XIII. Kerületi Hírnök, 1996 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1996. január / 1. szám
Visszatekintés az önkormányzat 1995. évi költségvetésére V ___________________________________________________J A választópolgárok egy része a helyi ügyek saját hatáskörű intézését véli az önkormányzatiság legfontosabb jellemzőjének. Mások az önálló gazdálkodás lehetőségét tartják az alapvető elemének. Mindkettő igaz és egymástól elválaszthatatlan, hiszen a helyi ügyeket, kerületi feladatokat nem lehet saját gazdasági alapok nélkül megoldani, de az önálló gazdálkodáshoz szükséges a helyi ügyekben való döntés lehetősége is. De mit jelent az önálló gazdálkodás? Melyek a kerületi önkormányzati feladatok, és ezek megoldásához milyen pénzügyi lehetőségei vannak az önkormányzatnak? Az éve elején elfogadott költségvetésünk kiadási oldalának durva számai millió forintokban a következők: 1. Oktatás, művelődés, sport 1971 mft. 2. Szociális ellátás, feladatok 588 mft. 3. Egészségügyi ellátás 364 mft. 4. Településfejlesztés, üzemeltetés 2321 mft.- ebből lakás-üzemeltetés 1491 mft. 5. Saját működés 483 mft. 6. Egyéb 341 mft. 7. Maradvány 173 mft. 2 6241 mft. Az 1. alatti feladatok közül ki kell emelni az óvodák, általános iskolák, kerületi gimnáziumok, közművelődési intézmények és az újpalotai sporttelep, azaz a lakossági oktatási-művelődési-sport alapellátást szolgáló intézményhálózat működtetését, de ide tartoznak még olyanok is, mint a nyári táborok vagy a nevelési tanácsadó fenntartása. A 2. alatti összegből egyrészt fenn kell tartani a bölcsődéket, az idősek klubjait, az értelmi fogyatékosok napközijét, másrészt ide tartozik a szociális étkeztetés és a házi gondozó szolgálat is és főleg a különböző segélyek. Míg a 3. aligha szorul részletezésre, a 4. - talán az oktatás mellett - az önkormányzat legkritikusabb feladatait foglalja magában. Ide tartozik, a fent külön kiemelt, a lakásokkal kapcsolatos tevékenységeken kívül a park- és útfenntartás, a vagyongazdálkodás, a különböző felújítások, sőt még a számítástechnika is. Ezekhez, a csak vázlatosan felsorolt feladatokhoz honnan van az önkormányzatnak elegendő pénze és ezek tartós források-e? A költségvetésünk bevételi oldalának durva számai a következők: 1. Költségvetési támogatás 1411 mft. 2. Egészségbiztosítási Pénztártól 320 mft. 3. Intézményi bevételek 1593 mft. 4. Adó, díj 1242 mft. 5. Vagyonból származó 1210 mft. 6. Maradvány 465 mft. 2 6241 mft. Mind a bevételi, mind a kiadási főösszeget márciusban felemeltük 6267 mft.-ra, majd augusztusban 6601 mft.-ra. A kiadások nagyjából ezzel arányosan nőttek, csak a szociális kiadások nőttek e feletti mértékben. De mi hozta meg a többlet bevételt? Valamelyest az 1. és 4. is nőtt, de főleg az 5. Kerületünkben az elmúlt években a vagyonból származó bevételek az 1995. évi várhatóan 1,4 milliárd forintot kitevőnél magasabbak voltak. Az önkormányzati feladatok szűkös fedezete miatt e bevételek egy részét is az intézményhálózat működtetésére, és az egyéb feladatok - szociális ellátás, park, út stb. fenntartás - finanszírozására vonták be. Ez vagyonfelélés, ami csak rövid távú, ideiglenes megoldást jelent a gondokra. A hasznosítható vagyon rohamosan fogy, az önkormányzati feladatokhoz pedig minden évben kell a megfelelő fedezet. A választást követően az új összetételű önkormányzati testület azt a célt tűzte ki maga elé, hogy mérsékli, majd később megszünteti a vagyonfelélést, hogy a kerület fejlődéséhez az ezredfordulóra is legyenek ön- kormányzati eszközök. E cél teljesítéséhez azonban átgondolt, kemény intézkedéseket kellett, és kell a továbbiakban is tenni, melyek részben a kiadások csökkentését, részben a bevételek növekedését eredményezik. Szigorú takarékosságot vezettünk be intézményeinkben, amelyet nehezített az idei magas infláció, különösen a közüzemi díjak emelkedése. Megkezdtük intézményeink felülvizsgálatát a kihasználtságot figyelembe véve és a gyermeklétszám csökkenése miatt egy bölcsödét bezártunk, két iskola működtetésének szünetelését határoztuk el. Át kell tekintetnünk az egészségügyi ellátás hálózatát is. Július 1-től bevezettük a telek és építményadót, melynek 1996. január 1. hatállyal alkalmazható tételeit december 5-i ülésünkön - nagy vita közepette, nem könnyű szívvel - felemeltük. Létrehoztuk a Vagyonkezelő Rt.-t, melynek célja az önkormányzati lakások üzemeltetése, felújítása, ügyeinek intézése mellett az önkormányzati vagyonnal való szakszerű gazdálkodás. Intézkedéseink eredményeként a vagyonfelélés folyamata lelassult, de még idén is mintegy 350 millió Ft-ot él fel a költségvetés a felhalmozási pénzeszközeinkből. Ennek megállítása a következő év (évek?) feladata. S mindezt amellett értük el, hogy látványosan emelkedett szociális kiadásaink összege, intézményeink működőképességét biztosítottuk, a lakóházak és intézmények felújítására is tudtunk költeni, miközben kerületünk rendje és tisztasága nem romlott és hitelt nem kellett felvennünk. A jövő évben külön kell megterveznünk a működési költségvetést és a felhalmozási előirányzatokat. így szembetűnővé válnak az egyensúlyi problémák, illetve - reményeink szerint - ezek megoldása. Lehet-e vagyonfelélés-mentes, egyensúlyi költség- vetést készíteni és végrehajtani? Ezt kell elérni, mert másnak nincsenek meg tartósan a feltételei. De ez nemcsak rajtunk múlik, hanem az állami költségvetés önkormányzati szabályozásán is és nem utolsó sorban pedig a kerület lakosságán, ha megérti és elviseli az intézményi átszervezések, a kihasználatlan kapacitások megszüntetésének nehézségeit, befizeti a kivetett helyi adót, figyelemmel kíséri az önkormányzat munkáját, és bírálatával egyben támogatja is azt. Hozzáfűzés: 1. Ezt a cikket az a választási ígéretem inspirálta, amely szerint „Az állampolgárok félévenkénti tájékoztatása a kerületi költségvetésről és vagyoni helyzetről!” 2. Köszönetét mondok Alaxai Lászlónénak, a költség- vetési bizottság elnök asszonyának, azért a segítségért, ami nélkül ez a cikk el sem készülhetett volna. Esze Tamás Rendező elvek az 1996. évi költségvetéshez Önkormányzatunk képviselőtestülete elfogadta 1996. évi költségvetési koncepcióját. A koncepció elkészítésének célja az volt, hogy előzetesen számba vegye a következő évi gazdálkodásra ható változásokat, a várható bevételeket és a szükséges kiadásokat, kijelölje az önkormányzati gazdálkodás következő évi főbb súlypontjait. Az 1996. évre vonatkozó koncepciót a testület annak ellenére fogadta el, hogy lényegesen több bizonytalansági tényező mellett készült, mint az az előző években volt jellemző. Jelenleg nemcsak az a gond, hogy az önkormányzatok pénzügyi pozícióját alapvetően meghatározó szabályozókat az Országgyűlés még nem tárgyalta, és ezért a beterjesztett javaslatokhoz képest még változások lehetségesek. A bizonytalanságokat döntően az okozza, hogy az önkormányzatok szabályozóinak legtöbb elemében változás várható, és azok együttes hatása nehezen számszerűsíthető. A tervezett bevételek és a prognosztizált kiadások közötti különbség közelítésére felkérte a bizottságok elnökeit, hogy a területüket érintő javaslatokat a prioritásokat figyelembe véve tekintse át. A rendező elvek a következők: O Elsődlegességet kell kapnia az igényeknek megfelelő (csökken- tett/növelt) kapacitású intézmény- hálózat működésének. Mielőbb el kell végezni az ennek működését gátló hiányosság felszámolását célzó karbantartási és felújítási munkákat, biztosítani kell az enefgia- és közüzemi díjak pénzügyi fedezetét. © Meg kell őrizni a szociális ellátások elfogadható szintjét. ® Fenn kell tartani és javítani az ön- kormányzati lakóépületek lakhatóságát. © Biztosítani kell a kerületnek - mint a főváros részének - működését, közrendjét, közbiztonságát, elfogadható külső megjelenítését. © Törekedni kell arra, hogy az ön- kormányzat által nyújtott szolgáltatások színvonala érzékelhetően ne csökkenjen. © A kis hatékonyságú, pazarlóan gazdálkodó tevékenységet meg kell szüntetni. 0 A feladatok rangsorolásánál az önkormányzat kötelező feladatait kell előnyben részesíteni. ©Az önkormányzat pénzügyi egyensúlyát meg kell tartani, hitel felvételre feladatot nem lehet tervezni. © A meglévő bevételi források maximális kiaknázása mellett új forrásokat kell felkutatni, és az ön- kormányzat feladatainak fedezetére fordítani. Vizsgálni kell egyes ellátásoknál a gondozási díjak bevezetésének lehetőségét. ® A bevételekben a helyi adók szerepét növelni kell. A felsoroltak csak a legalapvetőbb szempontokat tartalmazzák, ezért feladatainkhoz képest szűkebbek. Jelzik viszont, hogy a hiány nagyságrendje miatt komoly visszafogást kell alkalmaznunk. 4
