XIII. Kerületi Hírnök, 1998 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1998. február / 2. szám
Raoul Wallenberg svéd diplomatának többezer ártatlan magyar ember megmentőjének elhurcolása napján - mint minden évben - ez év január 17-én is gyertyás megemlékezést tartottak a Raoul Wallenberg utca és a Pozsonyi út sarkán lévő ház falán elhelyezett domborműnél, Bottos Gerő szobrászművész alkotásánál. Az itt közölt emlékbeszédet dr. Szécsi József, a Keresztény-Zsidó Társaság főtitkára mondta. „Meghalt? Hát akkor mért ölik naponta szóval, tettel és hallgatással is? Mért békítik a símák alattomba, lány-duzzogássá haragvásait? Teste a földé. Földmívesé lelke, * ezért koppan a kapa néhanap Sírja hárommillió koldus telke, hol házat épít, vet majd és arat, eke hasít barázdát áj húsában, mert virágzás, mert élet és örök.” (József Attila) Mózesnek nincs sírja, de van Tórája. Raoul Wallen- bergnek nincs sírja, de van népe: a Tóra népe. Megölhették hitvány zsoldosok, de: et resurrexit a tertia die! (Pilinszky János). Egy szent férfiú vagonról vagonra járt és a gyűlölet tébolyából embereket, árnyakat vagy a halált megváltásként várókat ragadott ki. Wallenberg- nek csak testét pusztíthatták el, lelke és szelleme resurrexit a tertia die! A nácizmus gázba dobta és elfüstölte a názáreti Jézust. Volt akinek ez nem tűnt fel, volt aki más fontosabb dologgal volt elfoglalva és csak azt látta, hogy olyan tényleg szerencsétlenül kinéző zsidókat elhajtanak az utcán és bevagoníroznak, vagy éppen megölnek. Wallenberg nem köpte le szívében az isteni hangot, hanem az Úr munkatársává szegődött. Boldog napszámos volt és egy másik világot épített. Egy svéd kezével és szívével megmentett emberekből épített templomot az Úrnak, örök hajlékul! „Miatyánk, ki vagy a mennyekben, harcokban, bűnökben, szennyekben, rád tekint árva világod: a te neved megszenteltessék, a te legszebb neved: Békesség! ” (Babits Mihály) A főpásztor, a püspök atya - igen, ilyenek is voltak - zsidó törvényt szavazott meg a parlamentben. A kedves nővért ruhátlanul zsidó testvérei mellé lőtték a Dunába. Volt Reviczky ezredes, Apor Vilmos, Kun páter és keretlegény. Raoul Wallenberg magyarságunk ékessége és dicsősége! Elhurcolásának emlékóráján felé száll a halálból életbera- gadottak imája, a mulasztók bűnbánata és bocsánatkérése! „Jiszgádál vöjiszkádás söméh rábó böolmo Magasztaltassék és szenteltessék meg neve a világon!”, hogy küldött az ő népének szabadítót a maga idejében. „Jiszborách vöjistábách vöjiszpoár vöjiszrajmám Aldassék és dicsértessék, tiszteltessék és magasztaltassék! ” az Úr, mert meglátta népe nyomorúságát és elküldte neki szabadító fénysugarát. Raoul Wallenberg életpéldájának a magyar jövőnek, a magyar ifjúságnak éltető lehelletévé kell válnia! Wallenberg költőnk szájával üzen: „Nem játék a világ! Látni, teremteni kell!" (Babits Mihály) ilnöb . . i r:\t.u:; . . Paskai bíboros a Szent Margit tempómban A Lehel téri Szent Margit templomban 1998. január 3-án Paskai László bíboros a családokért és az ifjúságért együtt imádkozott a hívekkel. Pompás a nyeregben Az Esküvő' közi óvoda kicsinyei - szíves szponzori támogatással - kerékpár- versenyt tartottak. Az angyalföldi Forma-1 az összes versenyző' nagy-nagy örömére szolgált. Köszönjük az óvodának a beküldött képet. Filmkritikus fődíj Janisch Attilának Az, hogy egy díjnyertes művész melyik kerületben lakik, még .nem feltétlenül tudható be érdeméül. Hadd legyünk mi mégis büszkék a Váci úti lakos, Janisch Attilára, akinek a filmkritikusok a Hosszú alkony című film rendezéséért megszavazták az év legjobb filmjének járó B. Nagy László díjat, amelyet január 30-án nyújtottak át a Magyar Újságírók Szövetsége székházában (Janisch a felső képünkön bal oldalt). Ugyanakkor Tímár Péter a Csinibaba rendezéséért a legjobb vígjáték díját vehette át (jobb oldalt). A legjobb női alakítás díját Törőcsik Mari kaptafa Hosszú alkonyban nyújtott játékáért, a legjobb férfialakítás díját pedig Újlaki Dénes a Franciska vasárnapjai című filmben nyújtott játékáért (alsó képünkön: a két díjnyertes művész) Friedmann fotók Térítési díj és tandíj-módosítás A képviselő-testület 1998. február 20-i ülésén módosította a térítési díj és a tandíj összege megállapításának szabályairól szóló rendeletét. Az élelmiszer- és energia-áremelkedések miatt 1998-ban szükséges a nevelési-oktatási és gyermekvédelmi intézményekben alkalmazott élelmezési díjak 16%-os emelése. Az ajánlattévők árait tekintve és az intézménytípusonkénti árkalkulációkat is figyelembe véve a kerületi díjak jelentősen a fővárosi átlag alatt maradtak, intézménytípusonként 20-50%-kal. Ünnepi műsor a Civil Szervezetek Napján A Civil Parlament, amely az ország több ezer szervezetének nevében és képviseletében ülésezett az Országház padsoraiban, február elsejében jelölte meg a Civil Szervezetek Napját. E nap rendeltetése, hogy minden településen ünnepi külsőségek között ráirányítsa a közvélemény figyelmét ezen önszerveződő és öntevékeny polgári alakulatoknak a társadaloméletében betöltött fontos szerepére és tevékenységére. A főváros XIII. kerületében az Angyalföldért Egyesület elsőként karolta fel az önkormányzat támogatásával e nap méltó megünneplésének ügyét. Meghívta a József Attila Művelődési Központba a kerület civilszervezeteinek tagságát február elsejének délutánjára öntudatuk megerősítése céljából, s azért, hogy egy kellemes, szórakoztató műsorral lepje meg őket. A civil szervezetek munkásságát dr. Tóth József polgármester, Antalóczy Attila országgyűlési képviselő és dr. Kemény László, a Civil Parlament elnöke méltatta, majd következett a fellépők sora Dévai Nagy Kamilla műsorvezetése mellett. Közreműködtek: Vikidül Gyula, Tárkányi Tamara, Galamb Zoltán, Szigetvári Gabriella, Dévai Nagy Kamilla, Ládonyi Gabriella, a Stella Kamarakórus, a Vadvirág Néptáncegyüttes, a Krónikásének Zeneiskola növendékei. Szigetvári Gabriella ezúttal nemcsak előadóként, rendezőként, hanem zeneszerzőként is bemutatkozott. Szirmay Endre Szikrázó pillanatok című versére megkomponálta a Civil Szervezetek Napjának dalát, és a barátaiból alakult kórussal be is mulatta. Tervei szerint a dal kazettán lesz kapható. Helyreigazítás Nem 17, hanem 47 forint Újságunk előző számában tévesen jelent meg az útlevélkérő lap, az ún. úti okmányigénylőlap ára. Ennek összege helyesen 47 forint, azaz negyvenhét forint, immár évek óta. A tévedés nem a szerző, dr. Sinka József jegyző hibája, nem tárgyi tévedésről van szó! Az elírás sem a szerkesztőség figyelmetlensége folytán következett be, hanem a „fax ördöge” következtében. Mindazonáltal a szerkesztőség elnézést kér a hibás közlés miatt az olvasóktól. Adatbázis a XIII. kerületben bérelhető üzlet- helyiségekről A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara XIII. Kerületi Szolgáltató Irodája címlista összeállításával segítséget kíván nyújtani azoknak a vállalkozóknak, akik a XIII. kerületben szeretnének a közeljövőben bérelni nem exkluzív kivitelű irodát, üzlethelyiséget, műhelyt vagy raktárt. Ehhez várják azoknak a magánszemélyeknek, vállalkozóknak, intézményeknek a jelentkezését és ajánlatait, akik ilyen helyiséget kívánnak bérbe adni, illetve bérleti jogot átadni. Az iroda a faxon beküldött vagy személyesen átadott ajánlatokat, igényeket összegyűjteni, címlistát állít össze, melyet a BKIK tagok előzetes telefoni egyeztetés alapján az irodában térítésmentesen átvehetnek. A szolgáltató iroda Budapest XIII. kerület, Váci út 60. szám alatt található, telefon- és faxszáma: 266- 4739. Csányi István, irodavezető Előadások az osteoporosisról Az Országos Egészség- biztosítási Pénztár előadótermében (Budapest XIII., Váci út 73/A) 1998. február 16-án, hétfőn 16 órakor. Mikor gondoljunk csontritkulásra és mikor nem? Előadó: Dr. Horváth Csaba, a SOTE 1. Belklinika adjunktusa. 1998. március 16-án, hétfőn 16 órakor. Visszaemlékezés a csontritkulás megismerésének hazai útjára Előadó: Prof. dr. Holló István, a SOTE I. Belklinika nyugdíjas igazgatója. Minden alkalommal 20 perc gyógytorna betanítás, amit Gardi Zsuzsa, a Gyógytornász Társaság elnöke vezet. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. Gyógyszertári ügyelet a XIII. kerületben 1998. február 1-jétől 10-ig a Mara Patika (1131 Budapest, Gyöngyösi sétány 1.), február 10-től március I-ig a Mária Gyógyszertár (1139 Budapest, Béke tér 1.) látja el az ügyeletet.
