XIII. Kerületi Hírnök, 1997 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1997. március / 3. szám
XIII. KERÜLETI 3 József Attila Müveló'dési Központ Múlt, jelen, jövő' Kultúrház a város szélén Hogyan született és fejlődött a JAMK? A kerületi Helytörténeti Klub rendezésében február harmadik hetében Jelenics József előadást tartott a József Attila Művelődési Központ közel öt évtizedes történetéből. Bevezetőjében korképet és tájrajzot adott arról, hogy nézett ki a Rákos-patak és az esztergomi vasútvonal közötti terület fél évszázaddal ezelőtt. Futóhomok, kiserdő uralta a tájat. A Tarnay-kastély kivételével más térképre kívánkozó épület nem volt a környéken. A Váci út felé telepek sorakoztak egymás mellett; Madarász-telep, Tomori-te- lep, Babér-telep, amely magában foglalta a Tripolisznak nevezett részt is. Jelenics József (jobboldalt) előadását tartja a Helytörténeti Klubban Kulturális célokat is szolgáló munkásotthon, népház nem volt a környéken, kocsma annál több. Az egykori Tripolisz nevű kocsma helyén állt Erdős bácsi vendéglője. Azért említjük meg a nevét, mivel ő nem csak a felnőttekre gondolt; a két világháború közötti években otthont adott az egyik angyalföldi gyermekbarát csoportnak és minden karácsonykor megvendégelte és megajándékozta annak tagjait. A szakszervezeti befizető helyiségek voltak a munkáskultúra bölcsői, három is volt a környéken. A Váci út 97. szám a VI/2. a vasmunkások befizető helyisége, ahol egy igen gazdag választékú könyvtár volt a legnagyobb vonzerő. Számos magyar klasszikus mellett megtalálhatók voltak Zola, Balzac, Jack London művei, szombatonként pedig össztánc is volt. A Kerekes utca 6. szám alatt a Szállítómunkások helyiségében tevékeny műkedvelő színjátszás folyt és hosszú éveken át ott tartotta összejöveteleit az 1903-ban alakult Budapesti Kültelki Munkásdalkör is, alkalmanként pedig a Váci úti Gyermekbarát Csoport is összejött Galbicska bácsi vezetésével. A huszas évek közepétől a Reitter Ferenc utcában is volt egy befizető helyiség, amely szintén gazdag könyvtárával vonzotta a fiatalokat. Akinek a könyvnél nagyobb igényei voltak, az átkelhetett a Rákos-patakon és elmehetett a Váci út és a Láng László utca sarkán lévő egykori Urá- nus, majd később Hazám névre magyarosított moziba, amelyet egyszerűen csak „kis bolhásának hívtak. A Váci úton a 3-as és az 55-ös villamos járt, a Lehel úton pedig a BUR-villamos. Egyetlen iskola volt az egész környéken, a Tömöri utcai barakk-suli, sok társával együtt annak a padjait koptatta a világhírnévre emelkedett Cziffra György zongoraművész is. Szobor vagy emléktábla egyetlenegy sem volt, nemcsak a környéken, de az 1938 nyarán önállóvá alakult XIII. kerület területén sem. A következő gondolatkör a kultúrház keletkezésével foglalkozott. Az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) - az SZTK elődje - 1938. évi költségvetésében több millió pengőt irányzott elő a régi Tripolisz szomszédságában kislakásépítés céljaira, majd az egykori Krausz-Mayer- féle telkeken több mint hétszáz egy, másfél és kétszobás lakás építése kezdődött el, ahol elsősorban nagycsaládosok és állami alkalmazottak jutottak lakáshoz. Az építkezés részeként tervezték meg az OTI Magdolnavárosi Kul- túrházát is, amely Angyalföld első területi kultúrházaként épült azzal a céllal, hogy „a környékbeli munkásságot szellemileg előre vigye.” Az eredetileg Horváth Szabolcs építészmérnök által tervezett épületben a kifejezetten művelődési igényeket kielégítő helyiségeken kívül könyvtár, olvasó és előadóterem, 600 személy befogadására alkalmas filmszínház, napközi otthon, étterem és lakások kaptak volna helyet. A tervek elkészülésétől a megvalósulásig több mint egy évtized telt el. Az építkezés 1939-ben kezdődött és 1950-ben fejeződött be, mivel 1944/45-ben a háborús események, majd azt követően az óriási méretű infláció késleltette. Befejezésére csak 1949-ben került sor. Az építkezést a környék lakói is segítették többek között Tyavodáék, Schreiberék, Kunczék, Penciék, Rattlerék, Pauliszék. Az angyalföldi dolgozók ösztönösen megérezték, hogy itt számukra készül valami nagyszerű dolog. „A moziban a színpad már állt, a székek még hiányoztak, padlózat nem volt. Az első bált csak úgy tudtuk megtartani, hogy a környék fiataljai társadalmi munkában téglával lerakták a helyiséget. Ebben mi gyerekek is részt vettünk” - írta Penczi Piroska, az egyik visszaemlékező. A kultúrház végleges átadására 1949. december 30-án került sor, a kor divatja szerint Rákosi Mátyás Kultúrház néven. Az ünnepélyes megnyitón Pongrácz Kálmán, Budapest polgármestere is megjelent. A Népszava így tudósított a felszabadulás utáni Budapesten elsőként átadott művelődési otthon megnyitásáról. „... és most december 30-án felavatják Angyalföld újabb büszkeségét. A kultúrház a szocialista kultúra fellegvára, Angyalföld szellemi és kulturális életének egyik központja lesz.” A piros téglás épületben könyvtár, sporthelyiségek, társalgók, színház és moziterem vár az ide látogatókra. Büfét és óvodát is terveztek az épületbe. A kor lehetőségeihez képest jelentős volt a kultúrház technikai ellátottsága. A környék házaiba még vezetékes rádión érkeztek a hírek, ezért méltán dicsekedhettek azzal, hogy a kultúrházban „két világvevő rádió is van”, valamint két zongora, ezen kívül lemezjátszó és táskagramofon. A kezdeti időszakban a vetítések 16 milliméteres filmmel történtek, a normál filmvetítő mozigép 1950-ben érkezett meg a kultúrházba, ekkor itt nyílt meg az első bemutató mozi Angyalföldön. A kultúrház első programja az 1949-es szilveszter vidám ünneplése volt, amely hosszú évtizedekre hagyománnyá vált. Ezt követően az előadó a kultúrház közel öt évtizedes periodizációjának kérdéseivel foglalkozott. A kultúrház történetének első szakasza a Rákosi Mátyás Kultúrház története, amely 1949 decemberétől 1956 szeptemberéig terjedt, amikor a Népművelési Állandó Bizottság javaslatára a XIII. kerületi Tanács VB. a Rákosi Mátyás Kultúrház nevét József Attila Kultúrházra változtatta. Ezzel az eseménnyel lezárult egy fejezet a kultúrház életében. Az 1956-os októberi műsorfüzeten már József Attila neve olvasható. A1 József Attila Kultúrház története 1956-tól 1961 májusáig, a művelődéspolitikai irányelvek megjelenéséig tartott. A József Attila Művelődési Ház története 1961-től 1968- ig terjed, akkor a Művelődéspolitikai Irányelvek végrehajtási utasításának részeként új besorolásba került a kultúrház és 1968. május 31-én megszületett az Angyalföldi József Attila Művelődési Központ. Új minősítése alapján bizonyos szakterületek módszertani központjává vált. Ez az időszak 1989-ig terjed. Az 1990. évi rendszerváltást nem követte névváltozás az intézmény továbbra is Angyalföldi József Attila Művelődési Központ néven működik, megújuló tartalmi munkával 1990 és 1997 között. Jelenics József A normál filmvetítőgép 1950-ben érkezett meg Az itt leírt részletek az 1997. február 20-án megtartott előadásból, valók; teljes anyagát a „XIII. kerületi helytörténeti füzetek” sorozatban adják ki. Ezért megkérjük mindazokat a lakosokat, akiknek bármilyen írásos vagy tárgyi emlékük van a József Attila Művelődési Központ múltjáról, hogy azt szíveskedjenek az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjteménybe eljuttatni. (1132 Bp., Váci út 50.) Merre keresi feladatkörét? Fenyves Kornél új tervekkel az igazgatói poszton Nemrégiben új igazgatót neveztek ki a József Attila Művelődési Központ élére. Fenyves Kornél pályázat útján nyerte el a felelősségteljes állást. Az ő személyében testesül meg tehát elsősorban a kerület vezető kulturális intézményének jelene és jövője. Tapasztalt szakember, a közművelő hivatás fontos és értékes kapcsolatokkal rendelkező, közismert személyisége. Irodájában beszélgetünk vele.- Honnan érkezett új „ állomáshelyére ” ?- A Józsefvárosi Művelődési Központban töltöttem be az igazgatói munkakört. Köz- művelődési szempontból a VIII. kerület is izgalmas terület, mindenekelőtt szociográfiai, szociális, etnikai összetételénél fogva. Hasonlóképpen a XIII. kerülethez a társadalmi problémák sűrítménye és emberi drámák színtere. A különbség annyi, hogy a nyolcadik inkább kispolgári, a tizenharmadik pedig munkás kerület. Persze főképp a hagyományaikat tekintve. Sajnos a munkáshagyományok az utóbbi évtized változásai folytán elenyésztek, igény és érdeklődés irántuk nemigen tapasztalható.- Mi most a meghatározó igény ebben a házban?- Amerre a legutóbbi időben a kerületben megfordultam, azt tapasztaltam, hogy értékzavarok keletkeztek errefelé is. Új művelődési szokásokat kell megteremteni. A kihívás, amely a JAMK munkájának az irányultságát meghatározza, kettős. A kisléptékű, emberközelibb kisközösségi társasformákat kell kialakítanunk, s ezeket megismertetni, megkedveltetni a polgárokkal. Meghonosítani az autonóm civil kereteket. Hiába él a tudatunkban a felismerés, hogy életük kérdéseibe már beleszólhatunk, ha nincs meg hozzá eléggé a felkészültségünk, a kellő ismeret- anyagunk. Ennek a kapcsán szükséges új értékeket létrehoznunk.- Tehát az értékzavarokkal, bizonytalanságokkal küszkö- dőknek igyekeznek valamilyen megbízhatóbb szellemi bázist nyújtani e falak között, úgy hogy az innen ki is sugározzák?- Igen, ezzel a kihívással nézünk szembe. De van egy hozzákapcsolódó másik kihívás is. A polgárok a napi élet- szükségleteik kielégítése mellett ma igen keveset tudnak áldozni művelődésre, tartalmas időtöltésre, szórakozásra, felfrissülésre. Olyan szolgáltatásokat kell nyújtanunk, hogy nálunk ezekhez hozzájussanak. Keressük e program részükre elérhető formáit. Szolgáltatásaink fontos területének tartom a szakmai képzést és átképzést nyújtó tanfolyamainkat. Ezeknek egzisz- tencia-teremtő és megőrző jelentőségük is van; törekszünk a tanfolyamaink hallgatóinak a munkaerőpiacon való elhelyezkedését elősegíteni. Ezt a munkát elődöm, Labáth Sándor igazgató igen eredményesen alapozta meg és folytatta a. JAMK kebelén belül. Bevételi forrásnak sem rossz vállalkozás a működési költségeink fedezésére, amellyel a kerületi önkormányzattól kapott anyagi ellátást kiegészíthetjük. Igyekszünk új foglalkozási ágakat keresni a képzési választék bővítésére.- A kezemben tartott nyomtatott felhívásból, amelynek az a címe: „Adjon magának egy újabb esélyt!” azt látom, hogy az egyetemi szintű szellemi továbbképzés vonalán is új tartalommal töltik meg a ház rendeltetését.- így van. Megállapodtunk a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Művelődéstudományi és Felnőttnevelési Tanszékével, hogy Budapesten itt nálunk szervez kiegészítő egyetemi diplomát adó művelődési és felnőttképzési menedzserképzést. A képzés időtartama három év. Hagyományos tevékenységi körünkbe tartoznak a művészeti iskolák. A Moholy-Nagy képzőművészeti műhelyünk már megalapozott hírnévnek és keresettségnek örvend. Igyekszünk azonban tovább nyitni a vizuális kultúra korszerű műfajainak és eszközeinek befogadására.- Nyilvánvalóan egy modern művelődési intézménynek versenyre kell kelni a házi elektronikus kultúrák elszívó erejével, gondolom.- Utunk valóban a számító- gépes bázisunk továbbfejlesztése, hiszen ez ma már a számítógépes grafika, a virtuális világteremtés, a képzőművészeti alkotómunka egyik eszköztára. Bekapcsolódunk a multimédiába, lehetőséget teremtünk a videózás, de a klasszikus értelemben vett filmezés és fotózás művészeti használatára is. Benne vagyunk az Internet hálózatban. Napjainkban az ilyen eszközök vonzerejét nem nélkülözhetjük. Ugyanakkor a kézművességet is kultiválni kívánjuk, ez szintén határozott karaktert tud kölcsönözni a házunknak. Bábművészeti központot akarunk itt felépíteni, sőt továbbmenően egy bábpedagógiai stúdiót. Ezzel, meglehet, önmagunknak teremtünk konkurenciát, hiszen a nálunk felnövekedett akár amatőr, akár hivatásos bábművészek majdan a maguk helyére szétviszik az itt tanultakat, de ezáltal is növeljük e műfaj és egyben az intézményünk rangját. Fenyves Kornél- Ahogyan így hallgatom, erősödik bennem a meggyőződés, hogy nem csupán névlegesen akarják a Központ címet viselni, hanem bizonyos művelődési, művészeti ágak centrumává igyekeznek válni.- Igen, ebbe az irányba mutatnak az elképzeléseink. Tervezzük, hogy vendégeket hívunk meg Európából a kortárs képzőművészet kiválóságai közül. így is színesebbé, tartalmasabbá, vonzóbbá tennénk programjainkat, és élőbbé, élénkebbé a nálunk látható, tőlünk kapható élményeket. Azt, amiért érdemes hozzánk látogatni. Szeretnénk azt is, ha gazdagodna a nálunk található dokumentációk száma, például a legérdekesebb előadássorozataink és kiállításaink videófelvételeinek tárával. Gyarapíthatnánk így a munkánkból meríthető szellemi energiákat. Keresem tehát a megújulás mindenféle formáit, mert mélyen hiszek a népművelésnek mint szakmának a fontosságában. Jóllehet a népművelés kifejezés talán elavultnak hangzik, de számomra ma is igaz jelentéssel bír.- Még ugye, hosszan vehetnénk sorra a JAMK ajánlatait? De hiszen azt olvasóink havonta rendszeresen megtalálják lapunkban.- Kínálataink igénybevételére szeretettel várja az itt dolgozó hozzáértő csapat a kerület tisztelt lakosait. Érezzék házunkat otthonuknak - invitál mindannyiunkat Fenyves Kornél, a JAMK új igazgatója. Hadd idézzem ehhez kapcsolódóan pályázatának egy bővített mondatát: „Az intézmény működése szervesen illeszkedjen a kerület életébe, a kerület kulturális szolgáltatási rendszerébe, segítse a kerület polgári hagyományainak újjáélesztését, erősítse a lakosságnak a kerülethez kötődését. ” Ehhez kívánunk jó munkát, sok ötletet és sikert Fenyves Kornélnak. Sas György Templomi hangversenyek A Lehel téri Árpád-házi Szent Margit templomban március 16-án, vasárnap 19 órakor barokk hangverseny lesz Műsoron: Händel: Messiás oratórium - nyitány; Bach: Air; Pergolesi: Stabat mater Közreműködik: Szilfay Márta (szoprán), Sződy Márta (alt), valamint a Lehel téri templom Szent Margit Női Kara, a XIII. kerületi Hunyadi Mátyás Általános Iskola Kórusa (karnagy: Németh János- né) és a Vass Lajos Zenekar. Vezényel: Bánkúti Gábor. * A XIII. kerületi Béke téri templom 1997. március 16- án, vasárnap 17 órakor Oratórium-estet rendez. A műsorban részletek hangzanak el Händel: A Messiás című művéből. Közreműködik: Perlaki Ágnes, Sárdy Éva, Mocskonyi Brúnó és a Szent Lászíó Ének- és Zenekar. Vezényel: Gyarmati Tóth Tamás. Kis keramikusok a Moholy-Nagy műhelyben «
