XIII. Kerületi Hírnök, 1998 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1998. január / 1. szám

A jelen és a jövő igényeinek megfelelően Elfogadták a megvalósíthatósági tanulmányt a Lehel téri piac fejlesztésére I A képviselő-testület 41/1997. (III. 25.) sz. határozatának megfelelően a XIII. kerületi polgármesteri hivatal meg­hívásos tervpályázatot tartott a Lehel téri piac rehabili­tációja tárgyában. A polgármesteri hivatal ál­tal meghirdetett zártkörű, meghívásos tervpályázatra az öt felkért tervező közül négy, továbbá egy meg nem hívott pályázó nyújtott be értékelhe­tő dokumentációt. A felkért valamennyi pályázó három al­ternatívára, úgy mint- hagyományos piac,- kétszintes csarnok + szint alatti vagy feletti gépkocsi­parkoló,- a jelenleg érvényben lévő RRT-vel összhangban álló max. 31 m homlokzatmagas­ságú multifunkciós, komplex épület, szint alatti parkolók­kal, kétszintes piactérrel (köz­vetlen metrókapcsolattal) adott be tervcsomagot. A Kerületfejlesztési és Kör­nyezetvédelmi, a Tulajdonosi, valamint a Közbiztonsági Bi­zottságok tagjaiból, valamint a témakörrel közvetlenül fog­lalkozó hivatali dolgozókból alakult ad hoc bizottság a benyújtom pályázatokat két fordulóban értékelte és két tervcsomagot fogadott el to­vábbfejlesztésre. 1. A bizottság elutasította a hagyományos, földszintes, pavilonos rendszerű piac al­ternatívájának gondolatát, hi­szen egy ilyen beépítés a je­lenlegi állapotokat - ha nem is tartósítaná, de rövid idő-inter­vallumon belül - reprodukál­ná. Továbbá egy ilyen beépí­tés mellett a kereskedelmi te­rület nem növekedhetne, és a parkolási gondok megoldásá­ra sem ad - nem adhat meg­nyugtató választ. 2. A piaci csarnok változat vonatkozásában az ad hoc bi­zottság megvalósíthatósági ta­nulmány elkészítését célzó megbízás kiadásáról döntött, melyet a KÖZTIGON Kft. ka­pott meg. 3. A jelenleg érvényes Részletes Rendezési Tervvel (RRT-vel) összhangban álló tervjavaslatok közül a Típustervező Intézet (TTI) ál­tal benyújtott pályázatot tar­totta a bizottság továbbfej­lesztésre érdemesnek, egyben a bizottság felkérte a Tulajdo­nosi Osztályt arra, hogy be­fektetői ajánlatot szerezzen be a komplexum megvalósításá­ra. A kétszintes piaci csarnok terveit a KÖZTIGON Kft. to­vábbfejlesztette, és a meg­valósíthatósági tanulmányt két változatra készítette el. „A” változat Az „A” változat esetén a gépkocsitárolót, valamint a piacot kiszolgáló raktárakat a - 1 és a 2 - szinteken, térszint alatt helyezte el tervező, de ennek fajlagos költségei sok­kal magasabbak és hasznosí­tása kedvezőtlenebb, mint a „B” változat, ezért részletesen ezt nem ismertetjük. „B” változat A napjainkra kialakult for­galmi rend, valamint a jelen és jövő igényeinek figyelem- bevételével alakítottuk ki a Lehel csarnok funkcionális el­rendezését. A kihasználatlan lapostetőre helyeztük a gép­kocsiparkolókat, ezzel az I. emeleti üzletek felértékelőd­nek. A javasolt beépítésnél a közönség és az áruforgalom nem keresztezi egymást. Az áru a pinceszintre érkezik, és ebben a térben található a metró déli galériaszintjéhez kapcsolódva a szupermarket is. Földszint: a csarnok leg­forgalmasabb részét, jellegük­ből és funkciójukból adódóan hat, jól elkülönített zónára bonthatjuk. Őstermelők: a csarnok súlypontjában helyezkednek el. fjz a klasszikus piaci, Ijprfna a piac szíve, a szupermarket és a boltok ölelik körül, ,1(Kj Boltok: elrendezésük kö­zépfolyosós, méreteik igény szerint változtathatók. Szupermarket: a leginten­zívebb gyalogosforgalmú front közelében helyezkedik el. Felügyelőség: a Bulcsú ut­cai oldalon nyert elhelyezést, itt történik az áru beléptetése. A felügyelőség ellenőrzése nélkül áru a csarnok területére nem kerülhet. Utak: körülölelik a közé­pen lévő boltokat, illetve - öbölszerűen - szolgálják ki az üzleteket és őstermelő pulto­kat. I. emelet: a klasszikus csarnokokkal szemben az emeleti szint itt nem másod­rendű, hanem értékes terület, tekintettel arra, hogy a tetőn elhelyezett parkolókról a vá­sárlóközönség elsőként ide ér­kezik, és itt kezdheti meg bevásárlókörútj át. Tetőszint: a vb. szerkezetű laposfödémű épületrészek te­tőszerkezetén parkolókat ja­vasolnak elhelyezni. Ütemezés: a Lehel piac fontosabb funkciót tölt be an­nál, hogy az építés teljes ideje alatt a vásárlóközönség nélkü­lözni tudja, hogy bezárjon, ezért négy ütemű beruházást javasolunk, úgy, hogy az épít­kezés ideje alatt a piacnak mindig maradjon működő ré­sze. o A TTI-féle, az RRT-vel har­monizáló tervek alapulvételét kérve három potenciális be­fektetőt keresett meg és kért fel ajánlattételre a Tulajdonosi Osztály. Ajánlatot csupán egy, a Le­hel piac témájával már több éve foglalkozó Ruhrstein Hungária Kft. jogutódja, az INTER-BONUM Ingatlanke­reskedelmi és Befektetési Korlátolt Felelősségű Társa­ság nyújtott be. A befektetői elképzelések­nek megfelelően a TTI pályá­zati tervét módosították. A módosításokat előzetesen egyeztették a kerület főépíté­szével, így a módosított terv változatlanul megfelel az RRT előírásainak. A terv a piac számára a - 1 szintet ajánlja, mely szint megegyezik a metró-galéria szintjével, ily módon teremtve közvetlen összeköttetést a metróval. A Kassák utca felől, vala­mint a Lehel tér felől kialakí­tásra tervezett lesüllyesztett és szint alatti nyitott passzázs ki­alakítása révén a - 1 szint két oldalról nyitott homlokzatot, természetes bevilágítást kap. A Váci út felőli homlokzaton ferde üvegfelületek biztosít­ják a -1 szint bevilágítását. A piaci vásárlók gépkocsijai biztonságos tárolására, vala­mint az árufeltöltés zavartalan módon történő biztosítása számára a-2 szint ad teret. A befektető a földszinten és a földszint felett megépítendő épületrészeken saját befekte­tői elképzeléseinek megfele­lően - de összhangban az RRT-vel - irodai, szállodai, kereskedelmi és kulturális funkciókat ellátó egységet kí­ván megvalósítani. A XIII. kerületi önkor­mányzat képviselő-testülete a decemberi ülésén a „B” variáció mellett döntött, mely szerint: a) A jelenlegi piac szanálá­sát szorgalmazza, ezért önkor­mányzati és vállalkozói forrá­sok terhére vállalja egy két­szintes piac megépítésének költségét a zárófödémen elhe­lyezett gépkocsiparkoló meg­építésével 2-3 M Ft bruttó be­ruházási forrás biztosításával. A beruházási forrás biztosítá­sára társfinanszírozókat keres. b) Kéri, hogy a szerződéses konstrukció véglegesítését, az előmegállapodások megköté­sét követően - de a vonatkozó szerződések aláírását megelő­zően - jóváhagyásra ter­jesszék a képviselő-testület elé. c) A képviselő-testület fel­hatalmazza a polgármestert, hogy a választott variáció megvalósítását, a szerződéses jogviszonyok létrehozását célzó tárgyalásokat a piaci bérlők képviselőivel, a poten­ciális befektetőkkel kezdje meg. Határidő: 1998. június 30. Addig elkészül a megvaló­sítás részletes építészeti, funk­cionális, finanszírozási és kommunikációs terve is. A felszólaló képviselőit mindegyike hangoztatta an­nak fontosságát, hogy a ter­veket - véglegesítésük előtt - ismertessék, és vitassák meg a lakossággal. k E sorozat első részének megjelenését követő visszhang arról győzött meg, hogy nem hiábavaló széles teret szentelni kerületi újságunkban, a Hírnökben a meghonosítandó NAT, azaz Nemzeti Alaptanterv ismertetésére, hiszen közérdeklődésre tart számot. Olyan összegezés ez, amely hosszú időre meghatározza a pedagógusok, a gyermekek, a szülők viszonyát, tennivalóit, jogait és kötelességeit az új generációk felnevelésének mind személyes, mind össztársadalmi feladataival kapcsolatban. Jelentkeznek problémák, kételyek is, amelyekhez a megértetés szándékával csak világosan megfogalmazott kérdésekkel és válaszokkal lehet közelíteni. Ezt igyekszik szolgálni sorozatunk folyatatása, amelyet szíves figyelmükbe ajánl Holopné Schramek Kornélia A um A beszélgetés résztvevői a Pedagógiai Köz­pont munkatársai: dr. Dombrády Lórándné ka­binetvezető, Bódi Ferencné, Hajdú Györgyné, Ligetfalvi Mihályné, Pataki Éva, Pusztai Kata­lin tanácsadók, valamint Kohár László, a Pannó­nia Általános Iskola Iskolaszékének elnöke. Előző alkalommal a közoktatás távlati straté­giájáról beszélgettünk. Ez alkalommal a közok­tatási törvényről esik szó. Miiven változások indokolták az. úi közokta­tási törvény megalkotását? Egy gyökeresen új korszak látszik körvonala­zódni a magyar oktatás elmúlt 50 éves történe­tében. Ez a folyamat az 1985-ös törvénnyel kez­dődött, hiszen ekkor érintette meg a szabadság először az iskolákat. Ez az időszak rendkívül izgalmasat, újat alkotott (hat-nyolc osztályos gimnáziumok indultak), de időnként a mindent szabad elve is felütötte a fejét. Ez a szabadság egy kicsit megkésve az 1993. LXXIX., illetve az 1996. évi LXII. törvénnyel szabályozottá vált. Milyen alapelveket röez.ít a törvény? A közoktatás intézményeiben mindenki neve­lésben és oktatásban részesülhet. A közoktatás rendszerének működtetése az állam feladata. Az állam az ingyenes és kötelező általános iskolá­ról az állami szervek és a helyi önkormányzatok tevékenységé keretében gondoskodik. Továbbá ingyenes az óvodai nevelés, a gimnáziumi, a szakközépiskolái, a Szakmunkásképző iskolai és a szakiskolai nevelés és oktatás. Az állam köte­les tiszteletben tartani a szülőknek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesül­hessenek gyermekeik. Az állami és a helyi önkormányzati nevelési­oktatási intézmény nem lehet elkötelezett egyet­len vallás vagy világnézet mellett sem. Az isko­lában gondoskodni kell az alapvető erkölcsi is­meretek elsajátításáról. A nevelési-oktatási in­tézményben lehetővé kell tenni, hogy a tanuló az egyházi jogi személy által szervezett fakulta­tív hit- és vallásoktatásban vehessen részt. Az államnak jogi lehetőséget kell teremteni ahhoz, hogy nem állami, illetve nem önkormányzati nevelési-oktatási intézmények jöhessenek létre. Ezek alapítására és fenntartására nem köteles. Az állam a nem állami, nem helyi önkor­mányzati közoktatási intézmény fenntartója ré­szére az éves költségvetési törvényben megálla­pított mértékű költségvetési támogatást nyújt. A hátrányos megkülönböztetés - bármilyen okból (pl. nemzetiségi, etnikai vagy társadalmi szár­mazása miatt) a közoktatásban is tilos. Mit ír a törvény a tankötelezettségről? A Magyar Köztársaságban minden gyermek tanköteles. A tankötelezettséget az alapművelt­ségi vizsgára felkészítő ismeretek elsajátításával kell teljesíteni. A gyermeknek abban az évben, amelyben az 5. életévét betölti, a nevelési év első napjától kezdve óvodában történő iskolai életmódra fel­készítő foglalkozáson köteles résztvenni (ez legfeljebb napi 4 óra). Pl. ha a gyermek 1998. november 18-án tölti be az 5. életévét, akkor szeptember 1-jétől óvodaköteles. A szülőnek azonban már májusban jeleznie kell felvételi igényét a választott vagy körzeti óvodába ah­hoz, hogy szeptemberben gyermeke óvodába járhasson. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szüksé­ges fejlettséget eléri, attól a naptári évtől válik tankötelessé, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti. A szülő kérelmére a gyer­mek tankötelessé válhat akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a 16. életévét betölti. Az első' osztályos gyermeket hová kell beírat­ni? A gyerekeket a körzeti iskolába kell beíratni. Mivel az iskolaválasztás szabadságát a törvény biztosítja, a- szülő dönti el, hogy gyermeke a körzeti vagy bármely más általa választott isko­lában teljesíti-e a tankötelezettséget. A tankötelezettség kezdetéről az óvoda, illet­ve a nevelési tanácsadó véleménye alapján az is­kola igazgatója dönt. A tankötelezettség iskolá­ba járással vagy magántanulóként teljesíthető. Tarthat-e felvételi vizsgát a hatéves gyermek számára az iskola? Sajnos a törvény nem tiltja, tehát megteheti. Nem értünk egyet ezzel a stresszhelyzet elé állí­tással, hiszen az iskolaérettséget igazoló szak- vélemény birtokában minden gyermek meg­kezdheti tanulmányait az általános iskolában. Az előző cikkben beszélgettünk a hosszú tá­vú tervezés kapcsán a tankötelezettség kiterjesz­téséről, a kétszintű érettségiről. Hogyan szabályozza ezt a törvény? Az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizs­ga állami, melyet országosan egységes vizsga- követelmények szerint kell megtartani. Az alap- műveltségi vizsga központi vizsgakövetelmé­nyei a nemzeti alaptantervre épülnek. A tanuló a tizedik évfolyam követelményei­nek teljesítése után alapműveltségi vizsgát, a ti­zenkettedik évfolyam követelményeinek teljesí­tése után érettségi vizsgát tehet. Az alapműveltségi vizsga alapján kiállított bizonyítvány az általános műveltséget megala­pozó ismeretek, készségek, képességet elsajátí­tását tanúsítja. Az alapműveltségi vizsga letéte­léről kiállított bizonyítvány szakképzésbe való bekapcsolódásra, bizonyos munkakörök betöl­tésére, illetve bizonyos tevékenységek folytatá­sára jogosít. Felsőoktatási intézménybe való felvételre az érettségi bizonyítvány jogosít. Mi történik, ha a gyermeket a 8. osztály után nem veszik fel középiskolába vasv szakiskolá­ba? Vannak a fővárosban olyan általános iskolák, amelyekben kilencedik, tizedik évfolyam is mű­ködik. Itt a gyerekek nem egy szakmát, hanem többféle szakma megszerzéséhez szükséges alapismereteket és készségeket sajátítanak el. Kerületünkben 1998 szeptemberétől a József Attila Művelődési Házban indul kilencedik osz­tály. Milyen jogok illetik meg a gyermekeket és milyen kötelezettségeik vannak? A gyermeknek joga, hogy biztonságban és egészséges környezetben neveljék. Emberi mél­tóságát és jogait tiszteletben kell tartani. Joga van nem állami, nem önkormányzati oktatási in­tézményben tanulni. A gyermekjoga, hogy a családja anyagi hely­zetétől függően, kérelmére ingyenes vagy ked­vezményes étkezésben, tanszerellátásban része­süljön. Ä gyermek kötelessége, hogy- részt vegyen a kötelező és a választott fog­lalkozásokon,- eleget tegyen tanulmányi kötelezettségé­nek,- megtartsa az intézmény rendjét, óvja az is­kola felszereléseit,- óvja saját és társai testi épségét és egészsé­gét,- tartsa tiszteletben az intézmény tanárai, al­kalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait. Milyen jogaik és kötelességeik vannak a szü­lőknek? A szülőt megilleti a nevelési-oktatási intéz­mény szabad választásának joga. Tájékoztatást kapjon gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, neveléséhez tanácsokat kapjon. A szülő kötelessége, hogy- biztosítsa gyermeke tankötelezettségének teljesítését,- megtegyen minden tőle elvárhatót gyerme­ke fejlődéséért,- rendszeres kapcsolatot tartson a gyermeké­vel foglalkozó pedagógusokkal,- elősegítse gyermekének a közösségbe törté­nő beilleszkedését, a közösségi élet magatartá­sai szabályainak elsajátítását. A szülő joga, hogy megismerje a nevelési-ok­tatási intézmény pedagógiai programját, tájé­koztatást kapjon az abban foglaltakról. A következő cikkünkben a pedagógiai prog­ram tartalmáról fogunk beszélgetni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom