XIII. Kerületi Hírnök, 1998 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1998. június / 6. szám

„Tanítványaid tehetnek téged halhatatlanná” A szaktárgyi versenyek győzteseinek gálája Május 13-án immár harmad­szor rendeztük meg a kerületi szaktárgyi versenyek győztesei­nek köszöntését. Az idei alka­lom talán az eddigieknél is ün­nepélyesebb volt, hiszen egy­ben a XIII. kerület megszületé­sének 60., a pedagógiai szolgál­tatás létrejöttének 10. évfordu­lójáról is megemlékeztünk. Nö­velte az alkalom ünnepélyessé­gét, hogy dr. Tóth József pol­gármester ezúttal is örömmel és szívesen vállalkozott a emlék­lap átadására az első helyezet­teknek. Fontos, hogy a felnö­vekvő nemzedék érezze, hogy számítanak rájuk, a kerületi ve­zetés igényli és számon tartja eredményeiket. Visszatekintve a szaktárgyi versenyeket követő gálák há­rom évére, változatos kép bon­takozik ki előttünk. Az első al­kalommal, 1996-ban a magyar iskoláztatás ezeréves évfordu­lójához kapcsolódott az ünnep. Minden első helyezett egy tollat kapott ajándékba, melybe be­írattuk, hogy a „XIII. kerületi szaktárgyi verseny első helye­zettjének, a magyar oktatás ezeréves évfordulóján”. Az ak­kori műsor szereplői művészek voltak, akik műsorukat virág­csokorként nyújtották át az ün­nepeiteknek. Tóth Judit, Cs! Németh Lajos, Zana József nagy lelkesedéssel, a gyerekek iránti szeretetből vállalták a fel­lépést. Az 1997-es gála számára már kicsinek bizonyult a Gyer­mekház színházterme, így a tá­gasabb Tüzér utcai iskola aulá­jában rendeztük meg. Az iskola vezetősége és tantestülete saját ügyének érezte a gálát és egyemberként dolgozott annak sikeréért. Nagy meglepetést keltett ekkor a mód, ahogy a tanárok köszöntötték sikeres ta­nítványaikat. A Dózsa György úti Ének-Zene Tagozatos Iskola tanáraitól furulya triót és tercet- tet hallhattunk, a Berzeviczy Gizella Általános Iskola tanára verset mondott. A Gárdonyi Géza Általános Iskola két taná­ra Rossini Macska duettjével lepte meg a hallgatóságot. Az idei gálaműsor is külön­bözött az eddigiektől. Ezúttal a győztesek voltak a főszereplők. A nyitószámot a Futár utcai Ál­talános Iskola kórusa adta elő Vasvári Ferencné karvezető ve­zényletével. Megismételték a két héttel előbb, az Éneklő Ifjú­ság Hangversenyén elért szép sikerüket. Ezt követően került sor az is­kolák jutalmazására. Holopné Schramek Kornélia alpolgár­mester asszony a XIII. kerületi Önkormányzat nevében elisme­résben részesítette azon iskolá­kat, amelyek már évek óta résztvesznek és kiváló teljesít­ményt nyújtanak az Éneklő If­júság hangversenyein. Ezt kö­vetően Szamosi István az Okta­tási Kulturális és Sport Bizottság elnöke különdíjakat adott át. A XIII. kerületi Pedagógiai Kabinet minden évben pályáza­tot hirdet a kerületben dolgozó pedagógusok számára. Az idei téma a két évfordulóhoz kap­csolódott. Életpályám a XIII. kerületben címmel. Öt pályamű érkezett. Az első díjat a zsűri nem adta ki. A díjakat a követ­kezőknek adta át a Pedagógiai Kabinet vezetője Dombrády Lórándné: II. díjat kapott Völ­gyi Péterné dr., a Gárdonyi Géza Általános Iskola tanára; III. díjat Vajét Kálmánná, a Pannónia Általános Iskola nyugdíjas tanítója, aki iskolájá­ban 46 éve tanít folyamatosan. Különdíjban részesült dr. Treiber Pálné biológia tanár, s egyben a Radnóti Miklós utca 35. Általános Iskola igazgatója. A műsor a díjkiosztás után versekkel, dalokkal, prózai szö­vegek előadásával folytatódott, a kis előadóművészekhez méltó színvonalon. A műsort időköz­ben az emléklapok átadása sza­kította meg, melyeket dr. Tóth József polgármester adott át a tanulmányi versenyeken győz­tes tanulóknak és az őket felké­szítő tanároknak. Elismerő sza­vakkal köszönte meg az áldoza­tos munkát, mellyel a tanárok évek óta készítik fel tanítványai­kat a tanulmányi versenyekre. A műsor a Kék Iskola alsó tagozatos néptánccsoportjának műsorával zárult. Fergeteges előadásuk szűnni nem akaró tapsot váltott ki a közönségből. A műsort fogadás követte, melynek során a tanárokat egy- egy pohár pezsgővel, a kerületi első helyezett tanulókat pedig tortával köszöntötté a kerület vezetői és a Pedagógiai Kabinet munkatársai. Reméljük, a jó hangulatú Gála jövőre is folyta­tódik. Dr. Dombrády Lórándné Egy harapás napsütés A McDonald’s éttermek egy évtized óta, amióta a magyar étkezési szokásoknak is egyfajta diktátoraivá váltak, a fővárosban is sok millió magyar gyomor éhét enyhítették már. Ott vannak minden forgalmas ponton, s ez alól kerületünk sem kivétel. A Szent Ist­ván körút és a Pozsonyi út sarkán is akad számtalan éhes betérő a nap minden szakában. Ahol azonban csak lehet, megkeresnek a szabad ég alatt is minden talpalatnyi, vagy éppen sarkalatnyi helyet, hová kihe­lyezhetik jellegzetes sárga-piros napernyőiket. A Margit-híd tövében is naphosszat van falatozó ven­dég. A hamburger ugyan itt sincs ingyen, de a napsü­tésért nem számítanak felárat. Képünkön a városké­pet is élénkítő étkezősarok. Fotó: Holczer Gábor Váltani pedig tudni kell Mi segíthet az elhelyezkedőknek? Egy munkanélkülinek az elhelyezkedéshez el­sősorban az elvárások­nak megfelelő munka­helyre van szüksége. Az elvárások tekintetében első he­lyen a kielégítő kereset, azaz a pénz áll. Természetesen nem le­het közömbös a lakás és a mun­kahely közötti távolság, és ma­ga a betöltendő munkakör sem. Éz utóbbinak főleg a közép- és felsőfokú végzettséggel rendel­kezők körében van nagyobb je­lentősége. Tudott dolog azon­ban, hogy kevés a munkahely, és nincs megfelelő arányban a kereslet-kínálat sem a munka­erőpiacon. Éeketéné Lada Katalin, a ke­rületi munkaügyi központ ki­rendeltség-vezetőjének elmon­dása szerint kerületünkben a re­gisztrált munkanélkülieknek körülbelül 35%-a közép- és fel­sőfokú végzettséggel rendelke­zik. Ebben a körben a legna­gyobb kereslet a jogász, a köz­gazdász és a számítástechnikai pályán található. A kínálat vi­szont nem ezekből a szakmák­ból kerül ki. Hogyan lehetne kiegyensú­lyozottabbá tenni a kereslet-kí­nálat piacát? - vetődik fel a kér­dés. A szellemi jellegű tevékeny­séget végzőknél és a szakmával rendelkezőknek az elhelyezke­dés elősegítéséhez elsősorban úgymond váltásra van szükség. Erre a megoldást csak egy kép­zés, átképzés jelenthet a mun­kaügyi központ támogatásával vagy önerőből. Szakmai képzé­sek és átképzések előtt a mun­kaügyi kirendeltségen tanáccsal és kellő információval állnak rendelkezésre, de ez sem nyújt minden esetben végleges meg­oldást. Mindenkiből nem lehet, és nem is akar mindenki ügy­nök, üzletkötő lenni, márpedig nagy általánosságban erre van igény a munkáltatók részéről. Előfordult ugyan olyan eset is, hogy egy fizikatanárból üveges lett, de általánosságban az átál­lás nem ilyen egyszerű. Pszichikailag mindenkit megvisel munkahelyének az el­vesztése. Kilátástalanná teheti a helyzetet az a tény is, hogy a munkanélküli hónapokon ke­resztül nem tud elhelyezkedni, mi több, még halvány reményt sem lát egy biztos jövőre. Eb­ben a kritikus helyzetben hatha­tós segítséget nyújthat például az Álláskeresők Klubja. Budapesten egyelőre egy he­lyen működik ilyen - a munka­ügyi központokkal szoros kap­csolatban álló - klub, mégpedig a IX., Gyáli út 33-35. szám alatt. A nyár folyamán Pestről Budára költöznek, a XL, Bicskei utcába, de addig is a klub a Gyáli úton várja az állás­keresőket. Egyéni tanácsadás­sal is rendelkezésre állnak. Ha valakit mindez bővebben érde­kel, információval szolgálnak a helyszínen vagy a 280-6335 te­lefonszámon. Ebben a klubban nem átkép­zés folyik, hanem jól felkészült szakemberek álláskeresésre ké­szítik fel a hallgatókat. Három­napos és háromhetes - ingye­nes - egésznapos tréningeken sajátíthatják el az önmenedzse­lés módszereit. Az önmegvalósításnak, ön- menedzselésnek már komoly szakirodalma van. Valamennyi módszer megállapítja, hogy először lelkileg kell talpra állí­tani a talajt vesztett embereket. Vissza kell adni az önbizalmu­kat, a magukba vetett hitet. Vannak olyan személyiség- jeggyel rendelkező emberek, akik önmaguk is meg tudják lépni ezt a szakaszt, de akadnak olyanok, akiknek támaszra, biz­tatásra, útmutatásra van szüksé­gük. Kell mindez azért, hogy egészséges önbizalommal te­kintsenek a jövőbe. Felsorolni az ötleteket arról, „hogyan adjuk el magunkat” nem is lehet általánosan és rö­vid terjedelemben meghatároz­ni. Két lényeges dologra azért érdemes felhívni a figyelmet. A. „nem a ruha teszi az embert” szemlélet egy munkaerő-felvé­telnél nem állja meg a helyét. Nagyon is fontos a megjelenés, az első benyomás, és ennek nem elhanyagolható része a külső megjelenés és jólápolt- ság. Ugyanilyen fontosságú az önéletrajz megírása, megszer­kesztése is. Az a tapasztalat, hogy sok esetben még a diplo­mások sem tudnak megfelelő önéletrajzot írni. Javasolt a kéz­zel írott önéletrajz - ezt sok he­lyen már meg is követelik -, mert ez már egyféle képet ad a jelentkezőről. Éppen emiatt a formai követelmények mellett ügyelni kell a tisztaságra, a ja­vítások, áthúzások mellőzésére. Ma már nem kell beírni a szár­mazást, a szülők foglalkozását, amelynek egy időben oly nagy jelentősége volt. Aminek egy jó önéletrajzban benne kell lennie, az a személyes adatokon túl a végzettség, szakképesí­tés, gyakorlati idő (mi­lyen szakterületen, ho­gyan kapcsolódott be az adott gazdasági egység vérkeringésébe), elért eredmé­nyei, valamint hogy a jövőre nézve milyen konkrét tervei, el­képzelései vannak. Ha a betöl­tendő munkakörhöz kapcsoló­dó hobbija van, érdemes azt is megemlíteni. Amire még ügyelni kell: egyre több munkáltató alkal­maz már grafológusokat, akik a kézírásból - amely holt lenyo­mata a személyiségnek - nagy valószínűséggel meg tudják ál­lapítani, hogy a jelentkező sze­mélyiségét, képességeit tekint­ve alkalmas-e a munkakör be­töltésére. Egy grafológusnak nem jelenthet gondot az alko­holizmus, az agresszivitás, az összeférhetetlenség megállapí­tása sem. Mivel léteznek úgy­nevezett klasszikus hazugságje­gyek is, célszerű az igazat írni magunkról. Az álláskeresők körében - akár munkanélküli, akár új munkahelyet keres - elteijedt módszer még az úgynevezett fejvadászat is. Ez egy legális, nagy hatékonysággal működő direkt keresési módszer. Fővá­rosunkban több ilyen cég is mű­ködik - telefonkönyvből kike­reshető -, és gazdag, naprakész információs rendszerük révén gyorsan és minimális hibával dolgoznak. Egy - a már említett módon megszerkesztett - ön­életrajz átadásával célszerű egy ilyen cégnél is jelentkezni, hi­szen eggyel több lehetőséget ad ahhoz, hogy a kereslet-kínálat mérlege kiegyensúlyozottabbá váljon. Kónya István j" A Magyar Vöröskereszt XIII. kerületi szervezete j szociális akciót rendez. Ideje: 1998. június 17. 9-17 óra között 1998. június 18. 9-19 óra között 1998. június 19. 8-14 óra között Helye: Budapest XIII., Váci út 67. földszinti nagyterem. Minden érdeklődőt szeretettel és jó minőségű, olcsó ruhaneművel várunk! i________________________________________________________i Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke nyolcvana- i dik születésnapja alkalmából 1 dr. Lakatos Györgyöt, a Magyar Asztalitenisz Szövetség tiszteletbeli elnökét, a Nemzetközi Asztalitenisz Szövetség, s az Európai Asztalite­nisz Unió tiszteletbeli tagját, lapunk korrektorát a Magyar Köztársaság érdemrendjének kiskeresztjével tüntette ki a magyar, az európai és a nemzetközi asztalitenisz szövetsé- . gekben végzett hatvanéves munkájáért. Kedves Kerületi Fiatal! Szoktad-e olvasni a Hír­nököt, vagy úgy érzed, nem találsz benne Téged érdeklő írásokat? Szeretnénk ezen változtatni a Te közreműkö­déseddel. Ha gondod, örömöd van, írj nekem, Mónikának. Ha valamiben segíteni tudok, azt is megpróbálom, esetleg más, jó és okos emberek se­gítségével, vagy ha kell, utá­najárok kérdéseidnek. Azokat a leveleidet, írása­idat is várom, amelyekben olyan érdekes vagy meglepő dolgokról írsz, amelyek Ve­led és ismerőseiddel történ­tek meg. Akkor is kíváncsi vagyok Rád, ha úgy érzed, hogy Te más vagy, mint a többiek, vagyis, ha „kilógsz a sor­ból" . Amint már említettem a Figyelj! rovat csak akkor jö­het létre, ha Te is tollat ra­gadsz. Tehát írj Mónikának, hogy a Hírnök Neked is szól­jon! írásaidra a következő számtól kezdve válaszolok. Horváth Mónika Nem kell a szépségért megszenvedni A minap sétálgattam a Pozsonyi úton és a 12-es szám alatt va­lami újat, egy exkluzív szépségszalont fedeztem fel. Mivel a vizsgaidőszak kellős közepén tartottam, úgy gondoltam, hogy rám fér egy kis tatarozás. Amikor beléptem a Lime Stúdióba, Mezei Zoltán, a szalon vezetője rögtön elém sietett, és megkér­dezte, melyik szolgáltatást óhajtom igénybe venni. Nem tudtam dönteni, így leültünk és elmondta, milyen lehetőségek közül vá­laszthatok. Beszélgetésünk alatt volt időm körülnézni. A már­vány padló, a galéria, a fehér lépcsők, a zene, mind-mind a dé­li, mediterrán hangulatot idézte. Kökény Ferenc mesterfodrász neve hallatára rögtön a hajsza­lon mellett döntöttem. Igen ám, de nála épp vendég volt, ezért hogy ne unatkozzam, felmentem a galériába a kozmetikába, és csináltattam egy karcsúsító testkezelést, és egy COCON- terápiát, ami azért volt fantasztikus, mert ennek a maszknak a felviteléhez nem kellenek elektromos berendezések. A frissíté­sem alatt a kozmetikusok és a manikűrösök annyit meséltek a szoláriumgépről, hogy a kozmetika után azt is kipróbáltam. Hét percig feküdtem benn a 4 arcbamítós biocsöves gépben, és csak utána mentem le a fodrászhoz. Az egész kezelés nem vett többet igénybe fél napnál, és ami még ennél is fontosabb, a pénztárcám is kibírta. Most, hogy egy délelőtt alatt így átváltoztattak, már csak ar­ra leszek kíváncsi, hogy az elkövetkező vizsgákon elhiszik-e a tanárok, hogy év közben bejártam az előadásokra. (h. m.) A fodrász szalon

Next

/
Oldalképek
Tartalom