XIII. Kerületi Hírnök, 1998 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1998. december / 12. szám
XIII. 1998. december A feje fölött közlekedünk Őbelőle csak egyetlen egy van Angyalföldön Kiállítás a Váci út 50-ben Karácsonyok kerületünkben tegnap és ma Egy értekezleten ismerkedtem meg vele. Merő udvariasságból megkérdeztem, hol lakik.- A híd alatt - válaszolta. Amikor meglepetésemből felocsúdva rákérdeztem, vajon hajléktalan-e, kiderült: olyan foglalkozást űz, amiből a kerületben csak egyetlen egy van. Hídmester. Az Árpád híd margitszigeti lejárója alatt lakik, és ott van az irodája is.- Hogyan lesz valakiből hídmester?- Olvastam az újságban, hogy megüresedett híd- mesteri állásokra lakatosokat keresnek. Szakmám géplakatos, kíváncsi voltam, mit csinálhat egy lakatos egy ekkora monstrumban? Ez 1968- ban volt! Itt maradtam, elvégeztem az egy éves hídmesteri tanfolyamot. Azóta a személyi igazolványomban ez olvasható: Kubik Béla hídmester, lakása: Árpád hídj margitszigeti lejáró. És azóta közlekednek a fejem felett gyalogosok és járművek.- Minden hídnak van hídmestere?- Összesen heten vagyunk. A budapesti hidakat a Fővárosi Közterület másik kerülethez. Még a locsolókocsik is úgy járnak, hogy a két kerület felől érkezők a szigetnél visszafordulnak. Én vagyok az egyetlen, aki mindkét szárnyat ellátom. A napi bejáráson kívül van még egyéb feladatom is. A híd alatt húzódnak a közműtársak, a MATÁV, a Magyar Posta, az Elektromos Művek, Gázművek átvezető kábelei, vezetékei. Ez az egyetlen híd, amely alatt nincs a vízműveknek csőrendszere, de van a los, és aki nem ismeri a helyi adottságokat annak életveszélyes is oda belépni.- Mikortól meddig tart a munkaideje ?- Reggel 7 órától délután 5 óráig, de ezt senki sem veszi komolyan. Ha délután öt órakor kell egy hibás kábelt megjavítani, akkor is rendelkezésre kell állni, ha súlyos karambol van a hídon, akárhányat mutat az óra, akkor is ott kell lenni. Néhány méterre irodámtól egy nagy garázsban Kubik Bélának van munkája a híd felszínén... ...a híd szerkezetének belsejében... HŐTÁV-nak. A margitszigeti hőforrások vizét a híd alatt vezetik át a Dagály fürdőbe és az Aquincum szállóhoz.- A Helia Szálló is innen kapja a termálvizet?- Nem, a Helia Szálló a sziget déli részén fekvő forrás vizét kapja, s annak vezetékét a Margit hídon, majd a Du- na-parton vezetik a szállodáig.- Hogyan lehet a híd belsejébe felmenni? Ugyanúgy, mint egy lakóházban, rendes lépcső vezet fel a híd alsó szerkezetébe, ahol kezelőjárdán közlekedhetünk mindkét part felé, de itt már tárolják a vállalatunknak télen a nyári, nyáron a téli célgépeit. Most az árvíz idején például éjjel 11 órakor kellett a szükséges gépeket kiadnom.- Sok a rendkívüli esemény a hídon?- Öngyilkosok hála Istennek ritkábban^ választják ki maguknak az Árpád hidat, de azért sajnálatos módon két- három évenként itt is akad ilyen esemény. Az utóbbi időben viszont megszaporodtak a bombariadók. Ezért úgy határoztunk, hetes ügyeletet tartunk. Minden héten másnál vannak az összes híd kulcsai. Ha bombariadó van, a tűzszerészek vagy a rendőrök jönnek az ügyeletesért, az viszi a jelzett híd kulcsait, és kezdődhet az alapos ellenőrzés. Örömünkre eddig még csak vaklárma volt minden riasztás.- Kerületünknek még egy egyedi sajátos létesítménye van a Margitsziget úgyneve...és az irodájában is Fenntartó Vállalat kezeli és tartja üzemben. A Duna hidakon kívül még több mint 300 kisebb híd, áteresz van a főváros területén, ezeket természetesen központilag látják el.-Mi a feladata egy hídmes- ternek?- Amikor elkészül a híd a tervezők és a kivitelezők egy kötetnyi feladatot írnak elő, mit kell naponta, hetenként, vagy hosszabb időközönként ellenőrizni. Minden nap reggel végig járom mindkét irányban a hidat, ellenőrzőm, hogy megrongálták-e az éjjel a korlátokat, vagy az útfelületet a helytelenül közlekedők. A nappali balesetekről azonnal értesítenek az intézkedő rendőrök, és akkor rögtön fel tudom venni a hídkárokról a jegyzőkönyvet, amelyet azon nyomban jelentek is, így rövid időn belül, az erre rendszeresített részlegünk, kijavítja a hibát.- Milyen hosszú a híd?- A szigorú értelemben vett híd 978 méter, de a pesti oldalon még két kis hidat is átível a lejáró szakasz, a budai oldalon is hosszan kanyarodik a levezetés a közút felszínéig, ezért a teljes hossz csaknem eléri a két kilométert.- A híd budai része már a III. kerület területén van.- Közigazgatásilag megosztott a híd. A Margitszigettől tartozik az egyik, illetve a alattunk a Duna vizét látjuk. A hídmester egyedül is végig mehet - sőt egyszer egy héten végig is kell mennie - a kezelőjárdán. Gyakorlott szemünk és fülünk azonnal észreveszi a kis hibákat is. Ha például az egyik csavar egy kissé meglazul, annak a sajátos hangját azonnal észleljük. A közművek szerelői, reggelenként bejelentkeznek, mikor jönnek hibaelhárításra. A megbeszélt időben felviszem őket a kívánt szakaszon a híd belsejébe, de biztonsági okokból ők már csak másodmagukkal léphetnek a szerelőjárdára. Amikor végeztek, munkájukkal, bezárom a lépcsőházat, mert nélkülem szigorúan tize« spiccén, az agyaggalamb- lövő-pálya. Mi lett a sorsa ennek a pályának?- Ámióta megszűnt, vagy csökkent az egyesületek anyagi támogatása, megszűnt itt az élet. A válogatott versenyzők a fűzfői pályára járnak, és most már csak nagy ritkán jön ide néhány amatőr versenyző.- Kár ezért a pályáért. Az idegenforgalom is kihasználhatná. Oly sok külföldi vadász jár hozzánk. Ha programokban kínálnák, biztosan kellemes szórakozást nyújtana számukra egy a sziget-csúcsán eltöltött délután. Koós Tamás leírást és egyéb karácsonyt idéző tárgyakat, dekorációkat sikerült kölcsön, vagy örökbe megkapnunk. A Gárdonyi Géza Általános Iskola diákjai a A XIII. kerület - Angyalföld, Újlipótváros, Vizafogó - karácsonyi hagyományait bemutató kiállítás nyílt december 3-án az Angyalföldi Hely- történeti Gyűjteményben a Váci út 50. alatt. A látogatók néhány leíráson és élő példán keresztül megismerkedhetnek a karácsonyfa, a karácsonyi képeslapok történetével. Fotókkal érzékeltetjük a családi, óvodai és iskolai karácsonyok hangulatát a harmincas évektől kezdve napjainkig. A kiállításon bemutatjuk egy-két világháború közötti újlipótvárosi polgári és egy Aréna úti munkáscsalád karácsonyfáját, valamint néhány ajándékot, amelyek a fa alatt lehettek. A legszegényebb angyalföldieknek és vizafogói- aitnak gyakran karácsonyfára sem telt, ezért seprűnyélből és hulladék fenyőágakból készítettek maguknak fapótlót. Ezzel a technikával az ostrom alatt mások is megpróbálták pótolni a karácsonyfát, ez a típus látható a kiállításon. A hatvanas években a karácsonyfa díszítése és az ajándékok is országszerte hasonlóak voltak, hiszen ezeket az akkori kereskedelmi választék szabta meg. A kerületünkben két olyan üzem is működött, ahol játékokat gyártottak. A hajdani Lemezgyár, illetve a Kézműipari Vállalat utódaitól sikerült olyan, a hatvanas években elterjedt játékokat szereznünk, amelyeket a látogatók működés közben is megtekinthetnek, sőt ki is próbálhatnak. Ezek különösen a gyermek látogatók körében A kiállításon a mai gyerekek is játszhatnak a hatvanas években elterjedt játékokkal aratnak sikert, de a felnőttek is szívesen „nosztalgiáznak” velük. A kerületben több olyan elektromos cikkeket gyártó vállalat is működött, amelyeknek a termékeit a hatvanas években a Keravill forgalmazta. A kiállításon bemutatunk egy hatvanas évekbeli és a cég támogatásával egy mai karácsonyi Keravill kirakatot. Érdekes összehasonlítani az akkori és napjainkbeli híradás- technikai és háztartási eszközöket. A kerület lakosaitól és az óvodáktól, iskoláktól nagyon sok fotót, rajzot, Családi karácsony a három és fél évtizeddel ezelőtti Angyalföldön és (fent) játékbaba az akkori fa alól két világháború közötti Szegedi út környéki református cserkészek által előadott bet- lehemes játékot elevenítették fel. A sok segítségért ezúton mondok mindenkinek köszönetét. Felsorolásuk az egész oldalt betöltené, a kiállításon azonban valamennyiük neve szerepel. Képeink a hatvanas évek karácsonyát idézik. Az egyik egy családi fénykép az ötvenes években épült Nővér utcai házak egyikéből. A másikon a nagy sikert aratott lemezjátékok némelyike látható. A kiállítás 1999. január 6- ig várja az érdeklődőket kedden és csütörtökön 9-től 18 óráig, valamint a nagy sikerre való tekintettel a 349-1501 -es telefonszámon előzetes bejelentkezéssel a többi hétköznapokon is. Juhász Katalin, a kiállítás rendezője VIII. Országos Betlehemes Találkozó - december 18-20. az Angyalföldi Gyermek- és Ifjúsági Házban K arácsonyi misztériumjátékok eredeti, archaikus formában határainkon innen és túlról egész hétvégén! A magyar Művelődési Intézet és a Gyermekház XIII., Dagály utca 15/a. közös szervezésében. Hazánkban a karácsonyi misztériumjáték, magyarul betlehemes játék, a legteljesebb színjátékforma, mely megtalálható az egész magyar nyelvterületen. A mai napig, különösen szép, archaikus formái élnek még ennek a hagyománynak a határon túli és a hazai, nemzetiségi nyelvi szigeteken. 1991 óta, változó színhelyeken, évente megrendezzük a betlehemes játékok mustráját. Az eltelt hét évben, mintegy 2500 színjátszó, 130 csoport, számos változatban mutatta be a karácsonyi misztériumot. A múlt évben a Duna TV és a TV2 forgatott a Betlehemes Találkozón, s. karácsonykor fő műsoridőben az egész ország számára lehetővé tette e régi néphagyomány megtekintését. Az eseményre szombaton és vasárnap egész nap várjuk az érdeklődőket, akik szeretnék megismerni e karácsonyi hagyomány eredeti formáit, történelmét. A fellépő csoportok olyan kisfalvakból érkeznek hozzánk, melyeket még nem „fertőzött” meg a nagyváros, a XX. század technikai forradalma. így e betlehemes játékokat - ellátogatván ide -, olyan formában ismerhetjük meg, ahogy őseink játszották az elmúlt századokban. A játékban a pásztorok sokszor valóban pásztorként dolgoznak a hétköznapokban, az angyalokat megszemélyesítő gyermekek szemében igazi ártatlanságot láthatunk és a Szűz Máriát megszemélyesítő asszony is ugyanúgy babusgatja saját gyermekét is, mint a jászolban fekvő kis Jézust. A játszók szemében még a valódi, néphagyományokban élő hitet látjuk, amely nem csak a vallásos ember számára érdekes, hanem mindenkinek, aki szeretne egy kis darabot kapni karácsony üzenetéből. Várjuk azoknak a külső helyszíneknek a jelentkezését (szociális intézmények, idősek otthona), amelyek szívesen fogadnák egy-egy csoport műsorát.
