XIII. Kerületi Hírnök, 1999 (5. évfolyam, 1-13. szám)
1999. augusztus / 9. szám
1999. augusztus sSH® Tíz bizottság: az önkormányzati döntések szakmai előkészítő műhelyei Fontos alappillérei az önkormányzati munkának a bizottságok. Tagjait saját soraiból a képviseló'-testület választja, az élükön álló elnökökkel együtt. Működésüket az önkormányzati törvény írja elő és szabályozza. Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság SZÁMVETÉS SZEDERKÉNYI ANDRÁS ELNÖKKEL 20 éve kerületünk lakosa, s ugyanabban az újlipótvárosi lakóházban van építési vállalkozása. Ennek az irodája beszélgetésünk helyszíne.- Ön ebben a ciklusban a választók bizalmából a 4. számú egyéni választókerület képviselője, s egyben szakmai képzettségének és tevékenységének elismeréseként a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke. Hogyan ítéli meg, miért látják Ont erre a fontos közérdekű megbízatásra alkalmasnak?- A végzettségem város- gazdász, emellett menedzseri és közgazdász diplomát is szereztem, mindez arra képesít, hogy várost tervezzek és üzemeltessek. Már az előző négyéves ciklusban megismertek a helyi önkormányzatban, mivel részt vettem a kerület fejlesztéséért folyó munkákban, köztük a Szent István park rekonstrukciójának az előkészítésében.- Most bizonyára ennél is nagyobb rekonstrukciós feladat áll a bizottságuk előtt, a Lehel piac újjáépítése és korszerűsítése. Elegendő tapasztalattal rendelkeznek hozzá?- A héttagú bizottságunk összetétele ebből a szempontból szerencsés, mivel négyén vállalkozók vagyunk, s közülünk az egyik, Agárdi László, a kerületi Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, valamint a Lehel Piaci Kereskedők Egyesülete, rövidebb nevén, a LEPKE elnöke. Ennél a témánál is, mint minden másnál, meghívottak az ügyben érintett másik bizottság tagjai, például a Tulajdonosi vagy (és) a Pénzügyi Bizottságé, velük közösen tárgyalunk, habár külön szavazunk. Jelen vannak még a polgármesteri hivatal illetékes dolgozói, jelesül az Építési Osztály vezetője és szakemberei, a kerületi főépítész, tehát sokoldalúan vitatjuk meg az előterjesztésünk pontjait. Bizottsági üléseinknek bármely érdeklődő polgár is tanúja és részese lehet, lévén azok nyilvánosak.- Habár lapunk a tavalyi választásokkor már lehozta a névsort, megnevezné a bizottság további öt tagját.- Képviselőtársaim közül a közszolgálatban már nagy tapasztalatokkal rendelkező Müller Károly, továbbá Balassa László, Döry Miklós, valamint a főtestületen kívüli dr. Schneider Péter és Erdős István.- Miként kapcsolódik a munkájuk a polgármesterrel együtt számított 35 tagú kép- viselői-főtestülethez ?- Bizottságunk elsőrendű feladata, hogy a felmerülő kérdéseket az általam most a legkevésbé sem pejoratív értelemben laikusnak nevezett képviselő-testület számára szakmailag véleményezze, előkészítse és előterjessze. E kérdések a hivatal apparátusától kerülnek a bizottságunk elé, de jogunk és lehetőséünk van nekünk is kérdéseet feltenni és önállóan előterjesztésekkel élni. Munkamódszerünk a szakmai vita és döntés, tehát, hogy állásfoglalásunkkal a témát az előterjesztés szerint támogatjuk-e, vagy nem támogatjuk a képviselő-testületnek elfogadásra. És ha nem, mit ajánlunk helyette. Általában elfogadják az állásfoglalásainkat.- Mennyire előretekintő munkát végez a bizottságuk?- Alapvető tevékenységünk, hogy a kerület hosszú távú fejlődését meghatározzuk és az ehhez szükséges terveket elkészítsük. Ez év január elsejéig ezeket úgy hívták, hogy részletes rendezési tervek, rövidítve RRT.-A Hírnök is folyamatosan megismertette őket a lakossággal.- Ügy van. Január elsejétől ugyanezek a tervek kissé más tartalommal a kerületi szabályozási tervek elnevezést kapták. Ezek a tervek hosszas munka után készültek el, úgyhogy az egész kerületet lefedik és hosszú távra megszabják, milyen hasznosításra a legalkalmasabbak az egyes területek. Ennek megfelelően mindent szabályoznak a közlekedéstől a közművekig, az épületek funkciójától a homlokzatmagasságukig, vagyis ezek a tervek minden lényeges adatot tartalmaznak annak érdekében, hogy a fejlesztés iránya optimális legyen, hiszen évtizedekre szólnak, tehát akár 10-20 év múlva is kifejtik hatásukat. Ezért nagy a súlyuk és nagy a mi felelősségünk is ezekben a döntésekben.- Vajon megfelelő reprezentációt kap-e döntéseikben a környezetvédelem ?- A kerületfejlesztés és a környezetvédelem elválaszthatatlan egymástól. Ügyeiket ezért is rendelték egy bizottság hatáskörébe.- A kettő azonban olykor szembe is kerülhet egymással.- Mi igyekszünk mindenre gondolni, ami a környező lakosság életminőségét és közérzetét érintheti a közlekedés, a szennykibocsájtás, a zaj, a növényzet, például a parlagfű ártalmait illetően, kidolgozzuk az elhárításuk vagy megelőzésük módszereit, a volt iparterületeken hátramaradt talajszennyeződések megszüntetése is a gondjaink körébe tartozik.- Nem igényelne-e külön bizottságot vagy legalábbis a bizottságukon belül albizottságot a környezetvédelem ?- A gyakorlatunkból kiindulva válaszolhatom, hogy nem. Hárman is vagyunk építészek a bizottságban, felkészülten a környezetvédelem szabályaiból és jogi előírásaiból. De módunkban áll környezetvédelmi szakembereket is bevonni a munkánkba, ha valamilyen nagyobb volumenű építkezésről van szó, amilyen például a Lehel Csarnok lesz; rendelkezésünkre áll e célra megfelelő költségkeret.- Az aktuális, mondhatni mindennapos kérdéseket hogyan kezeli a bizottság?- Hála istennek, kapunk számos olyan feladatot is, amelyeket az élet állít elénk. Például tulajdonosváltásnál mit is akar az építtető, s hogy mennyire illik az bele a kialakított koncepcióba. De saját mindennapos élettapasztalataink vagy lakossági megkeresések alapján is megvitathatnunk problémákat, s kereshetünk rájuk megoldásokat.- 7 idvalevő, hogy a kerületi lat ások és lakóházak, az úgyni vezeti társasházak tulaj- dono. ai túlnyomó többségükben n a már maguk a lakók, s közül ik nagyon sokan nehezen v így egyáltalán nem tudnak n egküzdeni a rájuk háruló ka -bantartási és felújítási gondt kkal.-Az elevenére tapintott, hiszen . mi egyik legfontosabb teend link közé tartozik a tár- sashá :ak számára folyósítható kedvezményes felújítási hitel odaítt lése, illetve az ezek elnyerő ;ére benyújtott pályázatok elbírálása. E hitelforma bevez ítését maga a bizottságunk avasolta úgy négy évvel ezelőit, amikor én még nem voltai í a tagja, de külső szakértők« nt bevontak a megtárgyal iába. A bizottságunk kezde nényezte, hogy az önkorra nyzat a társasházakat ne ha ;yja magukra, s a maga anyag i lehetőségeivel támogassa a felújításaikat. Elég hossz i folyamat és többszöri váltós tatások után jutottunk a kellő apasztalatok birtokába. A gyakorlat most már az, hogy i társasházak kevés ad- minis trációs korláttal kamatmente > hitelt kaphatnak 5-10 éven 1 ielüli törlesztésre és saját fői rásukként a kapott hitel mindi ssze 30%-ának kell megle mié. Ez nagy segítség a számi kra ahhoz, hogy a lakóházad at és lakásaikat felújíthassál , s ezáltal a kerületünket is szépíthessék. Ebben az évben nagy kihívás a számunk a, hogy ne csak a volt önkor nányzati társasházak kapha ;sák meg ezt a támogatást, lanem teremtsük meg annak a forrását, hogy a volt szövet kezeti társasházak is részesül lessenek ebben a kedvezőit nyben. Ezt is mi magunk, a bizottságunk kezdeményt zte.- M eglehet, hogy kissé pro- vokatí mák fog hatni a következő k írdésem, de nem kerülhetem meg. A napilapokból értesü hettünk, hogy a főváros három milliárd forintos hitelkerete kínált fel a kerületeknek ti rsasház-felújításra és ezt int ülótőke nélkül is lehetett kt rni. A pályázatok erre húsz k műiéiből érkeztek, de a számo :at tekintve óriási különb sí gek vannak közöttük. Volt, ahonnan 190 pályázat érkeze t be, de a XIII. kerületből mi idössze 9. Minek tulajdonít ji ezt?- N :m kaptunk kellő információ a fővárostól, ezért nem tudtun i szélesebb körben élni a lehel Sséggel. A mégis beérkezett pályázók ügyét eldöntendő, szabadságidőnk ellenére, t Jefonon értekeztünk és szavai tunk, a jogosultak megka iták tőlünk is a támogatást.- M Ilyen feladatok maradtak az 'gyhónapos nyári vakáció utc nra?- Ej ;yet előtte, úgy érzem, sikere; en lezártunk: azt a kompi x feladatot, amelynek eredmi nye a kerület középtávú feji esztési programja. Ebben bi; ottságunk alapos munkát véj zett a szokott partnerei segítségével. A vakáció előtt került a kezünkbe egy tervanyag, amely azt határozza meg, logy a fővároson belül milyen fejlesztési kapcsolódásaink (s áthatásaink vannak a köziek ;dés, a közművek, a kömye letvédelem szempontjából, i s kérik, hogy ezekhez alakíts ik ki a véleményünket. De ez nár sok más tennivalóval eg rätt a vakáció utánra marad. Egészségügyi Bizottság VIZIT DR. SZALAY PÉTER ELNÖK RENDELŐJÉBEN A Visegrádi utcai szakrendelő sebészeti osztályvezető főorvosát a munkahelyén kerestük fel.- Ón immár a második ciklusban visel képviselői tisztséget önkormányzatunkban, s ugyanezen szakmai bizottságban szerzett tapasztalatai mintegy ötéves folyamatosságon alapulnak. Ez közrejátszott elnökké választásában ?- Ehhez a feladathoz nem csak az ötéves bizottsági munkám szolgál alapul, hanem mindenekelőtt az a 28 éves orvosi gyakorlat, amely a XIII. kerülethez, s ezen belül ehhez a szakrendelő intézethez köt. Ennyi ideje már, hogy itt dolgozom. A bizottság pedig már nem ugyanaz, amelynek 1994-től 1998-ig a tagja voltam, az előző ciklusban ugyanis összevont Egészségügyi és Szociális Bizottság működött. Ez a megoldás azonban a két szakmai terület nagysága miatt nem volt problémamentes, ezért a mostani képviselő-testület már az alakuló ülésen úgy döntött, hogy az addigi közös bizottsá-v got kettéválasztja önálló Egészségügyi és Szociális Bizottságra.- Mindegyik bizottság összetételét már akkor ismertettük a Hírnökben. Nincs változás azóta ?- Nincs. Négyen gyakorló orvosok vagyunk. Dr. Grósz György gyermekgyógyász, dr. Fekecs László és dr. Sándor György - ő az Orvosi Kamara delegáltja - háziorvosok, magam sebész vagyok. Örülök, hogy tagjaink közt van Fejér Józsefné, Ágika, a kerületi idősgondozó intézményrendszer irányítója. Üléseink állandó meghívottja az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat XIII. kerületi vezető főorvosa, valamint a kerületi egészségügyben működő független szakszervezet képviselője. Kívülük széles kör számára adott a lehetőség, hogy részt vegyen üléseinken és véleményével segítse a lehető legjobb döntések meghozatalát.- Ön köztiszteletben álló személyiség, hivatástudatát sokan nagyrabecsülik. Páciense még nem voltam, ezt sokaktól hallomásból tudom. Népszerűsége hogyan érvényesíthető képviselői és bizottsági elnöki mivoltában ?- Az itt végig dolgozott idő a képviselői munkában is meghozta eredményét. Sebészeti rendelőnkben nagy a forgalom, sok emberrel találkozom. Egy napon 50-60, van úgy hogy 80 beteg is felkeres, ha még azt is számításba veszem, hogy ugyanaz a beteg többször jön el kezelésre, ez még akkor is annyi embert tesz ki, hogy elmondhatom, alig van olyan ház vagy család itt a kerület déli részén, ahonnan valaki még nem fordult volna meg nálam. Vitám szinte senkivel sem volt, viszonyom mindenkivel békés, barátságos. Ők az utcán is kedves ismerőseim. És ez nekem, mint képviselőnek, annyiból előnyös, hogy így bátrabban és nyíltabban mondják el nekem egyéb problémáikat is. Hisznek a segítőkészségemben. Másfelől az évek folyamán bennem is felhalmozódott annyi emberismeret, amennyi sokat segít bizottsági és képviselői probléma-megítéléseimben és döntéseimben is.- Megtörténik, hogy mint orvoshoz jönnek el Önhöz, de közben felhasználják az alkalmat, hogy mint képviselőnek is elmondják panaszukat?- Megtörténik. Ilyenkor, ha sok beteg vár rám, megkérem az illetőt, jöjjön vissza a fogadóórámra, vagy ha sürgős az ügy, a rendelési idő után keresünk egy üres szobát és megbeszéljük a dolgot. Ha a kerületi egészségügyi, betegellátási helyzetre vonatkozik a téma, az természetesen áttevődik a bizottságban végzett munkámra is. De ha a páciens nem is igényli képviselői közbenjárásomat, „csak” azt, hogy kezeljem, meggyógyítsam, akkor is évtizedek óta „testközelből” érzékelem a problémákat.- Mit tart közülük a legfontosabbnak?- Azt, hogy a kerületi lakosság egészségi állapotát nem tartom jónak, s ezen hosszabb távon csak megelőzéssel lehet javítani. Ezért egyik legfontosabb alapelvünk a megelőzés, bizottságunk döntéseiben leginkább ezt igyekszünk figyelembe venni. A megelőzést már gyermekkorban, az iskolások egészségmegőrző programjának bevezetésével kell megkezdenünk. De tervezünk megelőző programokat felnőtteknek is, amelyekkel csökkenteni szeretnénk a környezet és a stressz által okozott egészségi ártalmakat. Bizottságunk eddigi tevékenységének egyik igen fontos része volt a XIII. kerület egészség- ügyi koncepciójának kialakítása. A koncepcióban számos egyéb kérdés mellett szerepel a betegellátás szempontjából meg nem felelő rendelők felújítása.- Ennek éppen most itt, a Visegrádi utcai rendelőben vagyunk a tanúi, hiszen az egész első emeletet lezárták, hogy a célnak megfelelőbben felújítsák, ezért a sebészeti szakrendelő is átmenetileg a második emeletre szorult.- Reméljük, 3-4 hónap múlva visszaköltözhetünk. Egyébként bizottságunk különös gonddal ügyel arra, hogy a szakrendelőkben csak olyan szakmai változtatások történhessenek, amelyek a lakosság betegellátását javítják. Cél az egyes szakrendeléseken tapasztalható zsúfoltság enyhítése is.- Ennek érdekében vezették be az úgynevezett recepciós rendszert?- Ez is lehet az egyik módszere a betegfogadási sorrend betartásának, de a sebészeten a sürgősségi sorrend olyakor fontosabb. De hogy folytassam a sort: kiemelném még a kerületi gyógyszertári ügyelet megoldását az elvégzett feladataink közül. Ugyanis csak az állandóan egy helyen található ügyelet felelhet meg a lakosság hatékony kiszolgálásának. A Béke téri Mária gyógyszertár vállalta magára ezt a szolgálatot.- A gyógyszerár-változások milyen leckét adnak fel?- Ez számomra élő kérdés. Hogy a betegek gondjain enyhíteni tudjunk, a feleségemmel együtt, aki családorvos, odahaza elkészítettünk egy olyan listát a forgalomban lévő gyógyszerekről, amelyek hatásukat tekintve helyettesíthetik egymást, és segíthetnek a betegek pénztárcájának kímélésében. Bizottságunk foglalkozik a fogászati ellátás térítési költségeinek enyhítésével is, s a nagyon hiányzó fog- szabályozó rendelés megindításával. A házi ápolási szolgálat támogatásával pedig elő kívánjuk segíteni, hogy azok a betegek, akik nem feltétlenül szorulnak kórházi ápolásra, otthonukban, a családjuk körében kaphassák meg az ápolást.- Mennyi pénzből kell teljesíteniük a feladataikat?- Az önkormányzat ez évi költségvetésében 198 millió forintot irányzott elő az egészségügyre. Minél optimálisabb felhasználása megköveteli az egészségügyi beruházások és beszerzések fontossági rangsorolását, a prioritások alapos megfontolását. A gazdasági, szakmai, intézményi, személyi működtetést az e célból létrehozott Egészségügyi Szolgálatunk végzi, amelynek az elmúlt négy évben négy igazgatója is volt, ami érzékelteti, mennyi nehézséggel kell e téren megküzdeni.- Hány orvos tartozik az Egészségügyi Szolgálathoz?- 60 háziorvos, 20 gyermek háziorvos, mintegy 40-50-en dolgozunk a szakrendelőkben, és van 24 fogorvosunk. Sok orvos végzi feladatát a kerület három nagy kórházában is, amelyek azonban fővárosi, illetve minisztériumi fenntartásúak.- Megemlítene egy-két olyan témát, amelyek körül erőteljesebb viták keletkeztek a bizottságban?- Nemrégiben az Egészség- ügyi Szolgálat kardiológiai szakrendelést hozott létre a Szegedi úti rendelőintézetünkben. A Nyíró Gyula Kórház főigazgató főorvosa ez ellen kifogást emelt, mivel itt a közelben nekik is van kardiológiai ambulanciájuk, s a dupla kapacitást nem látta indokolnak. Ezen élénken vitatkoztunk. Ugyancsak vitákat vetnek fel az orvosi ellátás privatizációjának némely kérdései, amelynek részleteire aligha lesz hely kitérnem ebben a beszélgetésben.- De annyit talán elmondhat, hogyan áll a háziorvosok privatizációja, s hogy Ön azt jobbnak és fejlettebbnek ítéli- e meg?- Egyelőre a teljes privatizáció felé tartozó átmenetről beszélhetek, de annyit kijelenthetek, hogy a privatizáció máris arra serkenti az orvosokat, hogy tüzetesebben foglalkozzanak a betegeikkel, többet nyújtsanak nekik, bővítsék eszköztárukat, hiszen a privatizációval a betegellátásban is kialakulhat az egészséges versenyhelyzet.- És az Egészségügyi Bizottság szellemét egészségesnek érzi?- Bizottságunk mentes a közéletben már megszokott politikai csatáktól. Jómagam fideszes képviselőként jó munkakapcsolatot építettem ki mind az MSZP-s alpolgármesterrel és polgármester úrral, mind a bizottság különböző pártokból érkező tagjaival. Tevékenységük, üléseik, vitáik nyilvánossága, megismerése hozzátartozik a helyi lakosság demokratikus jogaihoz. Ennek jegyében szólaltatja meg lapunk következő időszakban a 10 bizottság elnökeit. (S. Gy.)
