XIII. Kerületi Hírnök, 1999 (5. évfolyam, 1-13. szám)

1999. november / 12. szám

Ez a tanintézet is a kerület pedagógiai életének része 46 ÉVE EREDMÉNYESEN MŰKÖDŐ AUTÓS SZAKKÖZÉPISKOLA A VÁCI ÚTON A Bánki Donét Közlekedésgépé­szeti Szakközépiskolát és Szak­munkásképzőt 1953-ban alapí­tották. A Váci úti tanintézmény ma az ország egyik legnagyobb autósképző bázisa: 150 felnőtt munkatárs, közöttük 90 peda­gógus foglalkozik 917 diákkal. A tanulók közül 147-en laknak a kerületben. A diákok közül nagyjából százan szerzik meg gyakorlati ismereteik legjavát a kerület autós cégeinél, és nagy­jából minden negyedik munká­ba álló „Bánkis” első munka­helyét a kerületben főként e cé­geknél találja meg. Ugyanezek a vállalatok, cégtelephelyek éven­te nagyjából kétmillió forinttal segítik az iskolában folyó gya­korlati oktatást. Ez az összeg egyhetede a gazdálkodó szerve­zetektől származó összes évi tá­mogatásuknak. Nagyon is természetes, hogy az igazgatót, dr. Sala­mon Pétert, aki 33 évi iskola- vezetői tevékenységéből az utóbbi 20 évet a Bánki Donát élén töltötte el - és aki két év­tizede kerületi lakos is - erő­sen foglalkoztatja, hogyan kapcsolódhatna be intézmé­nyesen az ő fővárosi fenntar­tású tanintézménye a kerületi pedagógiai életbe. Az igazgató egyszerűen ér­vel. Azoknak a szakképzési intézményeknek, amelyek a Fővárosi Önkormányzat hiva­tali és szakmai irányításával működnek, helyzetük egy ke­rületben igazgatási szempont­ból ugyan sajátos, de ez a vo­nás nem jelenthet lombikéie- tet: számos okból káros, ha a szakképzés műhelyei idegen testek maradnak kerületük szakmai és közéletében. Hoz­zátenném, különösen káros ez a XIII. kerületben, ahol több jellegzetes és kitűnő szakkép­zési centrum tevékenykedik népes tanári testületekkel és ezekre rúgó diáksereggel.- Szeretném - mondja dr. Salamon Péter -, ha a „Bán­kiéban közel fél évszázad alatt összegyűlt s a mai viszo­nyokhoz igazított pedagógiai és szakmai tapasztalat megfe­lelő része tükröződnék a kerü­let iskolapolitikájában, más része eljutna a felső tagozatos szaktanárokhoz és osztályfő­nökökhöz, akik viszont - saját tapasztalataikat megosztva velünk - támogatnák nevelő­munkánkat. Teljes meggyőző­déssel vallom, hogy közös munkával észrevehetően ja­víthatnánk a szülők tájéko­zottságán a módosuló szak­képzési rendszer számos nagyfontosságú részletét ille­tően. A Bánki Donát napraké­szen - úgy értem: évre készen- akkor tudja rugalmasan megtervezni intézményi stra­tégiáját, ha egyebek között tisztában van a kerületi (és a kerületen kívüli) gazdasági partnereinek munkaerő-igé­nyeivel, a kerület szociológiai karakterével és a szép szám­mal hozzánk forduló kerületi családok - szülők és gyerekek- pályaválasztási-mobilizáci- ós szándékaival. Az igazgató úgy látja, hogy ami a diákokat illeti, nem ke­vés közöttük az intelligens, kedves, konstruktív, • civilizált gyerek. A szakközépiskolák között nem állunk rosszul, de a továbbtanulók arányát, szá­mát illetően sem, főként mű­szaki jellegű főiskolákra irat­koznak be a legjobb diákok. Még a másik véglet - a kudar­cot vallott fiatalok száma sem kirívó. Évente 7-8 százalék hagy fel a tanulással, s az el­múlt tanév végén a vizsgázók 18 százaléka bukott meg. Szomorúan kell megállapí­tanom, hogy az iskolába belé­pő korosztályok magatartása, neveltsége, a közös tulajdon­hoz fűződő viszonya, egymás­sal kialakított kapcsolata megdöbbentő mértékben rom­lott. Ma egyáltalán nem sikk közöttük jó, példaadó tanuló­Dr. Salamon Péter igazgató nak lenni. Akik erre képesek volnának, azok inkább arcta­lanná válnak, beolvadnak a negatív közegbe. Nyilván nem javítja a neve­lőmunka kilátásait, hogy eb­ben az intézményben is érvé­nyesülnek azok az általáno­sabb tényezők, amely fruszt­rálják a testületet. Az igazgató A Bánki Donát külső képe szerint az értékes emberek hosszú távú megtartására nincs remény, elsősorban per­sze anyagi okokból. S véle­ményét alá is támasztja azzal, hogy az induló tanévben két legkiválóbb pedagógusától meg kellett válnia. A látleletből nem a pedagó­giai fegyverletétel következik. Éppen ellenkezőleg, a tanév egyik kiemelt feladata: ele­mezni az okokat; összehan­golt, egységesített fellépést ki­dolgozni a tanulmányi és ma­gatartási követelményekre vo­natkozóan. Meg kell állapodni abban, kit miért tart a testület pozitív értékű embernek. Dr. Salamon Péter szerint nem szabadna mindenhatónak tekinteni ezt a rendezési elvet, hogy „mi” a Városház utca 9-11-hez tartozunk, „ők” vi­A szont a Béke tér 1-hez. így is van élő kapcsolat. Szívélyes a viszony az önkormányzat ok­tatási osztályával és az illeté­kes alpolgármester asszony­nyal. Nyitottak minden jó kezdeményezésre. Az infor­mális kapcsolatok még széle­sebbek és ugyancsak szívé­lyesek. Számos kerületi isko­lában ismertetik a pályavá­lasztási kampány idején, mit tud nyújtani a Bánki Donát. Nyílt napokat is tartanak. Az egyik általános iskola torna­termét bérli a szakközépisko­la, amely viszont időről időre átadja egyes programokhoz az általános iskoláknak saját is­kolabuszát.- Meggyőződésem, hogy mi is sokkal határozottabban kezdeményezhettünk volna, felhasználva személyes kap­csolatainkat.- A kerületi polgármesteri hivatal oktatási osztálya mint szervező együttműködhetne nyilván más érdeklődő isko­lák mellett a Bánki Donát ve­zetőivel is, hogy programot dolgozzanak ki egy pedagógi­ai eszmecsere témáiról. Az eszmecserén a kerületi szak­képző intézmények vezetői, osztályfőnökei találkoznának az általános iskolák vezetői­vel, a pályaválasztásban érde­kelt pedagógusaival és termé­szetesen a kerületi oktatáspo­litika reprezentánsaival.- Egyik cél az lehetne, hogy az általános iskolák kép­viselői intézményeik nevelési folyamatában világosabban lássák a szakképzést mint le­hetséges továbbtanulási célt, másrészt pedig a mi intézmé­nyünk jobban megismerje a 7. és 8. osztályosok nevelési problémáit, amelyek átnyúl­nak a következő évfolyamok­ra is, és tanulhassunk azokból a módszerekből, melyeket az általános iskolai pedagógusok alkalmaznak e problémák megoldása érdekében. Dr. Salamon Péter még egy érvet hoz fel a szakmai esz­mecsere szükségességére.- Iszonyatos volt az a tájé­kozatlanság és az a dezinfor- máltság, amellyel szülő és di­ák még ennek az évnek a beis­kolázási periódusában is fel­kereste iskolánkat. Idén a 9. évfolyamosoknak már önálló tanévnyitót szerveztünk. Utá­na legalább ötven szülő kere­sett meg, hogy részletezzem az új szabályozást, hogy is van az, hogy gyermekeinknek nem kell minden második hé­ten tanműhelybe járniuk.- Ez az egy példa is mutat­ja, milyen fontos lehetne az az információáramlás, amely nem törvényi paragrafusok­ban található, nem közlönyök­ből olvasható ki, hanem a pe­dagógusok egyeztetett fel­adatmegosztásában személy­től személyhez - szülőhöz, di­ákhoz - jut el — zárja fejtege­tését dr. Salamon Péter. Kroiistein Gábor Kettős évfordulót ünnepelt a Németh László Gimnázium AZ IGAZI KULTÚRA A KÖNYVEKBEN VAN - MONDTA AZ IGAZGATÓ A Nővér utcai Németh László Gimnázium kettős jubileumot ünnepelt októberben: az iskola ötvenéves fennállását, valamint a nyolc évfolyamos gimnáziumi képzés és a Németh László név viselésének a tizedik évforduló­ját. Az évfordulók és október 23-a jegyében ünnepi megemlé­kezést tartottak október 20-án a József Attila Művelődési Köz­pontban. Az író családja ez al­kalomból Németh László-érmet alapított, az adományozás első évének 2000-t jelölve. A bronz­ból készült érmet a mindenkori ballagó évfolyam egy diákja kaphatja pénzjutalom és oklevél kíséretében. A rendezvényen je­len voltak: dr. Tóth József pol­gármester, dr. Németh Judit, az iskola névadójának leánya, Jó­kai Anna Kossuth-díjas író. A jelenlévők Németh László Gali­lei című drámáját tekintették meg az Evangélium Színház elő­adásában. A Németh László Gimnázi­um jogelődje, a Kilián György nevét viselő háború utáni első általános iskola 1949 őszén nyitotta meg ka­puit, hogy a munkáskerület hátrányos helyzetű gyermeke­it nevelje. A háborút követően a fővárosban először átadott általános iskola fiú- és leány­iskolaként működött az ötve­nes években. Kelet-Európa legmodernebb iskolájának számító intézményben kiváló tanári gárda oktatott. 1963- ban az általános iskolai kép­Képeinken: A névadó Németh László leánya: Németh Judit és Jókai Anna írónő köszöntötte az ünnep­ségen a jubiláló gimnáziumot. A rendezvény alkalmából Polgármesteri Dicséretet adtak át Szabó Elek igazgatóhelyettesnek, fizika szakos tanárnak zés mellett indultak az első gimnáziumi osztályok, majd 1971-től megszűnő általános iskolai oktatás helyét teljesen a gimnáziumi vette át. A rend­szerváltást megelőző években az iskola tantestülete felvetet­te a nyolcosztályos gimnáziu­mi képzés újrateremtésének gondolatát. 1989-ben Ma­gyarországon elsőként ebben az intézményben kezdődött nyolcosztályos gimnáziumi tanítás. A nyolc évfolyamos képzés az azóta elhunyt kivá­ló pedagógus, Rónai Béla kezdeményezéseként indult. Ezzel egy időben vette fel az iskola az író és pedagógus Németh László nevét. Az in­tézmény stabil tantestülete a magyar pedagógiai gondolko­dásba újdonságot vitt, amikor 1992-ben elkészítette saját tantervét a maga által összeál­lított pedagógiai program alapján. A Németh László Gimnázium nemcsak elindító­ja volt a nyolcosztályos gim­náziumi képzésnek, hanem a szerkezetváltó iskolák szak­mai tekintélye is. Publikációi­kat, programjukhoz készített tankönyveiket átvették a nyolc évfolyamos osztályokat indító iskolák. A Németh László szellemiségéhez alkal­mazkodó humán arculatú gimnázium igyekszik minden tárgyban a humán értékeket hangsúlyozni, ami nem a hu­mán tárgyak dominanciáját jelenti - tudtuk meg dr. Lami Pál iskolaigazgatótól. Az igazgató elmondta, hogy a nyolcévi képzési egy­ség három, jól elkülöníthető, de nem mereven elválasztott szakaszra tagolódik. Az első két évben, az előkészítő sza­kaszban az anyanyelvi kész­séget fejlesztik, hangsúlyt fektetnek a latin nyelv oktatá­sára, amely alapként szolgál az idegen nyelvek elsajátításá­nál. A következő hároméves orientációs szakaszban tantár­gyak szerint haladva mélyítik el a már megszerzett ismere­teket. Az utolsó három év képzési célja, hogy a tanuló­kat előkészítse a választott pá­lyára, a továbbtanulásra. A képzés részben a diákok dön­tése szerint történik. Emelt óraszám is választható, vagy olyan specializáció (például érveléstechnika vagy pszicho­lógia), amelynek igénybevéte­léről a diák szabadon dönthet. A minden év végén kötelező vizsgák segítenek az érettsé­gire való felkészülésben. A gimnázium szakmai kap­csolatot tart partneriskoláival, a nagybányai Németh László Középiskolával, egy heidel- bergi, egy rottweili és egy zoetemeeri gimnáziummal. Egyik legnagyobb eredmé­nyüknek könyvelik el, hogy diákjaik szóbeli és írásbeli ki­fejezése rendkívül jó. Az igazi kultúra a könyvekben van, ál­lítják a tantestület pedagógu­sai, persze támogatják az in­formatikaoktatást is, de ez nem helyettesítheti az olva­sást. Az első nyolcosztályos képzésben részt vett, 1998- ban érettségizett évfolyam az országos felvételi statisztikán a harmadik helyre juttatta az iskolát.- Meggyőződésem, hogy ezt a sikert 10-14 éves kor kö­zött érjük el, mert akkor inten­zívebb, komolyabb elmélyü­lésre lehetőséget adó képzést kapnak a diákok. Célul tűzzük ki, hogy végzős tanítványaink készek és alkalmasak legye­nek a felsőfokú tanulmányok­ra, rendelkezzenek a klasszi­kus, a hagyományos és a mo­dem kultúra ismereteivel, il­letve építsék be azokat szemé­lyiségük alapjaiba. A minden­napi kommunikáció szintjén tudjanak két nyelven beszélni, legyenek fogékonyak a műal­kotások iránt, legyen igényük az állandó önképzésre - mondta Lami Pál. A gimnázium várja a ko­moly szellemi munkára fog­ható, művelődésre kész, ta­nulni vágyó ambiciózus gye­rekeket. A felvételi vizsgán nem a már meglévő tudást mérik fel, hanem a gyermek képességeit^ akarati hozzáál­lását a tanuláshoz. Az iskola így próbálja viszonylag korán szelektálni a tehetséges gyere­keket. A gimnáziumban no­vember 10-én és december 8- án tartanak igazgatói tájékoz­tatót a felvételizni készülő gyerekek szüleinek. A felvéte­lire december 15-ig kell je­lentkezni az iskolában. G. E. Játszóház a Vöröskeresztnél Az amúgy nem túl tágas kerü­leti Vöröskereszt egyik leg­szebb szobájában „játszóhá­zat” rendeztek be a lelkes munkatársak. Bár az ötlet az övék volt, jelentős segítséget kaptak az önkormányzattól és a német Vöröskereszt testvér­szervezettől is. A XIII. kerüle­ti önkormányzat által kiírt pá­lyázat elnyerésével a 150 ezer forintból berendezéseket, könyveket, kézügyességet fej­lesztő játékokat, társasjátéko­kat vásároltak. A kezdeményezés annál is inkább jelentős, mivel olyan kettőtől hatéves korú szellemi fogyatékos gyerekeket fogad a játszóház minden szerdán délelőtt, akik sem bölcsődébe, sem óvodába nem járnak (jár­hatnak). A gyerekekkel gyógypedagógus foglalkozik, és túl azon, hogy a kicsik játé­kos tanulással tölthetik a dél­előttöt, időt teremtenek a szü­lőknek is arra, hogy ügyes-ba­jos dolgaikat ebben a pár órá­ban nyugodtan elvégezhes­sék. A szeptember utolsó napja­iban megrendezett megnyitón Metzger Balázs - a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakér­tői Bizottság vezetője - kifej­tette: rendkívül fontos lenne, hogy a kerület valamennyi ar­ra rászorult gyermeke ellátás­ban részesüljön. Ehhez termé­szetesen körültekintő és pon­tos felmérésre van szükség, ami kerületünkben a védőnő­hálózaton keresztül és a veze­tő védőnők koordinálásával valósul meg. Az érdeklődő szülők a 329- 5082-es telefonszámon kap­hatnak felvilágosítást. Széphalmi Ildikó

Next

/
Oldalképek
Tartalom