XIII. Kerületi Hírnök, 1998 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1998. december / 12. szám

Két új közalapítvány a XIII. kerület lakosságáért Budapest Főváros XIII. Kerületi Ön- kormányzata létrehozta a XIII. Kerület Testneveléséért és Sportjáért Közalapítványt. A közalapítvány a kerületben folyó sporttevékenység és szabadidős, valamint iskolai testnevelés feltételrendszerének fejlesztését kívánja támogatni. A közalapítvány célja: • alapvető célkitűzés a XIII. kerület testnevelésének és sportmozgalmának tá­mogatása, különös tekintettel a gyermek- és ifjúsági korosztály ez irányú tevékeny­ségére, valamint a helyi szabadidősport fejlesztésére, • a diáksportszervezetek támogatása a kerületben, • a testnevelési feltételrendszer javítása kihelyezett testnevelési órák finanszírozá­sán keresztül, • a diáksportversenyek lebonyolításá­hoz való hozzájárulás, • a szabadidősport tevékenységének és eszközrendszerének finanszírozásához va­ló hozzájárulás, • a kerületben működő sportegyesüle­tek utánpótlás-nevelő munkájának előse­gítése, • pályázatok útján elősegíteni, hogy az utánpótlásban sportolók ösztöndíjak, ta­nulmányutak, hazai és külföldi versenyek résztvevői lehessenek, • a sportrendezvényeken tanúsított sport­szerű (fair play) magatartás elismerése. A kuratórium kéri mindazon magánsze­mélyek, szervezetek, intézmények és válla­latok támogatását, akik partnerek e nemes cél megvalósításában. Támogatás adható: • készpénzzel, értékpapírral, • ingó és ingatan vagyonnal, • álló- és forgóeszközökkel. A közalapítvány számlaszáma: OTP Bank Rt. Észak-pesti Régió, 1136 Budapest, Tátra utca 10. 11713005- 20421573. Döry Miklós a közalapítvány kuratóriumának elnöke Budapest Főváros XIII. Kerületi Ön- kormányzat képviselő-testülete létrehozta a XIII. Kerület Közművelődéséért Közalapítványt. A közalapítvány a kerületi közművelő­dési szolgáltatást végző intézmények, a könyvtárak, valamint a civil szervezetek és közösségek kulturális tevékenységét, azok feltételrendszereinek fejlesztését kí­vánja támogatni. A közalapítvány célja: • az egyetemes, a nemzeti, a nemzetisé­gi és más kisebbségi kultúrák értékeinek gondozását, megismertetését célzó tevé­kenység támogatása, valamint a különbö­ző kultúrák közötti kapcsolatok erősítésé­nek segítése, • a helyi társadalom közösségi életé­nek, érdekérvényesítésének segítése, • kulturális rendezvénysorozatok, ren­dezvények, versenyek támogatása, • az amatőr alkotó-, művelődő, ismeret- szerző tevékenység segítése, • a kerület történeti, szellemi, művésze­ti értékeinek feltárására, gondozására, megismertetésére és gazdagítására irányu­ló tevékenység finanszírozása, • a kerületben élő és alkotó művészek, alkotóközösségek támogatása, • humán és közhasznú információs szolgáltatások, valamint a helyi társada­lom környezetét, életmódját formáló köz- művelődési kezdeményezések segítése, • az iskolarendszeren kívüli, öntevé­keny, önképző, szakképző tanfolyamok, az életminőséget és életesélyt javító fel­nőttoktatási lehetőségek támogatása, • a szabadidő kulturális célú eltöltésé­hez szükséges feltételek megteremtésének segítése, • kulturális ösztöndíjak, tanulmány­utak, továbbképzések anyagi támogatása. A kuratórium kéri mindazon magánsze­mélyek, szervezetek, intézmények és válla­latok támogatását, akik partnerek e nemes célok megvalósításában. Támogatás adható: • készpénzzel, értékpapírral, • ingó és ingatlan vagyonnal, • álló- és forgóeszközökkel. A közalapítvány számlaszáma: OTP Bank Rt. Észak-pesti Régió, 1136 Budapest, Tátra utca 10.11713005-20421580. Rajkné Kerek Judit a közalapítvány kuratóriumának elnöke Korniss Péter Budapestért-díjas 42 éve kerületünk polgára „ Csak akkor fényképezek, ha témáim belülről kényszerítenek rá” kon, a tehetségen túl - az elképesztő kitartás, munkabírás, makacs, fárasztó törekvés az em­ber és élete kifejezésére. Egy korábbi album („Vendégmunkás”) első másfél évi munkájával kapcsolatban ráébredt, hogy nem a maga el­képzelte úton halad. A roppant munka nagy ré­szét elvetette. A következő évtizedben elkészí­tette a jót: Skarbit András kubikos és családja mélyinterjúval felérő képsorát. A „nyugdíjas kubikos” itt volt a legutóbbi, Erdély témájú „Leltár” címet viselő, 31 év munkája javát tar­talmazó kiállításon. Korniss bemutatta a köz­társaság elnökének. Göncz Árpád a bemutatko­zás után azt mondta Skarbit úrnak: - De hiszen én Péter albumából mindent tudok a maga éle­téből. Korniss Péter 42 éve lakik a kerületünkben. Ezt a szűkebb hazáját is nagyon szereti. Ami­kor képet kértek tőle egy kerületi kiállításra, szívesen adott.- Ami a kerületet illeti, mindenekelőtt hadd köszönjem meg itt is Tóth József polgármester úr gratulációját. Ha bármikor meghívást kapok a kerületből - aminthogy több felől megtisztel­nek ilyesmivel - beszámolóra (persze itt nem szakmai előadásra gondolok), beszélgetésre, találkozóra, szívesen megyek. Esetleg néhány képet is viszek magammal, a beszélgetést meg­könnyítendő. Valamint érdemes, sőt, elengedhetetlen szól­ni a gyerekkorról, kamaszkorról, Kolozsvárról is. Nem azért, mert különös, ellenkezőleg, azért, mert olyan, mint sokunké. Sok benne a gombfoci, meg az igazi. A gombjátékosok el­kallódtak, a velük is összefüggő barátság két fi­úval, úgy látszik, immár távolságot nem isme­rőén örökös marad. A két fiú egyike, Székely János ma Kolozsvárott gazdasági igazgató, a másik, Kolumbán Miklós itthon is ismert két­nyelvű, sokkönyvű író-költő-fordító New Jer- sey-ben. Ő írja két nyelven megírt könyve „Magyarország” című versében: „Szeretnélek megmenteni a toliammal...” (I want to rescue you with my pencil...). A hatvanegy éves fiúk trimvirátusának mindegyik tagja ezt akarja New Jerseyben, Kolozsvárott, Budapesten. Rajk András Egy kép a „Vendégmunkás” című albumból Demszky Gábor fó'polgármester és Schiffer János főpolgármester-helyettes átadják a Budapestért-díjat Huszonnyolc éve művészi szintű plakát je­lent meg hazai utcákon, tereken, hírt adván az Anyák napja közeledtéről. Az édesanya (a volt néptáncos Wéber Edit) szeretettel tekint ölében tartott fiacskájára, Gyurira. A fiúcska azóta fi­zikus, édesanyja szép, amilyen mindig is volt. Édesapja, a plakátfotó készítője - nyugodtan vállalható a meghatározás - több földrészen is­mert és elismert fotóművész, Korniss Péter. Gyönyörű erdélyi képeinek a kiállítása nemré­giben zárult a Műcsarnokban. Budapest 125. születésnapján, november 17-én „nemzetközi rangot kivívott dokumentarista fotográfusi munkásságáért” a Budapestért-díj kitüntetést kapta. A közelmúlt kiállításával kapcsolatban né­mileg aggódva vetettem egybe évtizedeket igénybe vevő kitartó témakövetéseit Bartók Béla népdalgyűjtésének következetességével - ismervén „Tiszta forrásból” című kötetének anyagát és régi elkötelezettségét a népművé­szet minden ága iránt. Megnyugodtam, tapasz­talván, hogy a párhuzamra nálam hozzáértőb­bek is utaltak. Fotóművészetének értékelése se nem illik, se nem fér lapunk keretei közé. Magas kitünteté­seit sorolni monoton, végképp nem hasonlít képeinek stílusához. Jobban megismerjük több nyelven megjelent és kapható, sok témát mé­lyen taglaló albumainak forgatása által. Elő­adásaira két földrészen, kiállításaira eddig 14 országban tartottak igényt. Itthon nemrég zá­rult kiállításának anyagát februárban Bukarest­ben, júniusban Hamburgban „A fotográfia nyara” fesztivá­lon, ősszel Guadalajarában (Mexikó), ezt követően Prágá­ban várják. Korniss „halkan” is sokatmondó fotográfus életmű­ve - Módos Péter kifejezését kölcsönözve - „a fogságba ej­tett idő”. Magas szinten rögzíti, tömöríti az eltűnőt. „Civil” lénye a művészével azonos szintű - nem alkalmas az „emberfelettiség” tévtudatá- nak gőgjére. Maradt a kedves fotóriporter kolléga, akinek majd négy évtizede ismerjük, Jénye a hírnévtől mit sem vál­tozott. Beszélgetésünk elején és végén egyet kér: Simó Mária képszerkesztő és Kemény Zoltán tervező neve ne maradjon ki.- Albumaim - jelenti ki - nélkülük nem vol­nának azok, amik. Ok, három, illetve két évti­zed óta nem „munkatársaim”, hanem társaim a munkában. Biztosan sokakat meglep: már egyetemista volt és még nem volt fényképezőgépe, sőt, ilyen még a kezében sem volt. Jogásznak ké­szült, de ’56-ban kizárták az egyetemről. A Fényképész Szövetkezetben lett segédmunkás, majd fényképész. Tanulság (ha ugyan tanul­ság): az élet bonyolult. Fotóriporteri pályája huszonnégy évesen kezdődik, majd három év­tizeden át a Nők Lapjánál folytatódik. Amint írásom indításából tudható: fotóművészeti adottsága korán kiviláglott.- Amúgy máig is csak akkor fényképezek - mondja -, amikor engem mélyen foglalkoztató témáim belülről kényszerítenek. No meg fotó­riporteri munkáim mindig a maga idejében. Sa­ját egyéb tennivalóim, magánutaink idején nem hordok magammal fényképezőgépet. Ismertté lett kollégánk „titka” - az örök tit­Képviselő-testületünk tájékoztatót hallgatott meg az önkormányzati tulaj­donú lakásbérlemények lakbérének szintrehozása tárgyában született közép­távú terv megvalósulásáról, és elfogadta az 1999. évi lakbéreket. A koncepció célja az volt, hogy a lak­bérek emelése során keletkező bevételek nyújtsanak fedezetet a lakások üzemelteté­sével, fenntartásával, karbantartásával, kezelé­sével kapcsolatos költségekre. Összhangban a fővárosi rendelettel (amely évente egyszeri, maximum 150%-os emelést tett lehetővé), fo­kozatosan, 3 év alatt kívánta az önkormányzat elérni az önköltségi típusú lakbér kialakítását, de csak csökkentett emelést hajtott végre. \ Az emeléseket komfortfokozatonként diffe­renciáltan hajtották végre, az emelés az érték­csökkentő tényezők alkalmazása miatt alacso­nyabb szintű volt. Az elmúlt három évben a tulajdonos, a tulaj­donszerkezet stabilizálódása miatt a lakások fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos költségek két precízen elhatárolható csoportra osztották a lakásállományt. A társasházakban lévő önkormányzati tulaj­donban maradó lakásokból befolyó lakbér+ szolgáltatási díj bevétel fedezetet nyújt ezen la­kások után fizetendő közös költségre, ami lehe­tővé teszi ugyanezen lakások fenntartását, üze­meltetését. A tisztán önkormányzati tulajdonban mara­dó épületek lakásainál beszedett lakbérekből 1998-ban már nem csupán a legégetőbb hibael­hárításokat sikerült elvégezni, hanem egy elfo­gadható szintű, tervszerű karbantartási tevé­kenységet is folytatni lehetett. Ez természete­V 3 sen nem pótolja a szükséges épület­felújítási munkákat. Annak érdekében, hogy a fentiekben vázolt pozitív tendencia tovább javuljon, célszerű volt 1999. évben egy mérsékelt, de az inflációnál magasabb lakbéreme­lést végrehajtani. / A szociális alapon berbe adott lakások bérleti díja átlagosan 20%-kal emelkedett, így a lakbérszerkezet 1999. évi alakulása (Ft/m2): összkomfortos 110 komfortos 110 félkomfortos 70 komfort nélküli 47 szükséglakás 30 A piaci lakbérek 1999. évi árai (Ft/m2): összkomfortos 410 komfortos 310 félkomfortos 240 komfort nélküli 160 szükséglakás 80 óin L-lcsslú. üíviLl Limyas Liclclluú.

Next

/
Oldalképek
Tartalom