XIII. Kerületi Hírnök, 1996 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1996. november / 11. szám

t

1

Tanácskozás a kerületi felkészülésről

Többéves előkészítő munka után 1996. április 30-i ülésnapján az Országgyűlés elfogadta a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvényt. Ez annál is inkább időszerű volt, mivel eddig még a rendkívül szerteágazó adat- és iratkezelési rendszert törvény nem szabályozta.

Az egységes értelmezés céljából október 10-én a József Attila Művelődési Központban - a XIII. kerületi polgári védelmi parancsnokság szervezésében - megrendezett konferenciára dr. Tóth József polgármester, dr. Sebe László dandárparancsnok, a Fővárosi Védelmi Bizottság titkára és Tóth Rudolf pv. ezredes, Budapest Főváros Polgári Védelmi parancsnoka mint felkért előadókon kívül mintegy 150 kerületi gazdálkodó szervezet vezetője, illetve képviselője fogadta el a meghívást. Az előadások révén a megjelentek képet alkothattak a törvény rendelkezéseiről.

Többek között arról, hogy a polgári védelem a honvédelem rendszerében megvalósuló szervezet, feladat- és intézkedési rendszer, amelynek célja a fegyveres összeütközés, a katasztrófa és más veszélyhelyzet esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint az állampolgárok oltalmazása érdekében a védekezésre való felkészítés és a túlélés feltételeinek megteremtése.

Békeidőszakban a polgári védelem közreműködik az elemi csapás, ipari vagy egyéb szerencsétlenségek, katasztrófák következményeinek, hatásainak csökkentésében, valamint a katasztrófák másodlagos hatásaiból adódó veszélyhelyzetek elhárításában.

Az országot ért fegyveres támadás esetén a polgári védelem feladata a polgári lakosság és az objektumok ellen irányuló csapások, rombolások okozta károk következményeinek felszámolása, a lakosság életének és anyagi javainak megóvása.

A védekezés irányítását a belügyminiszter látja el. A kerületi felkészülési tevékenység, úgy mint- a kerület polgári védelmi szervezetének létrehozása,- azok alkalmazási feltételeinek biztosítása,- a lakosság riasztására szolgáló technikai eszközök működéséről és- az életvédelmi helyiségek fenntartásáról való gondoskodás,- a tervek kidolgozása

a polgármester feladata. Védekezési feladatkörében katasztrófa esetén irányítja a helyi védekezést, gondoskodik a lakosságnak létfenntartásához szükséges anyagi javakkal történő ellátásáról. Ezen feladatokat a jegyző, a Polgár- mesteri Hivatal és a kerületi polgári védelmi parancsnokság közreműködésével látja el.

Bizony hosszú évekig csak "álom volt, hogy óvodánknak tornaszobája legyen. Többféle megoldáson gondolkodtunk, pl. épületbővítés vagy tetőráépítés, de mivel sem egy maffia, sem egy dollármilliomos nagybácsi nem jelentkezett szponzornak, ezért ezt a költséges megoldást el kellett vetnünk. Körbenéztünk házunktáján, illetve házon belül, és rájöttünk, hogy egy-két köztesfal kibontásával nagyobb teret tudnánk nyerni.

így született az ötlet: bontsuk ki a zsibongó, a szélfogó és a logopédiai szoba falait. A GAMESZ munkatársai megvizsgálták statikailag az elgondolást, majd elkészítettek egy költségvetési tervet, amely jóval takarékosabbnak bizonyult, mint az első elgondolás. Már csak egyetlenegy probléma maradt: - ismerve fenntartónk, a XIII. kerületi Önkormányzat szűkös lehetőségeit - miből fogjuk kifizetni? Elkezdtük gyártani a különböző pályázatokat - OTSH, NISZA, SOROS, OKSB - jelentkeztünk a Tv2 Tipp-Hopp vetélkedőjére, és végül a szülőket is bevontuk az akcióba, az úgynevezett 2 forintos akcióba.

Egyszercsak megtört a jég, megérkezett az első pályázati értesítés: 250 000 Ft-ot nyertünk az OKSB sportpályázatán! Örömünk leírhatatlan volt, a szülők, gyerekek lelkesedése is nőttön-nőtt, gyűltek a 2 forintosok is szépen. Elmondani nem tudom, milyen megható volt látni, ahogy a gyerekek kis markukban szorongatva hozták az anyutól- aputól kapott ketteseket - lemondva egy-egy fagyiról, vagy csokiról. A szülők adakozó kedve is szárnyakat kapott, akadt olyan apuka is, aki félve kérdezte meg, hogy „Száz forintot is bedobhatok?”

Időközben az óvoda nyári zárása alatt - elkészült a tornaszoba is. Csodálatos lát„Anyu, nézd van tornatermünk!

vány fogadta a nyaralásból visszaérkező gyerekeket, akik ujjongva húzták szüleiket, hogy „Anyu, nézd van tornatermünk!” Nem túlzók, ha azt mondom, hogy mi, óvónők is úgy álltunk a tornaszoba közepén, mint kisgyerekek, akiknek egy nagy álmuk teljesült, mondjuk kisvasutat kaptak a születésnapjukra.

Persze a nagy örömmámorban még fejünk felett lebegett mint Damoklész kardja, a költségek második felének előteremtése. Mivel már sehonnan nem volt várható segítség, megkerestük a XIII. kerületi Önkormányzat Művelődési, Oktatási és Sport

A dunsztosüveg, amelybe a „kettesek” gyűltek

„Ehhez a kis mesebirodalomhoz mi is hozzájárultunk”

Széphalmi Ildikó

Szesztilalom a Lehel piacon (és a Tomorin?)

A XIII. kerületi képviselő- testület évente foglalkozik az önkormányzat tulajdonában lévő piacok működéséről szóló rendelt aktualizálásával, igazodva az élet hozta változásokhoz. Ezt tette most az 1996. október 15-i ülésen is.

A testület megállapította, hogy a Lehel piac környékén tapasztalható gyakori rendezetlen állapotokért - ami állampolgári bejelentések rendszeres tárgya - általában nem a kerületi önkormányzat hibáztatható, mert a piac közvetlen környékének nagy része a Fővárosi Önkormányzat

tulajdonában van, így a 14-es villamos végállomása, a metróaluljáró, a Váci úti pavilonsor. Ezért a kerületi önkormányzatnak itt intézkedési jogköre nincs. A piac területén a rendet a biztonsági őrök fenntartják, sőt az éjszakai őrzés, a kereskedők állítása szerint is, beváltotta a hozzáfűzött reményeket.

A javulást kívánja elősegíteni a testület azzal, hogy a Lehel piacon a szeszes ital kimérését 1997. január 1-jétől megszünteti. Ez az elhatározás az önkormányzatnak évente kb. 5 millió Ft bevétel

Bővül a célzott támogatások köre

A képviselő-testület a Szociális Koncepció célkitűzéseivel és alapelveivel összhangban módosította szociális rendeletét, amellyel kettős célja volt. Egyrészt az, hogy az átmeneti segély egy részét célzott támogatássá tegye pl. a gyógyszertámogatás, beiskolázási segély, táborozási-nyaralási támogatás és a vásárlási utalvány esetében. Ezzel a megállapított összeg felhasználhatósága ellenőrizhetőbbé válik.

Másrészt szigorította a jogosultság feltételeit, ezért ezentúl a kérelmezőnek a saját helyzete javítására irányuló szándékát bizonyítani kell, mielőtt a sögély megállapítása megtörténik.

A módosítás után a támogatásokon belül a nem célzott támogatások arányának további csökkenése várható (1993 -93,5%, 1995 -89,1%)

Tovább nő a természetbeni juttatások mértéke is.

Az 1996. november 26-i képviselő- testületi ülés tervezett napirendje

l/a Tájékoztató az Önkormányzat részére biztosított pótelőirányzatokról; javaslat az önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények által kezdeményezett módosítások tervbevételére és a többletigények kielégítésére, a költségvetési rendelet ennek megfelelő módosítására.

1/b Tájékoztató a Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat 1996. évi gazdálkodásának háromnegyedéves helyzetéről. Előterjesztő: a)-b) dr.

Tóth József polgármester

2. Javaslat a Budapest Fővárosi XIII. kerületi Önkormányzat 1997. évi költségvetési koncepciójára, és kétéves pénzügyi tervére. Előterjesztő: dr. Tóth József polgármester

3. Javaslat a Központi Műhely vezetői megbízására. Előterjesztő: Szamosi István, az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnöke.

4. Javaslat az önkormányzati rendeletek módosítására:

a) a 31/1995. (VII. 7.) Ö.K. számú - adóigazgatási feladatot ellátó önkormányzati tisztviselők anyagi érdekeltségéről szóló - rendelet módosítása;

b) az 55/1995. (XI. 27.) Ö.K. számú - építményadóról szóló - rendelet módosítása;

Osztályát, és őszintén elmondva problémánkat - amit ők természetesen ismertek - kértük a segítségüket, ami nem is váratott sokáig magára. Egy „bűvös” zsákból előkerült a hiányzó összeg, így 1996. szeptember 30-án ünnepélyes keretek között felavattuk a 12. sz. Óvoda tornaszobáját. Meghívott vendégeink voltak: Holopné Schramek Kornélia alpolgármester asz- szony, Szamosi István úr, az OKSB elnöke, Baksa Gábor úr, a MIS osztályvezető, Varga József úr, a Sportcsoport vezetője, Bódi Erika kerületi szaktanácsadónk, Misnyovsz- ki Tamás úr, a GAMESZ részéről, kedves vezető kollégáim és természetesen a szülők.

Ezúton köszönjük minden jelenlévőnek azt az anyagi vagy lelki támogatást, amivel hozzájárultak ahhoz, hogy 160 óvodás kisgyerek önfeledten, szabadon tornázhasson, mozoghasson saját tornaszobájában.

Külön köszönet Holopné Schramek Kornélia alpolgármester asszonynak azon kedves gesztusért, hogy a gyerekek által összegyűjtött, az Ön- kormányzatnak felajánlott hozzájárulásunkat visszaadta az óvodának, illetve ezáltal a gyerekeknek. Ebből a több mint 26 000 db kettesből sportszereket vásárolunk az új tornaszobába.

Rozmis Attiláné vezető óvónő

A Radnóti 11-ben nekiláttak

tékeket, cementet, és minden szükséges anyagot. Ezután a kis csapat tüstént hozzálátott. Hétvégeiket feláldozva megfeszített tempóban csinosították az épület időrágta falait - mindezt társadalmi munkában. A tetőterasz mellvédjét sem röstellték lebontani és újjáépíteni. Jelenleg a tűzfal felújításán fáradoznak, s az udvar teljes rendbehozatalát jövő évre tervezik.

Ma már jó érzés belépni e ház gyönyörű kovácsoltvas kapuján, hiszen a bejárati rész kellemes pasztellszínben pompázik, amely végre tiszta. A postásnak sem kell ezután kopott ládába dobni a lakók várva-várt leveleit, s a korábban sötétnek tűnő lépcsőház

kivilágosódott, eltűntek a falfirkák.

A lakók örömére az olajlábazat az ajtókkal együtt új fényben csillog. E ház tizenhat szociális érzésű lakója Radnóti nevéhez méltóan cselekedett, hiszen időben ismerték fel a nehéz helyzetet, és tudták, „mit kell tenni érte”, komoly értékeket mentve meg maguk és kerületük számára. Az is érezhető, hogy ezek a nemes gondolkodású emberek a „jobb világra vágyva” bíznak a jövőben, de nem bíznak semmit a kiszámíthatatlan jövőre, hanem még igyekeztek a jelenben cselekedni, és lám, nem hasztalanul.

Kerületünk büszkeségeinek névsora: Mezei András közös képviselő, Andréka András, ifj. Andréka András, Andréka Zoltán, Bakos Ferenc, Fecske Sándor, Fenyő G. György, Kocsis András, Kőszegi János, Lukács János, dr. Mojzes Imre, Novák József, Progli Imre, Rojkó István, a Vadnai család és Zong Lászlóné ház- felügyelő, aki az utómunkálatokat végezte. Minderre a Fészek Művészklubban dolgozó Hegedűs Márta, a ház egyik lakója hívta fel a figyelmemet. Kérte, hogy írjam meg ezt a fontos eseményt. Örömmel vállaltam, annál is inkább, mert magam is a kerület lakója vagyok.

Szigetvári Gabriella

4

k

4

i

Megszületett a polgári védelmi törvény •

Két igaz mese - kicsiknek és nagyoknak - az öntevékeny összefogás hatalmáról

A törvény kitér továbbá a polgári szervek - jogi személyiséggel rendelkező, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek és az egyéni vállalkozók valamint az állampolgárok feladataira.

Az állampolgárt és a polgári szervet polgári védelmi kötelezettség és vagyoni szolgáltatási kötelezettség terheli.

A polgári védelmi kötelezettség a belföldi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgár férfiakra 16—60, nőkre 18-55 éves korukig vonatkozik. Munkahelyi polgári védelmi szervezetet hatósági határozat alapján kell létesíteni. Tagjait a polgári szerv vezetője a munkavállalók köréből jelöli ki és a kötelezett lakcíme szerint illetékes polgármester osztja be.

A polgári védelmi szervezetbe beosztott munkavállalót a polgári védelmi feladatok ellátására történő kiképzés, gyakorlat és ideiglenes szolgálat idejére a munkavégzés alól fel kell menteni. A felmentési időtartamra távolléti díj jár, amelyet a munkáltató folyósít, de végső soron a felmerült valamennyi költség az elrendelőt terheli.

Az e cikkben kiragadott példákon kívül természetesen sor került még több szakmai kérdés megválaszolására és megbeszélésére is.

kiesést okoz. A szeszfogyasztás által talán még jobban * „sújtott” Tömöri piacra egye- „ lőre nem vonatkozik ez az intézkedés. <

*

i

A képviselő-testület a kereskedői és vásárlási igények < miatt az idényjellegű cikkek árusítására is szükségesnek találta meghatározni a fizeten- < dő napidíjat. A fenyőfa, karácsonyfadísz, szilveszteri áru-i féleségek után fizetett napidíj-< ról szóló módosítás (150 Ft/m/nap, illetve 300 Ft/asz- < tal/nap) ez év november 1-jén lépett hatályba.

c) az 56/1995. (XI. 27.) O.K. számú - telekadóról szóló - rendelet módosítása. Előterjesztő: dr. Sinka József jegyző.

5. Tájékoztató a szociális területek átvilágításáról; javaslat a további feladatokra. Előterjesztő: Egerfai József alpolgármester.

6. Komplex intézkedési terv-javaslat a kerületben élő cigány kisebbség szociális, kulturális helyzetének javítására. Előterjesztő: Szamosi István, az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnöke.

7. Beszámoló a Lakásügyi Bizottság munkájáról; az átruházott hatáskörök gyakorlásáról, valamint az éves bizottsági költségkeret felhasználásáról. Előterjesztő: Klem László, a Bizottság elnöke.

8. Beszámoló az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság munkájáról, az átruházott hatáskörök gyakorlásáról, valamint az éves bizottsági költség- keret felhasználásáról. Előterjesztő: Szamosi István, a Bizottság elnöke.

9. Beszámoló a közbeszerzési eljárás tapasztalatairól. Előterjesztő: Dorogi Gabriella alpolgármester.

Az ülés nyilvános.

„Éld e rossz világot, és mindig tudd, mii kell tenni érte.”

A történet, amelyről írok, -‘^■bizony nem mindennapos eset - ó bár csak az lenne!

Még csak nem is Ráday Mihály városvédő műsorának egy szeletkéje. A helyszín eredeti, amely a Budapest XIII. kerület, Radnóti Miklós u. 11-ben található. „Hősei” is valóságos személyek. Miről van szó? Nevezetesen arról, hogy nevezett ház tizenhat lakója elhatározta, hogy az épületet, amelyben élnek, maguk fogják kifesteni, rendbehozni még mielőtt teljesen lepusztulna. A munkálatok komoly szervezést igényeltek. Akadtak közöttük igazi szakemberek is, akik megkönnyítették munkájukat. A ház közös költségéből megvették a fesÉgszínkékre festették ki a kapualjat