XIII. Kerületi Hírnök, 1996 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1996. január / 1. szám

Az egészség és a közérzet védelmében Többé nem reménytelen a zaj panasz? Rendeletet alkotott a XIII. kerületi önkormányzat, elsőként a főváros­ban, a helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályok megállapításáról. E fontos lépést az tette szükségessé, hogy ná­lunk is egyre erősödik a felfogás: a zaj veszélyezteti és károsítja az egészséget, a nyugalmat, a szükséges pihenést, a közérzetet, az emberi tel­jesítményeket, a tulajdonhoz való jo­got. Vagyis: zajban nem lehet emberi életet élni. Kerületünkben évente 100-200 kö­zött van azon lakossági panaszok száma, amely a szolgáltató tevékeny­séget végző üzemi, szórakoztató léte­sítmények üzemeléséből eredően vagy természetes személyek helyte­len, zajt keltő viselkedése miatt ér­keznek az önkormányzathoz. Külö­nösen megnő a panaszok száma a ta­vaszi, nyári időszakban a vendéglátó­ipari teraszok, szabadtéri előadások, rendezvények által okozott zajok kö­vetkeztében. Ez ideig hatósági úton eljárni nem volt mód. A rendelet el­fogadásával jogszabályi lehetőség nyílik hatósági úton történő fellépés­re, szanckionálásra, sőt a zajos tevé­kenység megelőzésére is - így szólt az előterjesztés bevezetése. A rendelet részletesen tartalmazza a környezeti zajterhelés azon decibel­értékeit területenként és napszakon­ként, amelyeket nem lehet túllépni, vagyis túllépésük esetén meg kell ha­tóságilag tiltani. A jövőt illetően a rendelet intézkedik az ilyen zajforrá­sok létesítésének megelőzéséről, megakadályozásáról is. A képviselői vitában hangot ka­pott az az álláspont is, hogy a rende­letben foglalt zajártalmi tényezők a szabályozásra és tilalomra váró zajár­talmaknak csupán egyik része. Ör­vendetes, hogy ez a lépés megtörtént, de folytatásra vár. Kétségtelen, hogy a káros zajok egy részének hatósági „tettenérése” azért nehéz, mert nem folyamatosan érzékelhetők, illetve mérhetők, ettől azonban még éppoly idegesítők és nyugtalanítók, mintha egy táblázat alapján rögzíthetők lennének. Az ilyenekkel szemben sem szabad véd­telenül hagyni a környezetet. Szapo­rodnak és erősödnek például a kerü­letben is az áruforgalomból, árurako­dásból származó zajok. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a zajtól való szenvedésnek le­hetnek szubjektív elemei is, amelyek nem férnek bele a hivatalos tabellák­ba. Tudvalevő, hogy a kény- szervallatási eszközök sorába tarto­zott a fogva tartottak bűnbeismerő megtörésére, hogy a közelükben egy általuk elzárhatatlan vízcsapból hosszabb időn át egyenletesen vizet csepegtettek. Zajártalom szempontjá­ból az ilyen idegfelőrlés értékelhetet­len, negatív értelemben mégis hatá­sos. Abból a szempontból is összetett problémakör a zaj, mert nem egy esetben összefügg egyéb ártalmak, levegőszennyezés, higiéniás hiányok, magatartásbeli rendellenességek je­lenlétével. A zajt okozók sokszor maguk is hangosabbak az ellenük pa- naszkodóknál és még az esetleg ható­ságilag eljáró személyeknél is. A za­jongás rendszerint agresszív és féle­lemkeltő jelenség, s ennek már társa­dalmi vetülete is van. Meghátrálni el­őtte mégsem lehet, mert az további buzdítást jelent nemcsak a zajra, ha­nem a közösségellenesség egyéb megnyilvánulásaira is. Eredménytelenné teheti a zaj elle­ni fellépést, ha aránytalanul csekély a szankció, a retorzió mértéke. Kis pénzbüntetésekkel szinte semmit sem lehet elérni. Naggyal viszont azonna­lit. Már majdnem tizenöt éve történt A Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOÉ) 1987 októberében alakult. Jelenleg több mint 22 ezer olyan család a tagja, amely három vagy több gyermeket nevel, illetve nevelt fel. A családok egy része egyéni tag, de a többség helyi egye­sületekbe vagy csoportokba tömörül. Tagjaink különböző világnézetű és politikai meggyőződésű családok. Fontosnak tartják a családot, az anya­ságot, s felelősséggel nevelik a jövő nemzedéket. Olyan civilszervezet va­gyunk, amely érdekképviseleti tevé­kenységét parlamenti, kormányzati és helyi önkormányzati fórumokon, nagyobb politikai pártokkal folytatott párbeszédekben fejti ki. A XIII. kerületben mintegy 180- 200 nagycsaládot tartanak nyilván a NOE-ban. Ha ehhez még hozzáadjuk azokat, akik nem NOÉ tagok, akkor legalább 400 ilyen család élhet a ke­rületünkben. Ez idő szerint a mi cso­portunk - a NOÉ Vizafogócsoport - tevékenykedik a kerületben. Három éve alakultunk meg, egyelőre 25 csa­ládunk van, ami körülbelül 100-120 gyermeket jelent. Tagjainkat elsősor­ban az tartja össze, hogy azonosan vélekedünk a családról, közösek a gondjaink, s olyan további családok­kal szeretnénk megismerkedni, ame­lyek hasonló helyzetben vannak. Minthogy a NOE nonprofit szer­vezet, ezért sok gonddal küszködünk, hogy a rendezvényeink sikeresek le­gyenek. Célunk nem elsősorban a segélyek „felkutatása”, hiszen a legtöbb ta­gunk szégyell anyagi segítséget kér­ni. Szeretnénk, ha az önkormányzat közvetve segítene nekünk. Mivel a nagycsaládosok speciális gondokkal küszködnek, úgy gondoljuk a Szociá­lis és Gyámügyi Osztály létesíthetne egy nagycsaládos csoportot. Itt min­denki megtudhatná, hogyan lehet kü­lönböző kedvezményeket (nem pénzt) kapni, amelyek segítik a gyer­meknevelést. Gondolok például arra, hogy a kerületi kulturális intézmé­nyeket NOÉ igazolvány felmutatása mellett kedvezményesen látogathat­nánk. A Kossuth mozival már sike­rült egy ilyen megállapodást köt­nünk. Gyermekeinket szívesen külde­nénk sportolni, de igen drága ez is. A sportlétesítmények engedményt te­- ez az összeg helyes értékelése szempontjából lényeges -, hogy egy húsárudát éveken át tartó meddő fel­szólítások után az akkori Környezet­és Természetvédelmi Hivatal egymil- lió-egyszázezer forintos bírsággal sújtott. Az erről szóló határozat kéz­hez vételétől számított 24 órán belül átszereltette hangtalanra az addig za­jos hűtőaggregátját. A bírságot ez­után eltörölték. Persze nem a bírság a fontos, hanem a jótékony csend. hetnének nekünk. így mindenki jól járna. Gyermekeink hasznosan tölte­nék szabadidejüket, s a társadalom fi­zikailag is erős embereket kapna. Szeretnénk, ha bizonyos üzletekben, mondjuk, havonta egyszer kedvez­ményesen vásárolhatnánk. Hasonló megállapodást karácsony előtt sike­rült már létrehozni néhány nagyke­reskedelmi áruházzal. Két évvel ezelőtt próbáltunk anya­gi támogatást kérni a Polgármesteri Hivataltól az osztálykirándulások­hoz. Kérésünket az akkori alpolgár­mester elutasította. Úgy látjuk, ha va­laki hivatalból is pártfogolna minket, sikeresebben tudnánk problémáinkat megoldani. Igen nagy problémát jelent például a teremhez való hozzájutás. Idén a Az országos kisebbségi nap - de­cember 18. - alkalmából Antalóczy Attila országgyűlési képviselő és dr. Tóth József, a XIII. kerület polgármes­tere találkozóra hívta a kerületi ki­sebbségi önkormányzatok képviselőit. A német és cigány kisebbség esetében az egyéves közös tevékenység, a de­cember 5-én esküt tett örmény kisebb­ség esetében pedig a megismerkedés adta az alkalmat a megbeszélésre, a ta­pasztalatok értékelésére. Dr. Tóth Jó­zsef méltatta az alkalom jelentőségét, majd ismertette, mit tett az önkor­Miniszterelnöki fórum Értesítjük a kerület lakosságát, hogy HORN GYULA miniszterelnök lakossági fórumot tart. Helye: Láng Művelődési Központ. Ideje: 1996. január 19., péntek, 16.30 óra. A fórum nyilvános. Dagály utcai Angyalföldi Gyermek­ház ad otthont rendezvényeinknek. Májusban igen sikeres gyermeknapot tartottunk. A Könyvesház Rt. mese­könyvekkel ajándékozta meg gyer­mekeinket. Novemberben a jógáról tartott előadást Bolgár Lídia. Előadá­sainkra nem csak NOÉ tagokat vá­runk. December ugyancsak sikeres Mi­kulás- és karácsonyi ünnepélyt ren­deztünk. A József Attila Színháztól 50 darab jegyet kaptunk A kölyök cí­mű előadásra. Nekik és valamennyi szponzorunknak nagyon szépen kö­szönjük a segítséget, az önzetlen fel­ajánlásokat. Vargáné Kentner Éva, a NOÉ Vizafogó Csoport vezetője mányzat a kisebbségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosítása ér­dekében. A helyi kisebbségi önkor­mányzatok képviselői, köszönve a se­gítséget, kifejtették, hogy bár jelentős az előrelépés a kisebbségi demokrati­kus jogok gyakorlásában, de a jogállá­suk egészével nincsenek megelégedve. Antalóczy Attila országgyűlési képvi­selő bejelentette: tervezik a Kisebbségi Önkormányzatok Akadémiájának lét­rehozását, amelynek kerületi stúdiójá­ban szívesen várja a kerületi kisebbsé­gek képviselőit. Nagycsaládos híradó „Szeretnénk, ha az önkormányzat közvetve segítene” Kisebbségi nap a kerületben

Next

/
Oldalképek
Tartalom