket, hogy szavazzanak az örökös tagokra. Kedves Olvasó! Kérjük, hogy a kitöltött szavazólapot nyílt levelezőlapon április 21-ig küldje el címünkre: Magyar Televízió 1810 Buda­pest, Szabadság tér 17. Örökös tagság. Idén szavazhat telefonon is: 06 (60) 555-600 Kéijük, kategóriánként 2 nevet jelöljön meg X-el. Színésznő Csomós Mari Eszenyi Enikő Molnár Piroska Udvaros Dorottya Színész Bárdy György Garas Dezső Huszti Péter Tordy Géza Operaénekes Gulyás Dénes Hamari Júlia Kováts Kolos Marton Éva Táncművész Kun Zsuzsa Orosz Adél Pongor Ildikó Seregi László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom