XIII. Kerületi Hírnök, 1997 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1997. augusztus / 8. szám
Mesélnek a korabeli krónikák & ft Szent István park születése 1928: elhatározás, 1933: rendezési terv Idézet Harrer Ferenc: A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1930-1940 című könyvéből: A pesti dunapartnak a Mar- tetszetős, egységes városképet githídtól fölfelé eső része, a Palatínus-házakon túl, még e század huszas éveinek a végén is a használatlan vagy csak raktározásra használt telkek kietlen és sivár képét nyújtotta. A Szent-Margit-sziget fellendülése és az Óbuda- Hungária-úti híd időszerűvé válása az előbbivel szemben és az utóbbi vonala alatt fekvő területet, s elsősorban a már fölépült házakhoz csatlakozó részét nemcsak megérlelte a beépítésre, hanem fekvésénél fogva alkalmassá tette arra, hogy itt a modern építészeti felfogás reprezentatív bérházalkotása jelenjék meg. Rakovszky Iván dr. adó modem bérházak épüljenek. A Tanács mérnöki osztályának ebben az elgondolásban készített rendezési tervét 1933. évi január hó 31-én tartott ülésében állapította meg. A Tanács egyúttal meghatározta a park körül alakított telkek beépítési módját a következőképpen: a telkek keretesen, illetve csatlakozó udvarokkal építendők be; az épületek párkánymagasságának 25 m-nek kell lennie, amely magassággal földszintet és hat emeletet lehet emelni; az épületek homlokzatát egy-egy telektömbön egységesen és összhangzatosan kell kiképezni, és legalább is nemes elnök nemcsak felismerte e problémát, hanem kiváló érzékkel és lelkesedéssel is fogott a megoldáshoz és meg is oldotta. A Tanács az ő javaslatára hozta meg 1928. évi május hó 15-én tartott ülésében azt a határozatot, amely szerint az Újpestirakpart mentén, a Csanády-utca tengelyében mintegy két hold területen, a Dunára nyíló francia elrendezésű parkot létesít, és biztosítja, hogy e park körül vakolattal ellátni; a homlokzatok részletes rajzát -;az -építést engedély kérése előtt külön kell engedélyeztetni; a Csanády- utca folytatásába kerülő épületen olyan áthidalást kell kialakítani, amelynek ürmagassága az úttest fölött legalább 11 m és az áthidalást a Csanády-utca 8 öles teljes szélességében kell keresztül vinni, az áthidalás fölött az épület 25 m-nél magasabbra is építhető. Tudósítás a Lipótvárosi park átadásáról Idézet a Fővárosi Közlöny 1936. április 7-i számából. Az örvendetes esemény mellett érdekes felidézni a kor jellegzetes retorikáját is. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa az általa létesített V. kér., Lipótvárosi-parkot 1936 évi április hó 1.-én délelőtt 10 órakor adta át a székesfőváros közönségének ünnepélyes külsőségek között. A hivatalos átadási ünnepségen megjelentek: Bessenyei Zénó dr., a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke, Liber Endre h. polgár- mester, bárcziházi Bárczy István dr. miniszterelnökségi államtitkár, Algyay-Hubert Pál dr., a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnö- ke, Király Kálmán és Morvay Endre tanácsnokok, Schara Béla, Schmaderer Oszkár, Battlay Imre, Goszleth Ernő és Antalfy Géza kerületi elüljárók, Hiiltl Dezső dr. műegyetemi nyilvános rendes tanár, továbbá Andréka Károly, Becsey Antal, Homonnay Tivadar dr., Nagy Andor, Nagy László dr., vitéz Pesthy-Müller József Leó, Petrovácz Gyula, Peyer Károly, Schoditsch Lajos és Sümegi Vilmos székesfővárosi bizottsági tagok, Pap Ferenc, a Vízművek vezérigazgatója, Morbitzer Dezső székesfővárosi kertészeti igazgató, Rade Károly nyugalmazott székesfővárosi kertészeti igazgató és sokan mások. Az ünnepélyes átadást a kivonult cserkészcsapat Hiszekegye vezette be, majd Bessenyey Zénó, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke lépett a szónoki emelvényre és a következő beszédet mondotta: Méltóságos Alpolgármester Úr! Mélyen Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Fővárosunk sokszor dicsért szépségének bizonyára legjellemzőbb vonása, hogy a természet alkotása nemes összhangba olvad össze az ember városépítő munkájával. Ott, ahol az alföld síkságának és a dunántúli dombvidéknek közös határa a Duna hatalmas árjában fürdik, országunk népe az emberi élettől duzzadó nagyváros és önmagában is elragadó természeti szépség ölelkezésének legékesebb szimbólumát alkotta meg. A Duna folyam két partja a Gellérthegytől a Margitszigetig oly látványosság, amelyre méltó büszkeséggel tekinthet a nemzet minden tagja és a főváros minden polgára. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának egy fél évszázadot jóval meghaladó munkásságában a legkimagaslóbb szerepet játszotta mindig a Duna két partjának díszítése. Nemzetünk életerejének egyik legfőbb bizonyítéka, hogy fővárosunk, dacára a nemzetünkre zúdult nagy szerencsétlenségnek, fejlődésében meg nem állott, és a rendkívüli gazdasági legyengü- lés ellenére is törhetetlen szívóssággal munkálkodik az elődeink által megkezdett mű továbbfejlesztésén. A város fejlődése az utolsó évtizedben a legMost, hogy megkezdődik a Szent István park rekonstrukciója, a XIII. kerület Önkormányzata megszerezte a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményéből a park létrejöttének dokumentumait. Úgy gondoljuk, velünk együtt olvasóink is érdekesnek és tanulságosnak fogják találni, ha részleteket közlünk belőlük. egészségesebb irányba terelődött, s a legmodernebb lakóépületek a Duna északi folyása mentén rohamos módon szaporodtak. Míg a Margitszigetre nyugatról a hegyvidék zöld lejtőiről kedves villák mosolyognak, a pesti oldalon tízezreket befogadó épülettömbök terülnek el. Ez a legújabb hatalmas városrész azonban sajnálatos módon nélkülözte a minden lakótelepnek közegészség és díszítés szempontjából legfontosabb feltételét, a mindenki üdülésére és pihenésére szolgáló, kertészetileg kiképzett teret. Nagynevű hivatali elődömnek, dr. Rakovszky Ivánnak első teendője volt e hiányon segíteni. 1928-ban, elnöki székének elfoglalása idején, e helyen dísztelen fapalánkokkal megosztott, csupán faraktározásra, ácstelepekre használt, poros, tisztátlan pusztaság terült el, mely bántó ellentétben állott a Duna smaragdszínű gyöngyével, a Margitszigettel. Dr. Rakovszky Iván agyában született meg a gondolat, hogy a pesti Dunapartnak ez a része is méltó pendantja legyen a szemközti áldásthozó gyógyfürdők környékének s méltó folytatása és befejezése legyen a pesti Dunapart remekbekészült vonalának. A gondolatot nyomon követte a megvalósítás munkája. A szűkös anyagi eszközök ményezte azt, hogy rövid időn belül anyagi áldozatok nélkül rendelkezésre állott ez az impozáns méretű terület. De hálával és elismeréssel kell adóznom azoknak a telektulajdonosoknak is, akik teljes megértéssel fogadták a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tervét s jelentős anyagi áldozatokkal járultak hozzá a tér megvalósításához. A park tényleges kiépítésénél és kertészeti kiképzésénél a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tisztviselői kara a legnagyobb buzgalommal működött közre. A kék eget és zöldelő hegyoldalt visszatükröző víztükör és smaragdszőnyegek borítják immár e pár év előtti por- és sártengert s paloták gyöngysora zárja be ezt a parkot, amely új szépséget, új örömet, új büszkeséget nyújt a főváros lakosságának. De öröm nekünk is és büszkeségünk, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsa e nehéz idők ellenére is újabb alkotással gyarapíthatta szeretett fővárosunk szépségét és gazdagságát. Az előttünk elterülő nagyszabású tér újabb bizonyítéka annak, hogy a Fővárosi Közmunkák fejlesztésére, szépítésére irányul s bizton reméljük, hogy ily alkotások meggyőzik a közvéleményt a tanács közérdekű tevékenységének hasznosságáról és szükségességéről. A ellenére azonnal megindult a főváros immár kész legszebb terének megépítése. A terület megszerzése is igen nehéz feladat elé állította a Fővárosi Közmunkák Tanácsát s nagyrészben a Tanács volt kiváló al- elnökének, dr. Czabalay Kálmánnak szívós kitartása eredFővárosi Közmunkák Tanácsa nevében meleg szeretettel adom át ezt a díszes parkot a székes- főváros közönségének, kívánva, hogy azt a főváros lakossága oly szeretettel és gondossággal ápolja és fejlessze tovább, mint amily szeretettel és gondossággal mi azt megalkottuk. Ez a park a francia királyi-kertek stílusában épült Ezután Liber Endre h. polgármester lépett a szónoki emelvényre és a következő beszéddel vette át az újonnan létesített parkot a székes- főváros közönségének gondozásába: Méltóságos Elnök Úr! Mélyen tisztelt Hölgyeim és Úraim! A Fővárosi Közmunkák Tanácsa a legutóbbi években építette meg ezt a Lipótvárosi Parkot, megépítette pedig abból a célból, hogy egyrészt a főváros közönségének kényelmét és üdülését szolgálja, másrészt pedig azért, hogy azzal fővárosunk szépítését és különösen a Lipótváros fejlesztését előmozdítsa. Ez a park, amely a francia királyi kertek stílusában épült, körülbelül 6 1/2 ezer négyzetöl kiterjedésű, az ingatlanok értéke kb. 1,300.000 pengő, a parkozás költsége pedig 287.000 pengő, a felajánlott park értéke tehát meglehetősen nagy, az 1,600.000 pengőt is meghaladjaAz Elnök Úr Öméltósága a Fővárosi Közmunkák Tanácsa nevében íme most átadta a fővárosnak ezt a rendkívül értékes parkot és én a székesfőváros nevében átveszem azt és az átvétellel egyidejűleg a székes- főváros közönségének őszinte, hálás köszönetét tolmácsolom a Fővárosi Közmunkák Tanácsának, elsősorban dr. Bessenyey Zénó elnök úr Öméltóságának, valamint a Közmunkák Tanácsa minden egyes tagjának, akik ebben a munkában résztvettek, az új park létesítése kapcsán teljesített kiváló munkáért és azért a nagy anyagi áldozatért, amelynek révén a Fővárosi Közmunkák Tanácsa ennek a parknak a létesítésével és átadásával a székesfőváros szépítését és fejlesztését nagy mértékben elősegítette. De őszinte és mély hálával kell megemlékeznem a Közmunkák Tanácsának volt elnökéről, dr. Rakovszky Iván őnagyméltóságáról is, aki kétségtelenül elévülhetetlen érdemeket szerzett magának ennek a parknak létesítése körül. Az ő nagy alkotóereje, nemes ízlése kezdeményezte a park létesítését, éveken át nagy anyagi áldozatokkal segítette elő a park fokozatos fejlesztését és minden törekvésével azon volt, hogy ez a park a maga rendeltetésének minden időben megfeleljen. Ugyancsak hálával kell megemlékeznem a Fővárosi Közmunkák Tanácsának volt érdemes alelnökéről, dr. Czabalay Kálmánról is, aki ennek a nagy nyék szórakoztatására is. Ezekre a zöld területekre, fákra, növényekre és virágokra nemcsak azért van szükség egy nagyváros életében, hogy külső képét emeljék, szépítsék, hanem főként azért, mert minden emberben önkéntelenül is megvan a szabad természet utáni vágy, a természeti szépségek iránt való érdeklődés; de szükség van azokra azért is, mert egy nagyváros kőrengetegei között a közegészségügyi szempontok is parancsolóan írják elő parkok és közkertek létesítését. A rendesen fenntartott és gondozott parkokat, közkerteket, sétahelyeket a nagyváros lakossága sokra értékeli, és örömmel állapíthatjuk meg, hogy minél inkább szaporodnak a főváros utcáin és terein a testet-lelket felüdítő növény- és virágdíszek, a közönség körében annál nagyobb mértékben nő a termétértiletnek a megszerzésében működött közre szívós kitartással. A főváros lakossága ma már szinte nélkülözhetetlennek tartja azt, hogy a hatóság a főváros belső és külső részeiben is zöld szigetekről, parkokról, közkertekről, sétahelyekről gondoskodjék, amelyek hivatva vannak arra, hogy a mindennapi élet zaklatott munkájában sokszor meggyötört budapesti polgárnak és gyermekeinek pihenést, üdülést nyújtsanak, de hivatva vannak nagyok és kicsiszet szépségei iránt való érdeklődés és szeretet. Biztosíthatom Méltóságodat, hogy a székesfőváros a Közmunkák Tanácsának kikötése értelmében ezt a parkot is mindenkor a legnagyobb szeretettel fogja fenntartani, és annak továbbfejlesztéséről a rendelkezésre álló anyagi eszközökhöz mérten a nagytekintetű Közmunkák Tanácsával egyetértésben fog gondoskodni. Az átadási ünnepség a Himnusz eléneklésével ért véget. 1937: Éljen a Szent István-város! A Nemzeti Újság 1937. július 25-i képes mellékletében fotóösszeállítást láthattak az akkori olvasók „Meghalt a Lipótváros. Éljen a Szent István-város!” címmel és a következő rövid képszövegekkel: Rohamosan épül és szépül az V. kerület, amelyet Szent Ist- ván-városnak neveztek el. A Li- pót-körút Szent István-körút, a Lipótvárosi park pedig Szent István-park nevet kapott. Oszlopos bejáratai vannak a Szent István-parknak. Szabadtéri „uszoda” a Szent István-parkban. Valósággal gombamódra nőnek ki a Szent István-városban a hatemeletes, sűrűn virággal díszített bérpaloták. Szent István-város újból hajókikötőt kapott a Margithídfőnél. Elkészült a Margithíd közepén az új szigeti lejáró. Villamos végállomás és üvegből készült „közlekedési torony” a pesti Margithídfőnél. Középre helyezik a villamossíneket a Szent István-kör- úton. A fenti fotók a 30-as évekből valók a parkról, az alanti lapzártakor készült: a mára nagyranőtt fák lombjai eltakarják a régi panorámát >