XIII. Kerületi Hírnök, 1998 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1998. február / 2. szám

TÁRSASHÁZAK törvényi háttérrel és rosszabbodó pénzügyi feltételekkel

Az Országgyűlés az elmúlt év decemberében fogadta el a társasházak működését szabályozó törvényt. Ideje volt a jogi háttér pontosításának s így a működési görcsök oldásának. A törvényalkotás az érintettek bevonásával folyt, sok fórum vitatta a társasházak problémáit. A javaslatokból jó néhány bekerült a véglegesített dokumentumba, több lényegbevágó viszont ki tudja, milyen megfontolásból, kimaradt. Hiányuk pedig a társasházak gazdálkodásában feszültséget okoz. A törvényalkotók nem mutattak fogékonyságot, hajlandóságot olyan jogszabályegyüttes alkotására, amely a társasházak rekonstrukciós programját méltányos, olcsó hitelezési politikával alátámaszthatta volna. A lehetséges kedvezményeket sem fontolgatták. A társasházak ezentúl sem igényelhetik vissza az áfát, még akkor sem, ha a pénzt felújításra fordítanák. Érdekes módon a külföldi turisták, diplomáciai testületek, a hazánkban állomásozó külföldi csapatok nem ilyen számkivetettek, megilleti ólét az áfa, csak kérniük kell. A közös tulajdonú helyiségek hasznosításából származó bevétel sem lesz adómentes. Akik tehát azt hitték, hogy a társasházi törvény „csodaszer”, azok nagyot tévedtek. A törvényalkotók is hamarosan rádöbbenhetnek, nem tudták kipipálni azt a gondot, amelyet a rossz állapotú, gyenge anyagi, vagyoni helyzetű társasházak együttesen jelentenek. A törvény tehát alapvetően szervezeti kérdésekben jelent újat, a fentiekből viszont kitűnik: a problémák gyökerei sokkal mélyebbre nyúlnak.

A törvény március elsejétől lesz hatályos. A fővárosban több százezer lakás tartozik e kategóriába. Angyalföldön is jelentős ezek aránya. Csák kevés dicsekedhet azzal, hogy jól működő tulajdonosi közösséggé vált. Mi tagadás, azért fogtam tollat, hogy néhány kerületi, környezetemben lévő példán keresztül emlékeztessem az olvasót, milyen gondokkal, problémákkal szembesültek a lakásbérlőkből tulajdonosokká vált emberek a

privatizációtól napjainkig. Másrészt magam is keresem a választ: az új törvény gyógyír-e a gondokra.

i---------------------------------------------------------------------1

'Az előkészítetlen privatizáció! árát ma fizetjük

i

________________________________________—i

Vissz

atekintve az állami és tanácsi kezelésű lakások magánosítására, senki sem vonhatja kétségbe, hogy a feladat megoldására rövid idő alatt alakult cégek számos szervezeti és szakmai hiba elkövetésével dolgoztak. Talán elég csak azt szóvá tenni, hogy az ingatlanok felmérése, értékbecslése, a gépészeti berendezések állapotának minősítése sok esetben tévedésen, melléfogáson alapultak. Egybemosták a jó és rossz adottságú ingatlanokat, a különbségek következményei később csak az eltérő üzemeltetési, a gyorsan növekvő fenntartási költségekből derültek ki.

Az alapító okiratok egyes megfogalmazásaival, mind diktátummal szembesült a lakóközösség. Vitának helye a társasház alakuló közgyűlésén nem lehetett, mert az okmányt már akkor az illetékes hatóságok bejegyezték. Például a lakók megvásárolták a házfelügyelői lakásokat mint közös tulajdont, és kötelezték őket a benne lakó házfelügyelő foglalkoztatására. Ha időközben nyugdíjassá vált, vagy más területen szándékozott dolgozni, nem lehetett a közös tulajdonú lakásból eltávolítani.

Megtörtént az is, hogy az épület szerves részét képező közös rendeltetésű helyiséget az ügyintézők kiemelték a közös kategóriából, eladták s ezáltal megfosztották a tulajdonosi közösséget egy többletbevételi forrástól.

i-------------------------------------------------------------------1

A bérlők tulajdonossá I válásuk után is hosszú ideig ! bérlőkként viselkedtek

i____________________________________________i

E

z annak tulajdonítható, hogy a társasház alapító okiratot, a házirendet a tulajdonosok jelentős aránya önmaga számára nem dolgozta fel. így nem tudatosodott, hogy a társasház közössége olyan jogi és gazdasági alakulat, amely a helyi demokrácia lehetőségeit kihasználva a bérlővel szemben újszerű, magasabb minőségű lakhatási körülményeket teremthet. Sokan több év után sem élték bele magukat, hol a helyük egy olyan tulajdonosi közösségben, ahol együtt kell gondolkodni, cselekedni, anyagi, erkölcsi felelősséget vállalni. Egy réteg már elzárkózik, távol tartja magát a ház problémáitól, másoktól várja a dolgok kezelését, a terhek viselését, átvállalását. Azok a társasházak voltak szerencsések, ahol talpraesett, hozzáértő, köztiszteletben álló közös képviselőt, tisztségviselőket tudtak választani. Akik meg tudták magyarázni, hogyan működhet a ház harmonikusan, anyagilag biztonságosan. Sajnos, ezekből kevés akadt, sőt, gyakori volt e tekintetben a tulajdonosok bizalomvesztése, a tisztségviselők cseréje. Az meg kimondottan sok kárt okozott, ha a közös képviselő visszaélt a bizalommal, gondatlanul kezelte a társasház vagyonát és pénzét. Nem egy társasház ezért jutott a csőd szélére és folytat peres eljárást korábbi tisztségviselőjével.

i--------------------------------------------------------------------1

! A szolgáltató és karbantartó! cégek erőfölényük birtokában kezelik a társasházakat

i_____________________________________________i

Erre a megállapításra lehet, hogy sokan felkapják a fejüket. Pedig a díjtételek, amelyeket a társasházakra kivetnek, nem mindennapiak, pontosabban: lassan elviselhetetlenek. A FŐTÁV 1997. január 1-jétől a fűtési díjat az átalányrendszerben térítő lakások esetében légköbméterenként 15,9 Ft-tal megnövelte. Függetlenül a valóságtól, valamennyi lakással fizettet a közös helyiség után fűtést. Azt a társasházat, amely a példában szerepel, korábban 571 légköbméter után volt köteles téríteni. Azért annyit, mert az a közös helyiségek nagysága. A fenti 15,9-es szorzóval 2035 légköbméternél növelte a FŐTÁV a közös területet. A lakásoknak havonta 900 Ft-tal, a háznak évente 1,2 millió Ft-tal kerül többe a téli meleg, mint egy esztendővel korábban. Az ügy igazságtalansága és komikuma itt nem ér véget. A társasház pincéjében 184 m2-t foglal el a FŐTÁV központja. A terület minden cm2-e közös tulajdonban van. A tulajdonosi közösség gondolt egyet és bérleti díjat kért a FÓTÁV-tól, mivel a cég elfoglal egy olyan magántulajdoni részt, amely után normális viszonyok között bevétel illeti még. Mondani sem kell, a tulajdonosok egy fillért sem kaphatnak. 1994-ben az Alkotmány- bíróság a közszolgáltatók jogbiztonságára hivatkozva, visszamenőleges hatállyal megszüntette azt a kormányrendeletet, amely alapján a társasház bérleti díjat kérhetett. Ezek után töprenghetünk: a jogbiztonság és jogegyenlőség között létezik-e valamilyen kölcsönhatás.

Egy 128 lakásos társasház esetében a szemétszállítási díj évente 680 ezer forint, a tévéjel-szolgáltatás éves költsége 1,2 millió forint, úgy, hogy a tévé üzemben tartásáért még külön kell fizetni. A valósághoz semmi köze a társasházaktól kipréselt csatornadíjnak sem. De nem érdemes folytatni, mert a leírt adatok elegendőek ahhoz, hogy szembesüljünk azzal, hogy mire elegendő a társasházak tulajdonosai által fizetett közös költség, és mi juttatja azokat a közösségeket is csődbe, amelyek még fizetőképesek, de felújításra már nem gondolhatnak. Ezért tamáskodom és állítom, hiába javult az új törvénnyel a társasházak jogbiztonsága, közgyűlésük döntési lehetősége, ha pénz hiánya miatt nem lesz szükség döntésre.

i---------------------------------------------------------------------1

Mit kezdjen a társasház az új törvénnyel?

Mindenképpen élni kell azzal a lehetőséggel, hogy az alapító okirat felülvizsgálható és a tulajdonrész megváltoztatása nélkül újrafogalmazható. A közös tulajdon értékesítése ügyében nem kell a jövőben minden tulajdonos egyetértése, elegendő kétharmados hozzájárulás is. Ez a lehetőség nem alkalmazható a felújítást meghaladó beruházási pénz felhasználása esetén. Ekkor változatlanul egyhangú döntés szükséges.

A törvény megvéd bennünket attól, hogy ha a szomszéd nem fizeti a villanyszámláját, akkor ne emeljék le az átutalási számlánkról az ő fogyasztásának a költségéi. Ha a közös költséget nem fizeti és annak közüzemi díj tartalma is van, azt viszont a társasházon tulajdonrész arányában behajthatják a szolgáltatók.

Életbe lép a jelzálog intézménye. Ettől azok tarthatnak, akik nem tudnak vagy nem is akarnak semmit fizetni, illetve a társasház többi tagjára passzolják terheiket. Hat hónap mulasztás elegendő, hogy a jelzálog mint szankció életbe lépjen. Kérdés: ez mit old meg? Gyanítom, semmit, mert azt nem lehet forintosítani. Akkor minek az egész herce-hurca? Ráadásul egy jelzáloggal terhelt társasház veszít piaci és forgalmi értékéből.

Mód nyílik a mindennapi tevékenységet pontosabban rögzítő szervezeti és működési szabályzat elkészítésére. A tulajdonosok, tisztségviselők, házfelügyelő jogának, kötelezettségének külön dokumentumba foglalására.

A tulajdonosok tudják, hogy elkerülhetetlen a társasházak folyamatos felújítása, csak éppen azok nem akarnak erről tudomást venni, akik azt törvények meghozatalával képesek lennének segíteni.

Kardos Bálint

Budapest Medical Foglalkozás-egészségügyi és Szolgáltató Kft.

Látogatás egy minőségileg új orvosi rendelőben

Néhány hónapja működik kerületünkben a Fiastyúk u. 4-8. szám alatt egy új vállalkozás, melynek Budapest Medical Foglalkozás-Egészségügyi és Szolgáltató Kft. a neve. E hivatalosnak tűnő név egy igen modern, szokványosnak nem mondható szakrendelőt takar, melynek igen széles a „szolgáltató spektruma”.

A szokatlanul tágas, világos, modern készülékekkel felszerelt és ízlésesen berendezett több helyiséges ambulancián beszélgettünk D R. FODOR MARIANNA L, a rendelő igazgató főorvosával.- Miben különbözik az Önök ambulanciája a hagyományos szakrendelőktől ?- Abban, hogy a hagyományos és igen sokrétű szakorvosi munkánkon túl, ahogy nevünkben is szerepel, a foglalkozásegészségügyre helyeztük a hangsúlyt. Ha alapos, sokoldalú és figyelmes ellátásra keresnek megoldást, felelősséggel ajánljuk intézetünk szolgáltatásait. Kötelezettséget vállalunk, hogy mind a munkaadóknak, mind a munkavállalóknak kedvező feltételekkel nyújtjuk többlet szolgáltatásainkat. Szaktanácsokat adunk a biztonságos munkavégzéshez, illetve a veszélyes munkahelyek feltérképezéséhez, a veszélyforrások kiszűréséhez. Ha igény van rá, végig szűrjük a kollektívák dolgozóit, tehát a hagyományos gyógyításon kívül a megelőzéssel is foglalkozunk.-Milyen szűrővizsgálatokat végeznek?- Igen sok fajtát: vércukor és koleszterin-szintet nézünk, EKG- és különböző laboratóriumi vizsgálatok tartoznak ide. Végzünk úgynevezett menedzserszűrést. 1997-ben meghirdettük cégeink részére az ingyenes nőgyógyászati rákszűrést, valamint a dietetikai tanácsadást. Jelenleg is folyamatban van az a belgyógyászati szűrőprogram, amelyet

nemcsak azok a dolgozók vehetnek igénybe, melyekkel szerződéses kapcsolatban állunk, de azok családtagjai részére is térítésmentesen és folyamatosan biztosítjuk a prevenciós szűrővizsgálatokat. Bár ma már közhelynek számít, ne feledjük: olcsóbb a betegségeket megelőzni, mint meggyógyítani.- Beszélne egy kicsit „hagyományos” gyógyító munkájukról is?- igen nagy területen, 80 négyzetméteren működik modern, minden igényt kielégítő komplex egészségügyi szolgáltatást nyújtó rendelőnk, ahol belgyógyászat, allergoló- gia, bőrgyógyászat, dietetikai tanácsadás, fül-orr-gégészet, gyermekgyógyászat, leányka- és nőgyógyászat, pszichiátria-neurológia, szemészet, reumatológia, kardiológia, hematológia működik. Orvosaink valamennyien kórházi háttérrel rendelkeznek. Gyakorlatilag az egészségügy minden spekturmát lefedjük. Itt rendeztük be saját, jól felszerelt fogászati rendelőnket. Ügyelünk arra, hogy rugalmas időbeosztással a szakrendelést várakozásmentessé tegyük. Kellemes és ugyanakkor diszkrét körülmények között fogadjuk betegeinket. Korszerű anyagokkal és technikákkal, elérhető árakkal dolgozunk.- Hogyan tartják a cégekkel a kapcsolatot ?- Erről beszéljen társam, ^ PINTÉR JUDIT ügyvezető igazgató, aki a szervezői és menedzseri munkát irányítja.- A prevenció jegyében továbbra is a szűréseket tekintjük a legfontosabbnak. Cégeink részére a rendszeres kapcsolattartás, ezen belül a vizit, amelyről érdemes és kell is beszélni. A munkahelyek látogatásával egyénre szóló egészségügyi tanácsadással, szükség szerinti receptfelírással és szakrendelői beutalással szolgálunk. így a még kezdeti stádiumban felismert elváltozást diagnosztizáljuk, a megfelelő gyógyszeres ellátás elejét veheti a munkahelyi ártalmak okozta betegségek kialakulásának. Ez a foglalkozás-egészségügyi ellátás egyik legfontosabb feladata.- Milyen tervei vannak az 1998-as évre?- Keressük az együttműködést azokkal a cégekkel, amelyeknek a pénzügyi támogatásával szakorvoscsoportunk a foglalkozás-egészségügyi szűrő- és menedzser-vizsgálatokat világszínvonalon tudja végezni.- Gondolja, hogy Magyarországon a cégek szívesen fektetnek be ilyen projektbe?- Bízunk benne, hiszen a nálunk gazdaságilag fejlettebb országokban már rájöttek arra, hogy az egészségesebb alkalmazottakkal nagyobb profitot lehet elérni. Jó példa erre Japán, ahol kötelező a rendszeres szűrővizsgálat és a munkahelyi gyógytorna.- Hogyan lehet a Budapest Medicallal kapcsolatba kerülni?- A cégek részére a 406-5699 vagy a 06-30-212-41 S-as telefonszámon Pintér Judit áll rendelkezésükre. A szakrendelésre bejelentkezés a 270-1781-es számon reggel 8-18 óráig.

(x)

IVfost térítésmentes fogászati és

allergológia szűréssel várjuk a lakosságot!