XIII. Kerületi Hírnök, 1998 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1998. augusztus / 8. szám
XIII. KERÜLI Előrelép a Vasas Teljesítmény és pénz beszél a profi fociban A Vasas labdarúgó csapata éveken át csak vegetált. Ám az elmúlt három esztendőben jelentős változás történt. Ennek kézzel fogható jele a bajnokságon elért bronzérem. A Fáy utcában vezetés és játékosok ma egy irányba húzzák a szekeret, pontosan ez az együttgondolkodás, közös felelősségérzet az előrelépés oka.- Dr. Tóth József, a piroskékek labdarúgó szakosztályának elnöke, Angyalföld polgármestere:- Amióta a szövetség zászlajára tűzte a profibajnokságot, Önnek több olyan nyilatkozata is volt, amiben konstruktív módon bírálta e lépést. Mégis milyen érzésekkel indítja útjára csapatát az új feltételek között?- A Vasas a törvényi feltételeknek megfelelt, egész pontosan a minimum feltételeket teljesítette. Úgy gondolom. hogy a profibajnoksággá való átalakulás a magyar labdarúgás gondjait átfogóan képtelen megoldani. Ahhoz, hogy hosszú távon befektetési terepnek tekintse a futballt, két összetevőnek kell megvalósulni: először is a magyar gazdaságnak kell olyan szintre emelkednie, hogy szabad pénzeszközök legyenek, másrészt a labdarúgás színvonalának is el kell érnie egy olyan nívót, hogy a pénzmegtérülésre az üzletembereknek, a fut- ballkluboknak legyen lehetősége.- A profibajnokság kapcsán mitó'l optimista?- Remélem, hogy tisztább viszonyok teremtődnek így, de az is fontos, hogy az érdekeltségi rendszereket megfelelően lehessen kialakítani. Az sem mellékes, hogy meg tudja talán teremteni annak a szervezeti keretét, hogy a befektetők komolyabban kezdjenek érdeklődni labdarúgásunk iránt.- Melyek az aggodalmai?- Az átalakulástól még plusz pénz nem jön be, s nem látom még egyelőre azokat a gazdasági lehetőségeket sem körvonalazódni, amelyek könnyítenének rajtunk. Tudomásul kell venni, hogy a nemzetközi labdarúgásban, egész pontosan itt Európában egy elitista felfogás kezd kialakulni. Ez alatt azt értem, hogy a Bajnokok Ligájának rendezvényei sajnos mind távolabb kerülnek a közép-kelet-euró- pai országoktól. Magyarán: egyre jobban elmennek tőlünk gazdaságilag és szakmailag is a nyugat-európai klubok. Magyarországon is kialakulhat előbb-utóbb egy ilyen elitcsoport a profibajnokságon belül. Ha ez meg lesz, talán betörhetünk egyszer az igazi nagyok közé. Gyalog András, a Vasas ügyvezető elnöke egészen más szempontból közelíti meg a témát.- Nem árulok el újat azzal, ha azt mondom, hogy a labdarúgás egyrészt ma már egyértelműen üzlet, másrészt szórakoztatóipar és harmadrészt sport. Jobban mondva, így együtt az egésznek valami elegye. Nemzetközi vonatkozásban ma már valóban létezik csapatoknál és játékosoknál egyaránt a kereslet-kínájat elve, s nagyon sok jelentős egyesület vállalja azt nyugaton, hogy még a tőzsdén is jelen legyen. Mi a Vasasban már decemberben gondolkodtunk az átalakulásról, ennek első foka az volt, hogy a labdarúgásban kft.-t alapítottunk azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a következő lépcsőfok akár egy részvénytársaság is lehet. Igenis el kell odáig jutni, hogy felvállalja egy ilyen gazdasági társaság azt, hogy a jó munkától, a sikertől, vagy a rossz eredményektől függjön netalántán a Vasas árfolyama. Szerencsések vagyunk, mert a mi játékosgárdánk sikerorientált. Na és még valami. Feltétlenül köszönetét kell mondanom annak a vezető közegnek, amelyikkel együtt dolgozhatom a Vasas labdarúgásáért. Mi valamennyien a Vasas ügyét akarjuk szolgálni. Illovszky Rudolf szakmai igazgató 1945-ben lett profi labdarúgó a Vasasban.- Nagyon nagy dolog volt akkoriban, ha valaki az amatőr státuszból átléphetett a profik táborába. Mert ettől a pillanattól biztosra vehette, ha nem jön közbe valami súlyosabb sérülés, akkor akár az egész életét, egzisztenciáját megalapozhatja. A mi szerződéseink 53 évvel ezelőtt is tartalmazták azt, hogy hányszor kell edzésre járni, mennyi az úgynevezett kalóriapénz, a meccsprémium és bizonyos, a klubbal szembeni követelményeket is rögzítettek. Gellei Imre vezetőedző először arról beszélt, hogy a játékosok körében milyen volt a profibajnokság gondolatának fogadtatása.- A meghatározó emberekkel hosszasan tárgyaltunk erről és mindegyikük nagy várakozással tekint az új kezdeményezés elé. Feltétlenül szüksége van a magyar labdarúgásnak egy egészséges átalakulásra, arra, hogy amit nyújtunk, a produkció, az valójában mennyit is ér a piacon, annak mennyi a valós értéke. Láthattuk a világbajnokságon, hogy ez az egész ma már egyértelműen üzlet, az elsődleges cél a profit, minden ezt a célt szolgálja. A magyar labdarúgás számára valóban nagy fejesugrás az egész, de tegyük hozzá, hogy óriási kihívás is. Mi felkészültek vagyunk arra, hogy az új körülmények között is megálljuk a helyünket. A Vasasra eddig is az volt a jellemző, hogy jól sáfárkodott a lehetőségeivel. Az utánpótlás nevelés terén azonban az állam effektiv gazdasági segítségére is szükség van. Ezt már egymaguk- ban a profiklubok nem tudják magukra vállalni. (Gyenes) Vasas Danubius Hotels Professzionális ás Junior Bajnoki mérkőzései: Augusztus Diósgyőr-Vasas 8-án 17 óra - Profi. 10-én 15 óra - Junior Kispest-Vasas 14-én 19 óra - Profi, 17-én 17 óra ~ Junior Vasas-Haladás 22-én 19 óra - Profi, 24-én 14 óra-Junior Vasas- III. kér. FC 29-én 19 óra - Profi, 31-én 14 óra - Junior Szeptember Vasas-MTK 12-én 19 óra - Profi, 14-én 14 óra - Junior Az időpontok tévéközvetítés esetén változhatnak! Európa legjobb atlétái Budapesten 1998. AUGUSZTUS 18-83. A sportág hazai felpezsdülését várja a mesteredző Már minden együtt van a Népstadionban az augusztus 18-án kezdődő Atlétikai Euró- pa-bajnoksághoz. A szervezők és rendezők a világversenyhez méltó körülményeket teremtettek a nagy létesítményben. Tetszetős képet mutat a negyvenöt esztendős stadion új köntösbe öltöztetve. Több mint egymilliárdba került a szépítkezés. A -700 fős technikai személyzet három esztendeje készül a nagy figyelmet, pontosságot igénylő munkára. Közülük négyszáz- nyolcvanan bíráskodni fognak, remélik, a hazai és nemzetközi közvélemény elvárásának megfelelően. Ä szervezők bizakodnak, hogy a lakosság programjának fogja tekinteni a ritkaságnak számító sportrendezvényt. A Magyar Atlétikai Szövetség kudarcként élné meg, ha üresek maradnának a lelátók. A Hírnök korábbi számaiban kerületi élversenyzők vallottak eredményeikről, hétköznapjaikról. Ez alkalommal egy angyalföldi mesteredzőt, Bakai Józsefet kérdeztem, hogyan ítéli meg a magyar versenyzők felkészültségét, esélyeiket, továbbá mely országok versenyzői osztozkodnak majd az érmeken?- Az atléták felkészülését egy folyamatnak kell tekinteni - hangsúlyozta Bakai mester. - Nincs megállás, nem lehet kihagyás. Jövőre már világbajnokság, 2000-ben pedig olimpia lesz. Tehát rendszeresen, folyamatosan kemény munkára van szükség. A válogatottak, a magyar élgárda ennek eleget tesz. Szerencsére a sportvezetés támogatja az arra érdemes sportolókat. De tudni kell, hogy ők maguk és családjaik is anyagi áldozatokat vállaltak, hogy hazai viszonyok között megmutathassák tehetségüket.- Megnevezné az éremesélyeseket?- A kalapácsvető Kiss Balázs és Gécsek Tibor feltétlen a dobogó közelében végezhetnek. Czingler Zsolt hármasugró is titkos reménységem.- A hétpróbázó lányok és tízpróbázó fiúk nem tartoznak ezek közé?- De. igen. Ináncsi Rita, Szabó Dezső, ha egészségesek, és az ifjú Zsivótzky ott lehetnek a legjobbak között.- A női és férfi 4x100-as váltók összeálltak már?- Természetesen. Néhány versenyen reménykeltőén szerepeltek, a döntőbe várom őket. Bízom még Szekeres Judit 400 gátas versenyzőben, aki vezeti az idei európai ranglistát. Kovács Dusán szintén 400 gátas, az ő tehetségét, bátor versenyzését sem lehet kétségbe vonni. A gyalogló lányok sem esélytelenek. A nemzetek közül a németek. a lengyelek, az oroszok, a franciák, az angolok számíthatnak legtöbb éremre. Egy-egy medált más nemzetek lányai, fiai is elcsíphetnek.- Milyen hatást gyakorolhat az Európa- bajnokság megrendezése a sportág hazai fejlődésére?- Atlétikában - néhány szám kivételével - a világ elhaladt mellettünk, jó lenne utánasietnünk. A sportágat nemcsak ez nyomasztja hazánkban. A közelmúltban a legfelsőbb sportvezetés az atlétikát több sportághoz viszonyítva másodrangúnak minősítette. Úgy foglalt állást, nem indokolt alapsportágnak tekinteni. Ki tudja, mit mérlegeltek, amikor erre az elhatározásra jutottak. Egy biztos, a döntés figyelmen kívül hagyott minden sportszakmai szempontot. S ez sajnos az anyagi támogatás csökkenésében is tetten érhető. Egyébként a tapasztalatok azt mutatják, ha egy ország bizalmat kap valamilyen sportágban világverseny megrendezésére, ott megpezsdül az élet: a fiatalok közül sokan szefetnének a kiemelkedő tudású versenyzők nyomdokába lépni. Jó lenne ezt tapasztalni nálunk is, amely azzal járna, hogy benépesülnének a pályák, felszínre kerülnének a tehetségek. Összességében népszerűsödne az atlétika, egészségesebb lenne a felnövekvő nemzedék - fejezte be mondandóját az egykori olimpikon, kiváló nevelőedző, Bakai József. Kardos Bálint Bakai József mesteredző' A Teremtésből kimaradt Szép a mi Duna-partszakaszunk, a Tisza-Kárpát-Dráva-Pan- nónia utcák négyszöge. A Helia szálló modern építménye sem csúnya, amint letekint ide. Jaj, de sivár, elhanyagolt és kutyagumival bevetett térség viszont az, amelyik ennek a közepén elterül. Lehetne játszótér, pihenőpark, enyhet adó oázis a beépített környezetben. Jobb sorsra érdemes, az erre lakó és megforduló emberekkel együtt, akik várják a helyhez méltó, többször megígért rendbehozatalt. Jagrik Barnabás Pannónia utca 91. Mégis kinek a telke? Tisztelt Szerkesztőség! Újpalotáról 10 éve költöztem a XIII. kerületbe, így már sajátomnak érzem Angyalföldet. Észreveszem a kedvező változásokat, dicséretesnek érzem a kerület vezetésének jó munkáját. Az egyes bosszantó hiányosságokat nem említem, gondolom, önök azokat jobban ismerik. Van azonban egyvalami, amely már régóta szemet szúrt és egyelőre érthetetlen számomra. Ez a következő: A Visegrádi és Dráva utca kereszteződésénél - a Duna felé menve - van egy park,' játszótér és kis fás terület. Évtizedekkel ezelőtt betonoszlopokkal és dróthálóval kerítették el a fás területet. Ezzel az ott egykoron aszfaltozott, labdajátékra szolgáló területből^ egy jelentős sávot elvettek. így ennek használata lehetetlenné vált. Teljesen érthetetlen számomra, hogy 1988-ban az elkerített fás terület egyik fájára felszegeztek egy sárga hirdetőtáblák a következő szöveggel: BÉRBEADÓ VAGY ELADÓ. TEL.: 202-4368. Gondolom, furcsa lenne, ha a Szabadság téren, a Margitszigeten vagy a Városligetben találkoznánk hasonlókkal. Vagy talán e terület korábbi (háború előtti) tulajdonosa telekkönyvi tulajdonlapja alapján tart igényt e területre? Morvay Zoltán Dráva u. 11. A XIII. kerület közműellátása és környezete A Központi Statisztikai Hivatal Budapesti és Pest Megyei Igazgatóságának tájékoztatása szerint a gázelosztó-vezeték hossza a fővárosban az elmúlt öt év alatt 11 %-kal lett hosszabb, s így meghaladja a 3 és fél ezer kilométert. A kerületben 160 kilométer a gázelosztó-vezeték hossza, és egy km2 belterületre 12 ezer méternyi jut. A ’90-es évek elejéhez képest a gázelosztóvezeték hossza a kerületben 2%-kal nőtt. A főváros távfűtőhálózatának hossza 454 km, 5 év alatt csak 8 km-rel hosszabbodott. A táv-, illetve tömbfűtésbe bekapcsolt lakások száma hasonló időintervallum alatt 287-tel lett több, és jelenleg meghaladja a 241 ezret. Ebbe a fűtési rendszerbe a lakások közel egyharmada van bekapcsolva. A melegvíz-szolgáltatásba bekapcsolt lakások száma az elmúlt 5 év alatt csaknem 900-zal emelkedett, és túllépi a 228 ezret. A lakások 28%-a kapcsolódik Budapesten a melegvíz-szolgáltatásba. A XIII. kerület távfűtőhálózatának hossza 54 km, 5 év alatt lényegében nem változott. A táv-, illetve tömbfűtésbe bekapcsolt lakások száma 1993-hoz mérten 96-tal csökkent, de így is meghaladja a 29 ezret. A melegvíz-szolgáltatásban részesülő lakások száma az 5 év alatt néggyel nőtt, és eléri a 25 ezret. A távfűtőhálózat és a bekapcsolt lakások Kerület Távfűtó'hálózat, km Táv-, illetve tömbfűtésbe bekapcsolt lakások Melegvízszolgáltatásba bekapcsolt lakások 1 km1 összesen belszáma aránya, száma aránya, területre % % jutó Budapest 454 1,2 241 373 30 228 203 28 XIII. 54 4,1 29 299 49 25 157 42 Budapesten 4385 km a főnyomó és elosztó vízcsőhálózat hossza, ennek nem egészen 5%-a (190 km) található a kerületben. A fővárosban 4370 km a közcsatorna-hálózat hossza, öt év alatt 8%-kal növekedett. Az angyalföldi közcsatorna-hálózat nem egészen 250 km, ez a már említett öt év alatt alig nőtt. Budapesten egy km ivóvízcső-hálózatra 997 m közcsatorna jut, a XIII. kerületben ennél lényegesen több, 1315 m. E tekintetben a kerületek között a XIII. kerület sorrendben a hatodik helyet foglalja el. A fővárosi lakásokhoz hasonlóan az angyalföldi lakások 98,5%-a van bekapcsolva a közüzemivíz-hálózatba. Szennyvízhálózattal a budapesti lakások 90,5%-a, a XIII. kerületiek 99,1%-a rendelkezik. A közkifolyók száma a fővárosban 2159, ebből csupán négy működik a kerületben. Budapest parkterülete 1980 és 1991 között 54%-kal nőtt, a kilencvenes évek elejére már megközelítette a 23 millió m2-t. A növekedés napjainkban is folyamatos, 1997-ben meghaladta a 25 millió trf-t, ennek azonban nem egészen 7%-a található a XIII. kerületben. Parkok és játszóterek 1997-ben Kerület Parkterület, Ebből: Egy lakosra jutó gondozott Játszóterek 1000 m2 gondozott parkterület, m2 száma Budapest 25 230 24 169 13 1 737 XIII. 1 640 1 619 13 132 Platschek Gábor yl é
