XIII. Kerületi Hírnök, 1996 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1996. szeptember / 9. szám

04 Újra egy fantasztikus buli! Látogasson el szeptember 22-én, vasárnap a XIII, kerületi Dagály utcába, az Angyalföldi Utcabálra A rendezvény védnöke: Dr. Tóth József, a XIII. kerület polgármestere Idén negyedik alkalommal ke­rül megrendezésre kerületünk ki­emelkedő kulturális eseménye, az Angyalföldi Utcabál. Immár hagyományosnak szá­mító, lokálpatrióta ünnepünk sokszínű programjával tartalmas szórakozást kínál minden érdek­lődő számára. Program 10-től 22 óráig: Központi színpad:- a XIII. kerületi zeneiskola fúvósai,- Vadvirág és az Angyalföldi Vadrózsa néptáncegyüttesek,- Amaro Sunó romaegyüttes,- Akrobatikus rock and roll show,- Zsarátnok Műhely,,- Divatbemutató,- Majorett-bemutató. Utcaszínpad:- Bartha Tóni,- Ládafia együttes,- Maskarás együttes,- Márkus Színház,- Clown Service,- Hattyúdal Színház. Sport:- Találkozás olimpikonokkal,- „Utcák-terek kispályás fo­cikupa döntő,- Petanque-verseny,- íjászbemutató,- Mászófal,- Sportbemutatók,- Vízi foci. Utcabál a Dolly Roll, a Patricio Baeza Band és a Bergendy Szalon- zenekar közreműködésével. A Gyermekház kertjében kéz­műves (agyagozó, keramikus, kosárfonó, gyertyaöntő, bábké­szítő) foglalkozások. A játékgelériában Néder No- bert játékkészítő kiállítása. Kirakodóvásár egész nap! Minden érdeklődőt szeretettel vár: az Angyalföldi Gyermekház az Angyalföldi Gyermek- és Ifjúsági Amatőr Művészeti Mozgalomért Alapítvány a XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselői felszólalás egy részletes rendezési terv vitáján Ne tévedjünk az ábrándok világába Lapunk júliusi számában adtuk közre Kiesett a fejlesztés irányából címmel a Dózsa György út-Angyalföldi út-Klap- ka u.-Tüzér u. által határolt területre vonatkozó részletes rendezési tervet. Mint minden ilyen tervet, az önkormány­zati képviselő-testület természetesen ezt is megvitatta, mi­előtt végrehajtandó rendeletté emelte volna. A vitában fel­szólalt Szamosi István, a 11. választókerület képviselője. A rendezési tervben szereplő terület az ő választókerületének mintegy az egyharmadát teszi ki, s így közelről és behatóan ismeri az itteni lakóházakat, lakásokat és lakóikat. Ismeretei alapján, mint e lakók képviselője, vitába szállt a szövegileg és rajzokkal valóban részletesen kidolgozott tervvel.- Vallom - nyilatkozta la­punknak Szamosi István -, hogy szükség van a részletes rendezési tervekre, hiszen sza­bályozó szerepük a lakosság, a jobb városszerkezet és város­kép érdekeit szolgálják. Nélkü­lük lehetetlen lenne az építése­ket és a bontásokat ésszerűen megtervezni és engedélyezni. De én szeretek két lábbal a rea­litások talaján állni, ezért ellen­zem ezt az ábrándok világába tévedt tervet.- Nézzük, miben ütköznek össze a realitások és az ábrán­dok.- A rendezni kívánt terület felett csakugyan megállt az idő, s közben kikezdte a lepusztulás, az elavulás, a gettósodás. Az is bizonyos, hogy közműellátott­ság, komfortfokozat, a szoba­szám szerinti összetétel és az átlagos alapterület minden mu­tatója itt a kerületi átlag alatt van.- Akkor hát mindez az építé­szeti rehabilitáció mellett szól.- Kétségtelenül. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagy­ni a tulajdonviszonyok alapvető megváltozását. Annak idején minden nyugtatgatás ellenére az itt lakók attól féltek tájéko­zatlanságból és bizalmatlanság­ból, hogy ha bérlők maradnak, elvehetik a fejük fölül a tetőt. Még a kilencvenéves, magá­nyos, nincstelen néni is félt et­től. Ezért, kedvező fizetési fel­tételekkel ugyan, de számára mégis nagy anyagi áldozat árán megvette az önkormányzattól, vagyis privatizálta a saját kis nyomorúságos lakását, amely­hez ragaszkodott, hiszen itt szü­letett és itt élte le az életét. Nem kellett volna megvennie, erre semmiféle törvény, rendelet nem kötelezte. Viszont az ön- kormányzat a lakástörvény ér­telmében eladási kényszer alatt állt. Azzal azonban, hogy az adásvétel megtörtént, új helyzet állt elő. A kis lakások bérlői tu­lajdonosokká lettek.- Milyen következményekkel jár ez az eset szempontjából?- A több mint száz éve az egykori Duna-parti malom munkásainak épített, a Kassák Lajos, a Huba, a Tüzér és a Bo- tond utcák által határolt úgyne­vezett malomházak lakói akkor úgy gondolhatták, hogy már maguk rendelkezhetnek a la­kástulajdonukkal. De most is­mét félnek és újra elvesztették a bizalmukat a jogaikat garan­táló ígéretekben. Hiszen tudo­másukra jutott: a részletes ren­dezési terv lebontásra ítéli a há­zukat, hogy a helyére modern társasház épüljön. Csakhogy a tervezők gazda nélkül végezték a számításukat, hiszen a leendő építő csak az itteni lakástulaj­donosok beleegyezésével és nagyösszegű kártalanításával érheti el a célját. Még ha azt nem is vizsgálná, hogy így egyáltalán megéri-e számára a befektetés, szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy azt a la­kót, aki nem akar innen elköl­tözni, arra semmilyen eszköz­zel nem kényszerítheti. Vannak a lakók között mégis, akik a ki­játszásuktól tartanak.- Egyedül önnek kellett ezt a konfliktushelyzetet feltárnia ?- Utalnak rá dokumentu­mok is. Ezt a tervet a mi Kerü­leti Főépítészeti Irodánknak a Közép-Magyarországi Területi Főépítészi Irodával kellett .egyeztetnie. Az ottani főépítész kijelentette: „A területen elhe­lyezkedő nagytelkes tömb be­építésének megvalósíthatóságát a privatizáció teljesen kezelhe­tetlenné tette.” De magának a tervezőnek a dilemmáját is mu­tatja, hogy a tulajdonviszonyok vizsgálatánál leírja: „Az ingat­lanok nagy részében a magántu­lajdon dominál, ami egy újfajta programmenedzselési módszer kidolgozását igényli a megvaló­sításoknál.” Azt azonban teljesen homályban hagyja, hogy mit is ért ezen az újfajta programmene­dzselési módszeren és hol tart en­nek a kidolgozása.- Van itt egy másik lakóépü­let is, amelynek a rendezési tervben kijelölt sorsa ellenkezik az ön felfogásával.- Itt többről van szó. Nem­csak az én felfogásomba ütkö­zik ez, hanem a tavaly szeptem­ber 12-én megszavazott érvé­nyes önkormányzati képviselő- testületi határozatba is, amely a Rózsafa utca 1. számú ház le­bontását rendelte el, mivel az egy rendkívül nedves, egész­ségtelen, szűkös, emberi lakás céljára ma már alkalmatlan épület. A tervező azonban ezt a házat léptékére és hangulatára való tekintettel nemcsak meg akarja tartani, hanem - funkció- váltás jelszóval - panzióvá vagy apartmanházzá javasolja átalakítani. Szemrevételezéssel megfelelőnek ítéli meg a ház szerkezetét, minden statikai mérés mellőzésével. Egyszerű­en érthetetlen, hogyan képzeli el a tervező azt a befektetőt, aki ebben a környezetben és ebben a házban egy ilyen vállalkozás­ba pénzt ölne bele. 1994-ben ennek a komfortosíthatatlan háznak a felújítása négyzetmé­terenként 55 ezer forintba ke­rült volna, azóta természetesen ez az összeg tovább emelkedett. Ezért a pénzért már új építke­zésbe érdemes fogni. Elfoga­dok minden szép építészművé­szeti elgondolást - bár jelen esetben inkább álomnak nevez­ném -, de semmi esetre sem ek­kora árért.- Lehet, hogy a tervezőt az emberibb lakhatási körülmé­nyek megteremtésének szándé­ka vezette.- Nem vitatom, szép az a tervben szereplő ötlet is, hogy egyes házak udvari frontján lé­vő lakások egy részének lebon­tásával és helyük parkosításá­val javul a légáramlat és a be- napozhatóság az utcai fronton lakók számára, de vajon van-e pénzük a lebontandó lakások megvásárlására, s azok tulajdo­nosai hajlandók-e eladni nekik. Az ilyen realitásokkal kapcso­latban nem ártott volna előbb megkérdezni őket.- Most mi következik?- A rendezési tervet a kép­viselő-testület a malomházak és a Rózsafa utca 1. számú ház ügyének kivételével elfogadta, erre a két pontra pedig decem­berben visszatér. Addig szót kellene érteni az érintett lakó- közösségekkel is. Az én képvi­selői közreműködésem minde­nesetre erre igyekszik irányulni - nyilatkozta lapunknak vége­zetül Szamosi István. Sorsára vár a Rózsafa utca 1. Kérdő- és kijelentő mondatok Beszélgetés Szegedi Enikő zeneiskola-igazgatóval Az „Angyalok földje” a te­hetségek földje is. Kerüle­tünkben (a Hollán u. 21/B- ben) működik nem csak a fő­város, hanem az ország egyik legjobb zeneiskolája. Ezen a legkevésbé sem csak azt kell érteni, hogy tanulói között szép számmal akad jelenté­keny tehetség. Hanem? Efelől kérdezgettük Szegedi Enikő zongoraművész igazgatót, aki harminc éve - diplomája átvé­tele óta - tanár itt. Ebből ki­lenc évig helyettesként - ép­pen évtizede igazgatóként.- Megkísérelne laikusok számára egy tömör összefog­lalást: minek köszönheti ez az iskola megszerzett és huzamo­san őrzött megbecsültségét a szakmában és azon kívül, a szülők világában is?- Egy idézetért nemrég el­hunyt, nagyrabecsült filozófia professzorunkhoz, Ancsel Évához fordulok: „Lehet, hogy minden tudás elején egy kérdőmondat áll?” Igazgatói működésem elején e jegyben fogalmaztam meg magamnak nem is egy kérdőmondatot. Mi a legfontosabb a céljaink közül? Mit akarunk elérni egy gyermeknél 6-8, esetenként 10 év zenetanulás után? Azo- nos-e a zenepedagógia a hangszertanítással? Nos, az elsőre és a másodikra meg­győződésem szerint egyértel­mű a válasz: a legfontosabb a céljaink közül sokoldalúan művelt embereket formálni, akik - szívesen elsajátított ze- nélési készségük és befogadó képességük révén - emberivé, boldogabbá tehetik az életü­ket, sőt, az életünket. A har­madik kérdőmondatra a vá­laszt nem szavakban lehet megadni, hanem tanártársa­immal közös gyakorlatunk­ban. A hangszertanítás ugyan­is csak része a sokkal átfo­góbb zenepedagógiának. Ez utóbbi egyéneknek szóló, sok tekintetben szubjektív nevelő, érdeklődés ébresztő munka, amely sok zenén kívüli, más művészeti ágakra is kiterjedő tényezőt is tartalmaz.- Hányféle hangszert taní­tanak?- Rövidebb és érzéklete­sebb a fordított megközelítés: orgonán és hárfán kívül lé­nyegében mindent, ami az eu­ne vannak ez utóbbiak közül tizenketten, akik növendéke­ink közül időközben hajdani iskolájuk tanárává váltak.- Sokan lesznek a hallga­tók közül élethivatású muzsi­kusok?- Ahányat felvesznek tő­lünk konzervatóriumba, illet­ve a Zeneművészeti Főiskolá­ra. Ez együttesen és átlagosan évi kettő százalék, ami igen magas szám. Itt említem meg, hogy kivételes tehetségek in­Krisztina (tanára: Ratkó Ág­nes), az országos hegedűver­seny első helyezettje lett a ti- zenkétéves Horváth Júlia (ta­nára: Romhányi Katalin), Phi­lip György megnyerte az or­szágos szolfézsversenyt (taná­ra: Nógrádi László). Zeneka­raink: (a fúvósok vezetője Kovács Marianna, a vonóso­ké Bekényiné Puskás Ildikó) szép sikerrel szerepelnek itt­hon és olykor külföldön (a londoni Bartók Centerben, az Szegedi Enikő tanítványával, a két tanszakos, 12 éves Horváth Jú­liával, aki az idén az országos hegedűversenyt nyerje Színháztörténeti előadás A XIII. Kerületi Helytörténeti Klub 1996. szeptember 26-án, dító nevelésére sikeresen mű­ködik egy óvodás előképző is, néhány aprósággal. A neve­lés, a tanulás, a pihenés fontos mozzanatai nyári táborozása­ink Parádfürdőn- Gondolom, akad ismert művész is a végzettek között.- Visszautalva kérdőmon­dataimra, nem győzöm hang­súlyozni: a fő cél nem a szó­lista nevelés, nem országosan, esetleg nemzek zileg ismert nevet szerző művészek képzé­se. De ha már kérdi, mai is­mert zongoraművészeink kö­zül hozzánk járt Némethy At­tila és az immár világhírűnek mondható Schiff András. És akkor - némi joggal előlegez­ve a bizalmat - itt említem a legújabb jó hírt: a dél-svájci Sionból most kaptunk értesí­tést, hogy az ott harminckét éve rendszeres „ Varga Tibor Nemzetközi Hegedűverseny ” izraeli Eilatban, az ausztriai Bludenzben). A kicsik „Tü­csök Zenekarának” (vezető­jük Kovács Ágnes) itthoni koncertjei minden évben bol­dogító sikerrel mennek végbe. Az igazgatónő - ritka do­log, jó hallani - elismerően szól a kerület kulturális veze­tőiről, akik minden vonatko­zásban becsülik, támogatják iskolájukat. Ez persze fordít­va is igaz - az angyalföldi ut­cabáltól a Szent Mihály napi búcsúig, a Babér utcai temp­lom névadó napjától a nagy- családosok rendezvényeiig, a könyvnapokig, a margitszige­ti majálisig alig van a kerület­ben olyan kulturális jellegű megmozdulás, ahol a fúvós zenekar fel ne lépne. Az igazgatónő kérdőmonda­taira ennyi kijelentő mondat fér ide erről a szívet melengető is­koláról. Itt is hadd hívjuk fel a figyelmet öt-koncertes bérleti estjeikre, meghívott jeles ven­dégművészeikre, a kicsinyek karácsonyi és a művésztanárok hangversenyeire, kamara-kon­certjeikre. mert egy kicsit úgy vagyunk vele: sok bajunk közt nem is mindig tudjuk, milyen jövővel bíztató értékekkel és milyen elérhető, magas színvo­nalú szórakozási lehetőségek­kel rendelkezünk. Rajk András 1996. február 23-án 30 Londonból érkezett vendéggel a londoni Bartók Béla Zenei Centrum (Béla Bartók for Musicianship) a Hol­lán Ernő utcai zeneiskolával közös koncertet adott az iskola hang­versenytermében. A látogatást 23 budapesti vendéggel március 24- én viszonozta a Hollán utcai zeneiskola. Képünk a londoni koncer­ten készült. Szegedi Enikő üdvözli a közönséget, baloldalt Kőry Ágnes zenetanár, a Bartók Béla Zenei Centrum igazgatója, a ven­dégjárás szervezője csütörtökön 16.30 órai kezdettel tartja a következő foglalkozását az Újlipótvárosi Klub-Galériában (XIII. kér. Tátra u. 20/b., bejárat a Radnóti Miklós u. felől). Téma: „Száz éves a Vígszínház.” Előa­dó: Radnóti Zsuzsa, a Vígszínház dramaturgja. Az előadást vígszín­házi művészek közreműködése rópai szimfonikus zenében előfordul. Megelőzöm egy újabb kérdését: a most induló iskolaévben 920 tanulónak ta­nítunk, akiknek a többsége itt lakik a kerületben. Ehhez 51 álláshellyel rendelkezünk, az ennek megfelelő óraszámot 62 tanár tölti meg tartalom­mal. Hadd büszkélkedjek ve­le: ebben benne van hat régi kiváló tanárunk, aki közülünk is jónéhányat tanított, és ben­győztese az idén a most húsz­éves Lendvai József, aki a kö­zelmúltban még Balsfli Krisz­tina tanárnőnk (a főiskolán Szenthelyi Miklós) növendéke volt. Mostani tanulóink között is sok a jóképességű gyerek. Az országos klarinétverseny győztese a tizennégyéves Ko­vács Jenő (Zentainé Valkai Ágnes tanítványa), az orszá­gos zongoraverseny második helyezettje a tízéves Somogyi kíséri. Minden érdeklődőt szeretettel vár a Klub vezetősége! Használt ruhaneműből kedvez­ményes szociális akció a XIII. kerület Vöröskeresztben. A vá­sár helye: Budapest XIII. Váci út 67. földszint. Szeptemberben nyitva: 9-én 12 órától 17 óráig. Szeptember 10 és 11-én 9 órától 17 óráig. Minden érdeklődőt sze­retettel várnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom