XIII. Kerületi Hírnök, 1996 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1996. december / 12. szám
Dr. Bársony János a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke „Olyan beruházások jöjjenek létre, amelyek minél több munkaalkalmat teremtenek” a ® Az első két évben bi- zottságunk legfontosabb feladatát jelentette, hogy egyrészt átgondoljuk és megállapítsuk a kerület fejlesztésének következő lehetőségeit a főváros általános rendezési tervével összhangban, másrészt ezzel összefüggésben kijelöljük nálunk a különböző zónafejlesztéseket. Várhatóan a jövő évre készül el a kerület hosszútávú fejlesztését, valamint az itteni építkezések, ipari területek, lakóterületek, közlekedési területek fejlesztési pontjait meghatározó alapdokumentum, a kerületi rendezési terv. A környezetvédelem terén kerületünk vegyes helyzetben van. Legfontosabb tényezője a gépipar válságával függ össze. Ennek kedvező hatása, hogy a kerületben az ipari tevékenység szennyező forrásainak felszámolása következtében érezhetően javult a levegőtisztaság. Viszont talajszennyeződésben még nagyon sok a feltáratlan fehér folt. Igen jelentős szennyeződések maradtak meg az évszázados ipari tevékenység hatásaként. Ezek feltárása és kitisztítása az adott területek felhasználásának változásával természetesen elkerülhetetlen. Nagy kérdés, hogy ehhez milyen eszközök állnak rendelkezésre. Parkjaink, játszótereink karbantartására az elmúlt időszakban hosszútávú pályáztatás útján megnyugtató megállapodásokat kötöttünk, s folyamatosan ellenőrizzük betartásukat. A Lehel piacon viszonylagos rendet teremtettünk, csökkentek az ott fennálló jelentős környezeti, tűz- és életvédelmi hiányosságok. A piac területének védelmét hatékonyan szolgálja a kerítés és az éjszakai bezárás és őrzés. Ugyanakkor még nagyon sok olyan közegészségügyi és fogyasztóvédelmi intézkedésre lenne szükség, amihez azonban jogszabály változtatások kellenének. A kulturált kereskedelmi feltételekhez tartozik a főváros azon intézkedése, hogy a főútvonalakon felszámolják a környezetnek meg nem felelő árusítópavilonokat. Ezekben a döntésekben mi kivételeket nem alkalmazhatunk, mert az a fővárosnak, mint tulajdonosnak szabályozó hatáskörébe tartozik. Sokat és behatóan foglalkoztunk az autóparkolás problémáival. Nehezíti a helyzetünket, hogy a díj- mentesség miatt a szomszédos belvárosi kerületből idehozzák naphosz- szat parkolni a gépjárműveket, emiatt a mi kerületünk egyes részein, elsősorban a Szent István kőrúthoz közel, ellehetetlenül az autó- és gyalogosközlekedés. A mi lakosainknak viszont feltétlenül meg kívánjuk adni azt az előnyt, -hogy a család első gépjárműve díjmentes parkolási lehetőséghez jusson a lakóhely közeiében. Polgáraink azt is tapasztalhatják, hogy az egyik kerületi kft., mint megbízottunk tevékenysége következtében, a kerületünk tulajdonában lévő mellékutak sokkal jobban járhatók, mint a főváros kezelésében lévő főútvonalak. Nagyon fontosnak érezzük, hogy mind a lakosság, mind a vállalkozások szolgálatában, az igényeket ki nem elégítő közműhálózat akár önerős fejlesztéséhez támogatást adjunk, mint tette azt legutóbb a bizottságunk a Reitter Ferenc utcában történt gázcsőlefektetésnél. a Mindenekelőtt a bizottságon *• belüli ésszerű feladatmegosztást tartom alapvetőnek. Az önkormányzati bizottságnak, mint választott laikus testületnek az a dolga, hogy a polgár szempontjából vizsgálja józanul az előterjesztéseket. Nem nélkülözhetjük viszont döntéseinkben a megalapozott szakmai szempontokat sem. Ezt a követelményt nagyrészt úgy érvényesítjük, hogy külső szakértőinket, mint opponenseket felkérjük, vitassák építészeti, környezetvédelmi, közlekedési, műszaki stb. szakértelmük alapján az állásfoglalásainkat, hogy azt valóban körültekintő vitában alakíthassuk ki. A polgármester úrral, a jegyző úrral, a polgármesteri hivatallal jó a munkakapcsolatunk. A még jobban előkészített bizottsági tevékenység érdekében szeretnénk, ha a jövőben kellő időben megkapnánk tőlük a szükséges mellékletekkel felszerelt szakanyagokat. A bizottságok közti együttműködés lényeges eleme az önkormányzati munkának, s mi eszerint cselekszünk. Több együttes ülésünk volt a Jogi Bizottsággal a Lehel piac ügyében. A Pénzügyi és a Költség- vetési Bizottsággal a tervkészítés ágazati alkuiban dolgoztunk együtt. Javítani kívánjuk az együttműködést a Tulajdonosi Bizottsággal, mert sok olyan tulajdonosi döntés van, amelyeket előbb célszerű lenne megvizsgálni környezetvédelmi és kerületfejlesztési szempontból. Környezetvédő társadalmi szervezeteket és közvéleményt képviselő más csoportokat is meghívunk döntéseink kialakításához. m Az érdekegyeztetésben elen- “« gedhetetlennek találom a kerületfejlesztéshez és környezetvédelemhez kapcsolódó lakossági vitákat, fórumokat. Az Angyalföldet Újpesttől elválasztó területeket építési tilalom köti le, ennek oldására, szabályozására a bizottságunk által szervezett lakossági vitán sikerült elfogadható közbülső megoldást találni a felek között. A lakossággal való kapcsolatunkat érintette az a problémacsomag is, amely az Árpád híd pesti hídfője jobb oldalának rendezési terve miatt keletkezett. Az ottani lakosok tiltakoztak a benzinkút és más létesítmények odatelepítése ellen. Jó néven vettük és örömmel fogadtuk a lakossági törekvést a környezet és a növények védelmében. Ezeknek az észrevételeknek figyelembevételével tett javaslatot bizottságunk a meg nem felelő terv átdolgozására, amely egyelőre még nem jutott nyugvópontra, de reméljük, hogy a tulajdonos, a befektetők és a környezet érdekeinek egyaránt megfelelő megoldás nemsokára megszületik. Nekünk arra is gondolnunk kell, hogy az önkormányzatnak a feladatai ellátásához, az iskolák fenntartásához, az egészségügyi intézmények működtetéséhez, az idősek Az elmúlt évben egész télen hó borította a Szent István parkot gondozásához, a hátrányos helyzetűek segélyezéséhez pénzforrásokat kell megteremtenie, s emiatt szükséges egyes területeit hasznosítania, vállalkozásba adnia. Fel kell tárnunk még azokat a területeket, amelyek a befektetőket vonzani képesek, illetve a kerület természetes és épített környezete szempontjából felújítandók, felhasználhatók úgy, hogy az egyben a lakosság életkörülményeit is javítsa. s Minden ilyen eredményre máris büszkék vagyunk, arra tehát, hogy kerületünk fejlődik, nálunk komoly beruházások folynak, s hogy a közlekedési hálózatunk jó. Szeretnénk mindinkább elősegíteni, hogy olyan beruházások jöjjenek létre, amelyek minél több munkaalkalmat teremtenek a kerület lakosai számára. A A mi kerületünk számára is, úgy gondolom, tanulsággal szolgált az úgynevezett Tocsik-ügy és a körülötte kitört közéleti vihar. Bízom abban, hogy hosszabb távon mindenkiben tudatosul, hogy a nyilvánosság nagy ellenőrző erő a köztisztséget viselők munkája és a köz- igazgatás tisztasága fölött. Ez körültekintőbbé teszi a kerület vezetését, a bizottságokat is, hogy bátrabban ügyeljenek a közpénzek fel- használására. Egyik legutóbbi bizottsági ülésünkön felülvizsgáltuk néhány régi szerződésünket. Egy ilyen ellenőrzés derített fényt rá, hogy elődeink közül valaki szerződést kötött a MÓL vállalattal az ön- kormányzat egyik területének bérbeadásáról, de nem ment ki lemérni ezt a területet, amit igénybevett. Képviselőként most megvizsgáltam a területet, s így kitudódott, hogy a földterület sokkal nagyobb annál, mint amennyit a szerződés feltüntet. A felülvizsgált szerződés többmilliós bevételt jelent az önkormányzatnak. A kerület lakosai is tanúi, hogy a gyors meggazdagodások vonzására a törvényellenes jelenségek is bővülnek. Például a robbant- gatásokkal. A vállalkozó törzshelyet akar magának találni egy vendéglőben. Mondjuk a Visegrádi utcában. Ott találja meg az ügyfélkörét is. Amikor arrafelé közlekedem, én is látom, milyen szép és nívós autók állnak a vendéglő előtt. Nos, nyilván olyan féllegális vállalkozó csoport is bekerül ebbe a vendégkörbe, amelyik harcban áll egy másik féllegális vállalkozó csoporttal... De úgy vélem, ennek a tünetnek a visszaszorítása nem a kerületfejlesztés hatáskörébe tartozik.
