XIII. Kerületi Hírnök, 1998 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1998. május / 5. szám
Mit mond rólunk a statisztika? A népesség és a népmozgalom alakulása a XIII. kerületben A Központi Statisztikai Hivatal Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága tájékoztatója szerint 1997 elején a budapesti lakosság 6,5%-a, mintegy 122 ezer ember élt a kerületben. Az 1980- as évekhez képest a lakónépesség a fővárosban 173 ezerrel, 8,4%-kal, a kerületben csaknem 6 ezerrel, 5%-kal csökkent. A nagymértékű természetes fogyás kialakulásában a halálozások magas szinten való stagnálása mellett az élveszületések számának folyamatos, összességét tekintve jelentős csökkenése játszott szerepet. Az éves átlagot tekintve a XIII. kerületben 1986 és 1990 között 1206 élveszületés és 2112 halálozás történt, a természetes fogyás 906 volt. 1991 és 1996 között ezek az adatok a következőképpen változtak: évenként átlagosan 1090- en születtek és 1999-en haltak meg. Természetes szaporodásról semmiképpen, 909-es természetes fogyásról annál inkább beszélhetünk. A XIII. kerület népessége egy év alatt, 1998. január 1-jére (3 ezerrel) 119 ezerre csökkent, de így is Budapest 4. legnépesebb kerülete. A természetes népmozgalom alakulása A főváros lakossága 1980-1989 között 43 215-tel csökkent, a természetes fogyás 98 252, a vándorlási veszteség 42 573 volt. 1990 és 1996 között ezek az arányok a következőképpen változtak. A lakosság népessége 130 559- el lett kevesebb, a természetes fogyás 82 526- os értéket mutat és 48 033 lett a vándorlási veszteség. A XIII. kerületbe 1996-ban 5106 új lakó érkezett, ezt azonban ellensúlyozta az a tény, hogy 5877-en választották Budapest egyéb kerületét lakhelyükül. A főváros minden kerületét figyelembe véve a XIII. kerületből költöztek el legtöbben, pontosan 771-en. A fővárosban az elmúlt 6 évben a válások száma 21%-kal, a házasságkötéseké 30%-kal lett kevesebb. Budapest és a XIII. kerület korösszetétele, 1996 Népesség 0-14 15-29 30-59 60 éves összesen éves és idősebb Budapest 1 886 215 15% XIII. kerület 1-21 813 13% A XIII. kerület korcsoportok szerinti összetétele a következő képet mutatja: Budapest gyermekkorú (0-14) népességének aránya az össznépesség 15%-át jelenti. Ugyanez a mutató a XIII. kerületben 13%. Tehát elmondhatjuk, 23% 40% 22% 22% 41% 24% hogy a XIII. kerület népessége a budapesti átlagnál idősebb, ezt jelzik a 60 éves és idősebb korosztály adatai is, ahol 2 százalékponttal nagyobb arányban képviseltetik magukat, mint a főváros egészében. Lakásállomány és laksűrűség Kerület 1980 1990 1996 1997 Lakásállomány Budapest 726 691 793 764 814 596 816 765 XIII. kér. 51 842 57 930 59 215 59 210 100 lakásra jutó lakos Budapest 283 254 234 231 XIII. kér. 262 226 210 206 A XIII. kerületben 1986 és 1990 között éves átlagban 643 lakás épült, átlagos számuk 1991 és 1995 között (65%-kal) 227-re csökkent. 1997-ben a Budapesten épített lakások 0,25%- a (8) épült a kerületben, a főváros összes kerületének lakásépítését figyelembe véve ez a rangsorban hátulról a 6. helyet jelenti. A XIII. kerületben 1996-ban elkészült lakások 36%-át (8-at) gazdasági szervezet, 64%-át (14-et) természetes személy (lakosság) építette. A XIII. kerületben 1996-ban az önkormányzat, központi költségvetési szerv, lakásépítő szövetkezet és egyéb vegyes építtető nem épített lakást. A Budapesten épített lakások átlagos alapterülete 102 in, a XIII. kerületieké 94 rri“. Megszűnt lakások a XIII. kerületben A Központi Statisztikai Hivatal Budapesti és Pest Megyei Igazgatóságának tájékoztatója szerint a fővárosban 1997-ben 794 lakás szűnt meg, 11-gyel kevesebb, mint 1996-ban. 1991- hez képest számuk 10%-kal csökkent. A XIII. kerületben tavaly 15 lakást szűntettek meg, az előző évinél 25%-kal kevesebbet, 1991-ben még 3,6-szor több lakás szűnt meg a kerületben, mint 1997-ben. Megszűnt lakások Megnevezés 1986-1990 1991-1995 1996-1997 évek átlaga XIII. kerület 207 77 18 Budapest 1331 747 800 A kerületben 1997-ben megszűnt lakások 73%-a (11) volt személyi, és 27%-a (4) önkormányzati tulajdonú. Az egy évvel korábban megszűnt lakások 60%-a volt személyi, és 40%-a önkormányzati tulajdonban. A lakások többsége (kétharmada) lakásösszevonás miatt szűnt meg, 13%-a lakásépítés, 20%-a a lakások műszaki megosztása folytán. Ugyanez a százalékos megoszlás a fővárosban a következőképpen néz ki: a Budapesten 1997-ben a lakások 16%-a lakásösszevonás, 25%-a lakásépítés, 5%-a műszaki megosztás, a lakások 54%-a pedig avulás, elemi csapás, településrendezés és egyéb okok miatt szűnt meg. Az elmúlt években megszűnt lakások felszereltsége és ellátottsága viszonylag kedvezőbb volt: Például - a kerületben megszűnt lakások 93%-ában volt főzőhelyiség,- a kerületben megszűnt lakások 93%-a rendelkezett volt fürdő-, és mosdó helyiséggel,- a Budapesten megszűnt lakások 70%-a, a kerületben megszűnt lakások mindegyike közcsatornával felszerelt volt. A megszűnt lakások nagysága százalékos megosztásban Megnevezés 1 szobás 2 szobás 3 szobás 4 és több szobás XIII. kerület 40,0% 46,7% 13,3% Budapest 53,1% 29,8% 11,8% 5,3% A kerületben megszűnt lakások legnagyobb hányada kétszobás volt. Platschek Gábor Amit a gyámhivatal tevékenységéről tudni kell - 3. A gyermekvédelem sokféle alapellátása A gyámhivatal tevékenységének jelentős területét képezi a megelőző gyermekvédelem utáni intézkedések sorozata. Miután a gyermek-egészségügyi, oktatási-nevelési intézmények felderítették, kik azok a gyermekek, akik olyan mértékben veszélyeztetettek, hogy a területi gondozás nem vezetett eredményre, vagy attól nem várható lényeges javulás, javaslatot tesznek a gyámhivatalnak, hogy a szükséges és lehetséges intézkedéseket tegye meg. A gyermekvédelemről szóló 1997. évi XXXI. törvény sokféle gyermekjóléti alapellátásra biztosít lehetőséget: pl. a gyermekjóléti szolgálat családgondozást végez, kezdeményezi a különböző szerveknél a legoptimálisabb intézkedések megtételét, megszervezi a helyettes szülői hálózatot, igénybe veheti a gyermek és családja érdekében a gyermekek egésznapos ellátását biztosító bölcsődét, óvodát, iskolai és családi napközit, házi gyermekfelügyeletet, a gyermekek és családok átmeneti otthonát stb. Dr. Zemplényi Ferencné Ezeknek a lehetőségeknek a megteremtéséről a képviselő- testület a májusi ülésén fog helyi rendeletet alkotni. Amennyiben a gyermek helyzete olyan súlyos, hogy ezekkel az intézkedésekkel nem várható tartós eredmény, a gyámhivatal a gyermeket, amennyiben lehetséges, más családnál (családba fogadás engedélyezésével, gyám kirendelésével), ha mindez nem járható út, gyermekotthonban helyezheti el vagy ideiglenesen vagy átmenetileg vagy tartósan. A gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése általában 30 napra szól. Ez az elhelyezési forma a szülők felügyeleti jogát nem érinti, de a gyámhatóság ez idő alatt pert indíthat a szü- lő(k) ellen a gyermeknek a különélő másik szülőnél vagy harmadik személynél történő elhelyezése iránt. Ha ez nem lehetséges, a gyámhivatal a gyermek átmeneti nevelésbe vételét rendelheti el, s ezzel vagy nevelőszülőkhöz vagy gyermekotthonban helyezi el. Ebben az esetben a szülő felügyeleti joga szünetel, a gyermeknek hivatásos gyámja lesz, aki köteles a gyermek elhelyezéséről tervet készíteni. A gyámhivatal tartós nevelésbe veszi a gyermeket, ha a szülő(k) felügyeleti jogát megszüntették, ha a gyermek örökbeadható, a gyermeknek nincs törvényes gyámja. A gyámhivatal mindhárom elhelyezési esetben folyamatosan (évente) figyelemmel kíséri a gyermek helyzetét, kísérletet tesz arra, hogy a gyermek a családjába visszakerülhessen. A törvény szerint tehát fokozatai vannak a gyermekek elhelyezésének. Sajnos, kerületünkben mindig sok gyermeket kellett ideiglenesen nevelőotthonba utalni, mert sok átmeneti szállón élő szülő gyermekéről kellett gondoskodni, több esetben az anyák hagyják a kórházban csecsemőjüket. Az utóbbi időben kamaszkorú gyermekek keresnek meg bennünket azzal, hogy Bácskai Lajos azonnal utaljuk gyermekotthonba őket, mert szüleik bántalmazták, elzavarták otthonról. Néhány esetben azonban kiderült, hogy inkább a kalandvágy, a befolyásolhatóság okozta ezt az elhatározást. Ugyanakkor szívszorító volt annak a 13 éves kislánynak az esete, akit saját szülei kényszerítettek arra, hogy pénzért létesítsen szexuális kapcsolatot. Találtunk gyermeket olyan körülmények között is, ahol a macskák is jobb bánásmódban éltek, mint ő. A gyermekotthonba utalt gyermekek vagyonának kezelése is a gyám feladata. Az átmeneti és tartós nevelésbe utalt gyermekek családi pótlékát, árvaellátását az intézeti gyám kezeli, gyámhatósági fenntartásos betétkönyvbe helyezi el. A szülők szegénysége, kevés nyugdíja vagy munkanélkülisége miatt többen kérik, hogy ha a gyermek náluk tölti a hétvégét vagy a szünidőt, szabadítsunk fel pénzt arra, hogy a gyermekük betétkönyvében lévő összegből tudják erre az időre a gyermeket eltartani. Találkoztunk olyan családdal is, amelynek az egyetlen lehetősége a gyermekek eltartására a betétkönyvükből kiadott összeg volt. Ugyanakkor előfordult olyan eset is, amikor a „szülő” gyermekének pénzét cigarettára, italra költötte. A gyermekotthonokban nevelkedő gyermekek a törvény szerint 24 éves korukig élhetnek a gyermekotthonban, amennyiben arra igényt tartanak. Azok a gyermekek, akiknek nincs hová menniük, kérhetik az utógondozói ellátást, ami nemcsak szállást, ellátást nyújt, hanem továbbtanulásuk esetén zsebpénzellátást is biztosít. Szerencsére mind több fiatal felnőtt igényli ezt. Az a fiatal, aki legalább 2 évig élt nevelőotthonban, kaphat az önkormányzattól otthonteremtési támogatást. Ez a támogatási forma új lakás vásárlásához, építéséhez, felújításáSzabó Katalin hoz adható. Korábban volt az önkormányzatnak lehetősége arra, hogy az intézetekből kikerült gyermekeknek felajánljon szükséglakásokat megvételre, mára azonban ezek a lehetőségek kimerültek, elvétve fordul elő, hogy egy fiatal lakáshoz juthat. Éppen ezért örülünk minden olyan esetnek, amikor a fiatal pl. a volt nevelőszüleitől kaphat tetőtér-beépítési lehetőséget, épületbővítéshez hozzájárulást. Ismertetőnkben nemcsak a törvény és azt kiegészítő kormányrendelet [149/1997. (IX. 10.)] biztosította lehetőségekről próbáltunk a kerület lakosságának segítséget adni, hanem a gondjainkat is megkíséreltük megosztani. Bővebb felvilágosítást a gyámhivatalban Szabó Katalin (telefon: 452-4123), dr. Zemplényi Ferencné (telefon: 270-1384/5236) és Bácskai Lajos (telefon: 452-4116) ad. Egy társasház, amely öntörvények alapján éli életét Angyalföld szívében, barátságos környezetben áll egy kilenc lakásos társasház. A lakások bérlői hajdanán valamennyien éltek jogaikkal, megvásárolták bérleményüket, tulajdonosokká váltak. Azóta né- hányan gyorsan tovább is álltak, a vételár többszöröséért értékesítették évtizedekig kedvelt „fészküket”. Talán a privatizáció és a tulajdonosváltás következményeként, meg az alapító okirat rosszul értelmezése miatt a tulajdonosok között megbomlott az összhang, a gyűlölködés, a civakodás vált úrrá rajtuk. A közelmúltban a társasház egyik tulajdonos-lakója levélben kérte, tárjuk nyilvánosság elé keserű sorsukat. A helyszínen tájékozódtunk, szándékunkban állt, hallgattassák meg a másik fél is, de ettől a közös képviselő tapintatosan elzárkózott. A panaszlévelet író állításait egy tulajdonos megerősítette, s nyomban kijelentette, hogy az atrocitások miatt inkább elköltözik, nem szeretne sokáig szenvedője lenni. De miről is van szó? Mi a panasz és az összeférhetetlenség alapja? Számunkra világossá vált, hogy a ház nem az alapító okirat szerint működik. A közös képviselő lemondott, de még a helyén van és a könyvelővel együtt átvették a „hatalmat”, a közgyűlés fölé helyezték magukat. Nincs számvizsgáló bizottság. A közgyűlés hozzájárulása nélkül történt a közös tulajdonban átalakítás, a főgázvezetékre és az AM mikro tévékábelre térítés nélkül rácsatlakozás, a közös költségből a közös képviselőnek jelentős összeg kölcsönadása. Egyéb valós vagy vélt ügyek is borzolják a kedélyeket. Lapunk nem akar és nem is tudna igazságot tenni. Tanáccsal szívesen szolgálunk, hiszen sok jó tapasztalattal rendelkezünk. Legalapvetőbbnek azt tartjuk, hogy valamennyien, egészében és részleteiben ismerjék meg a társasház alapító okiratát, az új társasházi törvényt. Vegyék tudomásul az abban foglaltakat, jogokat és kötelezettségeket. Működtessék a társasház legmagasabb fórumát, a közgyűlést. Az döntsön a ház életével kapcsolatos kérdésekről. A tisztségviselőknek is az határozza meg a feladatát, jogkörét, ne 1-2 ember öntörvénye érvényesüljön, korbácsoljon indulatokat. Tervszerű gazdálkodásuk és a pénzügyi fegyelem érdekében naprakészen vezessék a szükséges okmányokat, mindenki egyetértésével tervezzék napi és távlati céljaikat. Szüntessék meg azt a bizonytalanságot, amely jelenleg a tisztségviselők tekintetében van. Lemondták vagy vállalják a feladatot? Tehát rendezzék el maguk között helyben ügyeiket, előbbre jutnak, ha nem másoktól várják működésük jórafordulását.. Ha mindez nem vezet megoldáshoz, vegyék igénybe az igazságszolgáltatást. Neveket, címeket tudatosan nem írtunk. Bizakodunk, hogy felnőttként, higgadtan tesznek pontot az eddig történtek végére. Belátják, nincs értelme egymás életének további keserítésére. K. B. Lakáshelyzet a XIII. kerületben A Központi Statisztikai Hivatal Budapesti és Pest Megyei Igazgatóságának tájékoztatása szerint Budapest lakásállománya 1997. január 1-jén 90 ezerrel (12%-kal) volt magasabb, mint 1980-ban és így meghaladta a 800 ezret. A tavalyi év elején 100 lakásra 231 lakos jutott, közel egyötödével kevesebb a 16 évvel ezelőttinél. 1980 óta a XIII. kerületi lakások számra 14%-kal gyarapodott. A XIII. kerület lakásállománya 1997 elején nem érte el a 60 ezret, s egy év alatt 7-tel lett kevesebb a lakások száma. 1997-ben a kerületben 100 lakásra 206 lakos jutott. A főváros összes kerületét figyelembe véve csak az I., II., V., VI. és a XII. kerület lakásaiban éltek átlagosan kevesebben, mint a XIII. kerületben.
