XIII. Kerületi Hírnök, 1998 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1998. augusztus / 8. szám
Tovább csiszolják, finomítják Agárdi László, a LEPKE elnöke szerint az önkormányzat és a kereskedők egyet akarnak ‘„Az én utcám” pályázatra érkezett és díjat nyert Szubjektív kép a Bulcsú utcáról A XIII. kerület képviselőtestülete 1997. decemberi ülésén elfogadta a megvalósíthatósági tanulmányt a Lehel piac fejlesztésére, amelyet lapunk az 1998. januári számában részletesen ismertetett. A képviselő-testület ebben a határozatában felhatalmazta a polgármestert, hogy a választott variáció megvalósítását, a szerződéses jogviszonyok létrehozását célzó tárgyalásokat a piaci bérlők képviselőivel, a potenciális befektetővel kezdje meg, a beterjesztés határidejét 1998. június 30-ában szabta meg. 1998. július 23-án megkérdeztük a piaci bérlők képviseletét ellátó Lehel Piaci Kereskedők Egyesülete (LEPKE) elnökét, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara XIII. kerületi tagcsoportjának újonnan megválasztott alelnökét, Agárdi Lászlót, hogy történt-e fennakadás a tárgyalásokban, ami miatt a határidős teljesítés elmaradt. Agárdi László a kérdésünkre így válaszolt.- Nem mondom, hogy boldog barátságban vagyunk, de állíthatom, hogy jó munka- kapcsolat alakult ki az önkormányzat és köztünk, kereskedők között. Szerintem annak az oka, hogy a június 30-i képviselő-testületi ülésen a tárgyalások eredményéről a jelentés nem történt meg, egyes képviselők részéről bizottsági ülésen felmerült technikai észrevétel volt, de ez csak a még gondosabb megtervezés igényéről tanúskodik, és a kivitelezésben késedelmet nem von maga után. Nyilvánvaló, hogy a kereskedőknek és a vásárlóknak egyaránt szükségük van erre a piacra, ugyanakkor elismerjük, hogy abban a formában, ahogyan ma működik, nem tartható fenn. Tudjuk, hogy idő szempontjából szorít minket, a szomszédságunkban épülő West End City Center, de az egy bevásárló- és szórakoztató centrum lesz, mi viszont kimondottan élelmiszer- piac szeretnénk maradni.- Statisztikák bizonyítják, hogy Budapest élelmiszer-ellátásának a 30-35 %-át a Lehel piac nyújtja. Rengeteg itt a termelő, akik friss áruval dolgoznak, ugyancsak rengeteg a kereskedő, akik szintén friss áruval dolgoznak. A kettő nem üti egymást, s nincs is ellentét - és nem is lesz! - a termelők és a kereskedők között. Az új piacon is csak termelőkre és kereskedőkre lesz szükség.- Mi, kereskedők, szinte nagykereskedelmi áron adjuk itt a húst, de ebben egy szomorú dolog játszik közre, az hogy nem megoldott a húsrakodás a Bulcsú utcában. Ennek oka, hogy a húsboltok úgy vannak építve, ami miatt itt történik a húsbehordás, s ez, tudjuk, zajjal jár. Ez sok problémát okozott és okoz nekünk. De most a LEPKE irányításával és az .önkormányzat segítségével olyan kompromisszumos megoldásra jutottunk, ami - még az átépítés előtt - kiutat fog jelenteni ebből az áldatlan állapotból. Még pontosan nem részletezhetem, mert a konkrét teendők kidolgozásra várnak, de azt megígérem, hogy pozitív változás fog történni. Ez nem porhintés, ez valóság.- Most, hogy megnyílt az átépített Fény utcai piac, többen hivatkoztak az ottani árakra. Azt azonban tudni kell, hogy ezek úgynevezett bevezető árak. Megnyugtathatok mindenkit, hogy a Lehel piacon az új körülmények között is elsőrangú árut közepes csomagolásban és negyedosztályú áron kaphatnak a vásárlók. Én ebben látom a Lehel piac jövőjét. Ilyennek kell nekünk az önkormányzattal együtt létrehoznunk. Nem egy irodaházat, nem egy túlnívósí- tott, túlcicomázott létesítményt akarunk, hanem egy minden tekintetben kielégítő élelmiszerpiacot.- Összegezésképpen elmondhatom, hogy nekünk, kereskedőknek nincsenek önálló terveink, mindent az önkormányzattal együtt gondolunk ki és csinálunk. Most még egy kicsit továbbcsiszolják, finomítják a képviselők is, emberbaráti léptékkel mérve, a terveket. Az új piac érdekeltségébe be akarják vonni a kereskedőket is, szó van egy rt.-ről, amelyben a kereskedők is benne vannak. Ez a mi elképzelésünkkel is egybevág. - fejezte be nyilatkozatát Agárdi László. A rövid, szinte csak nyúlfarknyi utca a Váci út és a váci vasútvonal között fekszik, a régebbi térképeken Lőportárdűlőnek nevezett városrészben. Első látásra semmiben sem különbözik a szokványos mellékutcától. Ha csak azzal nem, hogy keleti végén lesüllyed és eltűnik a Nyugati pályaudvarhoz tartozó sínlabirintus alatt átvezető gyalogos aluljáróban. A Bulcsú utca első, még eredeti macskaköves szakasza a Lehel utcáig ipari jellegű. A páros oldalon kerítésfal mögött a Budapest Terézváros Pft.. Főnökség épületei húzódnak. Szemközt a Bulcsú-Szabolcs utca saroktömbjén az 1900-ban alapított Marx és Mérei Tudományos, Elektromos Műszerek és Feszmérők Gyára (az 1948- as államosítás után Mechanikai Mérőműszerek Gyára) utóda, a Közlekedési Műszergyártó Rt. telephelyei találhatók. Mindenesetre figyelemre méltó, hogy ez a majdnem százéves gyár túlélte a változásokat, s eddigi időben történt profilváltásai sikeresek voltak. Érdekességként említem meg, hogy 1908-ban pl. a Postaigazgatóságnak automata levélgyűjtő szekrényeket szállítottak és távírdái szerelési munkákat is végeztek. A Bulcsú utca második, a Lehel utcától a Váci útig terjedő szakasza a Váci temető megszüntetése után alakult ki. A Váci út-Lehel út-Aréna út háromszögében új utcák keletkeztek. Az 1870-es évek utcanévadásában a Fővárosi Közmunkák Tanácsának javaslatára előnyben részesítették a történelmi múlt kiemelkedő személyiségét. Az augsburgi vesztes ütközet 955-ben kivégzett két magyar vezére, Bulcsú és Lehel egymás közelében kaptak utcát, Bulcsú 1871-ben, Lehel 1979képviselők egybehangzóan aláírtak. Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Közlekedési Ügyosztály Forgalomtechnikai Alosztály Szám: 10-2463/97 Tárgy: XIII., Bulcsú utca közlekedési problémái. EMLÉKEZTETŐ a tárgyi témákban 1997. 07. 29-én tartott helyszíni bejárásról. Jelen voltak a mellékelt jelenléti ív szerint: (névfelsorolás). A Bulcsú utca déli oldalán a piac miatt állandósult a szabálytalan, a járműforgalmat is akadályozó parkoló járművek jelenléte. További probléma, hogy a piacot feltöltő tehergépkocsik a nap minden szakaszában - jogerős bírósági tilalom ellenére éjszaka is - végeznek rakodást. A jelenlévők megállapodtak abban, hogy a jelenlegi parkolásszabályozás nem egyértelmű, és az alábbi táblakombinációval kívánják a helyzetet rendezni: A Váci úti sarkon egy oszlopra az alábbiak kerülnek • Megállni tilos, 20-06 óra között, Elszállító piktogram, • Várakozni tilos, Koncentrált rakodóhely piktogram, 06-10 óra között, Elszállító piktogram. Mögötte külön oszlopon: • Parkoló, 10-18 óráig. Fizető, a Petrolex Kft. szöveges táblája. Az elkülönítésre az egyszerre befogadható információmennyiség korlátái miatt van szükség. A táblák kihelyezését az FKF Rt. Forgalomtechnikai Főosztálya végzi, határidő: 1997. augusztus 5. A táblákat eltulajdonítás esetén az FKF Rt. egy alkalommal tudja pótolni. ben. (A Lehel utca eredeti neve Nagy Lőportorony utca volt, a Kis Lőportorony utca neve pedig Lőportár lett.) A Bulcsú utcából kiinduló Antal utca új neve 1875-től Szabolcs lett, Előd vezér fiáról. A Lehel utcából nyíló új utcát pedig Árpád fejedelem egyik unokájáról, Géza fejedelem apjáról, Taksonyról nevezték el. Az egykori Váci temető területe a Bulcsú utca vonaláig tér maradt: először Ferdinánd, majd Lehel tér lett. A sors különös játéka, hogy Petőfi, aki sokat bolyongott a temetőben Csapó Etelke halála után, s néha az éjszakát is ott töltötte, nem csak a temetőt tette híressé a Cipruslombok versciklusával, hanem még a temető utóéletéhez is kapcsolódott. Irodalmi érdekesség, hogy négy költeményt is írt ,,a kürtharsogtatás- sal országokat reszkette- tő”, „győzötten is még győzelmes Lehelről” élete különböző szakaszaiban: kettőt még 1842-ben, pápai diák korában, 1845- ben egy balladát, az 1848 februárjában elkezdett hősi éneket talán éppen a márciusi események miatt nem fejezte be. A század végén, a 90-es években a romantikus hangulatú temetőből egy nagy váltással az élőket szolgáló Ferdinánd téri, majd Lehel piac lett. Kassák írta le a piacot naturalista valóságában az „Egy ember életében”. Szerinte itt voltak jelen mindazok a figurák, akik az orosz regényekben olyan közel tudtak férkőzni hozzá. ír a halasasszonyokról, tyúkászokról, kiöregedett zsákhordókról, gyári munkásokról, fuvarosokról, szemetesekről, az ott lebzselő munka- nélküliekről.” 1948-ban a tér sorsa újabb fordulatot vett: a Lehel utcai oldalon 1950-ig felépült négy lakóház Schall József és Piszár István tervei szerint. Ezek az úgynevezett Élmunkás-házak, mivel az első élmunkásoknak szánták őket, s a tér új neve is Élmunkás tér lett. A Bulcsú utca nyomvonalában álló, utolsóként elkészült épületben négy műteremlakást is elhelyeztek: két tetőteraszos lakást festő-, két földszinti lakást pedig szobrászművészek számára. Az évek során olyan művészek alkottak itt, mint Vedres Márk, vagy Hincz. Gyula. Az 50-60-as években a házak köré szép parkot telepítettek, sok különleges növénnyel (papír- eperfa, csörgőfa, kínai nyárfa, japán akác), szép platánfasorral, egynyári virágágyásokkal. Sajnos a park nem tudta megőrizni kezdeti szépségét, s a ráfordítások csökkenése, no meg az emberi vandalizmus miatt mára csak halvány árnyéka egykori önmagának, noha időről időre történnek kísérletek felújítására. Első szembesülésemre a Bulcsú utca régiségével máig emlékszem: egy közműépítéskor kiásott földhalom tetejére emberi koponya- és más csontmaradványokat helyeztek el a tréfáskedvű munkások. Ekkor döbbentem rá, hogy egy hajdan volt temető üzenetét hordozzák. Azóta egyes új épületek alapozásakor is előbukkantak az egykori temető nyomai. A piaccal szemben, a Váci út és a Bulcsú utca sarkán állt a Schlick-Nicholson Vasöntöde és Gépgyár egyik telepe. A céget 1927-ben szanálták, s a helyén a Magyar Posta saját tervezésében felépíttette az akkor legmodernebb Lipót automata főközpontot, amelyet 1929 decemberében helyeztek üzembe. Tichtl György neobarokk elemeket mutató épületet tervezett. Újpestet és Zuglót mellékközpontként kapcsolták a Li- póthoz. A Bulcsú utcában a 20-40-es években épült lakóházak között talán legdíszesebb a Krayer-Krausz bérpalota a Fóti út (ma Kassák Lajos utca) sarkán. Tervezője az a Langer Károly építész volt, aki többek között a tihanyi Biológiai Intézetet és a székesfővárosi főgyűjtőcsatornát is tervezte. Érdekes színfolt a Bulcsú utcában a Tüzér és a Lehel utca között 1938-ban felépült Majláth autószerviz és bemutatóterem épülete. Majláth Mihály BMW és DKW autók képviselete számára építtette a legmodernebb műszaki berendezéssel (vasszerkezetű tetővel fedett csarnok). Tervezője Körmendy Nándor építész volt. Az 50-es években az, épületben működött az Ibusz Útlevél- és Vízumosztálya. Számomra igazi meglepetést jelentett amikor megtudtam, hogy Kassákék lakása, amelyet Vas István Nehéz szerelem című önéletrajzi regényében bemutatott, az autószerviz helyén álló házban volt a 30-as években. Sajnálatos módon csak a lakás rideg, akkoriban puritánnak mondott szépségéről ír, amely élesszürkére festett falaival, a világos nyersfa bútorok szegényességével, Kassák konstruktivista képeivel olyannyira elütött a polgári ízléstől. Kassákék a szomszédos, Bulcsú u. 21/A szám alatti házban is laktak 1945 őszéig, amikoris Békásmegyerre, majd Óbudára költöztek, s többé nem éltek Angyalföldön. A konkrét valóság által táplált élményekből visszapillantás lesz: „Mi késztet rá, hogy visszatérjek hozzátok hogy újból és újból üdvözöljelek Angyalföld fiai és leányai? ...Lehet, már csak az emlék köt hozzátok de van-e szentebb és dú- sabb kötelék a közös fiatalság emlékeinél?" A Bulcsú utca és környéke a közeljövőben változások elé néz: átépítik a Lehel-piacot, az autószerviz helyére modern lakóháztömböt terveznek, s valószínűleg a vasút melletti területet is érinti rpajd a Nyugatinál meginduló West End City Center projekt 2. üteme. Ä' nem különösebben szép, de régi titkokat rejtő, s általam is évtizedek óta ismert utcakép talán előnyére változik. Nem tudhatom előre. „Ami mögöttünk van, az bennünk van” - írta Kassák egyik versében, most már bizonyára számomra is kitörölhetetlenül. A KRESZ-tábla nem karácsonyfa Áll a Váci út és a Bulcsú utca sarkán áll egy KRESZ- tábla. Előírásai konkrétak, indokoltak, tiszteletet és főleg betartást érdemlők. Mindezzel szögesen ellentétben - mindenki fütyül rá. És apránként - mintha csak karácsonyfa volna - letépdesik róla egyes függelékeit, hol a rakodást, hol az időpontokat, hol az elszállítást jelölő táblácskákat, piktogramokat. Ezen közlekedési objektumnál talán csak Paliasz Athéné jár rosszabbul, akinek kezéből időnként, tudvalevőleg, kilopják a lándzsát. Hogy azért nagyjából az illetékesek és az arra közlekedők mégis csak tudják, hogyan állunk, közöljük a tábla felállítása alkalmával felvett jegyzőkönyv szövegét, amelyet akkor a tábla előírásait eldöntő és jelenlévő hatósági A rakodási időt és az elszállító piktogramot ellopták Szalma Mária Ha innen nézzük, a Lehel piac az úr A sín a semmibe visz
