XIII. Kerületi Hírnök, 1998 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1998. május / 5. szám

A szerzett jogok nem csorbulhatnak Kiket érint a nyugdíjreform? A nyugdíjreformról szóló eló'zó' cikkünkben már megírtuk, hogy január elsejétől két nyug­díjrendszer működik majd egy­más mellett Magyarországon: az eddigi egypilléres, amelyet nagy vonalakban mindenki is­mer, és az új, kétpilléres, ame­lyet a reform hozott létre. A reform kidolgozása során az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy a szerzett jogok nem csorbulhatnak. Akik már résztvevői az eddigi rendszer­nek, vagyis akik akár csak egy hónapig is fizettek már nyugdíj- járulékot, azok jogosultságot szereztek a jelenlegi rendszer­ben, amelyet senki nem vehet el tőlük. Addig tehát, amíg lesznek olyanok, akiknek nyugdíj jár a jelenlegi rendszertől, ezt a rend­szert életben kell tartani. Azok, akik már nyugdíjasok, természetesen maradnak az ed­digi nyugdíjrendszerben. A nyugdíjreform nekik gyakorlati­lag semmiféle változást nem je­lent. Az egyetlen változás a nyugdíjemelések rendjében lesz, de ez egyértelműen elő­nyös lesz a nyugdíjasoknak. Er­ről egy későbbi cikkünkben még bővebben szólunk, de annyit már most megjegyzünk, hogy a nyugdíjak emelkedni fognak, 1998-ban például az inflációt legalább három százalékkal meghaladó mértékben. Egyszerű a pályakezdők helyzete is, hiszen nem kell azon törni a fejüket, hogy me­lyik nyugdíjrendszert válasszák. Számukra kötelező az új nyug­díjrendszer. A reform elsősor­ban értük és az utánuk követke­ző évjáratokért van, azért, hogy idős korukban tisztességes nyugdíjat kaphassanak. Mindenki más választás elé kerül. El kell döntenie, hogy marad-e a jelenlegi, tisztán tár­sadalombiztosítási nyugdíjrend­szerben, vagy átlép az új, vegyes finanszírozású rendszerbe. A döntés bizony nem lesz könnyű. Sok szempontot kell mérlegelni, megfontoltnak kell lenni, hiszen senkinek sem mindegy, mekko­ra nyugdíjat fog kapni. Hogy pontosan mit kell meg­fontolni? Az új rendszerben a nyugdíjjárulék háromnegyedét továbbra is a társadalombiztosí­táshoz, egynegyedét viszont az új magánnyugdíjpénztárakhoz kell fizetni. Az egyén szempont­jából az új nyugdíjrendszer egyik legnagyobb előnye az, hogy a magánnyugdíjpénztárak­ra bízott pénz minden valószí­nűség szerint nagyobb nyugdíj­részt hoz, mintha ezt a pénzt is a társadalombiztosításnak fizette volna be. Általánosságban azt lehet mondani, hogy minél idősebb valaki, annál többet veszít a je­lenlegi rendszer elhagyásával. Ráadásul arra is kevesebb az ideje, hogy megfelelő magán­nyugdíjat szerezzen. Tehát az idősebbeknek valószínűleg nem éri meg az átlépés. De nemcsak a kor számít. Akinek magasabb a fizetése, az havonta több tagsági díjat fizet be magánnyugdíjpénztárába, te­hát számláján hamarabb felgyü­lemlik akkora tőke, amely meg­felelő havi járadékot biztosít. Aztán ott van az a lehetőség, hogy a kötelező nyolcszázalé­kosnál nagyobb tagdíjat fizes­sünk be havonta a magán­nyugdíjpénztárunkba. Választ­hatjuk azt is, hogy kilenc vagy tíz százalékot vonjanak le erre a célra fizetésünkből. Ebben az esetben is gyorsabban halmozó­dik fel a tőke számlánkon. Ilyen esetekben viszonylag idősebb korban is megérheti az új rend­szerbe átlépni. Ugyanakkor viszonylag fiata­labb korban is érdemesebb lehet az eddigi rendszernél maradni, ha valakinek alacsonyabb a fize­tése, azzal kell számolnia, hogy gyakran lesz munkanélküli, rossz az egészségi állapota vagy más okokból nem szándékozik nyugdíjba vonulásig minden évet munkaviszonyban tölteni. Arról persze nem szabad elfe­ledkezni, hogy járulékfizetés nélkül egyik rendszerben sem lehet megfelelő nyugdíjra szert tenni. A választás felelőssége és öröme az egyéné. De a kormány mindent megtesz azért, hogy az emberek megalapozott döntést hozhassanak. A Pénzügyminisz­tériumban már készültek olyan modellszámítások, amelyek megkönnyítik a döntést. A szá­mítások alapján elkészült egy számítógépes program, amely az Interneten is elérhető. Emel­lett az országban kilenc infor­mációs iroda nyílt (nyolc vidé­ken és egy Budapesten), ame­lyekben választ kaphatunk kér­déseinkre és kipróbálhatjuk az egyéni nyugdíjszámítási progra­mot is. Sokakban felmerül a kérdés: mi a garancia arra, hogy nyug­díjba vonulás után az egyén megkapja a nyugdíjpénztárakba befizetett tagdíjakat és azok ho­zamait? A közvélemény-kutatá­si adatok azt mutatják, hogy nem mindenki derűlátó. Sokak szerint az eddigi nyugdíjrend­szer biztonságosabb az újnál. Valójában félelemre nincs okunk: az új nyugdíjrendszer legalább annyira biztonságos, mint a régi. A nyugdíjtörvény szigorú ga­ranciarendszerrel bástyázta kö­rül a kötelező magánnyugdíjat, így az egyének nem veszíthetik el megtakarításaikat. A garan­ciarendszer mögött végső soron maga az állam áll, anyagilag is felelősséget vállalva a magán­nyugdíjpénztárak fizetőképessé­géért. A garanciák arra is kiter­jednek, hogy a befizetéseknek elfogadható mértékű hozamuk legyen, olyan, amely növeli az időskori megélhetés biztonsá­gát. Az állam nem engedi meg bárkinek, hogy kötelező nyug­díjpénztárt alapítson. Csak olyan intézmények tehetik ezt meg, amelyek sok tagok tudnak toborozni, hiszen ez elengedhe­tetlen az eredményes működés­hez. Az alapításhoz szükséges az is, hogy az alakuló nyugdíj- pénztár megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkez­zen. Ezeknek a követelmények­nek jó hírű bankok, biztosító társaságok, szakszervezetek, szakmai szervezetek és önkor­mányzatok felelnek meg, így előreláthatóan ők alapítanak majd magánnyugdíjpénztárakat. Áz állam szabályozza a pénz­tárak tevékenységét is. A pénz­tárak nem tehetnek bármit a rá­juk bízott pénzzel. Nem nyere­ségalapon működnek majd, és csak nyugdíjpénztári tevékeny­séget végezhetnek. Meg kell fe­lelniük egy minimális hozamel­várásnak, amelyet minden év­ben újra megállapítanak. A pénztártagok tulajdonosok lesz­nek, akiknek beleszólásuk lesz a pénztárak működésébe. A pénz­táraknak rövid, közép- és hosszú távú terveket kell készí­teniük és nyilvánosságra kell hozniuk a működésükkel kap­csolatos adatokat. Eredményei­ket biztosítás-matematikusokkal kell megvizsgáltatniuk, hogy fo­lyamatosan ellenőrizhessék, ké­pesek lesznek-e teljesíteni vál­lalt kötelezettségeiket. Az állam intézményeket léte­sít a pénztárak tevékenységének ellenőrzésére, segítésére és a pénztártagok anyagi érdekeinek védelmére. Megalakult az Álla­mi Pénztárfelügyelet, amely ki­adja az alapítási és működési engedélyeket, folyamatosan fi­gyelemmel kíséri a pénztárak működését, vagyis őrködik a rendszer biztonsága felett. Lét­rejött a Pénztártanács, amely a pénztárakat képviseli. Feladata, hogy megdldásokat találjon a felvetődő gondokra, időben fel­ismerje a szabályozás problé­máit. A Garancia Alap feladata a pénztártagok megtakarított pén­zének védelme. A Garancia Ala­pot a pénztárak befizetéseiből hozzák létre, a részvétel minden pénztár számára kötelező. A Ga­rancia Alap fizet, ha egy pénztár fizetésképtelenné válik vagy nem tudja folyósítani a nyugdí­jat. De ennél sokkal többet is tesz. Ha egy pénztártag más pénztárba lép át vagy visszalép a társadalombiztosítási rend­szerbe, azonnal fizet a befogadó pénztárnak, hogy a tag pénze ne heverjen tétlenül a régi pénztár­ban. Képviseli a pénztártagot a pénztárral való egyezkedések vagy egy esetleges felszámolási eljárás során. Ha egy pénztárral szemben felszámolási eljárás in­dul, a Garancia Alap tovább ke­zeli a neki átutalt vagyont, be­szedi a tagdíjat, tehát ebben a rendkívüli esetben is biztosítja a vagyon folyamatos gyarapodá­sát. Ha előfordulna, aminek nem szabad, vagyis ha a Garancia Alap is bajba kerülne, a pénztár­tag még mindig megkapná a pénzét. Ebben az esetben az ál­lam költségvetési forrásokból sietne a rendszer segítségére. Elméletileg elképzelhető, hogy a pénztár rossz gazdálko­dása miatt a pénztártag néhány százalékkal kevesebb nyugdíjat kap, mintha a jelenlegi rend­szerben maradt volna. Ez azért van így, mert az állami garancia nem százszázalékos. De e cse­kély kockázat fejében az új rendszer résztvevői magasabb nyugdíjra is szert tehetnek - és nagy valószínűséggel fognak is -, mintha kitartottak volna a je­lenlegi rendszer mellett. I----------------------------------------------------------------------------------1 I Lakásügyben különös óvatosság szükséges I ; Ne tárgyaljon a lakásán ; j jelentkezőkkel ! Tájékoztatjuk a tisztelt kerületi polgárokat, hogy a „Lakásért ■ ■ életjáradék-előtakarékosságért lakás” rendszer bevezetésének . ! ügyintézése kerületünkben kizárólag az Angyalföld- ! ■ Ujlipótváros-Vizafogó Vagyonkezelő Rt. hivatali helyiségei- * I ben történik. Lakásra nem mennek ki! Jelenleg kizárólag már I I korábban elindított ügyek intézése folyik. A további lépésekről | | a kerületi újság és kábeltelevízió útján rendszeresen tájékoztat- | ■ ni fogjuk Önöket. A rendszer semmiképpen nem foglalkozik önkormányzati bér- ■ ! lakásban lakó bérlőkkel, kizárólag lakástulajdonokra terjed ki. Tudomásunkra jutott, hogy az egyes személyek kerületünk- * I ben megkeresnek polgárokat, és lakásbérleményük (!), illetve • I esetleg tulajdonuk megvásárlására szerződést próbálnak alá- I | íratni, főleg idős emberekkel. A szerződés aláírása esetére a | | helyszínen kisebb összeget is kifizetnek. Minden olyan hivatkozás, ami ilyen esetben az önkormány- ■ • zatra, polgármesteri hivatalra vagy annak valamilyen osztályé- , ! ra (főképpen a Szociális Osztályra) történik, hamis! Kérjük, la- ! ' kásügyben különös óvatossággal és gondossággal járjanak el. ■ I Ilyen megkeresés esetén értesítsék a polgármesteri hivatal ügy- I I félszolgálatát, vagy ha ilyen megkeresés már történt, tegyenek | | bejelentést a kerületi rendőrkapitányságon! | | XIII. kerületi önkormányzat | I ________________________________________________________I A Latorca utcától a Népfürdő utcái Mi újság a Tromosnál? Fejlesszük kondíciónkat! Az Angyalföldi Polgári Lövészegylet sportkörének felügyelete alatt megnyílt az Alig utca 7. szám alatti kondicionáló terem. Itt régebben is kétszobás konditerem volt, és a Medicor üzemeltette. Ezt a két helyiséget újította fel most az Angyalföldi Polgári Lövészegylet. A két terem kényelmes, jó levegőjű, kellemes légkörével szeretné kielégíteni a környék lakóinak sportolási, testedzési igényeit. Mindenkit várnak - nemre, korra való megkötés nélkül -, akik szeretnék alakjukat megőrizni, fejleszteni, alakíta­ni, és mindazokat, akik erejüket, izomzatúkat szeretnék növelni. Elsősorban a lakosság igényeinek szol­gálatában állnak, s nem a versenysportot akarják támogatni. Örülnének, ha minél több, főleg környék­beli fiatal vagy idősebb látogatna le. Szakmai tanácsokért, edzéstervekért és egyéni problémákkal Bitter István testnevelő tanárhoz és tizenötszörös magyar bajnokhoz lehet fordulni. O volt az első magyar ver­senyző, aki Európa-bajnokságon érmet szerzett a magyar body-building sportnak. A havi tagdíj: 1500 Ft. A terem hétköznapokon 16-tól 20 óráig tart nyitva. Bitter István Eb bronzérmes, az Alig utcai edzőterem vezetője (baloldalt) USA, cseh és walesi világ- és Európa-bajnokok társaságában Vass Károly magyar kézilabda válogatottként 216-szor öltötte magára az állami-címeres mezt, ma a Budapesti.Elektromos Sportegyesület elnö­ke és „mellesleg” tagja a magyar Olimpiai Bizott­ság elnökségének és elnöke a Fővárosi Sport­egyesületek Szövetségének. - Mi újság a Tromosnál? - mi mással is kezdhetném a beszél­getést az elnökkel.- Egyesületünk 1922-ben alakult, azóta a ma­gyar sport történetében sok siker tanújaként, je­lentősen szerepet játszó, legendás hírű Latorca ut­cai - ma Népfürdő utcai - pálya ma egy kicsit hal­ványabb fénnyel ragyog, de még mindig jelentős helyen szerepel a magyar sport térképén. Nyolc szakosztályunk működik. Első osztályú kézilabda csapatunk nemzetközi körökben is elismert. Büszkén mondhatom, hogy amíg a környékünkön 5-6 sportpályát is felszámoltak, mi ma Magyaror­szág egyik legkomplexebb sporttelepével rendelke­zünk. Saját termál-kúttal táplált uszodánknak egy 33 és 1/3 méteres - egy gyermek- és egy termál meden­céje van. 1100 nézőt befogadó sportcsarnokunk mellett két bitumenes kézilabda pályán, hét tenisz­pályánk, és egy labdarúgó pályánk van. Tekézőinket pedig két belső építésű automata tekepálya várja.- Hány tagja van a sportegyesületnek?- Egyesületünk zárt klubrendszerű, 800 egye­sületi tagunk van, pártoló tagságunk száma 4000. A vállalati dolgozók vállalati igazolványa egyben tagságig igazolványként is szolgál.- A közelmúltban privatizálták az Elektromos Műveket. Változtatott ez valamit a sportegyesület helyzetén ?- A német tulajdonos, a nem nyereséges válla­latra jellemző költség csökkentő tényezők közé sorolt minket is, és lefaragott az eddig juttatott tá­mogatás mértékéből. Ugyanakkor jóindulatát és hozzáértését bizonyítva engedélyezte, hogy kiter­melhetjük azt az összeget, amire a támogatáson túl szükségünk van. Ezért üzleti alapon kell gaz­dálkodnunk. így bérbe adjuk a teniszpályáinkat, a labdarúgópályát és rendezvényekre a sportcsar­nokot. De jelentős reklámhordozó kézilabdásaink meze is. Ma már bevételeink a tagdíjakkal együtt eléri a 80 millió forintot.- Ha már a pénznél tartunk, mennyivel gazdál­kodhatnak az idén ?- Költségvetésünk 150 millió forint. Ennek 60%-át a profi kézilabda csapatunkra költjük. Ké­zilabdázóink az ország három legjobb csapata kö­zé tartoznak, viszont hat olyan kézilabda csapat van az országban, amelyeknél többet keresnek a játékosok, mint nálunk. A külföldi csapatokról nem is beszélve.- A kerület sportéletéhez milyen hátteret tud­nak biztosítani?- Módomban áll áttekinteni a budapesti kerüle­tek sportéletét, és ezért bizton állíthatom, hogy a XIII. kerületben, szemben a többi kerületekkel, jelentős sportélet folyik. A három sportegyesület, a Honvéd, a Vasas és mi összefogtunk és megál­lapodtunk, hogy a kerület fiataljainak sportolását támogatjuk. így az iskolák testnevelési óráinak segítését a Honvéd vállalja, a Vasas az általános- és középiskolák különböző versenyeinek rende­zéséhez ad pályát, mi vállaljuk az óvodások úszásoktatását. Egy másik jelentős feladatot ad nekünk az új nemzeti alaptanterv is, amely a heti négy testnevelési órát heti kettőre csökkentette. Hiába írja elő az önkormányzati törvény, hogy gyerekenként 1200 forintot kell a tanulók iskolai sportolására fordítani. Ez a pénz az iskolák költ­ségvetésébe beolvad és - jelképesen mondva - krétára költik. Mi ezért négy iskolával szorosabb kapcsolatot teremtettünk, ahol a tornatanárok az iskolában, tanítási időn túl tiszteletdíjért, heten­ként három órában kézilabdára tanítják a gyere­keket. Ez a foglalkoztatás fakultatív ugyan, de legalább ezek a gyerekek ez idő alatt sportolnak. Azt is várjuk ettől, hogy lesz közöttük több olyan tehetséges sportoló, aki értékes utánpótlást jelent­hetnek a nagy csapat számára. A fiatalok sporto­lásra való nevelése azért is fontos, mert tavaly 70 ezerrel csökkent a leigazolt versenyzők száma az országban, és az ilyen méretű további csökkenés már bizonyosan éreztetni fogja hatását, 2000-ben az ausztráliai olimpián is.- És a kerület felnőtt lakossága hogyan hasz­nálhatja a Tromos pályát?- A zárt klubrendszeren belül erre szolgál a pártoló tagság, melynek során bérleteket bocsá­tunk ki. A vállalatok részére a jogi-társasági szer­ződéssel biztosítjuk a dolgozóik belépését a sporttelepre. Ez azt jelenti, hogy a bérlet a válla­lat és nem a személy nevére szól, és így többen is felváltva használhatják.-A sportegyesületek eddig több mint 9 milliárd forint adósságot halmoztak fel. A Tromosnak mennyi adóssága van ?- Nincs és nem is volt adósságunk.- Pályájuk tulajdonjoga a fővárosé?- Nem, az a sajátunk, illetve az Elektromos Műveké, de azért gondunk van. A lakótelep épí­téskor elvették a külső, úgynevezett homokos lab­darúgópálya területét, a harmadik pályánk ugyan­erre a sorsra jutott, a parképítés miatt. Ezért a lab­darúgóink csak az NB Ill-ban szerepelhetnek. Ha felkerülnének az NB II-be, akkor a Magyar Lab­darúgó Szövetség versenykiírása szerint hét után­pótlás csapatot kellene működtetni. Ez elképzel­hetetlen egyetlen füves pályán, bérelni kellene pályákat, amit a költségvetésünk már nem bírna el. Koós Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom